Technika és Közgazdaság, 1923 (1. évfolyam, 1-44. szám)

1923-01-14 / 1-2. szám

4 Technika és Közgazdaság I. évfolyam, 1 — 2. szám A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kertész K. Róbert és dr. Mészáros Károly miniszteri tanácsosokat az Orsz. Közokt. Tanács kebelében a Tanács 1921. évi július hó 1-től számítandó ötévi időszakának hátralevő tartama alatt tartandó tárgyalásokra a Tanács szabályzatának 7. §-a alapján kirendelte. A Knuth K. cég ötvenéves jubileuma. A Knuth K. cég f. hó 6-án gyárénak Garay­ utcai helyiségeiben tartotta meg ötvenéves fennállásának évfordulóját. A cég háziünnepélyén egybegyűlt tisztviselőin és munkásain kívül sokan jelentek meg a közélet és az ipari érdekeltségek képviselői köréből is, hogy üdvözletüket a cég főnöke és tulaj­donosa, ifj. Knuth Károly előtt tolmácsolják. A m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter képviseletében Vécsei Ede miniszteri tanácsos tartott üdvözlőbeszédet. Becsey Antal tagtársunk az Országos Iparegyesületet, mint annak alelnöke és a Bádogos- és Szerelő-ipartestületet, mint annak elnöke kép­viselte, míg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nevében Feyér Gyula m. oszt.-tanácsos üdvözölte a céget. Tagtársaink meg­nyilatkozásai, minthogy munkakörük közel áll az ünneplő cég tevékenységéhez s a cég alapítójával is személyes ismeretségben voltak, nem nélkülözték a meleg intimitásokat s közvetlenségük­kel mély benyomást tettek a hallgatókra. A Vas- és Fémipari Kis- és Középgyárak Szövetségének elnöke, Szüry János nyug­­miniszter, a cég jelenlegi tulajdonosát alelnöki minőségben. Törs József mérnök, a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének központi fűtési szakosztályának alelnöke Knuth Károlyt szakosztályi elnöki minőségében üdvözölte. A Művezetők Orsz. Szövetségét Simonyi elnök képviselte. Az ünnepély családias bensőségét fokozta az, hogy a cég alapítójának özvegye is részt vehetett rajta. Az ünnep kimagasló eseménye az volt, amikor az Országos Iparegyesület 9 oklevelet és 12 érmet osztott ki a legérdeme­sebb és legrégibb tisztviselők és munkások között. A kitüntetet­teknek nagy száma a mai kb. száz alkalmazotti létszám mellett legjobban jellemzi azt az összetartást és együttérzést, mely a cég tisztviselői karát és munkásságát összefűzi és amely a cég­nek annyira rokonszenves és megállapodott jelleget kölcsönöz. Oklevelet kapott többek között lövétei Mihályffy Ede cég­vezető, aki 38 év óta és Lowack Pál cégvezető, aki 37 óta van a vállalat kötelékében. A harmadik cégvezető Marienthal Richárd főmérnök, aki szakmájának egyik legnevesebb mérnöke, 21 év előtt lépett a cég kötelékébe. A kitüntetettek közül Prikovits Márton főművezető 31 év óta, a munkások közül Lamp Károly kőműves 35 év óta és Baktér Ferenc 31 év óta dolgozik meg­szakítás nélkül a Knuth K. cégnél. A szépen sikerült ünnepély a Szózat hangjai mellett ért véget. Nagykőrös városi fürdőépület tervpályázatának eredménye Beérkezett 22, legnagyobbrészt igen értékes gondolatot tartalmazó és szépen kiállított pályaterv. Tekintettel a pályázat sikerére Egyletünk és a M. M. É. N. Sz.-e kiküldötteinek Láczay-Fritz Oszkár és Schodits Lajos javaslatára a város egy 15.000 koronás III. díjat adott ki és egy további terv megvételét határozta el. Az I. 25.000 koronás díjat Szeghalmy Bálint oki. építész, nagykanizsai városi mérnök nyerte el „Víztorony“ jeligéjű ter­vével. A II. 20.000 koronás díjat Pál Hugó oki. építész (Budapest) H2O jeligéjű , a 111. 15.000 koronás díjat Lechner Loránd oki. építész és dr. Katona Joachim oki. mérnök „Klasszikus“ jeligéjű terve nyerte el. Megvétettek 10,000—10,000 koronáért: Müller Tibor építész + jelű; Wannenmacher Fábián oki. építész Higiéné jeligéjű és Friedrich Lajos okf. építész G jelű tervei. A tervek a Nagykőrösön megtartott kiállítás után 1923. évi január hó 20-a táján Egyletünk helyiségeiben is ki lesznek állítva. A budai távbeszélőközpont. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Budapesten, II., Krisztina-körúton nagyobbszabású, a posta-, távíró- és távbeszélőintézmény céljait szolgáló épületet óhajt emeltetni és az ahhoz szükséges terveket nyilvános pályázat útján kívánja biztosítani. A tervpályázatot a m. kir. postaházak építési bizottsága (Budapest, II., Hunyadi János­ utca 3. sz.) fogja rendezni. A bírálóbizottságban, melynek K. Virágh Andor miniszteri tanácsos és dr. Hauszmann Alajos nyug. műegyetemi ny. r. tanár, mint az építőbizottsági tagok, hivatalból tagjai, egy tag Egy­letünket is képviseli. Adatok a felsőmagyarországi vasipar helyzetéhez. Az a nagy ipari pangás, melyet a cseh korona magas valutáris állása Csehszlovákiában okozott, legjobban sújtja a felsőmagyarországi ipart, különösen a vasipart. Számos üzemredukció, üzemleállítás, bukás és üzemmegszüntetésben nyilvánul a jó valuta hatása. Így tudomásunk szerint a nagyszombati Coburg-vasművek csődbe jutottak s most folynak az egyezkedési tárgyalások. Fels-M­agyar­­ország legnagyobb vasműve, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. tulajdonában levő korompai vasgyár,, valamint az ugyane társulathoz tartozó zólyomi „Unió“ lemezgyár mondhatni vég­érvényesen megszűntek, mert a „Prager Tagblatt“ híradása szerint a termelési kvótájukat 10 évre a witkowitzi vasműnek engedték át 40 millió cseh korona ellenében. Hasonló sors érte a vasfel­dolgozó ipart is. A Rakottyai-féle losonci zománcedénygyár még ez év tavaszán csődbe jutott, más zománcedénygyárak, mint pl. a pozsony-ligetfalusi, üzemüket leállították. A kassai és környék­beli valamint a gölnicvölgyi vasfeldolgozó ipar részben szünetel, részben erősen csökkentett munkáslétszámmal dolgozik. A Vas­ipar krízise folytán kereset nélkül maradt munkások száma né­hány ezerre rúg. Ezek állami munkanélkülisegélyt kapnak, mely természetesen a megélhetésre kevés (családos munkásnál napi 10—15 koronát tesz ki) s így másutt próbálnak elhelyezkedni. Kis részük a nyár és az ősz folyamán a mezőgazdaságban talált ideiglenes kereseti lehetőséget, más részük Magyarországon és Erdélyben talált munkaalkalmat, legnagyobb részük azonban a munkanélkülisegélyből kénytelen tengődni. Más iparágakban sem tudnak alkalmazást találni, mert a pangás ott is hasonló méretű. A helyzet javulása addig nem várható, míg exportra lehetőség nem nyílik. Ennek főkép két akadálya van : a túl jó valuta és a német vasipar versenye. A német Siemens-Martin acél ára tonnánként cca. 1600 cseh korona a vámot is beleértve, míg a felsőmagyarországi gyárak ilyen árral kalkulálva csak ráfizetéssel adhatják el termelvényeiket. Ha idővel a helyzet javulni is fog, ami belátható időn belül lényeges mértékben nem várható, akkor is pótolhatatlan veszteség érte a felsőmagyarországi vasipart, mert a megszűnt gyárakat újból feltámasztani alig lesz lehetséges. Versenytárgyalási hirdtmény. 1. A m. kir- államvasutak budapesti üzletvezetősége (VIII. Kerepesi­ út 5. s­z. II. em. 17. a.) 1923. évi január hó 24. déli 12 órai lejárattal pályázatot hirdet talicskakerekekre és -keresztrészekre, továbbá kútkerekekre, jelző­tárcsanyelekre. A részletes ajánlati föltételek és ajánlati űrlap az üzletvezetőségeknél megtekinthetők. 2. A föntebb említett budapesti üzletvezetőség a központi, keleti, nyugati és rákospalota—újpesti szertárakban 1923. január 1-től 1923. március 31-ig összegyülemlő fürészpor eladására 1923. január 20. déli 12 órai lejárattal pályázatot hirdet. A részletes pályázati feltételek és ajánlati űrlap az üzletvezetőségeknél meg­tekinthetők. Szeged szab. kir. város polgármestere. Ad 13598/1922. évi. sz. Pályázati hirdetménymódosítás. Szeged sz. kir. város törvényhatóságánál megüresedett s fő­­ispáni kinevezés által betöltendő városi II. osztályú mérnöki állásra vonatkozó 1922. évi december 21-én 13598/1922. évi. sz. alatt kelt pályázati hirdetményem megállapított javadalmazásra vonatkozó részét oda módosítom, hogy a 672/1922. kgy. számú törvényhatósági közgyűlési határozat, a felemelt rendkívüli segélyt, valamint lakbérpótlékot és bármilyen más címen esedékes városi segélyeket, a törvényhatóság minden városi alkalmazottnak, tekin­tet nélkül alkalmaztatási idejére, folyósítani rendeli. Szeged, 1923. évi január 2-án. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. 27058/1922. III. Pályázati hirdetmény. Debrecen sz. kir. város tanácsa a városi téglagyári igazgatói állásra pályázatot hirdet. A pályázati kérvények 1923 február 10-ig Zöld József tanács­nok, felügyelő-bizottsági elnök címére (Debrecen, Városháza) küldendők be. A pályázati feltételek, válaszbélyeg csatolásával, ugyanonnan tudakolhatók meg. Debrecen, 1923 január hó 8. A Városi Tanács. Versenytárgyalási hirdetés. A győri államépítészeti hivatal a győr—palotai vicinális közút 2—3. szakaszán levő faáteresztők­nek és az 5—6 km szakaszán levő 3. számú fahídnak végleges jellegű műtárgyakká való újjáépítési munkálatainak biztosítása céljából versenytárgyalást hirdet. Az ajánlatok 1923 február hó 5-ik napjának d. e. 9 órájáig a hivatalhoz nyújtandók be. A hirdetés a titkári irodában be­tekinthető. Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt., Budapest Vill. Múzeum-körút 6. — Szabó T. István.

Next