Technika és Közgazdaság, 1922 (1-53. szám)
1922-01-08 / 2. szám
1922—2. szám. Мягувг Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1922 január 8. Megkeresések az Egylet titkárságához intézendők, IV. ker., Reáltanoda u. 13-15. Telefon: 9—45. sz. A beküldött hírek tartalmáért a beküldő felelős. Az e rovatba szánt közlemények legkésőbb szerda délig küldendők be. Közlemények a technikai érdekeltség köréből A Kormányzó úr Őfőméltósága dr. Bod János műegyetemi ny. r. tanárt — tanári működésének további ellátása és jelenlegi illetményeinek élvezetében való meghagyása mellett — a közélelmezési miniszter mellé államtitkárrá nevezte ki. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Nagy Imre, Erkulem Béla, Puky Márton, Salkovszky Imre, Rónay László, Zauner István, Körmendi Károly, Schulek Béla, Zotz Kálmán, Németh Béla, Drechsler Nándor, Berták József, Ott János, Fialka Sándor, Durst Zoltán, Tóth Zoltán és Morvai Vilmos László-t királyi mérnöki állásukban végleg megerősítette. Szombathely város városszabályozási tervpályázatának zsűrije a következőképpen alakíttatik meg : Elnöke a polgármester; tagjai: a belügyminisztérium, a kereskedelemügyi, vallás- és közoktatásügyi minisztériumok műszaki osztályainak, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, ugyanezen egylet szombathelyi osztályának egy-egy kiküldöttje, a városi mérnöki hivatal vezetője s ennek helyettese és az építőbizottság kiküldöttje. Liedermann Rezső magánmérnök Budapest, Vill., Ürlői út 64. szám alatt műszaki irodát nyitott sodronyáruk, sodronykerítések és rosták szakmájába vágó munkák tervezésére és kivitelezésére. Ezen speciális téren ez az egyetlen magánmérnöki iroda. Az „Üzlet“ nevű háromszor hetenkint megjelenő kereskedelmi és közgazdasági szaklap az új esztendőben a napilapok nálunk szokásos alakjában jelenik meg. A legutóbbi számban többek között dr. Biró Benedek legfelsőbb számszéki tanácsos a pénzszűkének káros voltáról, dr. Kadosa Marcel a tisztességtelen verseny ellen szóló törvényjavaslat aggodalmas generális klauzulájáról írnak cikket. Falusi építkezési kiállítás Szegeden. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet és annak szegedi osztálya a Falu Országos Szövetséggel karöltve, az Amerikai Vöröskereszt szegedi népegészségügyi kiállításával kapcsolatban, ez év febuár 25.-éig terjedő időben építésügyi kiállítást rendez. E kiálláson elsősorban a célszerű, higiénikus és olcsó falusi építkezést előmozdító tényezők kerülnek bemutatásra az alábbi öt csoportban : 1. Tervek, rajzok a falurendezés, a parcellázás, a helyes telekbeosztás köréből. Meglévő falusi háztípusok és melléképületek javítására, átalakítására vonatkozó vázlatok, továbbá a higiéna, a takarékos tér- és anyagkihasználás elveit s a magyaros népies stílust szem előtt tartó új típusok eszmei tervei és ismertetése. 2. Az e körben alkalmazandó szerkezetek ismertetése, modellek, rajzok, fényképek, leírások, folyóiratok és könyvek útján. 3. Építési anyagok és félgyártmányok bemutatása. 4. Építési szerszámok, eszközök és gépek bemutatása, építési anyagokat gyártó eljárások ismertetése. 5. A falu közüzemi berendezései, út- és utca kiképzése és burkolása, fásítása, világítása, vízellátása, csatornázása korszerű, gazdaságos létesítményeinek, a falusi gazdaság idevágó felszerelési tárgyainak, valamint lakásberendezéseinek bemutatása, főképpen rajzok, ábrák és képek segítségével. Minden csoport kiállított anyagát a Magyar Mérnök és Építész- Egylet budapesti és szegedi kiküldötteiből alakítandó bírálóbizottság fogja elbírálni s az érdemes kiállítókat arany-, ezüst- és bronzérmekkel, továbbá oklevelekkel fogja kitüntetni. A kiállításra vonatkozó tudakozódások és bejelntések dr. Thiering Oszkár állami felsőipariskolai igazgatóhoz, a Magyar Mérnök- és Építész-Egület Szegedi Osztályának elnökéhez (Szeged, Mars-tér 7.) vagy Berzenczey Domokos főmérnökhöz (Szeged, Városháza) intézendők. Felvilágosításokat nyújt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (Budapest, IV., Reáltanoda-utca 13—15. Telefon 9—45.) és a Falu Országos Szövetség (Budapest, VIli., Vas-utca 19. Telefon 40 -59.) is. A kiállítás a szegedi iskola utcai iskola helyiségeiben lesz, ahová a kiállítási tárgyak olykér küldendők, hogy azok legkésőbb e hó 29.-én szombaton délig „A falusi építkezési kiállítás rendezősége“ címére beérkezzenek. Tervrajzokat, kisebb helyen elférő mintalapokat és füzeteket amennyiben azok január 25.-éig a „Falu“ szövetség fenti címére beküldetnek, a szövetség összegyűjtve szállít a helyszínére. A szegedi kiállításon díjjal kitüntetett vagy általában kiválónak bizonyult tervek stb. a kiállító hozzájárulása esetén az ország többi részein rendezendő vándorkiállításokon is bemutatásra kerülnek. A kiállítás rendezősége kiállítandó anyagok részére nagyobb helyet igénylő vállalatoktól mérsékelt helypénzeket fog szedni. Efelett a helyi rendezőség dönt. Nyomatékosan felkérjük a szakmailag érdekelt körök figyelmét e kiállítási mozgalomra, amelynek keretében a népnevelés és a falu kultúrájának fejlesztése s ennek révén a falusi építkezés fellendítése terén, aránylag csekély áldozattal érdemes hazafias hivatást tömhetnek be s hozzájárulásukkal maradandó eredmények érhetők el. A földmívelésügyi minisztérium tőzegtermelő vállalata az 1921. évben 30.000 t géptőzeget termelt és adott el. A vállalatnak nádasdladányi és fenékpusztai modernül berendezett üzemein kívül van Csonkamagyarországon még 12 kisebb tőzegkitermelő üzem, amelyek összesen mintegy 20000 t tőzeget termeltek ki. Ha a kitermelt tőzeg mennyiségét valamely ország tőzegláppal borított területéhez viszonyítjuk, olyan számot kapunk, amely jellemző az ország tőzegiparára. Ez a jellemző szám Csonkamagyarországra és Németországra nézve közel egyenlő, pedig nálunk számottevő tőzegtermelés alig egy-két éve folyik, míg a tőzegiparnak Németországban évszázados múltja van. .. Építkezés a Nemzeti Színház telkén. A kultuszminiszter, hogy addig is, amíg a Nemzeti Színház felépülhet, egyrészt hogy a színházi alap javára az üresen álló telket jövedelmeztesse, másrészt hogy a főváros e jeles pontján megfelelő építkezéssel a város képét tűrhetővé tegye — nyilvános árlejtés útján ideiglenes beépítés kötelezettségével a telket bérbe adta. A pályázaton a legkedvezőbb ajánlatot Mándy Gyula tette, aki a beépítés tervét — a Nemzeti Mozgót — dr. Lechner Jenő építésszel készíttette el. Szerződése alapján részvénytársaságot szervezett, amely az építéshez szükséges mintegy 20 millió koronát rendelkezésre bocsátotta. Nemcsak a tervek, hanem az egyes építőipari munkák is, vasszerkezetek, ajtók, ablakok, kárpitosmunkák, szobrászmunkák mintegy 8 millió korona értékben elkészültek, midőn az építkezés a közismert politikai körülmények áldozatává lett. Egy nagyobb tőkeérdekeltség a sajtóhadjárattal bizonytalanná vált helyzetben tőkéjét a részvénytársaságból kivonta s így az építkezés — az építőipar kárára — dugába dőlt. A bérlő, hogy a nagy bérleti összeget fedezni tudja, új pénzcsoport alakításához fogott, de az idő előrehaladtával — beépítési kötelezettségének eleget teendő — az építést megkezdette, sajnos, csak egyszerűbb eszközökkel, és a helyiségbérlők anyagi érdekeltségének bekapcsolásával. Ily módon a nagyszabású terv megépítése silányabb kivitelben nyerhetett csak megindítást, de a bérlő nem adta föl a reményt, hogy a szép programmú mozgószínházat és a Múzeum-körúti frontot Lechner nagyszabású tervei alapján megvalósítva a Rákóczi úti fronton is megfelelő kiegészítésekkel olyan helyzetet teremtsen, aminő a főváros e jeles pontjához illő. A legújabb tervek szerint a Múzeum-körúti frontra is üzlethelyiségek épülnek, még pedig az emeleten is irodahelyiségekkel, a színház pedig — nagy színpaddal és öltözőkkel — a telek belső területén épülne fel, bejárattal a Múzeum körútnál. A Rákóczi úti homlokzaton az emeleten egyelőre csak 5 szoba épült megfelelő mellékhelyiségekkel a Nemzeti Színház tagjai számára, de ennek a résznek emeletes kiegészítése is tervbe vétetett. Esetleg a saroképület hozzákapcsolásával vendéglői terrasz létesülne az épület és a mai ú. n. csonkaépület tetején, ami nagyban emelné e pont világvárosi képét. Ez nagyon kívánatos is lenne, mert — fájdalom — a Nemzeti Színház megépítésére még sokáig fog kelleni várnunk. A m. kir. államvasutak miskolci fzletvezetősége területén többrendbeli személyzeti lakóház épül, így Miskolcon, az ú. n. Martin-telepen 9 épület összesen 18 egy- és kétszobás lakással, továbbá Bánrévén 3 ház összesen 6 kétszobás altiszti