Magyar Lapok, 1937. július-szeptember (6. évfolyam, 119-196. szám)
1937-07-01 / 119. szám
r. mmmupm VI. évf., 119. sz. — Csütörtök, 1937. július 1. --. ---------■ Keddi nagygyűlés harmadik és befejező napja. A brasovi egyházközségnek búcsú■■ ünnepe. A katolikus gimnázium 100 éves jubileuma- Valóságos ünnepek ünnepe. A nap reggelére a Cenk alatti városba ismét beszökött a nyár. A visszavárt napsugár az öröm és a boldogság ragyogását varázsolja az arcokra. A kora reggeli óráktól gyónóktól népesek az összes templomok és kápolnák. 8 óra után érkeznek a közeli falvak népei. Hosszú sorokban, zászlók alatt. Színes csoportokban zarándokolnak a Ilivek a gimnázium udvara felé, ahol virágos tribün emelkedik s a szépen feldiszitett tábori oltár. Körülötte ember ember hátán. A szomszédos épületek ablakai tárva-nyitva s mint ugyanannyi páholy, tele emberekkel. Megszólalnak a templomok harangjai. S a több ezernyi tömegben megindul a papság fel a tábori oltárhoz. Fiedler püspök mond misét. Nagy segédlet. Jóhangú dalosok. A templomban felcsendülő orgonaszót hangszórók közvetítik az udvar különböző pontjai felé. S felhangzik az ének. És a tömeg elkezd énekelni. Egyetlen nagy templommá lesz az egész udvar, melynek mennyezete az ég és magasba nyúló oszlopai a fák. A szentbeszédet Márton trón kanonok-plébános mondja, aki azt a siralmas helyzetet, vázolja, hogy milyen útvesztőbe került, a magát modernnek nevezett ember és milyen nyomorultan szegény lélek az, legyen bár mammut-vagyon a háta mögött, aki nem akar tudni Istenről. A nép még egyre sereglik. Az udvar egyre tettebb lesz. S közben felhangzik az ősi ének: „Szemedből egy sugár, ha fájdalmainkra száll, megszűnnek dúlt, szívünk keservei, anyánk, siess értünk könyörögni.. A keddi díszközgyűlés kedden délelőtt fél 12 órakor dr Gyárfás Elemér nyitotta meg a díszközgyűlést. Az asztal mellett Fiedler és Vorbuchner püspökök, a kanonoki kar tagjai, a kormány képviseletében Mircea Ioan vármegyei igazgató, a görög katolikus egyház képviseletében Hodorinu esperes és a város képviseletiben Voicu Virgil városi főjegyző foglaltak helyet. Gyárfás Elemér dr román, német majd magyar nyelven külön-külön üdvözölte a kormány, a görög katolikus egyház és a város képviselőit, majd a pápai nuneius és Majláth püspök táviratait olvasta fel. A két meleghangú távirat jóleső érzést keltett a nagygyűlés résztvevőiben és a zsúfolt terem közönsége hosszasan éljenezte a két főpapot. A lelkesedés lecsillapulása után Mircea Ioan vármegyei igazgató a vármegye és Iamandi miniszter üdvözletét tolmácsolta, majd Voicu Virgil városi főjegyző a város nevében mondott meleghangú üdvözlő beszédet. Ezután Hodarnau görög katolikus főesperes emelkedett szólásra. Beszédében kifejezésre juttatta, milyen jóleső örömmel látja a gazdag és rendkívü helyesen összeválogatott munkarendet, a keresztény eszme diadalmas előretörését, amire ma különösen nagy szükség van. Minden jó keresztény célja a keresztény erkölcsiség emelése, amelyért valamennyi keresztény egyház közös erővel harcol. A továbbiak során a főesperes tolmácsolta Niculescu görög katolikus érsek üdvözletét és I Isten segítségét kérte a Népszövetség munkájára. A díszközgyűlés közönsége hosszantartó tapssal köszönte meg a meleg szívből jövő testi vért szavakat, amelyek valamennyien a kérésről tény összetartás legszebb bizonyítékai voltak. Ezután Vorbuchner Adolf püspök emelkedett szólásra: — Mintha riadót fújnának, mintha mozgósítanának a szellemiek területén, — kezdte megrázó erejű beszédét a püspök. — A világosság és sötétség közötti harc újabb fordulóhoz érkezett és a harc ez ujabb fordulatában a legvadabb támadásokkal akarjál megdönteni Isten országát és a keresztény tanokat. Erre a harcra kell felvérteznünk magunkat a szeretet I fegyverével, mert a keresztényi szeretet ott kezdődik, amikor azokat is szeretjük, akik nekünk ellenségeink. A püspök szeretettől áthatott szavait a díszközgyűlés közönsége nagy csendben, figyelemmel hallgatta. — Mindenki, érzi — folytatta Vorbuchner püspök, — hogy tényleg történelmi pillanatok ezek, amikor a kereszténység és a bolievizmus két, különféle fegyverrel, az egyik szeretettel, a másik gyűlölködéssel és rombolással egymással szemben nyílt arcvonalba fejlődik. Ebben a harcban valamennyi kereszténynek ki kell vennie a maga részét. Az államhatalom kötelességeit ismertette ezután dr Gyárfás Elemér szenátor, aki mint igazi keresztény, a „Divini Redemptoris*” alapján látja kijelölve az egyedüli helyes és követendő utat. Az állam kötelessége, hogy biztostsa a közjót, legyen bölcs a közigazgatásban és biztosítsa a keresztény egyház szabadságát. Ezután Csipak Lajos kanonok aUmvini Redemptoris a pápai körlevél súlya és irányelve címen tartott előadást, melyben ismertette a bolsevizmust, annak hatósugarát és általános helyeslés között jelentette ki, hogy most nem a papok bőre ég, hanem a keresztény kultúra jutott veszélybe. Ezért tell minden kereszténynek a pápa mellé állnia. A továbbiak során gyakran felharsanó taps és éljenzés között bizonyította be, hogy ha rossz volt a szerény emberre nézve a liberalizmus, fokozottabb mértékben rosszabb a kommunizmus. Oroszországban nem kevesebb, mint százmillió emberrel kísérleteznek Marx tanításai A HARMADREND ÉS A SZENT KERESZT SZÖVETSÉG ÜLÉSE. Délután a Harmadrend és a Szent Kereszt Szövetség tartott üllést Széllyes Dénes püspökhelyettes elnöklete alatt. Az első szónok, László Ignác főesperesplébános rámutatott arra, hogy milyen nagi feladatot teljesítenek a ferencrendi szerzetesek azzal, hogy összekötő kapcsolatot építenek ki a hívek és a hitközségek plébánosai között. Lukács Manfréd misszionárus atya és Boross Fortunát ferencrendi házfőnök ismertette ezután a Ferencrend hittérítő munkáját. Tímár Sándor plébános a keresztes mozgalomról beszélt, mely a hívek lelki gondozásában fejt ki eredményes tevékenységet. Páter Csiszár Elek Szent Ferencet állította példaként a jelenlevők elé. Az ülés Sándor Vitális ferencrendi tartományfőnök zárószavaival ért véget. alapján. — A marxi tanok és a pápa elgondolása között — mondotta — az a különbség, hogy Marx el akarja venni mindenkitől a magánjavakat, a pápa pedig azoknak a nincsteleneknek is adni akar, akiknek semmijük sincsen. A hallgatóság óriási lelkesedése élő bizonyítéka volt annak, hogy a nagygyűlés valamennyi résztvevője Moszkva és Róma között megtalálta a helyes utat. A következő szónok Kolozsvári-Sittye Béla gimnáziumi igazgató volt, aki előadásában a százéves római katolikus gimnáziumot méltatta. Utána Fiedler István püsnök mondott záróbeszédet, majd áldását adta a hívekre. Isten áldását kérte a királyra és a Katolikus Népszövetségre. A díszközgyűlés a pápai himnusz éneklésével ért véget. Vissza a keresztény egységbe!smentette a népgűlés szánéba Ugyancsak a délután folyamán a Mária Kongregációk vezetői is értekezletet tartottak Fiedler István püspök vezetése alatt. Az értekezlet zártkörű volt Gyárfás Elemér úr elnök élete alatt. Délután 5 órakor népgyűlés volt a gimnázium udvarán. A népgyűlés ragyogó időben folyt le. A beszédeket hangszórón közvetítették az egybegyűlt óriási tömegnek. A népgyűlés első szónoka Ambrus Imre brassovi lelkész volt, aki „Vissza a kereszténység egységéhez“ címmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy egyedüli hatásos védekezés az istentelenséggel szemben az egységes kereszténység. Utána Tímár Sándor plébános beszélt. Beszédének magva az volt, hogy el kell tüntetni népünk életéből az alkoholt, minden baj előidézőjét. Lukács Manfrét, ferencrendi atya a káromkodásról beszélt és leszögezte, hogy nem a káromkodás és a duhajság, hanem az imádság teszi az embert bátorrá és férfiassá. Példát kell adni a népnek a káromkodás leszokásáról. Ezután Gyárfás Elemér köszönetet mondott a katolikus Népszövetség elnöklete nevében mindazoknak, akik munkásságukkal biztosították a naggyűlés sikerét. Most Antoni János segédlelkész ismertette a sport fontosságát az ifjúság nevelése terén. Hangoztatta, hogy helyes sport nélkül az ifjúságot megszervezni nem lehet. A segédlelkész beszéde után a helybeli Kolping legényegylet tornabemutatójára került, sor. A legényegylet tagjai kitűnő mutatványokat végeztek nyújtón, korláton és lajtorján. Közel tizenkétezer ember vett részt az egy óra hosszáig tartó szentségi körmeneten Az este fél 9 órakor megrendezett szentségi körmenet méltó befejezése volt a háromnapig tartott nagygyűlésnek. A nyolcezer emberből álló menet példás rendben halad végig a város négy főutcáján. Ezer és ezer gyertyafénye csillogott az est sötétjében és áhítatos éneklés szállt fel a csillagos ég felé. Közben a katolikus templomok tornyaiban állandóan zúgtak a harangok. A körmenet egy óra hoszszat tartott. Ezután az Oltáriszentséget vivő Fiedler István püspök a plébániatemplom lépcsőjéről megáldotta a térdreboruló sokaságot. Ezután Bálint József igazgató mondott, szentbeszédet, majd ünnepi Te Deum volt. 10 óra után a nagygyűlés résztvevői boldog és gazdag lélekkel indultak otthonuk felé. Szerdán a nagygyűlésen résztvevők kisebb kirándulásokat tettek a környéken. Este pedig elhagyják Brasovot. Időszem fontos könyv! Most van a legfőbb alkalom testünk természetes megfiatalítására Dr BUCSÁNYI GYULA, egészségügyi tanácsos, főorvos, a természetes élet és gyógymód élharcosának tollából. Természetes gyógymód és természetes táplálkozás Ára 145 lej. Kapható kiadóhivatalunkban, Oradea, str. Reg. Carol 5. Vidékieknek portóval 155 lejért szállítjuk. Utánvéttel 25 lejjel drágább.