Magyar Lettre Internationale 1992. tavasz (4. szám)
Tartalom
7^no\^ N g - - “^' . “-» Vr—*| O«? -;v?V|$ 05! Kedves Olvasóink, Barátaink! Mint észrevehetik, lapunkat folyamatosan számozzuk, sem az 1991 -es évet befejező harmadik, sem a most megjelent, első évünket záró negyedik szám fejlécén nem jelzünk évfolyamhatárt. Nem hisszük ugyanis, hogy önmagában a naptári év változása jelölésre érdemes mezsgyét jelentene lapunk életében. Igaz, az első négy szám szerkesztése sok tapasztalattal szolgált. Lényegében kialakítottuk folyóiratunk - a többi testvérlaphoz igazodó, de azoktól mégis csak eltérő - külalakját: nagyalakú formátumát, a számról számra változó címlap állandó jellegzetességeit, az illusztrációk kiválogatásának gyakorlatát. Ezen a renden - mert az reméljük, hogy elnyertük vele olvasóink tetszését - már nem kívánunk változtatni. A folyóirat tartalma még kevésbé igényli valamiféle határkőnek a feltüntetését. A szerkesztés munkájában mind világosabbá válik számunkra, hogy egy-egy fejezetcím alá sorolt öt-hat cikkel nem tudjuk a tárgyalt kérdéskört kimeríteni, és a következő számokban a megkezdett témát újabb, a korábbiakhoz kapcsolódó közlésekkel egészítjük ki. Minthogy kerüljük a pusztán a napi aktualitáshoz kapcsolódó írások megjelenését korábbi számainkat nem fenyegeti az elévülés, hiszen egy elindított gondolatsort folytatnak. Eleve törekszünk arra, hogy egy adott problémacsoportot minél szélesebb, mélyebb összefüggéseiben mutassuk be, s mindenképpen szóljunk a jelen konfliktusait kiváltó előzményekről. Idővel így minden korábbi számunk maga is előzménnyé válik. Testvérlapjaink is (a bolgár és román változattal hamarosan tízen leszünk) újabb és újabb hozzászólásokkal egészítik ki a tárgyalt problémakört, ez megint csak arra késztet, hogy tovább gombolyítsuk a fonalat. Nem célszerű egy negyedéves folyóiratban folytatásos regényt közölni - a LETTRE egymást követő számai mégis folytatásos regényként olvashatók, a társadalmi változások, az új tudományos és művészi törekvések regényeként. Mintha e második ezredév végéhez közeledve egy új folyamregény olvasásába kezdtünk volna, amelyet szerzője, a történelem, folytatásáról folytatásra ír, úgy, hogy maga sem tudja még miféle véghez érnek e regény halandó szereplői, akik mi magunk vagyunk. A minden kérdésre, kételyre határozott választ adó üdvtanok ideje lejárt. Nem egyszer egymást kizáró igazságok mérkőznek egymással vagy éppenséggel féligazságok szembesülésének vagyunk a tanúi. De azt is megkérdezhetjük magunktól, hogy mi az igazság, melyek az igazság kritériumai. Folyóiratunk céljából és profiljából következik, hogy az egymással perelő nézeteket is közli, s az olvasóra, illetve a holnapra bízza a vita eldöntését. Testvérlapjainkhoz hasonlóan a műfajok egyenrangúságának az elvét azzal is kifejezésre juttatjuk, hogy egy-egy fejezetcím alatt egymás mellett közlünk tanulmányt, esszét, elbeszélést, interjút, útleírást, verset, riportot és színművet, az adott témakör logikája szerint. Ez a szerkesztésmód kizár minden protokolláris rangsorolást. Az egyes írások rangját, értékét, fontosságát nem a terjedelem és a közlés rendje, hanem az írások önértéke, olvasóink érdeklődése és ítélete minősíti. Magyar Lettre Internationale TAVASZI LETTRE NAPOK Találkozás a LETTRE szerzőivel DRAGO JANCAR (Ljubljana) RICHARD WAGNER (Berlin) KONRÁD GYÖRGY (Budapest) BUDAPESTEN 1992. március 7-én, szombaton 18 órai kezdettel a NEMZETEK HÁZÁBAN, Budapest, VII. Városligeti (Gorkij) fasor 45. SZEGEDEN 1992. március 8-án, vasárnap 18 órai kezdettel az IFJÚSÁGI HÁZBAN, Szeged, Felső Tiszapart 2. PÉCSETT 1992. március 9-én, hétfőn 18 órai kezdettel a MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN, Pécs, Széchenyi tér 6-8. Vendégünk: JÜRGEN HABERMAS 1992. március 26-án 18 órai kezdettel a GOETHE INTÉZETBEN, Budapest, VI. Andrássy út 24. A Tavaszi Lettre Napok megrendezésére a Friedrich Naumann Alapítvány és a Goethe Intézet támogatásával kerül sor. TARTALOM A NACIONALIZMUS ÚTVESZTŐIBEN ESTERHÁZY Péter: Örökségünk, a félelem 1 Edgar MORIN: A nemzeti érzés 2 Isaiah BERLIN-Nathan GARDELL: A nacionalizmus kétféle fogalma 5 Predrag MATVEJEVIC: A rombolás démonai 10 Tomas VENCLOVA: Demokrácia és nacionalizmus 12 Ali MERLIN: A kurdok 16 Slomo AVINERI: Gondolatok Kelet-Európáról 18 Bisham SAHII: Megérkeztünk Amritszárba 21 BALRÓL JOBBRA Leszek KOLAKOWSKI: Hogyan legyünk konzervatív liberális szocialisták? 25 Milan SIMECKA: A bal- és jobboldal kilátástalansága 26 François FURET : Hová tűntek az utópiák? 29 Richard WAGNER: Baloldal szocializmus nélkül 32 Norberto BOBBIO-Federico COEN: A baloldal új frontvonalai 35 KAJÁN Tibor-FÖLDES Anna: Vizuális eszperantó 38 FEHÉR Ferenc: A marxizmus mint politika - gyászjelentés 40 KÖZÉPÚT ÉS KÖZÉPSZER GÖNCZ Árpád: Művészet a keresztúton 47 H.M. ENZENSBERGER: Középszer és őrület 49 GARACZI László: Tégy jót és tűnj el! 55 Michael KRÜGER: Az üres arc 56 KERTÉSZ Imre: Gályanapló 61 LENGYEL Péter: A Város, egy nap - budapesti gyorskalauz 70 KOMMENTÁROK ÉS VITÁK HANÁK Péter: Temetni veszélyes - Megjegyzések Eric Hobsbawm Közép-Európa búcsúztatójához 71 Drago JANCAR: Jelentés Hetedhétországból - Válasz Peter Handkénak 73 André GAURON: A piac határai 74 TUDÓSÍTÁSOK Pascal BRUCKNER (Párizs): Franciaország és az alakuló Európa 75 Giulio GIORELLO (Milánó): Bruno máglyája ma is ég 76 Adam MICHNIK (Varsó): Berlini séták 78 DOKUMENTUM POLÁNYI Mihály: Történelem és remény (részlet) 45 VERSEK Baránszky László (44), Ewa Lipska (34), Fernando Namora (24), Ernesto José Rodriguez (54), Tomáz Salamon (17), Marin Sorescu (52), Tomas Venclova (15) KÉPEINK közül Háy Ágnes műveit a Haláltánc című kiállításáról válogattuk (Liget Galéria, Budapest, 1991. október), míg a 21., 61., 63., 65. és 66. oldalon látható grafikák a 16. Miskolci Grafikai Biennáléról valók. fi 0! ^11 P£ 1 Jaj£ ki ^1 Qc53