A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1925 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1925-01-01 / 1-3. szám
A MAGYAR MÉRNÖK-ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI II. ÉVFOLYAM. 1-3. SZÁM SZERKESZTI: FEYÉR GYULA 1925 JANUÁR-MÁRCIUS Nagy gőzerőművek korszerű berendezésének alapvonásai. Az 1924. évi londoni Első Világ-Energia-Kongresszus tanulságai nyomán. VEREBÉLY LÁSZLÓ.* Resumé. La Hongrie a perdu, par suite du traité de Trianon, les 94°/o de ses forces hydrauliques et les 63u/o de ses mines de charbon. En conséquence l’énergie électrique dóit étre produite presque exlusivement dans des centrales thermiques et avec la plus grande cconomie, puisque la quantité de charbon a disposition est trés limitée. L’article s’occupe de Tinstallatión moderne des grandes centrales thermiques, en utilisant en partié la matiore du premier Congros Mondial de l’Éncrgie, tenu ä Londre en 1924. 11 décrit les récents perfectionnements des grilles á chaines, des foyers я poussoires et le chauffage ä charbon pulverise, puis les installations modernes des chaudiéres, la direction probable de leur développement et enfin les principes de la construction des grandes turbines á vapeur. Comme conclusion il annonce que le rendement global des supercentrales thermiques les plus modernes a de ja atteint 27'8°/o (du charbon к l’électricité) etj qu’on peut mérne espérer d’atteindro un rendement de 30°/o, en utilisant les progres plus recents de la technique. Le rendement des centrales ä vapeur s’éléve ainsi sur le niveau du rendement des centrales я machines ä combustion interne. A villamos energia ama csodálatosan gyors és széleskörű térfoglalásának, amely alig egy emberöltő leforgása alatt egész civilizációnkra rányomta a villamosság korszaka bélyegét, kétségtelenül egyik legfontosabb alapvető tényezője és előmozdítója a legelterjedtebb hajtó- és termelőgépnek: a gőzturbinának és a turbogenerátornak kivételesen szerencsés egymásrahangoltsága volt. A vízierők néhány év óta hatalmas lendülettel megindult hasznosítása dacára, az egész világ összes generátorainak, a legújabb statisztikai adatok alapján mintegy 50 millió kw-ra becsült névleges teljesítőképességéből kereken kiesik a vízierő által hajtottakra, míg 2/s-ot a hőerőművek foglalnak le, amelyek sorában viszont a nem gőzturbinahajtásúak állandóan fogyó törpe kisebbséget alkotnak. Nem tekintve azokat az országokat, amelyek tüzelőszerek híján, de megfelelő vízierők birtokában, természetesen elsősorban vízerőművekre rendezkednek be, a villamos energia nagyban való termelésének törzsforrásai ezidőszerint mindenütt kizárólagosan a gőzturbinás telepek, amelyek egységei, századunk első éveinek szerény, egy-két ezer lóerős gépeiből, húsz esztendő alatt 50.000—50.000 /év.-os generátorokat hajtó, tehát 100.000 lóerőt megközelítő óriásokká növekedtek fel. Az a nagyarányú fejlődés, amely a villamos energiagazdálkodás terén a háború második felében megindult és amelyben talán egyedül sikerült a nagy világégés romboló erőit az emberiség haladására célzó eredőbe összefoglalni, kapcsolatban azzal a szigorú bírálattal, amelyet a reánk kényszerített észszerű és takarékos energiagazdálkodás elveinek előtérbe nyomulása szólaltatott meg, az utóbbi 5—6 év alatt sok tekintetben alapvetően új irányokba terelte a nagy gőzerőművek közel két évtizeden keresztüli folytonos, de a gondtalan béke konzervativizmusától nem egészen ment fejlődését. Természetes tehát, hogy az Első Világ-Energia-Kongresszus tárgyalásainak egyik legfontosabb fejezetét nagy villamosművek korszerű gépészeti berendezésének megbeszélése alkotta. E kongresszust a The British Electrical and Allied Manufacturers Associationt 1924. év nyarán (június 30— július 12) a Wembley-ben lezajlott brit birodalmi kiállítás keretében rendezte. A műszaki tudományok idevágó ágazatainak legkiválóbb gyakorlati művelői, a gép- és villamosgyáripar legtekintélyesebb szakemberei és hatalmas üzemek képzett vezetői gyűltek volt ott össze, egyrészt, hogy áttekintést nyújtsanak és kapjanak a jelenleg feltárt és műszakilag hasznosítható összes természetes energiakészletek bőségéről és minőségéről, másrészt és főleg, hogy munkásságuk tényleges eredményeit, a legkorszerűbb műszaki alkotásokat ismertetve és tapasztalataik gazdag tárházát kinyitva, megvilágítsák és megvitassák azokat a legújabb elveket, módokat, eljárásokat és berendezéseket, amelyek alapján, illetve amelyek segítségével ezen energiaforrások legtökéletesebben és leggazdaságosabban kihasználhatók úgy nemzeti, mint nemzetközi vonatkozásaikban. Negyvenegy ország képviselői 321 előadásban szóltak hozzá a hatalmas tárgykörhöz és ezzel — bár az idő rövidsége természetesen nem engedte meg, hogy a kongresszus részletekbe mélyedjen és mint testület bármely kérdésben is határozott állást foglaljon — olyan magas színvonalú és olyan gazdag anyagot halmoztak össze, amelynek alapos áttanulmányozása módot nyújt a szakembernek arra, hogy a fejlődés merészen magasba törő utain tájékozódjék és valóban nemzetközi világítás mellett tekintsen végig azokon a hatalmas alkotásokon és még forrongó problémákon, amelyek az óceánon innen és túl a műszaki világ érdeklődésének középpontjában állanak. Ilyen, a személyes érintkezés során szerzett tapasztalatokkal gyarapított, tanulmány eredményeit tolalja össze a jelen cikk, amely javarészt a kongresszus egyik szakosztálya tárgyalási anyagának felhasználásával, vázlatos áttekintést kíván nyújtani a nagy gőzerőművek korszerű gépészeti berendezésének alapvonásairól. Hogy e képen nagy mértékben fognak uralkodni az Amerikai Egyesült Államok színei, az sem részemről sem a kongresszus részéről nem részrehajlás, hanem az öntudatosan vezérszerepre törő amerikai géniusz megnyilatkozásán kívül egyedül annak tulajdonítandó, hogy e boldog ország a mi léptékeinkkel szinte mérhetetlen gazdagsági kincseit szabadon aknázhatta ki abban az utolsó tíz esztendőben is, amelyben mi oly sok kultúrértékünket temettük el. Az Egyesült Államokban, a régebbieket nem tekintve, jelenleg legalább tizenhét 200.000 kw-ot megközelítő vagy meghaladó teljesítőképességű, minden korszerű újítást felölelő gőzerőmű van részben teljes üzemben, részben bővítés és építés alatt. Eme óriástelepek közül hét szénportüzelésű s háromban a gőznyomás 18—20 kgkm2, tizenegyben 21—30 kgkm2, háromban* 42—46 kglm2 között fekszik. Végül kettőben 3 844 kglm2 (1200 font/négyzethüvelyk) nyomású kazánok felállítása folyik. Ilyen méretek mellett, két-három egészen újkeletű berendezés (mint Gennevilliers Franciaországban, Newcastle - on - Tyne Angliában, Goldenberg-Werk Németországban) kivételével, eltörpül minden európai telep és csak természetes, hogy — amint az a kongresszuson is szembeötlött, amerikai kartársaink már évekre terjedő tapasztalatokról számolhatnak be számos olyan téren, amelyen a nálunk, sajnos, túlságos egyoldalúsággal emlegetett európai országokban, még alig jutottak előtanulmányokon, tervezéseken, vagy legfeljebb igen szerény keretek között folyó próbaüzemeken túl. * M. M. és fi.E.-ben, a budapesti üzemtechnikai kiállítással kapcsolatosan, 1924 december hó 20-án tartott előadás. 1 Röviden BERMA. -- Brit villamos és rokonszakmájú gyáriparosok szövetsége. 2 Crawford, Chicago 111. — Miami Fort, Cincinnati D. — Philo, Zanesville. 3 Calumet, Chicago 111. — Symouth, Boston, Mass.