Magyar Méh, 1926 (47. évfolyam, 4-12. szám)

1926. április / 4. szám

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1920. évi március hó 21-én tartott évi rendes közgyűlése.* Elnök: Szilassy Zoltán. Jegyző: Kádár Lajos egyesületi titkár. Jelen voltak a fentieken kívül: Héjas Endre, Kubinyi Endre, Valló Árpád egyesületi alelnökök, utóbbi egyben mint a m. kir. földmívelésügyi minisztérium képviselője, Bányay Ferenc, Bartos Pál, Bese József, Bakos István, dr. Benedek Béla, dr. Benedek Béláné, H. Balla Kálmán, dr. Balázs Ferenc, mihály­­falusi Bodon Károly, Dezső Etelka, Drahovszky József, Ébner Ferenc, Füri László, bajomi Földessy Péter, bajomi Földessy Péterné, Győri Sándor, Gál Imre, Göndör Aladár, G. Mrena János, Huber Mihály, bögötei Horváth Miklós, Hartwiger Ágoston, dr. Hercz Adolf, Harsányi János, Ignácz Sándor, Kovács József, Kall Alajos, Kondráth Károly, Kamenitzky Sándor, Kerekes István, Lakner Vidtor, Mayr Ottó, dr. Mike Lajos, Mészáros Kornél, Nagy Miklós, Nemes Béla, Obendorf Károly, Papp Júlia, ifj. Papp János, Papp Lajos, Örösi Pál Zoltán, Pollák József, vitéz dr. Posgay Károly, Peér Gyula, Rihm Jakab, Rá­cz Sándor, Strinovich Jenő, Szilassy Elemér, Szabó István, Szundy Jenő, Száraz András, ifj. Staudtner Gyula, ifj. Schumann Ádám, Tolnay Mihály, Török János, Volly Gyula, Volly István, Varga László, dr. Zsögön Béla és még sok egyesületi tag, kik a kitett ívekre nem­­írták fel neveiket. Távolmaradásukat kimentették: Martiny László, Székely Béla, dr. Tomcsányi Móricné és Tömöry Artúr egyesü­leti tagok. Elnök üdvözli a közgyűlésen megjelent egyesületi tagokat és vendégeket. Vázolja a mai nehéz helyzetet, melyben egyaránt szenved az állam, társadalom és magánosok. A győző államok kényszere annyira befolyásolja a csonka ország anyagi berendezkedését, hogy a kulturális célokra a múltban fordított összegek ma vagy teljesen visszavonattak, vagy alig számottevőkre redukáltattak. A nagy feladatok teljesen elhomályosítják a kisebbeket, így a méhészetet sem tudja az állam oly mértékben pártfogolni, amint az szükséges volna s amint azt a múltban tette. A méhészeti ügyosztály egy másik ügyosztállyal olvadt össze s bár meg van arról győződve, hogy a vezetőség a megszűkített keretek között is megtesz minden lehetőt az ügy érdekében, mégis az a meggyőződése, hogy úgy egyeseknek, mint a társadalmi testületeknek kettőzött eréllyel kell működniök, hogy az állam meggyengült befolyását pótoljuk s céljainkat saját erőinkből is hatékonyan munkáljuk. Segíteni kell magunkon, mert ha a méhészeti termelés megszűnik, azzal együtt sokezer kisexistencia veszítené el lényeges jövedelmi forrását, esetleg megélhetésének egyedüli lehetőségét, aminek igen jelentékeny köz­­gazdasági kár lenne a következménye. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetőségé­ben és tagjaiban megvan az igyekezet és akarat a termelés fenntartására, sőt fokozására s bár az egyetértés jelszavával az utóbbi időben igen sokan visszaéltek, mi nem engedünk soraink közé éket verni s a meglevő intézmények erejét megbontani nem engedjük. Egyesületünk a múlt évben is olyan eredményekre tud rámutatni, amely élénken bizonyítja, hogy az Egye­sület végrehajtó szerve, az igazgató-választmány hivatása magaslatán áll. Rámutat a kiállítás és kongresszus eredményeire, mely mindenesetre tiszteletreméltónak mondható s ha nem mutatta is teljesen hű képét az ország méhészeti állapotának, de a méhészetnek jó szolgálatot tettünk vele s az eredmény alkalmas volt arra, hogy jó színben tüntesse fel egyesületünket. Oktatótelepünk is lényegesen fejlődött s remélhetőleg minél hamarabb a cél szolgálatába állítható lesz. A mézgyüjtési lehetőségek megkönnyítése céljából mindent megtettünk, amit lehetett, a társaságos vándorlás keresztülvitelére példát adtunk s megkönnyítésére mindent elkövettünk. A megfigyelő­ állomások működése is említésreméltó, több mint 30 állomás van már a tagok áldozatkészségéből s egyesületi támogatással működésben. Az adóztatási kér­désekben eszközölt felterjesztéseinkkel is elértünk valamit, ami kezdetnek kielégítő, a további eljárás folyamatban van. A méhbiztosítás önsegélyző alapon teljesen elő van készítve. A múlt év eredményei azonban csak annál inkább arra sarkalnak, hogy további ter­veinket, céljainkat újult erővel munkáljuk. Nagyobb sikert azonban csak táborunk megszapo­­rításával lehet elérni, csak így lesz törekvéseinknek elegendő súlya. Ennek megszerzése cél­jából azonban egyetértésre kell törekednünk s hogy ezt mi mindig megtettük, mutatja Egye­sületünk közel félszázados múltja, mely idő alatt sohasem merültünk bele a személyeskedé­seknek és támadásoknak olyan mélyébe, mint ahogy azt újabban ellenünk kezdették. Arra kéri a méhészeket, hogy mindenki az ellentétek elsimítására törekedjék s az Egyesület vezető­sége és választmánya iránt tanúsítsák a jövőben is azt a bizalmat és ragaszkodást, amelyet az megérdemel s amely nélkül hiányoznék a továbbműködéshez szükséges energia. Üdvözli a szép számmal egybegyült tagokat s kéri a földmívelésügyi kormány képviselőjét, tolmácsolja a miniszter úr előtt üdvözletünket s abbeli kérelmünket, hogy a jövőben se vonja meg Rövid kivonat az eredeti jegyzőkönyvből.

Next