Magyar Lapok, 1937. április-június (6. évfolyam, 61-118. szám)

1937-04-13 / 61. szám

2 A „Times“ (S. I.) M. John Walter, e néven az ötödik, az elmúlt hetekben bejárta a dunai államokat és azután a Balkánra is ellátogatott. Min­denütt nagy tisztelettel fogadták, előadásain a közélet kiválóságai mind megjelentek. Nem is csoda, miszter Walter a legtekintélyesebb angol napilapnak, a Times-nek tulajdonosa és főszerkesztője, ami sokszor több, mintha az angol kormány feje lenne. Az angol kormá­nyok ugyanis változnak, a Times azonban mindig ugyanaz marad: az angol közéletnek hű és érdektelen szócsöve, ugyanakkor pedig a nemzeti nevelésnek és a pártok felett álló po­litikai irányításnak legfőbb eszköze. A Times-ről azokban az országokban, ahol most miszter Walter megfordult, sok minden­félét összeírtak. Módunkban volt ezeket a cik­keket több ország sajtójában figyelemmel kí­sérni, sajnos, nem valamennyiben. A cikkek történeti adatokban bővelkedtek, aszerint, hogy milyen lexikonokat használtak a cikkírók. A lap története, amely 1785-ben kezdődik, a politikai újságírás történetével jelent nagy­jában egyet. Egyetlen lap sem mutatja olyan világosan a mély belső konfliktust, mit a mo­dern sajtó életében a véleménynyilvánítás sza­badságának és az üzleti érdekek érvényesülé­sének harca jelent. Ez a harc a Times életében a vélemény­szabadság győzelmével végződött. Erős példa tehát arra, hogy a modern sajtót is fel lehet építeni úgy, hogy ne csak üzlet legyen. Hogy elsősorban vélemény és gondolat sugá­rozzon belőle s ne ormótlan üzleti fogások — irodalmi formába öltöztetve. A Times életében és történelmében nem az a legérdekesebb, hogy mily nagy tekintélyt élvez az angol közéletben, hanem azok az eszközök és az a rendszer, mely ennek a tekin­télynek alapja és állandó irtja. Mulatságos, hogy a legkülönbözőbb lapokban, melyek most a Tim­es-ről elmélkedtek, mindenről volt szó, csak éppen ezekről az eszközökről és erről a módszerről nem. Mi azonban megengedhetjük magunknak, hogy éppen erről és elsősorban erről írjunk. Úgy érezzük, hogy ez nagyon érdekelhet itt miközöttü­nk minden gondolkozó magyar em­bert, ki számot vetett azzal, hogy a modern életben a sajtó mily nagy mértékben eszköze a népvezetésnek, a kisebbségi helyzetben pedig tulajdonképpen a népvezetés, a politikai irá­nyítás és a nemzetpolitikai nevelés egyetlen állandóan használt szerszáma. „Mi nem újság vagyunk, hanem az angol közérdek óvására rendelt nemzeti intézmény“ — írta egyszer a Times-ről egyik szerkesztője. Ez az öreg, 162 éves napilap, melynek semmit sem ártott meg a kor, nemcsak mondja azon­ban ezeket, hanem teszi: függetlenségének és tisztaságának ellenőrzésére teljes hatalommal társadalmi bizottságot rendeltek a tulajdono­sok önmaguk fölé, melyben az angol közélet igen fontos személyiségei foglalnak helyet, kö­zöttük az oxfordi egyetem rektora, az angol nemzeti bank kormányzója és mások. Nincsen szó itt „igazgatósági tagságokról“, akik tantré­nek ellenében ideadják a nevüket üzlet célok szolgálatára, hanem éppen ellenkezőleg: az üz­leti szempontok és célok önkéntes korlátozá­sáról. Ehhez hasonló intézmény­ lapok más mű­velt társadalmakban is vannak: ilyenféle szerkezete van az amsterdami Algemeen Han­­delsblad című, nagytekintélyű holland napilap­nak és a Times példájára alapított Le Temps c. párizsi napilapnál is van ilyen irányú tö­rekvés. Erre az önzetlenségre és érdektelen ön­uralomra, ami ezekben a lapokban megvalósul, teljes szabadságban élő nagy népek képesek, vagy éppen ellenkezőleg, azok a népek, hol az erkölcsi erőknek kell mindent pótolniuk, ezek közé tartoznak a nemzeti kisebbségek, attól a perctől kezdve, amikor valóban felismerik a helyzetet, amelyben élnek és megindul bennük az erkölcsi erőknek az a kiválasztódása, mely­­lyel e helyzeten erőt kell venniök. Minden lapnak, mely kisebbségi nemzeté­nek érdekét igazán szolgálni akarja, többé kell válnia egyszerű kis­lapnál: saját népére jótékonyan ható intézményt kell kiépítenie magából, hogy átvehessen olyan funkciókat és feladatokat, melyeket kisebbségi sorsban más nem végez el, mert nincs ki elvégezze. A Times a véleményeket tisztítja a pártok, osztályok, tőkecsoportok pillanatnyi érdekei­nek tapadó salakjától s már ezzel tökéletesen teljesíti kötelességét. Az ilyen megtisztított, kicsiny szempontokon felülemelt véleménye­ket utóbb mindig igazolják az események: ebből nő ki ezeknek az üzleti szempontoktól mentes nagy lapoknak az a tekintélye, mely a többiekét oly messze felülmúlja és a döntő be­folyás, mit a közvélemény formálására gyako­rolnak. A nemeztiségek lapjainak őrizniük és óv­­niok kell a nemzeti és népi gondolat lángját, ahogyan egykoron a Vesta-szüzek őrizték a szent tüzet. Ez azonban nem elég. A kisebb­ségi nemzeti lapoknak vállalniok kell sokszor a társadalmi és gazdasági kutató intézetek, a politikai archívumok, a sajtóirodák, a népmű­velő és népnevelő intézmények, a kulturális társaságok, az irodalom és művészetpártoló mozgalmak feladatait, anyaggyűjtő és feldol­gozó munkáját, megőrző és rendszerező beren­dezéseinek felállítását. Más helyzetekben uta­zási akciókat, helyesebb gazdálkodási módokra tanító és népjóléti mozgalmakat visz egy-egy nagyobb lap. A mi helyzetünkben mélyebb és általánosabb feladatok várnak arra a gazdasági és szervezeti erőre, melyet a lapok, mint gaz­dasági vállalatok jelentenek. El kell jönnie az időnek, amikor az ilyen feladatok vállalása lesz a mérték, amitől a lapok nemzeti magyar jellege és elismertsége függeni fog. Attól az időponttól, amikor ez így lesz, fog kezdődni a magyarság nemzetiségi és kisebbségi életének lassú, de biztos emelkedése — az egyenrangúság gazdasági és szervezeti magaslatai felé. Élénk belpolitikai élet Magyarországon „A keresztény és nemzeti irányt semmi nem teheti kétsé­gessé Magyarországon" — mondotta Eckhardt Tibor a füg­getlen kisgazdapárt nagygyűlésén. — Mikecz Ödön belügyi államtitkár kiskunhalasi beszéde. — A legitimisták gyűlése Pápáról jelentik: Eckhardt Tibor vasárnap a független kisgazdapárt nápai nagygyűlésén beszédet mondott. Utalt arra, hogy félévig hallgatott, mert időt akart adni egy jóindulatú miniszterelnöknek, hogy zavartalanul végezze munkáját. Ez a hallgatás azonban nem vált előnyére az országnak, mert közben destruktív szélsőséges erők bukkantak fel és megkezdték aknamunkájukat. A hallgatás ideje ezért letelt és a kisgazdapárt szembefordul a jobboldali szélsőséggel. — Osztom a miniszterelnök úr nézetét, — mondotta Eckhardt, — mely szerint Magyar­­országon a világnézeti harc már eldőlt és a keresztény nemzeti irányt nem teheti többé kétségessé senki. Nincs nagyobb veszedelem, mintha egy nemzetnek a lelke kettéhasad, mint Spanyolországban. Az egész ellenzék osztja ezt a felfogást. Eckhardt ezután szólt a német és zsidó kérdésről. A német kérdésről hangoztatta, hogy helytelenül jár el az, aki élesen bírálja a Németországban történő dolgokat. — Semmi közünk hozzá, — úgymond, — hogy mi van ott, de nekik sincs közük ahhoz, hogy mi történik nálunk. A zsidókérdésben az a felfogásom, hogy nem lehet megengedni, hogy akár politikai, akár gazdasági értelemben zsidó érdekek szerint igazodjunk. Nekünk ma­gyar érdek szerint kell politikánkat irányítani. Ezt a politikát erős kormányhatalommal kell irányítani, olyan intézkedéssel, mely emberi, faji önérzetet, vallási hitet és meggyőződést sehol sem sért. Budapestről jelentik: Vasárnap élénk bel­politikai napja volt Magyarországnak. Eckhardt Tibor pápai beszédén kívül Mikecz Ödön bel­ügyi államtitkár is beszédet mondott Kiskun­halason. Hangoztatta, hogy Magyarországon csak jobboldali kormányzatnak van lehetősége, mert ez felel meg legjobban a nemzet érdekei­nek. Feladata az idegen népek tengerében az, hogy mindenkor magyar maradjon. Elek községben a legitimisták tartottak gyűlést, amelyen Makray Lajos azt hangoz­tatta, hogy a keresztény politikának erőteljes rohamot kel indítania a bolsevizmus és a nem­zeti szocializmus ellen. di!!!!ll!SS!II!!lll!!!!!!­!!!!!!!!!!ll­!!!!!!lll!!VII!S!!!!!!!!!b alakítást vállal. MOatOiUG&Colly terveket készít Szekely Lajos műkertész­­ Oradea, Bul. Regele Ferdinand No. 26. (Pénzügyigazgatósággal szemben.) VI. évf., 61. szám. — Kedd, 1937. április 13. A haladás korszaka Mikroszkóp fölé hajolva, a világ különböző tájain ezer és ezer szaktudós vizsgálja felszele­telt állati és emberi agyvelők tízezreit. A gya­korlati psichofiiz­ika pályaválasztási gyógypeda­gógiai szaktudósok, pszichotechnikai, pszichoh­­­giéniai, Pavlovista, idegkutatók lélekről itt fó­liumos könyvtárakat töltenek meg, de hol va­gyunk még attól, hogy mindent tudjunk és az alattomos betegségeket, amelyek szerveinkbe be­­lopóznak, ártalmatlanná tehessük. De az emberi agy tovább kutat és tovább megy, mint ahogy a nemrégiben Amerikában felfedezett, ma már világhírűvé vált Gastro D. is forradalmasította a gyomor- és emésztőszervi megbetegedések gyó­gyításának módját. 10—15 éves idült gyomor-, bél-, epe-, vese- és májbetegség­eknél rövid kúra (3—4 üveg) után meglepő eredményeket értek el. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy 130 lei utánvét mellett megren­delhető Császár E. gyógyszertárában, Bucure­sti, Calea Victoriei 124. Szófián keresztül Belgrádba érkezett a török miniszterelnök Beck lengyel külügyminiszter május végén ellátogat Bucurestibe Szófiából jelentik: Laonu török miniszter-­­elnök és Arras külügyminiszter Belgrádba me­net, vasárnap átutazott Szófián. A pályaudvaron a bolgár király képviselője Kioseeivanoff mimez-i terelnek és a balkánpaktumot aláíró államok kö­vetei üdvözölték a török államférfiakat. I­onu és Arras ezután folytatták útjukat Belgrád felé, ahova a késő esti órákban érkeztek meg. Hire jár, hogy a Belgrádból való visszatérés során, április 20-án, Boris bolgár király kihall­gatáson fogadja a török miniszterelnököt és kül­ügyminisztert. Varsóból jelentik: Az Express Poronny je­­­lenti, hogy Beck lengyel külügyminiszter május­ végén Génfből Bucurestibe utazik, hogy viszo­nozza Antonescu külügymini­szter varsói látoga­tását. Hír szerint a lengyel külügyminiszter még a nyár előtt Rómába is ellátogat.

Next