Magyar Lettre Internationale 1992. tavasz (4. szám)

Tartalom

7^no\^ N­ g - - “^' . “-» Vr—*| O«? -;v?V|$ 05!­­ Kedves Olvasóink, Barátaink! Mint észrevehetik, lapunkat folyamatosan számozzuk, sem az 1991 -es évet befejező harmadik, sem a most megjelent, első évün­ket záró negyedik szám fejlécén nem jelzünk évfolyamhatárt. Nem hisszük ugyanis, hogy önmagában a naptári év változása je­lölésre érdemes mezsgyét jelentene lapunk életében. Igaz, az első négy szám szerkesztése sok tapasztalattal szolgált. Lényegében ki­alakítottuk folyóiratunk - a többi testvérlaphoz igazodó, de azoktól mégis csak eltérő - külalakját: nagyalakú formátumát, a számról számra változó címlap állandó jellegzetességeit, az illusztrációk kiválogatásának gyakorlatát. Ezen a renden - mert az reméljük, hogy elnyertük vele olvasóink tetszését - már nem kívánunk vál­toztatni. A folyóirat tartalma még kevésbé igényli valamiféle határkőnek a feltüntetését. A szerkesztés munkájában mind világosabbá válik számunkra, hogy egy-egy fejezetcím alá sorolt öt-hat cikkel nem tudjuk a tárgyalt kérdéskört kimeríteni, és a következő számokban a megkezdett témát újabb, a korábbiakhoz kapcsolódó közlésekkel egészítjük ki. Minthogy kerüljük a pusztán a napi aktualitáshoz kapcsolódó írások megjelenését korábbi számainkat nem fenye­geti az elévülés, hiszen egy elindított gondolatsort folytatnak. Ele­ve törekszünk arra, hogy egy adott probléma­csoportot minél szé­lesebb, mélyebb összefüggéseiben mutassuk be, s mindenképpen szóljunk a jelen konfliktusait kiváltó előzményekről. Idővel így minden korábbi számunk maga is előzménnyé válik. Testvérlapja­ink is (a bolgár és román változattal hamarosan tízen leszünk) újabb és újabb hozzászólásokkal egészítik ki a tárgyalt probléma­kört, ez megint csak arra késztet, hogy tovább gombolyítsuk a fonalat. Nem célszerű egy negyedéves folyóiratban folytatásos regényt közölni - a LETTRE egymást követő számai mégis folytatásos regényként olvashatók, a társadalmi változások, az új tudományos és művészi törekvések regényeként. Mintha e második ezredév végéhez közeledve egy új folyamregény olvasásába kezdtünk vol­na, amelyet szerzője, a történelem, folytatásáról folytatásra ír, úgy, hogy maga sem tudja még miféle véghez érnek e regény halandó szereplői, akik mi magunk vagyunk. A minden kérdésre, kételyre határozott választ adó üdvtanok ideje lejárt. Nem egyszer egymást kizáró igazságok mérkőznek egymással vagy éppenséggel féligazságok szembesülésének va­gyunk a tanúi. De azt is megkérdezhetjük magunktól, hogy mi az igazság, melyek az igazság kritériumai. Folyóiratunk céljából és profiljából következik, hogy az egymással perelő nézeteket is köz­li, s az olvasóra, illetve a holnapra bízza a vita eldöntését. Testvérlapjainkhoz hasonlóan a műfajok egyenrangúságának az elvét azzal is kifejezésre juttatjuk, hogy egy-egy fejezetcím alatt egymás mellett közlünk tanulmányt, esszét, elbeszélést, interjút, útleírást, verset, riportot és színművet, az adott témakör logikája szerint. Ez a szerkesztésmód kizár minden protokolláris rangsoro­lást. Az egyes írások rangját, értékét, fontosságát nem a terjedelem és a közlés rendje, hanem az írások önértéke, olvasóink érdeklődé­se és ítélete minősíti. Magyar Lettre Internationale TAVASZI LETTRE NAPOK Találkozás a LETTRE szerzőivel DRAGO JANCAR (Ljubljana) RICHARD WAGNER (Berlin) KONRÁD GYÖRGY (Budapest) BUDAPESTEN 1992. március 7-én, szombaton 18 órai kezdettel a NEMZETEK HÁZÁBAN, Budapest, VII. Városligeti (Gorkij) fasor 45. SZEGEDEN 1992. március 8-án, vasárnap 18 órai kezdettel az IFJÚSÁGI HÁZBAN, Szeged, Felső Tiszapart 2. PÉCSETT 1992. március 9-én, hétfőn 18 órai kezdettel a MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN, Pécs, Széchenyi tér 6-8. Vendégünk: JÜRGEN HABERMAS 1992. március 26-án 18 órai kezdettel a GOETHE INTÉZETBEN, Budapest, VI. Andrássy út 24. A Tavaszi Lettre Napok megrendezésére a Friedrich Naumann Alapítvány és a Goethe Intézet támogatásával kerül sor. TARTALOM A NACIONALIZMUS ÚTVESZTŐIBEN ESTERHÁZY Péter: Örökségünk, a félelem 1 Edgar MORIN: A nemzeti érzés 2 Isaiah BERLIN-Nathan GARDELL: A nacionalizmus kétféle fogalma 5 Predrag MATVEJEVIC: A rombolás démonai 10 Tomas VENCLOVA: Demokrácia és nacionalizmus 12 Ali MERLIN: A kurdok 16 Slomo AVINERI: Gondolatok Kelet-Európáról 18 Bisham SAHII: Megérkeztünk Amritszárba 21 BALRÓL JOBBRA Leszek KOLAKOWSKI: Hogyan legyünk konzervatív liberális szocialisták? 25 Milan SIMECKA: A bal- és jobboldal kilátástalansága 26 François FURET : Hová tűntek az utópiák? 29 Richard WAGNER: Baloldal szocializmus nélkül 32 Norberto BOBBIO-Federico COEN: A baloldal új frontvonalai 35 KAJÁN Tibor-FÖLDES Anna: Vizuális eszperantó 38 FEHÉR Ferenc: A marxizmus mint politika - gyászjelentés 40 KÖZÉPÚT ÉS KÖZÉPSZER GÖNCZ Árpád: Művészet a keresztúton 47 H.M. ENZENSBERGER: Középszer és őrület 49 GARACZI László: Tégy jót és tűnj el! 55 Michael KRÜGER: Az üres arc 56 KERTÉSZ Imre: Gályanapló 61 LENGYEL Péter: A Város, egy nap - budapesti gyorskalauz 70 KOMMENTÁROK ÉS VITÁK HANÁK Péter: Temetni veszélyes - Megjegyzések Eric Hobsbawm Közép-Európa búcsúztatójához 71 Drago JANCAR: Jelentés Hetedhétországból - Válasz Peter Handkénak 73 André G­AURON: A piac határai 74 TUDÓSÍTÁSOK Pascal BRUCKNER (Párizs): Franciaország és az alakuló Európa 75 Giulio GIORELLO (Milánó): Bruno máglyája ma is ég 76 Adam MICHNIK (Varsó): Berlini séták 78 DOKUMENTUM POLÁNYI Mihály: Történelem és remény (részlet) 45 VERSEK Baránszky László (44), Ewa Lipska (34), Fernando Namora (24), Ernesto José Rodriguez (54), Tom­áz Salamon (17), Marin Sorescu (52), Tomas Venclova (15) KÉPEINK közül Háy Ágnes műveit a Haláltánc című kiállításáról válogattuk (Liget Galéria, Budapest, 1991. október), míg a 21., 61., 63., 65. és 66. oldalon látható grafikák a 16. Miskolci Grafikai Biennáléról valók. fi 0! ^11 P£ 1 Jaj£ ki ^1 Qc5­­3

Next