Magyar Lloyd, 1899. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1899-03-26 / 13. szám

Tizenkilenczedik évfolyam. Budapest, 1899. márczius 26. 13. szám MAGYAR LLOYD Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Rottenbiller-utcza 34. ,4 «Magyar Kereskedők Lapja» rendes ingyenmelléklete Előfizetések és hirdetések fel­vételnek a kiadóhivatalban. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA, MAGYAR KERESKEDELMI MÚZEUM, MAGYAR LLOYD ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ együtt: egy évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. «Magyar Lloyd» rendes mellékletünk tartalma : Üzleti hírek. — Bukás és fizetésképtelenség. (Foly­tatás a főlapról.) — Vegyes hírek. (A főlap hír­rovatainak folytatása.) — Szállítás és vállalkozás. —Ingatlanok árverése 10,000 frt becsértéken felül. — Ingóságok árverése. — Isélyeszközlő rovat. — Hirdetések. ÜZLETI HÍREK. Értéktőzsde. —­— Budapest, márcz. 25. A lefolyt hét eseményei az értékpiaczon dióhéjba szoríthatók s abban foglalhatók össze, hogy a hangulat még kedvetlenebbé vált s az üzlettelenség majdnem a teljes stagnálást érte el, sőt olykor el is érte. Most már világos, hogy az üzlettelenséget a kül­­piaczok kedvetlen hangulata idézi elő, mely ismét a pénz drágaságára vezethető vissza. Az ultimói prolongáczió-tételek szokatlanul magasak s minél közelebb jutottak a piaczok az ultimóhoz, az üzletvilág annál tartózkodóbbá vált. Nyugtalanító az olasz értéktőzsdék helyzete is, melyek ismét belefutottak a krízis áramlatába. Ami pedig nálunk a helyi piac­ üzlettelenségét illeti, azt főleg két okra vezethetjük vissza : egyik a gabona­­tőzsdén kifejlődött óriási méretű spekuláczió, mely minden figyelmet odairányít s nagy tőkéket köt le, a másik az, hogy a helyi értékek jöve­delmezősége kevéssé van az esélyeknek alávetve, minélfogva e papírok már nem igen alkalmasak arra, hogy spekuláczió tárgyát képezzék. Számos iparvállalat mai jövedelmezősége a magas kamat­lábat sem éri el, még kevésbbé érik ezt el a járadékok, állami kötvények, záloglevelek és elsőbbségek hozamai, minélfogva ezeket nem csupán a spekulác­ió, hanem a tőkebefektetés is figyelmen kívül hagyja. Ezeknél fogva a cse­kély üzleti forgalom jóformán csakis a nemzet­közi értékekre terjed ki, de a külpiac­ok fent érintett lehangoltsága miatt a forgalom ezekben is annyira korlátolt, hogy az árfolyamok gyakran csupán névlegesek. Járadékok és egyéb állami értékek alig képezték vétel tárgyát. A Bankrészvények közül jóformán csak a két hitelpapír szerepelt, de ezek is anélkül, hogy lényegesebb árelhajlások mutat­koznának , jelzálog, leszámítoló egyáltalán nem változtak, kereskedelmi bank némileg gyengült — Takarékpénztárak, biztosító intézetek, gőzmalmok iránt alig mutatkozott némi érdeklődés, az árak­ban lényeges változás nem állott be. — A bánya- és téglarészvények piacza szokatlanul csendes volt, az irányzat jelentékenyen lanyhult s külö­nösen salgótarjáni szenvedett nagy, 20 frtra tehető árveszteséget. — Vasmüvek a külpiaczo­­kon beállott baisse következtében gyengültek, kivált rimamurányi hanyatlott erősen s, bár később némi javulás állt be, e heti vesztesége mégis 4 frt. — Egyéb iparvállalatok közül csupán czukoripar részesült némi figyelemben.­­ Köz­­lekedési értékek közül csupán osztrák államvasut mutat fel nagyobb forgalmat, jó osztalékhirek animálták a vevőket, de később elhidegülés állt be s a papír egész nyereségét elvesztette. Köz­úti és városi villamos kevéssé javultak s 2—2 írttal emelkedtek. — Valuták nem változtak. Gabonanemüek. A. G. Budapest, márcz. 25. Az időjárás ország­szerte egész teljes és mindenütt több lábnyi hó esett. Hogy ezen abnormális idő káros hatásu-e, azt ma még nem lehet megítélni, általában azt hiszik, hogy a búzának alig ártott, ellenben a tavaszi vetések meg fogják sínyleni. Külföldön nem panaszkodnak a vetések állásáról, mind­amellett, hogy az időjárás hasonló a mienkhez, csak Amerikában nem akarnak a panaszok el­némulni és az Egyesült Államoknak, hol az egyik, hol a másik részéből jönnek hírek, hogy a múlt óriási hidegek károkat okoztak. Az üzletmenet a világpiac­okon, eltekintve egyes rövid tartamú lanyhulástól, inkább szilárd­nak jel­ezhető, mire a télies időjárásnak volt befolyása. A készletek nem lényegesen szapo­rodnak, de a fogyasztás is csak legközelebbi szükségletének kielégítéséről gondoskodik. A budapesti piac­on az üzlet lefolyása e héten a következő volt: Búzában a malmok általában csekély vétel­kedvet mutattak és ennek folytán a készárunak zöme a határidőpiaczon került márcziusi szállí­tásra eladásra, még­pedig óriási mennyiségek­ben. A hozatalok még soha nem látott mennyi­ségre rúgtak. A ringelő malmok, hogy a készáru árat valamennyire egyensúlyba hozzák a határ­időárakkal, egyes kisebb tételekért erőnek erejével többet fizettek, úgy, hogy a hét folyamán egyes finom fajok 30 krral emelkedtek. A többi mal­mok a nyersterménynek ily észszerű­en árhaj­tásában nem vettek részt és vásárlásaikban csak a kikerülhetlenül szükségesnek fedezésére szorítkoztak. A mintegy 490,000 mm.-ra tehető heti hozatalokkal szemben a heti forgalom mintegy 60,000 mm. volt. A nyilvános raktárak­ban jelenleg 387,328 mm. búza van elhelyezve és itt a készletek a hét folyamán 149,000 mm.­­val szaporodtak. Rozsban a kereslet és kínálat korlátolt volt, az árak nem igen változtak. Helyben és helybeli paritáson 7.75—7.95 frtot fizettek. Halason egy kis tétel 7.55 frtért kelt, mig egy nagyobb tétel román áru 7.47 V2 frttal elvámoltan talált helyben vevőre. Árpában kevés üzlet jött létre változatlan árak mellett. Zab tartotta árát és 5.80—6.15 frtos árakon vette a helybeli csekély fogyasztás. Tengeriben a hozatalok lényegtelenek voltak és csakis a csekély fogyasztásnak tulajdonítható hogy az árak nem emelkedtek. Helyben 4.60 frtot fizettek vasúti áruért, 4.55 frtot hajó­áruért, Kő­bányán 4.65—4.70 frt, helybeli paritáson 4.52V2— 4.55 frt. Vidéki eladások : Turkeve .................................... 4.25 frt Mezőtúron .............................. 4 32V2 » Fegyverneken ......................... 4.37V2 » Kisújszállás .............................. 4.37V2 » Határidőü­zlet. A figyelem főleg márcziusi búzára és ennek lebonyolítására irányult. A ringelő konzorczium forszírozottan vásárolt, de minél jobban iparkodott az árakat közegei által fel­­kiabáltatni és tartatni, annál több árut kapott, de ez nem volt papirosbuza, hanem csak ily formában eladott készbuza. Azt lehet már most konstatálni, hogy a ring óriási fiaskót csinált. A ringelők nemcsak az utolsó hat búzát meg­kapják, de talán még felesleges búza is fog maradni, mely a határidőpiac­on nem lesz el­helyezhető. Az árhajtás és a folytonos vásárlás, melyet a biancó, különösen a külföldi kontremi­­nenak «beczvikkelések czéljából folytattak, szi­szifuszi munkának bizonyult és csak azt moz­dította elő, hogy a ringelőknek annál több kész­­búzát szállítsanak. A múlt héten mintegy 480,000 mm. búzát mondtak fel és valószínűleg e határidőben még 200,000 mm.-ot mondanak fel A leszállított mennyiség tehát meg fogja közelí­teni a 900,000 mm.-át, oly kvantum, melyet rövid 22 nap alatt még Lesternek sem szállítot­tak Chicagóban. Piaczunk oly hatalmasnak, gabonakereskedőink oly életrevaló agilitással bíróknak bizonyultak, hogy csak büszkeséggel tekinthetünk azon imponáló gigantikus mun­kára, melynek e határidőben tanúi voltunk és mely Budapestet a gabonaempróriumok között a legelső helyre állítja. Ez tehát a papi­rosbúza, ez az a sokat ócsárolt kontremine, mely fölött még egyes a szakmához tartozó bajazzók is komikus modorban vic­czelődtek. Le a kalappal ezen a duzzadó erőt tanúsító akc­ió előtt! Közgazdaságilag azonban a ring által elő­idézett helyzet felett csak sajnálkozni lehet, mert az valószínűleg oly sebeket fog ejteni, melyeket csak idők múltán heverhetünk ki. A felcsigázott árak folytán beözönlik a szélrózsa minden irá­nyából hozzánk az idegen búza, hiszen még bajor és amerikai búza is jött hozzánk, kik egy­koron Közép-Európa gabonakamarájának büszke nevét viseltük. És a nagy importoknak még nem szakadt vége, már most további 400,000 mm. román-szerbiai, sőt állítólag beszarábiai orosz búza is részint útban, részint rakodásban

Next