Magyar Lapok, 1937. január-március (6. évfolyam, 1-60. szám)

1937-01-01 / 1. szám

6 Magyar Lapok VI. évf. 1. szám.Péntek, 1937. január 1. s kétszázéra „Metamorphosis Transsylvaniáé“ Ismerteti: Péter János dr (Befejező közlemény.) Nem kevésbbé érdekes, amit írónk a régi erdélyiek társadalmi életéről — ő úgy mondja nyájasságáról — és utazásáról megörökítendő­­nek tart. Az ő idejében a barátkozás már pipa és portubákos pixis mellett folyt, holott gyer­mekkorában a dohányzást csak kocsisok, lová­szok, darabontok folytatták, ezek is ritkán, ha­nem inkább gyakorolták a hajdúk, a fejedelem németjei, pecér s efféle népek. 1607 előtt Ar­­dealban annyira vendégszeretők voltak az em­berek, hogy pénzköltés nélkül keresztül lehetett rajta utazni. Ha szegény atyafiához vagy be­csületes nemes emberhez szállott az utas, az olyan szíves szeretettel látta, hogy örömiben ta­lán az lelkit is kitette volna. Az atyafiak el­mentek egymáshoz, egy-két hétig elültek egy­másnál s a vendégek, mikor elbúcsúztak, kivált az asszonyok, így siránkoztak: „Jaj édes néném­­asszony, édes öcsémasszony megbocsásson ke­gyelmed, még nem is beszélgethetünk egymás­sal!“ Aprószentek napja, a fársáng ideje, hús­vét másodnapja különleges alkalmak voltak a jó kedv habzására és a csapongó öröm kifeje­zésére. Fársang idején, kivált a székelységen, ahogy Apor kiemeli, az atyafiak valamelyik atyafihoz gyűltek s onnan ilyen tréfás üzenetet küldtek valamely más kiszemelt atyafihoz vagy ismerőshöz: „Most az emberség megindult és az embertelenséget felkeresi s ahol feltalálja, emberségre tanítja“. Ha valamely ház házalko­­dott a megtiszteltetés elől, azzal nem gondol­tak, vagy akart, vagy nem, jól kellett főzetni s a gazdának csak jó kedvet kellett mutatni. „Ezen kívül tízen, tizenketten az atyafiak és nemesek egy szánban beültenek, zekében, ha­risnyában öltöztenek, az szán előtt hat ökör volt, közöttök két-három cseber bor, úgy ittak s úgy jártak egymáshoz, csuklyát nyomtak az nyakokban, botot a kezekben, feles cigány he­gedűsök, dudások az szánban, kiáltásokkal, muzsika-szóval, úgy­ járták az tartományt“. Még sok ilyen derűs részletét láthatjuk a Meta­­morphosisban a régi úri életnek. Ezeknek adva át magukat néhány tova futó órára, feledték a háborús zavarok, menekülések, rabság szenve­déseit, mikor a nyugodtabb idők­ kínálta időtöl­téseket megengedhették maguknak. Nagyon szerették a tréfát. Ahol tréfás fő- vagy nemes­embert tudtak, azt meghívták, jól megvendégel­ték s mennél nagyobb tréfát követett el, annál jobb kedvre derítette a társaságot. De ha olykor-olykor zajosabb, féktelenebb volt a mulatozás, azért az közerkölcsiség szigo­rúbb és vallásos érzület hatása alatt a tisztes­ség általános volt. Káromkodást nem lehetett hallani. A bizony szót sem mondották sokan a fő- és nemesasszonyok, hanem állításuk igaz­ságát ily kifejezésekkel erősítették: Én ugyan nem, elhigyje kegyelmed, úgy va­gyon, nincs különben, igazán mon­dom. Most pedig férfi, asszony, leány szélűben mondja az adtát, teremtettét, az ör­dög szánkázzék az szegény lelke­­d­e­n stb. Bizonyításnál szemérem nélkül sza­porán elmondják: Isten engem úgy se­­g­í­l­j­e­n, s „úgy esküsznek, mint akármely nyílt pajkos katonák“. „Azért is nincsen Isten áldása országunkon, s nem várhatunk utolsó veszedelemnél egyebet magunkra“. A szegényt felakasztják egy három forintos marháért, de azt, ki Isten ellen káromkodik, csak nevetik s bűnét hallgatással tűrik. De mellőzve sok minden egyebet, halljunk csak egyet-mást Aportól a vallási viszonyokról. A magánemberek között a vallás miatt nem volt egyenetlenség, akár katolikus, akár kálvi­nista, akár unitárius, hacsak emberséges ember volt, egyaránt szerették egymást, együtt vigad­tak. Sőt a házasfelek között sem volt a vallás miatt nehézség. Apor István felesége pl. kálvi­nista volt, de köztük visszavonás a vallás miatt nem merült fel. Azonban az ország törvényei sokféle megszorítást tartalmaztak a katolikus vallás ellen. A katolikus püspöknek tilos volt Ardealba belőni, képzelhetni, hogy emiatt a ka­tolikus hívek vezetése, oktatása mekkora hátra­maradást szenvedett A papi pályára készülők a szerzeteseknél végeztek némi tanulmányokat s őket aztán a bacaui lengyel minorita püspök szentelte föl. Hogy külföldi főiskolát is végez­hessenek egyesek, arra csak hat alapítvány volt, ezek közül négyet XIII. Gergely Pápa, ket­tőt Pázmány Péter létesített. Később a nagy­­szombati Veres-kollégiumhoz és a Sz. Albert­­szemináriumhoz is tettek alapítványokat hi­tükért lángoló ardeali katolikusok, így Clujon a klerikusok szemináriumához is. De előzőleg a jezsuiták csak Monostoron mű­ködhettek, az iskolától az alapítványokat elvet­ték, törvényt szabtak arra, hogy a katolikusok a retorikánál tovább ne tanítsanak, a katolikus gyermekek külföldi iskolába tanulni ne mehes­senek. Csak Oradea elvesztése után mehet­tek be a jezsiták Cluj városába, de ott csak nagy ínség és nyomorúság között végez­hették feladatukat. Több községben és Odor­­heim­ istenszolgálatra addig nem volt szabad harangozni, míg előbb a kálvinisták nem ha­rangoztak. Két kolostornál több nem lehetett, ezek közül az egyik a sumuleui, a másik a michazi volt. Ezeknek a szerzetesei mentek ide­­oda prédikálni, s bizony a más vallású faluk­ban, ha csak átutazóban voltak is, sokszor volt csúfolásban részük. Ezekben a korábbi időkben egyes kálvinista fejedelmek és fejedelemnék nagy buzgalommal gyakorolták a térítést; ki­vált Apaffy Mihály felesége. Voltak türelmet­lenség nyomai a városi polgárok között is a valláskülönbség miatt. Apor Péter könyve ilyen esetként sorolja fel, hogy a „kézdivásárhelyi vargák is, mikor katolikus processió kereszt­zászlóval akart volna menni városokra, által nem bocsátották. Hanem az sokszor említett gróf Apor István bevivén és fundálván az mi­norita barátokat Vásárhely mellé az Kantában, az 1693. esztendőben, a nagyszombati academiá­­ban akarván menni, hogy atyámfiaitól elbúcsúz­zam, jöttem vala be Clujról Treiscanne-ra és magam az torjai zászlós keresztprocessióval menvém, én vivém be legelsőbben az processiót Sz. Háromság vasárnapján ás azután sok szép isteni szolgálatok, ájtatosságok vannak az Kan­tában azon minorita szent Ferenc szerzettnéig, így tehát elmúlt a korábbi türelmetlenség. * A Metamorphosis nemcsak értékes emlék- I irat, hanem a főúri és nemesi osztály XVII. szá- s­zadi társadalmi életének szemléletes, sok derű­­g­yes fűszerezett rajza. Itt-ott sok humorral, ide-­­ gén szavaknak népies etimológiával kiforgatott­­ értelmével és kigúnyolásával fűszerezi előadá-­­­­át írónk. Majd érdekes epizódokat sző be, ame­­­­lyek a regényíróknak is anyagot szolgáltattak.­­ A régiek életének rajzába a mai olvasó is szí- | vesen belefeledkezik. " "F¥ A WS F STIWfTlT^ A" temPboan­» iskola, énekkari és házi használatra meglepő -*-“-** lUt­vrii A ivJL’HJr aa. hangtömörség, pontos, tartós, egyszersmind tetszetős kivitel. ORGONÁK a legtökéletesebb és legművászibb kivitelben WEGENSTEIN L. FIAI orgona és harmoniumgyár Timisoara III. Bul. Mihai Viteazul 30. Jutányos árak! Alapittatott 1888. Ajánlat díjmentesen! ! Milyen nevezetes évfordulók lesznek 1937-ben? Minden esztendőnek meg vannak a maga ér­dekes évfordulói. Az elkövetkező 1937-es év külö­­­nösen gazdag centennáriumok van, amelyeke­t rö­viden az alábbiakban közlünk: 1137-től 1180-ig uralkodott VII. Lajos francia király. 1237-ben Batu mongoll khán elfoglalta Bolga­­ryt. Ugyanebben az esztendőben november 27-én legyőzték a milánóiakat Cortenovánál. 1337 március 31-én királlyá koronázták Szé­kesfehérvárott Zsigmondot. 1437-ben kezdi meg uralkodását IV. Eugen pápa. Ebben az évben átteszik a zsinatot Ferra­­rába. 1437-től 39-ig uralkodott Habsburgi Albert. 1437 december 9-én meghalt Znaimban Zsigmond király. Ugyanebben az esztendőben alapítja Olaszországban az első nyilvános könyvtárt Fi­renzében, N­i­c­c­o­­­i. Ebből fejlődött ki 1441-ben a külön palotában elhelyezett Laurentiana. 1537-ben Katzianer csatát veszít a törökök el­len Eszéknél. 1637 március 19-én halt meg Pázmány Péter.­­ Augusztus 16-án halt meg Shakespeare kor­­társa és életírója Benjamin Jonson Ben. 1637-től 1657-ig uralkodott II. Ferdinand német császár. 1637-ben kísérletek történtek az anglikán vallás Skóciában való elterjesztésére. 1687 április 25-én halt meg Kájoni János bib­­­liafordító. 1737-ben született Galvani. 1787 december 15-én halt meg Glück, a hired zeneköltő és ebben az évben január 6-án született Irinyi János, a gyufa feltalálója. 1837-ben, Németalföldön eltörlik a szicíliai autonómiát. — Boer­át köztársasággá kiáltják ki — Miklós orosz cár segélyt ajánl a bécsi udvar­nak a magyarországi mozgalmak ellen. — Vi­szály tört ki a porosz kormány és a katolikus egyház között, az 1830-iki vallási törvény miatt Megkoronázzák Viktóriát Anglia királynőjévé. 1837 február 15-én született Jensen Vilmos né­met regényíró és ugyancsak száz év előtt szüle­tett Jensen Adolf német dalszerző. 1837. március 1- én született Georg Ebers német író, egyptoló­­gus. Ebben az évben május 31-én született Ernest Daudet regényíró, Daudet Alfonz testvéröccs. 1837 augusztus 21-én nyitották meg országos ün­nepségek között a budapesti Nemzeti Színházat. 1837-ben született Carnegie Andress, a híres milliárdos. 1837 június 29-én született Carp Pé­ter.­­ Száz év előtt alapították a sibiui Magyar Polgári Egylet könyvtárát 6000 kötet könyvvel és a Tasnádi Kaszinó könyvtárát 800 kötet könyv­vel. 1837 október 27-én született Tisza Domokos 1837 december 24-én született Erzsébet magyar királyné,­­ és ez év december 27-én született Kulin Géza gróf orientalista. 1887-ben, ötven év előtt választották Bulgária fejedelmévé Koburg Ferdinándot. 1887 június 2- án halt meg Margaréta Bülow írónő, aki meg akart menteni egy örvénybe került fürdő nőt , maga fúlt a vízbe. Harminc év előtt, 1907 szeptember 4-én halt meg. Grieg, a hírneves zeneszerző, a Peer Gyn­ zenéjének szerzője. 1917-ben halt meg Ferenczy Károly fes­tőművész, Zeppelin, a kormányozható léghajó tökéletesítő­je. 1917-ben kötötték a bresztlitovezki békét és ebben az évben tört ki az oroszországi forradalom. 15 év előtt, 1922-ben, február 6-án lépett a pápai trónra XI. Pius. fh.) A repülőgépekből ejtőernyővel való ugrás nem­ minden veszély nélkül való „sportját" világ­szerte egyre többen művelik. Az osztrák ejtő­­ernyőugrók már külön jelvényt is viselnek, azonkívül viselik a magasan szálló repülőgé­pekből való kiugrás veszélyes következmé­nyeit is Az osztrák ejtőernyő-ugrók jelvénye.

Next