A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1938 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1-3. szám

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének Havi Füzetei XII. évf. 1—3. szám­o­ ken túl megnöveli ugyan, azonban ennek semmi káros kihatása nincsen. Ezt nemcsak immár 15 év tapaszta­lata igazolja, hanem megállapítható az a gáz égési tulajdonságának mérésére alkalmas műszerekkel is. A gáz sajátságaira vonatkozó tájékoztató előírásokat a 2. táblázat tartalmazza. Eszerint az égésmeleg 4000— 4300 kar, a tel. fajsúly­a­0,5, a nem éghető gázok meny­­nyisége­­ 12%. A gáz úgynevezett égési terjedősebes­ségére nézve azonban, mely egyike a legfontosabb tu­lajdonságoknak, közvetlen adat ebben az előírásban nincsen. 2. tábl. A német gáz- és vízszakértők szabványai városi gázra. A Czakó-féle rí. n. Prüfbrenner igen egyszerű mó­don lehetővé teszi a gáz égési sebességének ellenőrzé­sét, egy úgynevezett Prüf­zahl megállapításával. Azok­kal a támadásokkal szemben, amelyek a budapesti gáz­gyár választotta módot (a generátorgáz adagolást) érték, e helyen is megállapítom, hogy szakszerűség szempontjából a megoldás kifogástalan, mert a kevert­­gáznak a Prüfbrennerrel mért Prüf­zahl- ja kis ingado­zással átlagban 63,5, amely érték a külföldi gázgyárak szolgáltatta gázéval egyenértékű. A generátorgáz termelésének és tisztításának mód­jára az idő rövidsége miatt behatóbban nem terjesz­­kedhetik ki. Az eziránt érdeklődőknek teljes tájékozást nyújt ipari gázok portól és kátránytól való megtisztí­tása című, a M. M. E. E. 1937. évi havi füzeteiben meg­jelent cikkem. Amint az elmondottakból kitűnik, a székesfővárosi gázművek a kőszéngáz fejlesztésénél már ezidőszerint is alkalmaznak hazai kokszolható szenet és pedig lég­­széren osztályozott mányoki apró­szenet. A­­hazai kok­szolható szenek nagyobb mértékben való alkalmazását ez időszerint különböző körülmények gátolják, amire a következőikben még részletesebben ki fogok térni. A vidéki gázgyárak viszonyairól röviden csak a követ­kezőket említem. A bajai gázgyár retortakemencékkel van felsze­relve, a debreceni ugyanígy, de vízgázgyára is van, ezenkívül 33% földgázt használ fel a gázhoz való hozzá­keverésre. Győrött, Miskolcon retortakemencék, utóbbi helyen vízgázgyár is van. Sopron és Szeged városában retortakemencék szolgáltatják a gázt. Székesfehér­váron és Szombathelyen Goffin-1. retortakemence­­berendezés van, ezekben gőzbefúvással vízgázt is tud­nak termelni. A vidéki városok gázgyárai a gázelő­állítás céljára mind külföldi kőszenet használnak fel. 3. A hazai­­szénelőfordulások, mint a gázgyártás anyaga. Magyarország tüzelőszertermelése és behozatala 1934-ben, dr. Varga József és dr. Nyúl Gyula A Magyar Tüzelőszeripar c. a Technika c. folyóiratban megjelent cikke nyomán a 3. táblázat szerint alakult. 3. tábl. Magyarország tüzelőszertermelése és behozatala 1934-ben. A szénbehozatal gázgyártási célra kereken 18 millió , ebből Budapestre jut ....................................17 „ A kokszbehozatal legjelentékenyebb része a vas­művek felhasználta kohókoksz, amelyet a kívánt minő­ségben ezidőszerint hazai szénből gazdaságosan ter­melni nem lehet. A táblázatos összeállítás a mai viszonylatban any­­nyiiból változott, hogy a székesfővárosi gázművek rá­tért öntödei koksz előállítására is , ebből ez időszerint évi 150—170.000 g-t termel. Ez a mennyiség a kokszoltó berendezés már említett átalakítása után évi 250.000 g-ra lesz növelhető. E kokszfajta előállításához ezidőszerint kizáróan külföldi szenet alkalmaznak. A kész öntödei koksz-behozatallal szemben azonban gazdasági szempontból előnyösebb a szénbehozatal és a koksznak itthoni gyártása, mert ezzel nemcsak a ház­tartási kokszpiacot tehermentesítjük, hanem érték­­többlethez is jutunk. 4. tábl. Budapest tüzelőszer fogyasztása: Súlyegység: vagon. Égési meleg 4000 — 4300 Kal/m3 Rel. fajsúly (levegő :1) . . . .T 0­5 °/0 Nem éghető gázok mennyisége — 1200 p/0 Oxigéntartalom...................................0 2 °/0 legfeljebb 0 5 °/0 А СО tartalom nincs korlátozva, norm. 16—19 °/0 max. kb. 25 % H3S, NHS és kátránytól való tisztaság 5 g Naftalintartalom 100 ms gázban —-—­P­ípa a gáz kezdő nyomása az Kis nyomáson 4 5 g/100 ms NHs-tart legfeljebb 0, _r//100 ms Kéntartalom/100 m3 legfeljebb 2 q H.S 15—20 g org. S. 20-85 g » S. utóbbi érték kénben dús szenek esetén. Egyenletes égés-meleg, rel. fajsúly és nyomás. Termelés Behozatal 100( q 10® P io6 q io6 P Szén és koksz . . . 69.6 110.0 4.2 13.7 Faszén..........................— — 0.3 2.0 Tűzifa.......................... 22.0 40.7 2.0 3.6 Olaj (kátrány) . . .. 9­2.5 15.1 Összesen...................... 91.6 151.7 9.0 34.4­­+­9.0 34.4 Termelés­­f­ behozatal 100.6 186.1 Anyag megnevezése Származási hely 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 külföldi . . 4.2669 6.763-3 11.951-212.299-1 9.415-2 6.605-8 8.926-4 4.113-3.343-7 798-3 354-9 boksz: hazai . . . 9.919-10.818-9 11.108-8 13.089-8 10.380-4 14.918-5 13 022-5 11.301-4 11 717-4 14.925-3 14.939-3 összegen: .14.185-9 17.582 223.060--25.388-9 19.795-6 21.524-821.948-9 15.414-4 1 15.061-1 15.723 6 15.294-2 külföldi . .— — — 8.000--8.300-7.250-5.585-5 7.950-3.582-9 2.535-124-1.­Ebből fütökoksz: hazai . . .— — 7.500-10.450-7.950--11.894-6 10.200-9.421-5 9.822-12.830-8 11.849— összesen: .— — 15.500­-18.750--15.200--17.480-1 18.150--13.004-4 12.357-12.9548 11.850-­külföldi . . --- • ' ---— _1 55.548-6 41 548-6 22.501-9 15.686-1 18.747 2 15860-16.264-4 Szén: hazai . . .— — — — 168.283-3 171.858-1 184.718-2 194.476-2 196.823-4205.420-4208.579-3 összesen: .— — -— 223.831-9 1213.406-7 1207.220-1210.162-3215.570-6221.280-4224 843-7 külföldi . .. — — — — — — — — 2­ 792-5 2.670’­Tűzifa: hazai . . .— — — — — — — — 50.099-8 51.138-összesen. .— —­­— 43.785-7 46.699-55 209-4 59.778-7 56.517-1 52 892-3 53.808-

Next