Ipari szabványosítás, 1925 (4. évfolyam, 1-5. szám)

1925-01-25 / 3. szám

II. évfolyam 1925 Január 25. 3. szám IPARI SZABVÁNYOSÍTÁS A MAGYAR IPARI SZABVÉNYOSITÓ BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEI Szerkeszti: MARUSAk DEZSŐ. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉP) TÉ iZ-EG YLE Г KÖZLÖNYÉNEK MELLÉKLETE. Szer4esxtőséq: a Hiivar ipari S(ibvtnvosll6 Gltotts^i titklri hivatala. Buiipast IV, Reiltanoda-u. 13-15. Műszaki rajzokon előforduló jelképek szabványosítása. Műszaki rajzokon igen gyakran találkozunk oly szer­kezeti elemekkel, melyek számtalanszor ismételten elő­fordulnak. és bár egyszerű elemi alkatrészek, mégis teljesen részletes és méretszerinti pontos megrajzolá­suk. éppen gyakoriságuk következtében, sok időt és fá­radságot igényel. Ilyen szerkezeti elemek pl. a csava­rok. rugók, fogaskerekek, szegecsek, csőarmaturák, transzmissziók stb. Idő és fáradság megkímélése céljá­ból szükségessé vált ezen gyakori szerkezeti elemekre pontos ábrázolás helyett minél egyszerűbb jelölési módnak megállapítása. Ennek a jelölési módnak azon­ban minden egyes rajzon teljesen ugyanannak kell len­nie. kell, hogy a szerkesztési irodák mindenütt egy­öntetűen ugyanazt a jelképet, alkalmazzák, bogy a raj­zok olvasása sehol nehézséget ne okozzon. Ezenkívül a jelképnek az illető szerkezeti elemre félreismerhetet­lenül jellegzetesnek kell lennie. A műszaki rajzok szabványosításával foglalkozó szak- bizottságunk mindjárt legelső feladatai közé felvette a jelképek szabványosítását is, támaszkodva a külföldi szabványosító bizottságoknak e téren kifejtett munkál­kodására. A jelképek szabványosításával először a né­met szabványosító bizottság foglalkozott. A hatalmas né met ipar szakembereinek rengeteg gyakorlati tapaszta­lati anyag állott a rendelkezésére, xígyhogy a mindenki által legjobbnak elismert egységes jelölési módnak a megállapítása különösebb nehézséget nem okozott. A német szabványokat azután jelentéktelen eltéréssel átvették Svájcban. Ausztriában és Olaszországban is. Szakbizottságunk e külföldi szabványok gondos át­tanulmányozása és összehasonlítása után, a 10. és 11. lapon látható szabványtervezetekét dolgozta ki. Szakbizottságok jelentése. 1. Csavarjelképek. A műszaki rajzok szabványosítását végző szakbizott- ség Láng Károly főiskolai tanár úr vezetése mellett 1922. évi július hó 12-én, augusztus hó 2-án, szeptember hó 29-én és november hó 17-én tartott ülésein tárgyalta a osavarjelképek szabványtervezetét. A szakbizottság tagjai voltak: Bánhegyi Elemér, Fissinger Pál, Földes Gyula. Hargittay Brúnó, Harkányi János, Hauser Adolf, Herr Rezső. Hollerung Gábor, Kanitzer Béla, Stark Oszkár, ifj. Stein Mihály, Stróbl Mihály, Vásár helyi Ernő és Weiner Emil. Vásárhelyi Ernő a német szabvány alapján elkészített szabványtervezetét mutatja be és ismerteti a német, svájci és osztrák szabványok közt levő kisebb eltéré­seket. Miután a bizottságban elhangzott vélemények­nek a svájci ábrázolási mód felelt meg legjobban, a szakbizottság a csavarjelképek szabványtervezetét a német szabványnak következő módosításaival fogadta el: A csavarmagot nem szaggatott, hanem vékony ki­húzott vonallal jelöljük. A csavar végét nem gömbö­lyűén, hanem csonkakúppal rajzoljuk, a csavarmag vonala csak a csonkakúp alapjáig ér. A csavarmagot alaprajz­ban kihúzott vékony vonallal jelöljük, kb. háromnegyed körív nagyságában. A facsavar jelkénes jelölésére a német szabvány kétféle jelölési módja közül csak a másodikat használjuk, amelynél a csavarmenetet vé­kony, ferde, párhuzamos vonalkákkal jelöljük. Hogy a jelölésnél a vonalkák ferdesége a rajz kivitelének szép­sége szempontjából mindig ugyanaz legyen, a csavar­menet hajlását középértékben megadjuk. A szabványlapon levő magyarázó szöveget a szak- bizottság a német szöveg alapján készítette el, ügyelve arra. hogy a magyarázat rövid és magyaros legyen. A csavarorsó és csavaranya elnevezés helyett a bizott­ság Weiner Emil javaslatára a rúdcsavar és anya- csavar elnevezésben állapodott meg, minthogy ezt a Műegyetemen így tanítják. Később azonban a csavar­menetbizottság kívánságára, minthogy a csavarmenet- szabványokon előforduló elnevezéseket egy külön nomenklatúra-bizottság felülvizsgálta és röviden a csa­var és csavaranya elnevezést állapította meg, a rajz­bizottság is csatlakozott a csavar és csavaranya el­nevezéshez. A kidolgozott szabványtervezet a 10. lapon látható. 2. Fogaskerékjelképek. A műszaki rajzok szabványosítását végző szakbizott­ság a föntebb közölt összeállításban 1922. évi november hó 17-én és 1923. évi február hó 20-án tartott ülésein tár­gyalta a fogaskerékjelképek szabványtervezetét. A szakbizottság a tárgyalás alapjául a német szabványt választotta. Tárgyalás közben azonban a német szab­ványlapon több következetlenséget állapított meg és ezért kérdést intézett a német szabványosító bizottság­hoz. A válasz a jelzett hibákat elismerte és kilátásba helyezte a szabványlap új kiadásával azok helyesbíté­sét. A szakbizottság a helyesbítések tekintetbevételével a német szabványlapot fogadta el. A fogaskerékjelképek magyarázó szövegét szintén a német szöveg alapján készítette el a bizottság. A kidolgozott szabványterve- zet a 11..lapon látható. A fogaskerékjelképek után a szakbizottság a szab­ványlapok számozásának kérdésével foglalkozott, A né met szabványlapok folyószámozással vannak ellátva, a svájci és osztrák szabványlapok számozása azonban előre megállapított rendszer szerint történik. Ifj. Stein Mihály vállalkozott egy ilyen számozási rendszer ki­dolgozására. egyelőre azonban a szabványlapoknak folyószámok szerijit való számozását határozta el a szakbizottság, úgy azonban, hogy a szabványlapon megfelelő helyet hagyunk a későbbi osztályozó számo­zásnak. Hogy a közölt szabványtervezetekből mindenki által legjobbnak tartott és valóban a köz javára szolgáló szabvány legyen, felkérünk mindenkit, bog: a. tervezetekre vonatkozó bírálatát, észrevételét és kifogásait a Magyar Ipari Szabványosító bizottság titkári hivatalába (Budapest. IV.. Ráltanoda-ntca 13—15.) február hó 28-ig küldje el. Elektrotechnikai szabványosítás. MISZ* 36, Gumiszigetelésű erősáramú vezetékek. (Folytatás.) e) Erős kivitel, oly alkalmazáshoz, ahol a vezetékek különösen erős szilárdsági igénybevételnek van­nak alávetve (villamos hajtású szerszámok, hor­dozható villamos motorok, mezőgazdasági készü­lékek és hasonlók). 750 volt feszültségig. Megjelölés: GT 750 E vezetékek 15 mm2-től 4 mm2 keresztmetszetig mint Ш-. három- és négyeres vezetékek használhatók. E veze­tékek szerkezete és gumirétegvastagsága azonos a gumi- zsinór^ vezetékekével, azon különbséggel, hogy az egyes ereknél a gumiréteg fölé egy gumizott vászonszalag tekercselendő. Két vagy több ilyen ér összesodrandó és aztán gumival körülsajtolandó, úgy, hogy minden hézag ki legyen^ töltve. A közös gumiköpeny falvastagsága a leggyöngébb helyen is T5 mm2 keresztmetszetnél leg­alább Г2 mm. 2'5 és 4 mm2 keresztmetszetnél pedig leg­alább 15 mm legyen. A közös gumiköpenyre egy erős, kétoldalúan gumizott szalag tekercselendő olyképen, hogy a szalag szélei érintkezzenek. Erre egy második, az elsővel egyenlő összetételű és vastagságú gumiköpeny sajtolandó. A külső gumiborításokra ugyanazok az elő­írások mérvadók, mint a GT 1000 w vezetékeknél.

Next

/
Thumbnails
Contents