A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1931 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1931-01-01 / 1-4. szám
A MAGYAR MÉRNÖK-ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI VIll. ÉVFOLYAM. 1—4. SZÁM szerkeszti: fejér gyula 1931 JANUÁR—ÁPRILIS. ELŐADÁSSOROZAT AZ ÁSVÁNYI KENŐOLAJOKRÓL.* 1929 május—június. Az ásványi kenőolajok nyersanyaga és gyártása.* Dr. FREUND MIHÁLY. Résumé: Sous le titre Les matiéres premieres et la fabrication des huiles minerales de graissage l’auteur discute l’origine du pétrole brut comme cause des différants types aux gites, les propriétés physiques et chimiques de ces types de pétrole et l’influence des matiéres premieres sur le cours de la fabrication pour obtenir les produits finals d'huile de graissage, en donnant une description des qualités commerciales d huile de graissage et des appareils modernes de l’industrie de pétrole. A nyersanyag sokfélesége. Ha a petróleumfinomító ipar módszereit és gyártmányait tanulmányozzuk, ak kor a legelső szembeötlő tény, a kiindulási nyersanyag* nak, a nyerskőolajnak rendkívül sokfélesége lelőhelye szerint. Ehhez képest a finomító kitűzött célja minden* kor abban csúcsosodik ki, hogy a különböző nyersanya gok különbözőségét speciális gyártmányok előállításával aknázza ki, illetve abban, hogy az eltérő összetételű nyersolajokból a gyakorlatnak jól megfelelő, a használati cél szempontjából azonos tulajdonságú termékeket nyerjen. Mindkét feltételnek a modern finomítóipar hajlékonyan alkalmazható eljárásai elég messzemenően meg* felelnek. A feladatot mindenesetre megnehezíti az a nagy eltérés, amely az egyes nyersolajfajtáknak nem* csak kémiai összetételében, hanem fizikai tulajdon* ságaiban is megnyilvánulhat. A különböző előfordulások között már külsőre is annyira elütő nyersolajfélékkel találkozunk, hogy azokat szinte kockázatosnak látszik egy és ugyanazzal a névvel megnevezni, így például a starawiesi lengyel, vagy a montechinoi olasz nyersolaj víztiszta, színtelen, hígfolyós és 95% benzinpetróleumot tartalmaz, míg a kaliforniai Kern*River körzetben csak* nem szilárd, fekete, átlátszatlan, benzin* és petróleum* mentes minőséget leltek. A kőolaj keletkezéséről. A nyersolaj fajták sokféle*ségének oka természetesen elsősorban a keletkezés körülményeire vezethető vissza. E körülmények tanulmányozása még ma is sok tudóst foglalkoztat, tekintve azt, hogy a kérdés érdekessége mellett az eredmények technikai felhasználására is nyílhatna kilátás. Mondhatni általánosan elfogadott és szinte már nem is hypothetikus a nyersolaj organikus eredetű keletke zésének elmélete. Engler és Höfer szerint főkép tengeri állatok hulláinak és alsóbbrendű állati és növényi szer* vezeteknek rothadás útján izolálódó viasz* és zsiradék* maradványai alkotják az ősanyagot, melynek nyerskő* olajjá való átalakításához nem kellett más, mint a geológia legfontosabb tényezője: az idő. Az évezredek lefolyása alatt könnyen végbemehettek azok a reakciók, amelyek közönséges hőfokon a laboratóriumban csak alig, vagy pedig csak reakciógyorsító katályzátorok jelenlétében észlelhetők, nem is szólván arról, hogy a föld mélyében uralkodó hatalmas nyomás és magasabb hőmérséklet is szerepelhetett a kérdéses átalakulások némelyikénél. Hiszen tudjuk, hogy a földi gáz aránylag elég gyakran található 100 atmoszférás és még nagyobb nyomásokon is! Túl messze vezetne, ha részletezni akarnánk az ezzel a problémával összefüggő laboratóriumi kísérleteket, melyek segélyével az összes nyersolaj alkatrészeket, valamint tökéletesen nyersolajjellegű keverékeket is, könnyedén lehetett állati zsírokból és azok bomlási tér* * Az előadássorozat cikkei 1929 júliusában érkeztek be. Szerkemékeiből vagy analóg vegyületekből előállítani. Csak azt említjük fel, hogy ezeknél a reakcióknál rendkívül fontos szerepet játszik a telítetlen vegyületek polimerizációja és a polimertermékek pirogén bomlása hidrogéneltolódás mellett, minek folytán a telítetlenebb olajszerű szénhidrogének rovására, telített, könnyebb, benzinszerű vegyületek is keletkeznek. Az organikus keletkezés elméletét támogatja a geológia tanúságain és a laboratóriumi kísérleten kívül az a tény is, hogy az összes nyersolajok optikai értelemben aktívak, továbbá, hogy a nyersolajok járulékos nitrogén*, oxigén* és kéntartalmú vegyületeinek jellege is organikus ősanyagra utal. Legújabban például Tanaka és Kawata japán tudósoknak sok nyersolaj gáz* olajfrakciójában állati zsírok fontos alkatrészeit, nevezetesen Myristin,* Palmitin* és Stearinsav nyomait sikerült kimutatniok. Mindenesetre gondolkodóba kell ejtsen lelőhelyein a nyersolaj óriási tömege. Hiszen a világ nyersolaj termelése pl. csupán 1929-b ben is 2,100,000,000 métermázsára rúgott. De ha a kőszén analógiájára gondolunk, amely lápok erdőségeiből keletkezett beláthatatlan tömegű termőrétegeivel, akkor a nyersolaj keletkezésének megsértése se lesz nehezebb. Az óceánok vizében a planktonnak és a magasabbrendű állatvilágnak olyan mérhetetlen erdeje talál helyet, mely megmagyarázhatja a nyers* olaj hatalmas kiterjedésű lelőhelyeinek keletkezését. Ez a keletkezés ma is állandóan végbemegy a lerakódó rétegek folytatólagos kémiai átalakulása révén, amit a jelen geológiájának nézőpontjából, a Vörös*tenger iszapos partjain és egyebütt is megfigyeltek, így Waterschoot van der Bracht legutóbb lepárlási próbák segélyé vel Észak* és Közép*Amerika édesvízi és tengeri iszap* jain mutatta ki a petróleumképződés előrehaladt voltát. A petróleum keletkezésének ú. n. anorganikus s egyéb teóriáira nem térhetünk ki részletesebben. Hiszen ha akár a Moissan fémkarbidjainak bomlására és a Sabatier— Senderens-féle hidrálási reakciókra, akár a Bergius— J. G. Farbenindustrie A. G. széncseppfolyósításának analógiájára gondolunk, akkor a nagy koncentrációjú hidrogén és a különleges katalizátorok jelenléte, valamint a szűk hőmérsékleti és nyomási határok feltétele, annyi a természetben alig előforduló véletlen körülmény találkozását jelentené, hogy ezek révén a nyers* olajok nagy elterjedtségét aligha lehetne megmagyarázni. Nem változtatnak ezen a tényálláson Zelinsky és Lawrowsky aránylag egyszerű kísérletei sem, melyekkel kátránydús szemekből katalizátorok segélyével, hidrálás nélkül is petróleumszerű termékeket tudott előállítani. A nyersolajok keletkezése szénből már azért sem valószerű, mivel a szén és nyersolaj lelőhelyei között a geológusoknak sehol se sikerült genetikai összefüggést kimutatniuk. Nyerskőolajtípusok és lelőhelyek. A kenőolajgyártás kérdését tartva szem előtt, fontos tudnunk, hogy az organikus ősanyag sokfélesége, a geológiai tényezők különböző volta és a kőzetrétegeken át végbemenő migratio milyen nyersolajfajtákat hozott létre és hogy ezeket ma milyen lelőhelyeken aknázzák ki a fogyasztás számára. A fentiekből könnyen megérthető, hogy alig lelhető fel két egymással egyező nyersolajminőség. Azonban a különbségek az összetételt illetően bármennyire nagyok is, inkább quantitativ, mint qualitativ jellegűek. T. i. a nyersolajban lelhető csaknem összes vegyületek (melyek legnagyobb részt szénhidrogének) úgyszólván mindegyik fajtában előfordulnak, csakhogy hol egyik, hol másik csoport szerepel túlsúlyban levő, vagy pedig alárendelt alkatrészként. E vegyületcsoportok alapján