Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)

1834-08-01 / 10. szám

74 de a’ mire nyilvánosok a' bizonyságok, frantzia nyelven egy írást nyomtatta­tott és terjesztett el, melly ámbár ma­gában kitsinyl'.e, de a' gonoszságra néz­ve nagy, ezen tzím alatt : „Paroles d’ un Croyant... (Egy hívőnek szavai.) Megijedtünk , Tisztelendő Atyafi Társaim! már tsak első meglátásán is, ’s a­ szerző vakságán megilletödve, ál­­talláttuk, hova megy az a’ tudomány, melly nem Istentől van, hanem a’ vi­lág elvei szerént állíttatik fel. Mert ön szava ellenére , mellyel Nekünk nyil­ván fogadást tett, azon igyekszik, hogy a katholika tudomány ellen kikelvén azt felforgassa, azt a’ tudományt, mel­lyel Ali közírásunkban a' felsőség eránt tartozó engedelmeskedésről , a’ népe­ket rongáló indifferentismusnak kiirtá­sáról , a kitsapongó véleményekről és beszédekről, továbbá a’ lelkiesméret általános szabadságáról, melly éppen eltűrhetetlen , és a’ társaságok utálatos egyesületeiről, mellyek minden, még a’ megtévelygöbb vallás felekezetek ál­tal is az egyház és a’ státus felforgatá­­sára állíttatnak, a’ hatalom szerent, melly Nekünk adatott meghatározzunk és megállítsunk. Borzasztó midőn azokat olvassuk, m­ellyek által a’ munka szerzője, a'fe­jedelem eránt tartozó hívségnek és kó­dolásnak minden köteleit elszaggatni igyekszik, a’ lázzadésnak élesztésére fáklyát i­valt, hogy a’ köz­rendtartást semmivé tegye, a’ felsőségeket megutal­­tassa , a' törvényeket lábbal tapossa, és az egyházi és polgári hatalomnak el­veit egészen me­reszked­esse. A hon­­nan éppen istentelen es még eddig hal­latlan találmánya által a’ fejedelmek hatalmát úgy adja elő, mintha az iste­ni törvényekkel ellenkeznek , sőt hogy­­rágalmazása tel­jes mértékű legyen , még azt is állítja, hogy ez a’ hatalom a’bűn­nek és magának az ördögnek munká­ja ; az egyházi elöljárókat ugyan azon gyalázatos jelekkel festi, mint a’ vilá­gi fejedelmeket, ezt pedig azon isten­telen szövetség miatt, melly által, a’ mint ő álmodozik, ezek egymással a’ népek jussaik ellen öszve esküdtek. De még ezzel a’ vakmerőséggel meg nem elégedve, azt állítja , hogy a’ vélekedé­sek, beszédek és a­ lelkiesméret felté­­teletlenül szabadok, és a’ katonáknak, kik azárt fognának verekedni , hogy ezt a’ szabadságot a’ tyrannusoktól, a’ mint ő nevezi, megnyerjék, ő szeren­­tsét és boldogságot ígér; ő felszóllítja, valóságos dühösséggel a’ földnek min­den társaságait és egyesületeit, 's hat­hatósan bíztatja azokat ezen átkozott munkának végrehajtására, úgy hogy ezen tekintetben is látjuk, mennyire lábbal tapodja ő a’ Mi intésinket és rendelé­­sinket. (Folytatása következik.) NAGY BRITANNIA: A’ felső sláz ülésében Jul. 17-kén a­ Lord kantzellár kijelentette, hogy hétfőn, a’ szegénységet illető törvény másodszori felolvasása eránt rendelést tesz."Ezután Lord Suffild ajánlá a’ vallásos gyűlések szabados tartása felöl szerzett törvény másodszori felolvasá­sát. De az Exeteri Püspök­ ellene szegezte magát a’ Bilinek, minthogy azt az angoly Egyház elveivel ellenke­zőnek állította, mert úgymond, ezen Egyház 25 dik tzikkelye szerént senki­nek sem szabad, közönséges tanítói hivatalt törvénytelenül magának, tulaj­donítani, ha tsak az ország Püspökiéi­től arra meg nem szállíttatik. Gróf Wiklow, ellenben azt felelte , hogy ötét az izlandiai Papság nagy része azon törvény támogatására megkérte. Kevés vitatás után a’ javaslat viszszavétetett. Lord E­it­e­n­b­r­o­u­g­h kérdezte, hogy állana a’ Kénszerílöbill­el a’ do­log? mellyre az új első minister , Lord

Next