Magyar Méh, 1910 (31. évfolyam, 2-10. szám)

1910. február / 2. szám

MÉHÉSZETI MOZGALMAK. A méhészeti megfigyelő-állomások. A méhészeti megfigyelő-állomások ügye sokkal lassabban halad előre, mint előbb gondoltuk. Az intézmény felállítását mindenki szüksé­gesnek tartja, azok nagy fontosságában senki sem kételkedik s én azt hiszem, hogy méhésztársaim között többen vannak, kik némi áldozattól sem rettennek vissza, de azért az elnökség a tagok áldozatkészségére támaszkodni nem mer. És ez bizonyos fokig indokolt is, mert úgy látszik, a közérdek iránt való érdeklődés nálunk nincs eléggé kifejlődve. Itt ugyan a közérdek mellett ott van az illető megfigyelőnek magánérdeke is s éppen ez a momentum az, mely engem reménynyel kecsegtet, hogy felhívásom nem lesz a pusztában elhangzó szó, annyival inkább, mert a terhek könnyítéséről s az áldozat nagyságának a lehető legcsekélyebb mértékre való leszállításáról tőlem kitelhetőleg gondoskodtam. Az anyagi akadályoktól féltem csupán. Ezért indítványoztam az 1909 július hó 17-iki igazgató-választmányi ülésen, hogy az eszközadomá­nyozásra szánt 1000 korona az 1910. évben tartassák vissza és fordít­­tassék a megfigyelő-állomások felszerelésére. De az igazgató-választmány egyéb bevételekre számítva, indítványomat nem fogadta el. Pedig így, míg az egyesek keveset veszítettek volna, a közügy nyert volna sokat. Az igazgató-választmány számítása azonban nem volt alaptalan, csak­hogy ez a remélt bevétel nem tőlünk függ s ezt sok minden, különösen a kormányválság erősen befolyásolhatja. Ha Darányi Ignác őnagyméltó­­sága maradt volna a miniszteri széken, én sem aggódnám, mert így leg­feljebb halasztást szenvedett volna az ügy, de a kormányválság és az ezzel összefüggő egyéb rendellenes körülmények arra kényszerítenek, hogy fokozott bizalommal forduljak a magyar méhészekhez. Mindenekelőtt a vidéki méhészegyesületekhez fordulok azzal a kéréssel, hogy egyesületük székhelyén állítsanak fel egy-egy állomást. Egyesület könnyen megteheti ezt, míg az egyesek, különösen kik ked­vező anyagi körülmények közt nincsenek, méltán gondolnák meg jól a 27 A Magyar Országos Méhészeti Egyesületnek Budapest. A császári és apostoli királyi felsége folyó évi január hó 17-én Bécsben kelt legfelső elhatározásával engem magyar földmívelésügyi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, a reám bízott minisztérium vezetését átvettem. Midőn erről az egyesületet tisztelettel értesítem, egyben felkérem, hogy működésemet nagybecsű támogatásában részesíteni méltóztassék. Részemről biztosíthatom az egyesületet, hogy mindig örömmel fogom megragadni az alkalmat arra, hogy a bölcs vezetése alatt álló testület közhasznú tevékenységét előmozdíthassam. Budapest, 1910. évi január hó 19-én. Gróf Serényi Béla.

Next