Magyar Méh, 1918 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1918. január / 1. szám

kik erre önként, saját nemes érzésük sugallatára vállalkoztak, részint azok a hadiszolgálat alól felmentett méhészek, kik e nemes munkájuk által igazán méltóknak mutatták magukat a felmentetésre. 2. A felmentésüket kérő méhészek támogatása, illetőleg felmen­­tetésük kieszközlése által. 3. A méhcsaládoknak az éhhaláltól való megmentése érdekében kifejtett nehéz munka. Az egyesület elnökségének e munkáját ugyan nem kísérte a kívánt siker, bár e munkáját a legjobb belátással, a legjobb akarattal és fáradságot és áldozatot nem kímélő odaadással végezte. A nyár folyamán uralkodott szárazság következtében u. i. a méh­legelő az ország sok helyén, különösen azonban a Nagy-Alföldön oly silány volt, hogy a méhek nemcsak fölösleges mézet, de még a tele­lésre szükséges mennyiséget sem voltak képesek begyűjteni, ezért már június hó végén és kivált júniusban százával érkeztek a panaszos­­levelek, amelyekben tagjaink kérték, hogy a betereléshez szükséges kristálycukornak engedélyezését a kormánytól eszközöljük ki. Egyesü­letünk nagyérdemű elnöke és az ügyvezető­ alelnök személyesen ismé­telten eljártak a kormány illetékes tagjainál, hogy az emberi tápláléknak szánt cukorból a méhek etetésén­ megfelelő cukor engedélyeztessék. Sok huza­vona és késedelem után végre november 4 én 1000 méter mázsa cukor e vesületünk rendelkezésére tényleg kiutaltatott. De ezt a cukrot is csak decemberben kaptuk meg, úgy, hogy a december 1-én felemelt magasab­b árakat voltunk kénytelenek érte fizetni. Az egyesületünk részére kiutalványozott 1000 q cukorból 200 q-t a Tiszántúli Méhész­­egyletnek, 100 q a Szegedvidéki Méhészegyletnek, 100 q-t a Dél­vidéki Méhészegyletnek, 50 q-t az Erdélyrészi Méhészegyletnek és 50 q-t a Galántavidéki Méhészeti Egyesületnek engedtünk át, minek­­folytán az országos egyesületnek tagjai és mindazok részére, akik nem egyesületi tagok, de hozzánk fordultak, vagy a minisztérium által hozzánk utasíttattak, mindössze 500 g kristálycukor maradt. Ez a mennyiség oly kevés, hogy ebből az igényeket rendkívüli módon le kellett szállítani és a bejelentett méhcsaládok száma szerint családonként 12, vagy legfeljebb 1 kgr. cukrot lehetett csak rendelkezésre bocsátani. Ez a kis mennyiség ugyan sok elégedetlenséget támasztott, azonban méltányosan és igazságosan másként eljárnunk nem lehetett. A jövőbeli hasonló szükség kielégítése tekintetében már most megtettük a kellő lépéseket, hogy az idén tapasztalt helytelen eljárás és késedelem be ne köv­etkezhessék, aminek eredményeképpen sok ezer méhcsalád pusztult el és ezzel a jövő évi termelés lehetősége nagy­mértékben csökkent. Egyesületünk építőmunkája tulajdonképpen összeesik — tervszerű munkarendjével — programm szerint való működésével. Első ilynemű munkája a helyes méhészkedés megalapozása, a méhészeti szakismeretek terjesztése és általánossá tétele, ami különösen a kezdő méhészek szempontjából elsőrendű fontossággal bír. E célt szolgálták elsősorban az egyesületi iroda szaklevelezése, az egyesület hivatalos lapja, az egyesület szakkönyvtára és az egyesületnek egy ismeretterjesztő külső tagja, de benső barátja, az Országos Méhész Zsebnaptár. Az egyesületi iroda élénk levelezést folytatott állandóan az egyes

Next