A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1931 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1931-01-01 / 1-4. szám

A MAGYAR MÉRNÖK-ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI VIll. ÉVFOLYAM. 1—4. SZÁM szerkeszti: fejér gyula 1931 JANUÁR—ÁPRILIS. ELŐADÁSSOROZAT AZ ÁSVÁNYI KENŐOLAJOKRÓL.* 1929 május—június. Az ásványi kenőolajok nyersanyaga és gyártása.* Dr. FREUND MIHÁLY. Résumé: Sous le titre Les matiéres premieres et la fabrication des huiles minerales de graissage l’auteur discute l’origine du pétrole brut comme cause des différants types aux gites, les propriétés physiques et chimiques de ces types de pétrole et l’influence des matiéres premieres sur le cours de la fabrication pour obtenir les produits finals d'huile de graissage, en donnant une description des qualités commerciales d huile de graissage et des appareils modernes de l’industrie de pétrole. A nyersanyag sokfélesége. Ha a petróleumfinomító­ ipar módszereit és gyártmányait tanulmányozzuk, ak­ kor a legelső szembeötlő tény, a kiindulási nyersanyag* nak, a nyerskőolajnak rendkívül sokfélesége lelőhelye szerint. Ehhez képest a finomító kitűzött célja minden* kor abban csúcsosodik ki, hogy a különböző nyersanya­ gok különbözőségét speciális gyártmányok előállításá­­val aknázza ki, illetve abban, hogy az eltérő összetételű nyersolajokból a gyakorlatnak jól megfelelő, a hasz­­nálati cél szempontjából azonos tulajdonságú termé­­keket nyerjen. Mindkét feltételnek a modern finomítóipar hajléko­­nyan alkalmazható eljárásai elég messzemenően meg* felelnek. A feladatot mindenesetre megnehezíti az a nagy eltérés, amely az egyes nyersolaj­faj­táknak nem* csak kémiai összetételében, hanem fizikai tulajdon* ságaiban is megnyilvánulhat. A különböző előfordulások között már külsőre is annyira elütő nyersolaj­félékkel találkozunk, hogy azokat szinte kockázatosnak látszik egy és ugyanazzal a névvel megnevezni, így például a starawiesi lengyel, vagy a montechinoi olasz nyersolaj víztiszta, színtelen, hígfolyós és 95% benzinpetróleumot tartalmaz, míg a kaliforniai Kern*River körzetben csak* nem szilárd, fekete, átlátszatlan, benzin* és petróleum* mentes minőséget leltek. A kőolaj keletkezéséről. A nyersolaj fajták sokféle*­ségének oka természetesen elsősorban a keletkezés körülményeire vezethető vissza. E körülmények tanul­­mányozása még ma is sok tudóst foglalkoztat, tekintve azt, hogy a kérdés érdekessége mellett az eredmények technikai felhasználására is nyílhatna kilátás. Mondhatni általánosan elfogadott és szinte már nem is hypothetikus a nyersolaj organikus eredetű keletke­ zésének elmélete. Engler és Höfer szerint főkép tengeri állatok hulláinak és alsóbbrendű állati és növényi szer* vezeteknek rothadás útján izolálódó viasz* és zsiradék* maradványai alkotják az ősanyagot, melynek nyerskő* olajjá való átalakításához nem kellett más, mint a geológia legfontosabb tényezője: az idő. Az évezredek lefolyása alatt könnyen végbemehettek azok a reakciók, amelyek közönséges hőfokon a labo­­ratóriumban csak alig, vagy pedig csak reakciógyorsító katályzátorok jelenlétében észlelhetők, nem is szólván arról, hogy a föld mélyében uralkodó hatalmas nyomás és magasabb hőmérséklet is szerepelhetett a kérdéses átalakulások némelyikénél. Hiszen tudjuk, hogy a földi gáz aránylag elég gyakran található 100 atmoszférás és még nagyobb nyomásokon is! Túl messze vezetne, ha részletezni akarnánk az ezzel a problémával összefüggő laboratóriumi kísérleteket, melyek segélyével az összes nyersolaj alkatrészeket, valamint tökéletesen nyersolajjellegű keverékeket is, könnyedén lehetett állati zsírokból és azok bomlási tér* * Az előadássorozat cikkei 1929 júliusában érkeztek be. Szerke­mékeiből vagy analóg vegyületekből előállítani. Csak azt említjük fel, hogy ezeknél a reakcióknál rendkívül fontos szerepet játszik a telítetlen vegyületek polimeri­­zációja és a polimertermékek pirogén bomlása hidro­­géneltolódás mellett, minek folytán a telítetlenebb olajszerű szénhidrogének rovására, telített, könnyebb, benzinszerű vegyületek is keletkeznek. Az organikus keletkezés elméletét támogatja a geológia tanúságain és a laboratóriumi kísérleten kívül az a tény is, hogy az összes nyersolajok optikai érte­­lemben aktívak, továbbá, hogy a nyersolajok járulékos nitrogén*, oxigén* és kéntartalmú vegyületeinek jellege is organikus ősanyagra utal. Legújabban például Ta­­naka és Kawata japán tudósoknak sok nyersolaj gáz* olajfrakciójában állati zsírok fontos alkatrészeit, neve­­zetesen Myristin,* Palmitin* és Stearinsav nyomait sikerült kimutatniok. Mindenesetre gondolkodóba kell ejtsen lelőhelyein a nyersolaj óriási tömege. Hiszen a világ nyersolaj terme­­lése pl. csupán 1929-b ben is 2,100,000,000 métermázsára rúgott. De ha a kőszén analógiájára gondolunk, amely lápok erdőségeiből keletkezett beláthatatlan tömegű termőrétegeivel, akkor a nyersolaj keletkezésének megs­értése se lesz nehezebb. Az óceánok vizében a plankton­­nak és a magasabbrendű állatvilágnak olyan mérhetetlen erdeje talál helyet, mely megmagyarázhatja a nyers* olaj hatalmas kiterjedésű lelőhelyeinek keletkezését. Ez a keletkezés ma is állandóan végbemegy a lerakódó rétegek folytatólagos kémiai átalakulása révén, amit a jelen geológiájának nézőpontjából, a Vörös*tenger isza­­pos partjain és egyebütt is megfigyeltek, így Water­­schoot van der Bracht legutóbb lepárlási próbák segélyé­ vel Észak* és Közép*Amerika édesvízi és tengeri iszap* jain mutatta ki a petróleumképződés előrehaladt voltát. A petróleum keletkezésének ú. n. anorganikus s egyéb teóriáira nem térhetünk ki részletesebben. Hiszen ha akár a Moissan fémkarbidjainak bomlására és a Sabatier— Senderens-féle hidrálási reakciókra, akár a Bergius— J. G. Farbenindustrie A. G. széncseppfolyósításának analógiájára gondolunk, akkor a nagy koncentrációjú hidrogén és a különleges katalizátorok jelenléte, vala­­mint a szűk hőmérsékleti és nyomási határok feltétele, annyi a természetben alig előforduló véletlen körül­­mény találkozását jelentené, hogy ezek révén a nyers* olajok nagy elterjedtségét aligha lehetne megmagya­­rázni. Nem változtatnak ezen a tényálláson Zelinsky és Lawrowsky aránylag egyszerű kísérletei sem, me­­lyekkel kátránydús szemekből katalizátorok segélyével, hidrálás nélkül is petróleumszerű termékeket tudott előállítani. A nyersolajok keletkezése szénből már azért sem valószerű, mivel a szén és nyersolaj lelő­­helyei között a geológusoknak sehol se sikerült gene­­tikai összefüggést kimutatniuk. Nyerskőolajtípusok és lelőhelyek. A kenőolajgyártás kérdését tartva szem előtt, fontos tudnunk, hogy az organikus ősanyag sokfélesége, a geológiai tényezők különböző volta és a kőzetrétegeken át végbemenő migratio milyen nyersolaj­fajtákat hozott létre és hogy ezeket ma milyen lelőhelyeken aknázzák ki a fogyasz­­tás számára. A fentiekből könnyen megérthető, hogy alig lelhető fel két egymással egyező nyersolajminőség. Azonban a különbségek az összetételt illetően bármennyire nagyok is, inkább quantitativ, mint qualitativ jellegűek. T. i. a nyersolajban lelhető csaknem összes vegyületek (melyek legnagyobb részt szénhidrogének) úgyszólván mindegyik fajtában előfordulnak, csakhogy hol egyik, hol másik csoport szerepel túlsúlyban levő, vagy pedig alárendelt alkatrészként. E vegyületcsoportok alapján

Next