Technika és Közgazdaság, 1922 (1-53. szám)

1922-01-08 / 2. szám

1922—2. szám. Мягувг Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1922 január 8. Megkeresések az Egylet titkárságához intézendők, IV. ker., Reáltanoda­ u. 13-15. Telefon: 9—45. sz. A beküldött hírek tartalmáért a beküldő felelős. Az e rovatba szánt közlemények legké­sőbb szerda délig küldendők be. Közlemények a technikai érdekeltség köréből A Kormányzó úr Őfőméltósága dr. Bod János műegyetemi ny. r. tanárt — tanári működésének további ellátása és jelen­legi illetményeinek élvezetében való meghagyása mellett — a közélelmezési miniszter mellé államtitkárrá nevezte ki. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Nagy Imre, Erkulem Béla, Puky Márton, Salkovszky Imre, Rónay László, Zauner István, Körmendi­ Károly, Schulek Béla, Zo­tz­ Kálmán, Németh Béla, Drechsler Nándor, Berták József, Ott János, Fialka Sándor, Durst Zoltán, Tóth Zoltán és Morvai Vilmos László-t királyi mér­nöki állásukban végleg megerősítette. Szombathely város városszabályozási tervpályázatának zsű­rije a következőképpen alakíttatik meg : Elnöke a polgármester; tagjai: a belügyminisztérium, a keres­kedelemügyi, vallás- és közoktatásügyi minisztériumok műszaki osztályainak, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, ugyanezen egylet szombathelyi osztályának egy-egy kiküldöttje, a városi mérnöki hivatal vezetője s ennek helyettese és az építőbizottság kiküldöttje. Liedermann Rezső magánmérnök Budapest, Vill., Ürlői­ út 64. szám alatt műszaki irodát nyitott sodronyáruk, sodronykerí­tések és rosták szakmájába vágó munkák tervezésére és kivite­lezésére. Ezen speciális téren ez az egyetlen magánmérnöki iroda. Az „Üzlet“ nevű háromszor hetenkint megjelenő kereske­delmi és közgazdasági szaklap az új esztendőben a napilapok nálunk szokásos alakjában jelenik meg. A legutóbbi számban többek között dr. Biró Benedek legfelsőbb számszéki tanácsos a pénzszűkének káros voltáról, dr. Kadosa Marcel a tisztesség­telen verseny ellen szóló törvényjavaslat aggodalmas generális klauzulájáról írnak cikket. Falusi építkezési kiállítás Szegeden. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet és annak szegedi osztálya a Falu Országos Szövetséggel karöltve, az Amerikai Vöröskereszt szegedi nép­egészségügyi kiállításával kapcsolatban, ez év feb­uár 2­5.-éig terjedő időben építésügyi kiállítást rendez. E kiáll­­áson első­sorban a célszerű, higiénikus és olcsó falusi építkezést előmoz­dító tényezők kerülnek bemutatásra az alábbi öt csoportban : 1. Tervek, rajzok a falurendezés, a parcellázás, a helyes telek­beosztás köréből. Meglévő falusi háztípusok és melléképületek javítására, átalakítására vonatkozó vázlatok, továbbá a higiéna, a takarékos tér- és anyagkihasználás elveit s a magyaros népies stílust szem előtt tartó új típusok eszmei tervei és ismertetése. 2. Az e körben alkalmazandó szerkezetek ismertetése, mo­dellek, rajzok, fényképek, leírások, folyóiratok és könyvek útján. 3. Építési anyagok és félgyártmányok bemutatása. 4. Építési szerszámok, eszközök és gépek bemutatása, épí­tési anyagokat gyártó eljárások ismertetése. 5. A falu közüzemi berendezései, út- és utca kiképzése és burkolása, fásítása, világítása, vízellátása, csatornázása korszerű, gazdaságos létesítményeinek, a falusi gazdaság idevágó felszere­lési tárgyainak, valamint lakásberendezéseinek bemutatása, fő­képpen rajzok, ábrák és képek segítségével. Minden csoport kiállított anyagát a Magyar Mérnök és Építész- Egylet budapesti és szegedi kiküldötteiből alakítandó bíráló­­bizottság fogja elbírálni s az érdemes kiállítókat arany-, ezüst- és bronzérmekkel, továbbá oklevelekkel fogja kitüntetni. A kiállításra vonatkozó tudakozódások és beje­lntések dr. Thiering Oszkár állami felsőipariskolai igazgatóhoz, a Magyar Mérnök- és Építész-Egület Szegedi Osztályának elnökéhez (Szeged, Mars-tér 7.) vagy Berzenczey Domokos főmérnökhöz (Szeged, Városháza) intézendők. Felvilágosításokat nyújt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (Budapest, IV., Reáltanoda-utca 13—15. Telefon 9—45.) és a Falu Országos Szövetség (Budapest, VIli., Vas-utca 19. Telefon 40 -59.) is. A kiállítás a szegedi iskola­ utcai iskola helyiségeiben lesz, ahová a kiállítási tárgyak olykér küldendők, hogy azok legké­sőbb e hó 29.-én szombaton délig „A falusi építkezési kiállítás rendezősége“ címére beérkezzenek. Tervrajzokat, kisebb helyen elférő mintalapokat és füzeteket amennyiben azok január 25.-éig a „Falu“ szövetség fenti címére beküldetnek, a szövetség összegyűjtve szállít a helyszínére. A szegedi kiállításon díjjal kitüntetett vagy általában kiválónak bizonyult tervek stb. a kiállító hozzájárulása esetén az ország többi részein rendezendő vándorkiállításokon is bemutatásra kerülnek. A kiállítás rendezősége kiállítandó anyagok részére nagyobb helyet igénylő vállalatoktól mérsékelt helypénzeket fog szedni. Efelett a helyi rendezőség dönt. Nyomatékosan felkérjük a szakmailag érdekelt körök figyel­mét e kiállítási mozgalomra, amelynek keretében a népnevelés és a falu kultúrájának fejlesztése s ennek révén a falusi épít­kezés fellendítése terén, aránylag csekély áldozattal érdemes hazafias hivatást tömhetnek be s hozzájárulásukkal maradandó eredmények érhetők el. A földmívelésügyi minisztérium tőzegtermelő vállalata az 1921. évben 30.000 t géptőzeget termelt és adott el. A válla­latnak nádasdladányi és fenékpusztai modernül berendezett üzemein kívül van Csonkamagyarországon még 12 kisebb tőzeg­­kitermelő üzem, amelyek összesen mintegy 20000 t tőzeget ter­meltek ki. Ha a kitermelt tőzeg mennyiségét valamely ország tőzegláppal borított területéhez viszonyítjuk, olyan számot ka­punk, amely jellemző az ország tőzegiparára. Ez a jellemző szám Csonkamagyarországra és Németországra nézve közel egyenlő, pedig nálunk számottevő tőzegtermelés alig egy-két éve folyik, míg a tőzegiparnak Németországban évszázados múltja van. ..­ Építkezés a Nemzeti Színház telkén. A kultuszminiszter, hogy addig is, amíg a Nemzeti Színház felépülhet, egyrészt hogy a színházi alap javára az üresen álló telket jövedelmeztesse, más­részt hogy a főváros e jeles pontján megfelelő építkezéssel a város képét tűrhetővé tegye — nyilvános árlejtés útján ideiglenes beépítés kötelezettségével a telket bérbe adta. A pályázaton a legkedvezőbb ajánlatot Mándy Gyula tette, aki a beépítés tervét —­ a Nemzeti Mozgót — dr. Lechner Jenő építésszel készíttette el. Szerződése alapján részvénytársaságot szervezett, amely az építéshez szükséges mintegy 20 millió koronát rendelkezésre bocsátotta. Nemcsak a tervek, hanem az egyes építőipari munkák is, vasszerkezetek, ajtók, ablakok, kárpitosmunkák, szobrász­­munkák mintegy 8 millió korona értékben elkészültek, midőn az építkezés a közismert politikai körülmények áldozatává lett. Egy nagyobb tőkeérdekeltség a sajtóhadjárattal bizonytalanná vált hely­zetben tőkéjét a részvénytársaságból kivonta s így az építkezés — az építőipar kárára — dugába dőlt. A bérlő, hogy a nagy bérleti összeget fedezni tudja, új pénzcsoport alakításához fogott, de az idő előrehaladtával — beépítési kötelezettségének eleget teendő — az építést megkezdette, sajnos, csak egyszerűbb eszközökkel, és a helyiségbérlők anyagi érdekeltségének bekap­csolásával. Ily módon a nagyszabású terv megépítése silányabb kivitelben nyerhetett csak megindítást, de a bérlő nem adta föl a reményt, hogy a szép programmú mozgószínházat és a Múzeum-körúti frontot Lechner nagyszabású tervei alapján meg­valósítva a Rákóczi­ úti fronton is megfelelő kiegészítésekkel olyan helyzetet teremtsen, aminő a főváros e jeles pontjához illő. A legújabb tervek szerint a Múzeum-körúti frontra is üzlethelyisé­gek épülnek, még pedig az emeleten is irodahelyiségekkel, a szín­ház pedig — nagy színpaddal és öltözőkkel — a telek belső területén épülne fel, bejárattal a Múzeum­ körútnál. A Rákóczi­ úti homlokzaton az emeleten egyelőre csak 5 szoba épült megfelelő mellékhelyiségekkel a Nemzeti Színház tagjai számára, de ennek a résznek emeletes kiegészítése is tervbe vétetett. Esetleg a saroképület hozzákapcsolásával vendéglői terrasz létesülne az épület és a mai ú. n. csonkaépület tetején, ami nagyban emelné e pont világvárosi képét. Ez nagyon kívánatos is lenne, mert — fájdalom — a Nemzeti Színház megépítésére még sokáig fog kelleni várnunk. A m. kir. államvasutak miskolci f­zletvezetősége terü­letén többrendbeli személyzeti lakóház épül, így Miskolcon, az ú. n. Martin-telepen 9 épület összesen 18 egy- és kétszobás lakással, továbbá Bánrévén 3 ház összesen 6 kétszobás altiszti

Next