Magyar Lapok, 1937. július-szeptember (6. évfolyam, 119-196. szám)

1937-07-01 / 119. szám

r. mmmupm VI. évf., 119. sz. — Csütörtök, 1937. július 1. --. ---------■ Kedd­i nagygyűlés harmadik és befejező napja. A brasovi egyházközségnek búcsú­­■■ ünnepe. A katolikus gimnázium 100 éves jubileuma- Valóságos ünnepek ünnepe. A nap reggelére a Cenk alatti városba ismét beszökött a nyár. A visszavárt napsugár az öröm és a boldogság ragyogását varázsolja az arcokra. A kora reggeli óráktól gyónóktól népesek az összes templomok és kápolnák. 8 óra után érkeznek a közeli falvak népei. Hosszú sorokban, zászlók alatt. Színes cso­portokban zarándokolnak a Ilivek­ a gimnázium udvara felé, ahol virágos tribün emelkedik s a szépen feldiszitett tábori oltár. Körülötte ember ember hátán. A szomszédos épületek ablakai tárva-nyitva s mint ugyanannyi páholy, tele emberekkel. Megszólalnak a templomok harangjai. S a több ezernyi tömegben megindul a papság fel a tábori oltárhoz. Fiedler püspök mond misét. Nagy segédlet. Jóhangú dalosok. A templom­ban felcsendülő orgonaszót hangszórók közvetítik az udvar különböző pontjai felé. S fel­hangzik az ének. És a tömeg elkezd énekelni. Egyetlen nagy templommá lesz az egész ud­var, melynek mennyezete az ég és magasba nyúló oszlopai a fák. A szentbeszédet Márton trón kanonok-plébános mondja, aki azt a siralmas helyzetet, vázolja, hogy milyen útvesztőbe került, a magát modernnek nevezett ember és milyen nyomo­rultan szegény lélek az, legyen bár mammut-vagyon a háta mögött, aki nem akar tudni Istenről. A nép még egyre sereglik. Az udvar egyre tettebb lesz. S közben felhangzik az ősi ének: „Szemedből egy sugár, ha fájdalmainkra száll, megszűnnek dúlt, szívünk keservei, anyánk, siess értünk könyörögni.. A keddi díszközgyűlés kedden délelőtt fél 12 órakor dr Gyárfás Elemér nyitotta meg a díszközgyűlést. Az asz­tal mellett Fiedler és Vorbuchner püspökök, a kanonoki kar tagjai, a kormány képviseleté­ben Mircea Ioan vármegyei igazgató, a görög katolikus egyház képviseletében Hodorinu esperes és a város képviseletiben Voicu Virgil városi főjegyző foglaltak helyet. Gyárfás Elemér dr román, német majd magyar nyelven külön-külön üdvözölte a kormány, a görög katolikus egyház és a város képviselőit, majd a pápai nuneius és Majláth püspök táviratait olvasta fel. A két meleghan­gú távirat jóleső érzést keltett a nagygyűlés résztvevőiben és a zsúfolt terem közönsége hosszasan éljenezte a két főpapot. A lelkesedés lecsillapulása után Mircea Ioan vármegyei igazgató a vármegye és Iamandi miniszter üd­vözletét tolmácsolta, majd Voicu Virgil városi főjegyző a város nevében mondott meleghangú üdvözlő beszédet. Ezután Hodarnau görög ka­tolikus főesperes emelkedett szólásra. Beszé­dében kifejezésre juttatta, milyen jóleső öröm­mel látja a gazdag és rendkívü­­ helyesen össze­válogatott munkarendet, a keresztény eszme diadalmas előretörését, amire ma különösen nagy szükség van. Minden jó keresztény célja a keresztény erkölcsiség emelése, amelyért va­lamennyi keresztény egyház közös erővel har­col. A továbbiak során a főesperes tolmácsolta Niculescu görög katolikus érsek üdvözletét és I Isten segítségét kérte a Népszövetség munká­­j­­ára. A díszközgyűlés közönsége hosszantartó­­ tapssal köszönte meg a meleg szívből jövő test­­i vért szavakat, amelyek valamennyien a kérésrő­l tény összetartás legszebb bizonyítékai voltak. Ezután Vorbuchner Adolf püspök emelke­dett szólásra: — Mintha riadót fújnának, mintha moz­gósítanának a szellemiek területén, — kezdte megrázó erejű beszédét a püspök. — A vilá­gosság és sötétség közötti harc újabb forduló­hoz érkezett és a harc ez ujabb fordulatában a legvadabb támadásokkal akarjál megdönteni Isten országát és a keresztény tanokat. Erre a­­ harcra kell felvérteznünk magunkat a szeretet I fegyverével, mert a keresztényi szeretet ott­­ kezdődik, amikor azokat is szeretjük, akik ne­­künk ellenségeink. A püspök szeretettől áthatott szavait a díszközgyűlés közönsége nagy csendben, figye­lemmel hallgatta. — Mindenki, érzi — folytatta Vorbuchner püspök, — hogy tényleg történelmi pillanatok ezek, amikor a kereszténység és a bolievizmus két, különféle fegyverrel, az egyik szeretettel, a másik gyűlölködéssel és rombolással egymás­sal szemben nyílt arcvonalba fejlődik. Ebben a harcban valamennyi kereszténynek ki kell vennie a maga részét. Az államhatalom kötelességeit ismertette ezután dr Gyárfás Elemér szenátor, aki mint igazi keresztény, a „Divini Redemptoris*” alap­­ján látja kijelölve az egyedüli helyes és köve­tendő utat. Az állam kötelessége, hogy bizto­­stsa a közjót, legyen bölcs a­ közigazgatásban és biztosítsa a keresztény egyház szabadságát. Ezután Csipak Lajos kanon­ok a­­Umvini Redemptoris a pápai körlevél súlya és irány­elve címen tartott előadást, melyben ismer­tette a bolsevizmust, annak hatósugarát és ál­talános helyeslés között jelentette ki, hogy most nem a papok bőre ég, hanem a keresz­tény kultúra jutott veszélybe. Ezért tell min­den kereszténynek a pápa mellé állnia. A to­vábbiak során gyakran felharsanó taps és él­jenzés között bizonyította be, hogy ha rossz volt a szerény emberre nézve a liberalizmus, fokozottabb mértékben rosszabb a kommuniz­mus. Oroszországban nem kevesebb, mint száz­millió emberrel kísérleteznek Marx tanításai A HARMADREND ÉS A SZENT KERESZT SZÖVETSÉG ÜLÉSE. Délután a Harmadrend és a Szent Kereszt Szövetség tartott üllést Széllyes Dénes püspök­­helyettes elnöklete alatt. Az első szónok, László Ignác főesperes­­plébános rámutatott arra, hogy milyen nagi feladatot teljesítenek a ferencrendi szerzete­sek azzal, hogy összekötő kapcsolatot építenek ki a hívek és a hitközségek plébánosai között. Lukács Man­fréd misszionárus atya és Bo­ross Fortunát ferencrendi házfőnök ismer­tette ezután a Ferencrend hittérítő munkáját. Tímár Sándor plébános a keresztes mozgalom­ról beszélt, mely a hívek lelki gondozásában fejt ki eredményes tevékenységet. Páter Csiszár Elek Szent Ferencet állította példaként a je­lenl­evők elé. Az ülés Sándor Vitális ferenc­rendi tartományfőnök zárószavaival ért véget. alapján. — A marxi tanok és a pápa elgondolása között — mondotta — az a különbség, hogy Marx el akarja venni mindenkitől a magán­javakat, a pápa pedig azoknak a nincstelenek­nek is adni akar, akiknek semmijük sincsen. A hallgatóság óriási lelkesedése élő bizo­nyítéka volt annak, hogy a nagygyűlés vala­mennyi résztvevője Moszkva és Róma között megtalálta a helyes utat. A következő szóno­k Kolozsvári-Sittye Béla gimnáziumi igazgató volt, aki előadásában a százéves római katolikus gimnáziumot mél­tatta. Utána Fiedler István pü­snök mondott záróbeszédet, majd áldását adta a hívekre. Isten áldását kérte a királyra és a Katolikus Népszövetségre. A díszközgyűlés a pápai himnusz éneklésével ért véget. Vissza a keresztény egységbe!smentette a népgűlés szánéba Ugyancsak a délután folyamán a Mária Kongregációk vezetői is értekezletet tartottak Fiedler István püspök vezetése alatt. Az érte­kezlet­ zártkörű volt Gyárfás Elemér úr elnök é­­lete alatt. Délután 5 órakor népgyűlés volt a gimná­zium udvarán. A népgyűlés ragyogó időben folyt le. A beszédeket hangszórón közvetítették az egybegyűlt óriási tömegnek. A népgyűlés első szónoka Ambrus Imre brassovi lelkész volt, aki „Vissza a kereszténység egységéhez“ címmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy egyedüli hatásos védekezés az istentelenséggel szemben az egységes kereszténység. Utána Tí­már Sándor plébános beszélt. Beszédének magva az volt, hogy el kell tüntetni népünk életéből az alkoholt, minden baj előidézőjét. Lukács Manfrét, ferencrendi atya a káromko­dásról beszélt és leszögezte, hogy nem a ká­romkodás és a duhajság, hanem az imádság teszi az embert bátorrá és férfiassá. Példát kell adni a népnek a káromkodás leszokásáról. Ezután Gyárfás Elemér köszönetet mondott a katolikus Népszövetség elnöklete nevében mindazoknak, akik munkásságukkal biztosí­tották a naggyűlés sikerét. Most Antoni János segédlelkész ismertette­ a sport fontosságát az ifjúság nevelése terén. Hangoztatta, hogy helyes sport nélkül az ifjú­ságot megszervezni nem lehet. A segédlelkész beszéde után a helybeli Kolping legényegylet tornabemutatójára került, sor. A legényegylet tagjai kitűnő mutatványokat végeztek nyújtón, korláton és lajtorján. Közel tizenkétezer ember vett részt az egy óra hosszáig tartó szentségi körmeneten Az este fél 9 órakor megrendezett szent­ségi körmenet méltó befejezése volt a három­­napig tartott nagygyűlésnek. A nyolcezer em­berből álló menet példás rendben halad végig a város négy főutcáján. Ezer és ezer gyertya­fénye csillogott az­ est sötétjében és áhítatos éneklés szállt fel a csillagos ég felé. Közben a katolikus templomok tornyaiban állandóan zúgtak a harangok. A körmenet egy óra hosz­­szat tartott. Ezután az Oltáriszentséget vivő Fiedler István püspök a plébániatemplom lép­csőjéről megáldotta a térdreboruló sokaságot. Ezután Bálint József igazgató mondott, szent­­beszédet, majd ünnepi Te Deum volt. 10 óra után a nagygyűlés résztvevői boldog és gazdag lélekkel indultak otthonuk felé. Szerdán a nagygyűlésen résztvevők kisebb kirándulásokat tettek a környéken. Este pedig elhagyják Brasovot. Időszem font­os könyv! Most van a legfőbb al­kalom testünk termé­szetes megfiatalítására Dr BUCSÁNYI GYULA, egészségügyi tanácsos, főorvos, a természetes élet­ és gyógymód élharcosának tollából. Természetes gyógymód és természetes táplálkozás Ára 145 lej. Kapható kiadóhivatalunkban, Oradea, str. Reg. Carol 5. Vidé­kieknek portóval 155 lejért szállítjuk. Utánvéttel 25 lejjel drágább.

Next