A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam (1918)
16. szám - Schrodt István: Új aerodinamikai műszerek elvéről II.
140 Dr. Schrodt István : Uj aerodinamikai műszerek elvéről 1918. IV. 21 u az (51a) u + ju az (50) egyenlet jobb oldalának számlálója, továbbá v az (51a) és (o -f- Ju) az (50) egyenlet jobb oldalának nevezője; és Jii = Jut + Jut jux = (a + (i^aJtJrí (52b) Ju2 = {- [a(ri + - Jr/) - 6r,]aJ/ + ü) >1 4-4- J(ia-lt -f- z [0 — 1 — (0 — )0J t — — (52c) L l /0J1 ü4-_/t> v ' [S-l -(0-)o]2 = Jn\ u Jo Hogy a rendkívül hosszadalmas (51) összefüggés ismételt leírását elkerüljem, bevezetem a következő jelölést Jr, - Jr, :A + B Jr\ ' ' Jr. A az (52) egyenlet jobb oldalának első tagja, mely ez-t nem tartalmazza mint faktort; a B pedig a második Jr' i tagban az —jp koefficiense. A felső határ megállapításánál még felhasználom, hogy tehát, hogy Jr%' — Jr" felső határát az (52)-ből leszármaztathatom, Jr%' és Jr" felső határát a (30)-ból állapíthatom meg. Végül egyes helyeken megelégedhetem Jr£" —rr" értéke felső határa számára azzal az összefüggéssel, mely a (30)-ból ered. Az ellenállásokra és a többi változókra bizonyos határok alakultak ki műszereimnél és pedig a nikkelin és a platina műszerekre vonatkozólag; a numerikus számítást ezekre fogom végrehajtani. Ennél a táblázatnál az első tétel a Jrva éi barrettel nyugvó gázban előálló ellenállás növekedése az alapáram hatása alatt és Jr± az ellenállás változás a maximális sebesség hatása alatt; hosszú kísérlet sorozatok vezettek olyan adatokra, hogy különféle áramintenzitások és különféle sebességek mellett milyen barretterek fognak az ezek számára kitűzött összefüggéseknek megfelelni. Bizonyos maximális sebességhez meg lehet választani azt a barrettert, amely a megadott összefüggéseknek megfelel, így különböző barretterek mellett az (521) táblázat nem változik, ha a maximális sebességet 1 Arasec_1-nek, vagy 300 m sec~1-nek választom, csak más barrettereket kell alkalmaznom. értéke számára levezetett racionális tört függvény felső határának megállapításánál már most azt az eljárást követtem, hogy 0—1, Á, fiv ffi, art, fix változóknak minden tagban azt az értékét vettem figyelembe, amelyik a számára a legnagyobb abszolút értéket szolgáltatja, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékek összetartozhatnak-e ; mivel a függvények igen egyszerű szerkezetűek, ezek az értékek a nevezett változók legnagyobb pozitív, vagy legnagyobb abszolút értékű negatív, vagy zérus értékei lesznek. Ezzel az eljárással mindenekelőtt a Jr., Jr, Jr, 4 4-jelölhetem ki: B Jr. számára a következő felső határt 1 (52 d) jr'-Jr, 1 Jr, 1 — — 1) Jrx — Jr{ \ 7 \art + + _ !)ri + ~ Jr\) + riaJt | Jr\ ~ Jr\ (r + + + Jrx — Jr{' + r2aJt) 1 1 Jn' 1 _ (0 - 1) Jn [0-1 Jr-t -OoM + (52) n —(n 4- ^ - jr( + r2aJt) 0 - 1 - (0 - 1)0 ri hol « + ü 4" JO 0—1 — (0-1)0 = ——- — (52a) Jr, Jr Jri 1 1 Jr{ ~ Jr2" = (r, 4- Jr, - jrí — r2) ajt + + - 1) n Jrí \Ti + - Jr/ + r2aJt) 1-fo-l) Jrx — Jxr' I. Nikkelin műszer. Jrx = 0.1 rx ri = 0.1 R /a = 1.13/1 r =R II. Platina műszer. a) Konstansok. Jr\ = r, /i = 0.01 # r2 = 2.5 rx r =R b) Változók. \f*o\› 0-25 | Ji* | › 0.01 | ^o | | /l | › 0.001 — 5‚ztf·45 | a^/1 | › 0.004 9 — 1 | › 0.001 0 › Jr{ › 0.1 Jrx \ f o | › 0.25 | Jfi | ›0.01 | f.0 | /1 | › 0.001 — 5‚z//·45 \aJt\› 006 9 — 1 | › 0.001 9 é Jr{ › 0.1 Jrx A kiegyenlítés 15°-nál történik. (52) | A 1 - r, 1-|0-1 \max ~ '1 r, 4- 2Jr, -f r2a \ Jt \max Jrx \U Jt^m" + r,a \ Jt | ^ ri Jrl + B < I Jr i' jr,Ir,a Jt max A' (53) 0 - 1 \max + + — (rt + Jr, 4- r2a \ Jt \max) • |[0 - 1 + mely kifejezésekben 1 )oll \ [0- l-+(0- l)Q]t jrx' B' I Jux j \Jr\ lm, [ v -f- JU \ (54) (54a) -<©=I)0]2 : Imax 1 | —^(V \max \ ^ |max \1> + JD \m i n