Magyar Méh, 1899 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1899. január / 1. szám
És a midőn ezen fejlődést, napról-napra való haladást látjuk és tapasztaljuk, a midőn azt látjuk, hogy csak a mi utunkon 50.000 kiló méz ment keresztül hazánk határain a mézkedvelő és fogyasztó Németországba, s itt hazánkban is, csak itt a fővárosban, kis elárusítás útján 5000 kiló mézet tudtunk értékesíteni, lehetetlen tisztelettel meg nem hajolni azon 3000 méhésztárs előtt, kik felismerve a méhecskék által gyűjtögetett kincs értékét, odaadó szorgalommal, kiváló gonddal, segítettek bennünket a még eddigelé soha nem tapasztalt és el nem ért mennyiség egybegyűjtésére és annak értékesítésére. Igen, fogadják hálás köszönetünket fáradozásaikért, s azért, hogy felismerve ez után is a megélhetés viszonyait, azt okos gondoskodással helyesen felhasználni törekedtek. Kiváló örömünkre szolgál ezért hálás köszönetet mondani a kedves méhésztársaknak. Igaz ugyan, hogy e haladás és hasznos mozgalom daczára is vannak egyesek, kik munkálkodásunkat irigyelve, gyanúsítgatnak bennünket, de ez — minthogy mi arra nem adunk semmit sem — ne tántorítsa meg önöket, legyenek bizalommal irántunk, mi mint eddig is, úgy ezentúl is, mindent el fogunk követni az önök javára és boldogságára. Az önök bizalomteljes közreműködése, az önök jóakarata és buzgó munkálkodása minden kétkedést elenyésztet s a sikert továbbra is fentartja. Ha önök hatályosan támogatnak bennünket — amiben, mint az eddig aratott siker mutatja, nincs okunk kételkedni — akkor a mi munkánk nem fog füstbe menni, nem lesz csonka s fáradozásunk nem lesz meddő. Erős a mi hitünk és meggyőződésünk, hogy e hazának méhészei a megtört utón haladva, ügyet sem vetve az itt-ott felsarjadzó rossz akaratú törekvésekre, egyetértve velünk, jövőben még nagyobb erélylyel dolgoznak s a méhészet szent ügyét szem előtt tartva, a magok és a haza jóllétét előmozdítani törekedni fognak. Ha egyetértünk, ha vállvetve munkálkodunk, leszünk erősek és hatalmasak. Ez által állják útját a kicsinyeskedéseknek, mely olykor aggaszt ugyan, de soha sem legyőzhetetlen s minden egyes küzdelem után annál nagyobb fényben állunk, minél nehezebb volt az. No, de hová is ragadt képzelődésem, még talán valaki azt hihetné, hogy talán valami nagy veszély fenyeget bennünk