Magyar Lloyd, 1897. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

Tizenhetedik évfolyam. Budapest, 1897. február 14. 7. szám. MAGYAR LLOYD Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Rottenbiller­ utca 46.A «Magyar Kereskedők Lapja» rendes ingyenmelléklete Előfizetések és hirdetések fel­vétetnek a kiadóhivatalban. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA, MAGYAR KERESKEDELMI MÚZEUM, MAGYAR LLOYD­ES HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ együtt: egy évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Fiume kikötője 1896-ban. Fiume, febr. 12. tj A magyar kereskedelmi hajóraj és a rend­szeres hajójáratok szaporítása folytán a múlt évben újból emelkedett Fiume hajóforgalma. Az egész év folyamán befutott a fiumei kikötőbe. Terhelve Üresen Az összes hajóforgalom 7156 darab 1.113,515 tonna tartalmú hajó volt 1896-ban és 7023 hajó és 1.063,970 tonna 1895-ben. Az emelkedés tehát 133 hajó és 49,545 tonna. Az elindult hajók forgalma természetszerűleg körülbelül megfelelt az érkezők forgalmának. Trieszt hajóforgalma a múlt évben 8728 hajó és 1.780.888 tonna tartalom volt, amiből látható, hogy az osztrák hajóforgalom sokkal nagyobb a magyarnál. Különösen kedvezőtlen ránk nézve az arány, ha tekintetbe veszszük, hogy míg a szárazföldi forgalomban Trieszt csak 25%-kal múlja felül Fiumét, a hajóforgalomban Fiume 37%-kal marad Trieszt mögött. Ennek a magya­rázata, hogy az Osztrák Lloyd hatalmas hajó­parkja a trieszti forgalomban nem használható ki teljesen s az óriási gőzösök például Kelet- Indiába félig üresen indulnak, míg viszont Fiu­méban, különben is jelentékenyebb forgalmunk lévén tömegárukban, a hajók ritkán jönnek vagy mennek üresen. Lobogó szerint a fiumei hajóforgalom az utolsó két évben a követk­ző volt: A hajóforgalom emelkedése tehát kizárólag a magyar hajók nagyobb forgalmának számlájára írandó. A magyar kereskedelmi flotta egészben 45%-kal részes kikötőnk forgalmában. Azután az osztrák hajózás következik 24%-kal, majd az angol és olasz. Az előbbi tavaly némikép hát­térbe szorult, e helyett emelkedés mutatkozik az olasz hajók forgalmában és pedig az olasz tár­saságok, első­sorban a Navigazione Generale Ita­­liana tevékenységének fokozása folytán. Egészben véve elég kedvező volt a múlt év, de bizonyos, hogy még van elég tenni való, aminek bizonyítéka, hogy 55%-a a Fiuméban foglalkoztatott hajóknak még mindig idegen. Az áruforgalom közvetítéséből származó haszon na­gyobb része így még mindig külföldre vándorol. ÜZLETI HÍREK. Értéktőzsde. b. Budapest, febr. 13. Ha voltak, akik az ér­­tékpiac­on hetek óta uralkodó egyhangúságot megunva, valami váratlan ok által felidézendő változatosságot óhajtottak, azoknak a vágya e héten teljesült, de nincs köszönet benne. Az egyhangúság helyébe nagyon is veszélyes vál­tozatosság lépett, mely megváltoztatta az üzlet mindennapi színezetét, de egyáltalán nem ked­vező és nem óhajtott irányban. A görög flotillának a török vizekre evezése rémes hírként járta be az európai tőzsdéket, ez az el­adósodott, hitelvesztett kis ország alig hitte volna, hogy ekkora csapást mérhet a gazdag nagy államok értékpiaczaira. A félelmet, mely itt-ott rettegéssé fokozódott, nem is annyira a hős hellének törpe utódainak argonauta-hadjárata idézte elő, hanem az az ismeretlen valami, ami ennek a próbálkozásnak a nyomában keletkezik. Ha Görögország okkupálja Krétát, ezzel kez­detét veszi Törökország szétmálása és jönnek az örökösök, hogy a hagyatékon osztozkodjanak. Az ilyen osztozkodás azonban ritkán megy végbe zenebona nélkül, vagyis Törökország szét­­darabolása európai háborút von maga után. Ámbár ez az esély a mai politikai konstellá­­cziók mellett éppen nem közelfekvő, mégis erősen megrémítette az európai tőzsdéket s valamennyi közt leginkább a bécsi és budapesti értéktőzsdét, melyek fejüket nemcsak órákra, de napokra, a szó valódi értelmében elvesztették. Paris, London, Berlin szintén megrázkódtak, mind a piac­okon erősen megingott a békébe helyezett bizalom, az árfolyamok estek s egyes papírokat tömegesen dobtak piaczra. De csakhamar józanabb felfogás került felül; sem Londonban, sem Berlinben nem sokáig talált hitelre azon feltevés, hogy az európai nagyhatalmakat egy tizedrangú országocska lili­puti hadjárata kergeti háborúba; a kedélyek te­hát kezdtek megnyugodni s habár minden érték­­piaczon várakozó álláspontra helyezkedtek az üzletemberek, a derűt tovább fejlődését a felül­kerekedett józanabb felfogás legalább egyelőre, feltartóztatta. Nem igy nálunk és Bécsben, sajátos pesszi­mizmus uralja itt folyvást a kedélyeket. Mind­azonáltal ki kell jelentenünk, hogy a budapesti értéktőzsdén mégis józanabb felfogás uralkodott, mit leginkább bizonyít az, hogy a helyi értékek árfolyamában a derűt nagyobb pusztításokat nem okozott. Az üzletkedv természetesen minden vonalon a minimumra csökkent, olykor egyes árfolyamok az ü­zlettelenség daczára, kínálat fellépte nélkül is rohamosan estek, de egészben véve a tőzsde megőrizte nyugalmát s a pániknak nyoma sem volt észlelhető. És ha, amint biztosra lehet venni, a nagyhatalmak közös akcziója egyetlen gyönge kézlegyintéssel véget vet a görögök hősködésé­nek, a nyugalom értékpiaczunkon azonnal helyre áll s az értékek annál inkább visszanyerik veszteségeiket, mivel nálunk a kontremin a hely­zetet csak kevéssé használta ki s jelentékenyebb engagementek majdnem senkit sem ösztönöznek arra, hogy a baisse-irány mesterséges fentar­­tására törekedjék. A járadékok némileg gyengültek ugyan, de kelendőségük alig szenvedett csorbát; arany­járadék 20, koronajáradék 40 krral esett. — Államsorsjegyek keresettek voltak s áruk feljebb ment. A Bankrészvények piaczán a forgalom felette élénk volt s az árfolyamok gyorsan változtak, anélkül azonban, hogy a kinálat túlmérvű ki­fejlődést nyert volna. A két hitelpapír variált leginkább, nagy veszteségeket szenvedve, melye­ket azonban részben behozott s igy az átlagos veszteség magyar hitelnél 16 frtra, osztrák hitel­nél 10 frtra tehető. Helyi bankok árfolyamai mind lefelé hajtattak. Jelzálog és leszámítoló vesztesége 7—7, Anglo-osztrák banké 5, keres­kedelmi banké 14, Union-banké 8 frt. — Taka­rékpénztárak forgalma csekély volt, mindazonáltal jelentékeny árfolyamesések konstatálhatók, melye­ket azonban részben a már beváltott szelvények értékének leszámítása okozott, így a hazai első csakis ezen okból esett több, mint 500 írttal, belvárosi 4, budapesti 18, egyesült fővárosi 80 írttal. — Biztositó intézetek és gőzmalmok teljesen üzlettelenek voltak. — Bánya- és téglarészvények már megérezték a derutot, különösen salgótarjáni, mely erős variácziók közben, mintegy 25 frttal ment vissza, brassói bánya 14, szentlőrinczi tégla 5 irtot veszítettek. — Egyéb iparpapírok többnyire üzlettelenek voltak, rimamurányi és nemzetközi vagonkölcsönző szerepeltek leginkább, előbbi 9 frt, utóbbi 10 frt árcsökkenéssel. — Közlekedési értékek közül a nemzetköziek elég jól megállották helyüket, amennyiben osztrák-magyar államvasút csak 7, déli vasút 4 írttal esett. Helyi közlekedési értékek közül az előtérben állók már többet vesztettek , így budapesti közúti és városi villamos 16—16 írttal estek. — Valuták némileg szilárdultak. hajó tonna- hajó tonna­tartalom tartalom Gőzös ........ 4386 844,618 279 159,995 Vitorlás ... 1936 67,742 555 41,560 1896-ban ... 6322 911,960 1­834 201,555 1895-ben ... 5573 861,360 1450 202,610 1896 1895 hajó tonna hajó tonna Magyar.............. 4321 498,988 3979 446,689 Osztrák........ ... 1426 264,166 1691 260,436 Angol ........ ... 154 208.935 165 218,105 Olasz.. .............. 1214 120,942 1136 107,15,6 Görög .............. 19 5,800 21 7,395 Német ............ 8 7,590 15 13,267 Norvég ... ...... 2 1,401 6 6,491 Dán ... ... ... ... 1 1,748 1 1,176 Orosz ............ 1 1,097 — — Franczia... ... ... 1 928 1 980 Svéd................... 1 827 1 896 Török .............. 5 678 3 622 Spanyol... ... ... 1 380 — — Montenegrói ... 1 34 3 75

Next