A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1925 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1-3. szám

A MAGYAR MÉRNÖK-ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI II. ÉVFOLYAM. 1-3. SZÁM SZERKESZTI: FEYÉR GYULA 1925 JANUÁR-MÁRCIUS Nagy gőzerőművek korszerű berendezésének alapvonásai. Az 1924. évi londoni Első Világ-Energia-Kongresszus tanulságai nyomán. VEREBÉLY LÁSZLÓ.* Resumé. La Hongrie a perdu, par suite du traité de Trianon, les 94°/o de ses forces hydrauliques et les 63u/o de ses mines de charbon. En conséquence l’énergie électrique dóit étre produite presque exlusivement dans des centra­les thermiques et avec la plus grande cconomie, puisque la quantité de charbon a disposition est trés limitée. L’ar­­ticle s’occupe de Tinstallatión moderne des grandes centra­les thermiques, en utilisant en partié la matiore du premier Congros Mondial de l’Éncrgie, tenu ä Londre en 1924. 11 décrit les récents perfectionnements des grilles á chaines, des foyers я poussoires et le chauffage ä charbon pulverise, puis les installations modernes des chaudiéres, la direction probable de leur développement et enfin les principes de la construction des grandes turbines á vapeur. Comme conclusion il annonce que le rendement global des super­­centrales thermiques les plus modernes a de ja atteint 27'8°/o (du charbon к l’électricité) etj qu’on peut mérne espérer d’atteindro un rendement de 30°/o, en utilisant les progres plus recents de la technique. Le rendement des centrales ä vapeur s’éléve ainsi sur le niveau du rendement des centrales я machines ä combustion interne. A villamos energia ama csodálatosan gyors és széles­körű térfoglalásának, amely alig egy emberöltő le­forgása alatt egész civilizációnkra rányomta a villa­mosság korszaka bélyegét, kétségtelenül egyik leg­fontosabb alapvető tényezője és előmozdítója a leg­elterjedtebb hajtó- és termelőgépnek: a gőzturbinának és a turbogenerátornak kivételesen szerencsés egymásra­­hangoltsága volt. A vízierők néhány év óta hatalmas lendülettel meg­indult hasznosítása dacára, az egész világ összes gene­rátorainak, a legújabb statisztikai adatok alapján mint­egy 50 millió kw-ra becsült névleges teljesítőképességé­ből kereken ki­esik a vízierő által hajtottakra, míg 2/s-ot a hőerőművek foglalnak le, amelyek sorában viszont a nem gőzturbinahajtásúak állandóan fogyó törpe kisebbséget alkotnak. Nem tekintve azokat az országokat, amelyek tüzelőszerek híján, de megfelelő vízierők birtokában, természetesen elsősorban vízerő­művekre rendezkednek be, a villamos energia nagyban való termelésének törzsforrásai ezidőszerint mindenütt kizárólagosan a gőzturbinás telepek, amelyek egységei, századunk első éveinek szerény, egy-két ezer lóerős gépeiből, húsz esztendő alatt 50.000—­50.000 /év.­-os gene­rátorokat hajtó, tehát 100.000 lóerőt megközelítő óriá­sokká növekedtek fel. Az a nagyarányú fejlődés, amely a villamos energia­­gazdálkodás terén a háború második felében megindult és amelyben talán egyedül sikerült a nagy világégés romboló erőit az emberiség haladására célzó eredőbe összefoglalni, kapcsolatban azzal a szigorú bírálattal, amelyet a reánk kényszerített észszerű és takarékos energiagazdálkodás elveinek előtérbe nyomulása szólal­tatott meg, az utóbbi 5—6 év alatt sok tekintetben alap­vetően új irányokba terelte a nagy gőzerőművek közel két évtizeden keresztüli folytonos, de a gondtalan béke konzervativizmusától nem egészen ment fejlődését. Ter­mészetes tehát, hogy az Első Világ-Energia-Kongresszus tárgyalásainak egyik legfontosabb fejezetét nagy villa­­mosművek korszerű gépészeti berendezésének megbeszé­lése­ alkotta. E kongresszust a The British Electrical and Allied Manufacturers Associationt 1924. év nyarán (június 30— július 12) a Wembley-ben lezajlott brit birodalmi ki­állítás keretében rendezte. A műszaki tudományok ide­vágó ágazatainak legkiválóbb gyakorlati művelői, a gép- és villamosgyáripar legtekintélyesebb szakemberei és hatalmas üzemek képzett vezetői gyűltek volt ott össze, egyrészt, hogy áttekintést nyújtsanak és kapjanak a jelenleg feltárt és műszakilag hasznosítható összes természetes energiakészletek bőségéről és minőségéről, másrészt és főleg, hogy munkásságuk tényleges ered­ményeit, a legkorszerűbb műszaki alkotásokat ismer­tetve és tapasztalataik gazdag tárházát kinyitva, meg­világítsák és megvitassák azokat a legújabb elveket, módokat, eljárásokat és berendezéseket, amelyek alap­ján, illetve amelyek segítségével ezen energiaforrások legtökéletesebben és leggazdaságosabban kihasználha­tók úgy nemzeti, mint nemzetközi vonatkozásaikban. Negyvenegy ország képviselői 321 előadásban szóltak hozzá a hatalmas tárgykörhöz és ezzel — bár az idő rövidsége természetesen nem engedte meg, hogy a kongresszus részletekbe mélyedjen és mint testület bár­mely kérdésben is határozott állást foglaljon — olyan magas színvonalú és olyan gazdag anyagot halmoztak össze, amelynek alapos áttanulmányozása módot nyújt a szakembernek arra, hogy a fejlődés merészen magasba törő utain tájékozódjék és valóban nemzetközi világí­tás mellett tekintsen végig azokon a hatalmas alkotá­sokon és még forrongó problémákon, amelyek az óceá­non innen és túl a műszaki világ érdeklődésének közép­pontjában állanak. Ilyen, a személyes érintkezés során szerzett tapaszta­latokkal gyarapított, tanulmány eredményeit tolalja össze a jelen cikk, amely javarészt a kongresszus egyik szakosztálya tárgyalási anyagának felhasználásával, vázlatos áttekintést kíván nyújtani a nagy gőzerőmű­vek korszerű gépészeti berendezésének alapvonásairól. Hogy e képen nagy mértékben fognak uralkodni az Amerikai Egyesült­ Államok színei, az sem részemről sem a kongresszus részéről nem részrehajlás, hanem az öntudatosan vezérszerepre törő amerikai géniusz megnyilatkozásán kívül egyedül annak tulajdonítandó, hogy e boldog ország a mi léptékeinkkel szinte mérhe­tetlen gazdagsági­ kincseit szabadon aknázhatta ki abban az utolsó tíz esztendőben is, amelyben mi oly sok kultúrértékünket temettük el. Az Egyesült­ Államokban, a régebbieket nem tekintve, jelenleg legalább tizenhét 200.000 kw-ot megközelítő vagy meghaladó teljesítő­­képességű, minden korszerű újítást felölelő gőzerőmű van részben teljes üzemben, részben bővítés és építés alatt. Eme óriástelepek közül hét szénportüzelésű s háromban a gőznyomás 18—20 kgk­m2, tizenegyben 21—30 kgk­m2, háromban* 42—46 kgl­m2 között fekszik. Végül kettőben 3 84­4 kgl­m2 (1200 font/négyzethüvelyk) nyomású kazánok felállítása folyik. Ilyen méretek mellett, két-három egészen újkeletű berendezés (mint Gennevilliers Franciaországban, Newcastle - on - Tyne Angliában, Goldenberg-Werk Németországban) kivéte­lével, eltörpül minden európai telep és csak természetes, hogy — amint az a kongresszuson is szembeötlött, amerikai kartársaink már évekre terjedő tapasztalatok­ról számolhatnak be számos olyan téren, amelyen a nálunk, sajnos, túlságos egyoldalúsággal emlegetett európai országokban, még alig jutottak előtanulmányo­kon, tervezéseken, vagy legfeljebb igen szerény keretek között folyó próbaüzemeken túl. *­­ M. M. és fi.­E.-ben,­ a budapesti üzemtechnikai kiállítással kapcsolatosan, 1924 december hó 20-án tartott előadás. 1 Röviden BERMA. -- Brit villamos és rokonszakmájú gyár­iparosok szövetsége. 2 Crawford, Chicago 111. — Miami Fort, Cincinnati D. — Philo, Zanesville­­. 3 Calumet, Chicago 111. — Symouth, Boston, Mass.

Next