A Magyar Mezőgazdaság Melléklete, 1968. január-december (23. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-09 / 41. szám
A forgalomban levő foszfor műtrágyákról A növények fejlődésében a foszfor a kezdeti állapottól a termés beéréséig fontos szerepet tölt be, de különösen nagy a jelentősége a magképzés időszakában, mert mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt kedvezően befolyásolja a terméskötődést és a beérést. Elősegíti a gyökérrendszer kedvező és gyors fejlődését, aminek következtében megnövekszik a növény tápanyag- és vízfelvétele, ezzel párhuzamosan nagyobb a szárazságtűrése, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóképessége is. Néhány szó a foszforhiányról Ha a talajban nincs megfelelő mennyiségű, a növények számára könnyen felvehető foszfor, bőséges nitrogén- és káliumellátás mellett is fejlődési zavarok mutatkoznak, amelyekre a hiánytünetek hívják fel a figyelmet. A foszforhiány megállapítása nem könnyű feladat, mivel a külső tünetek hosszú ideig nem szembetűnőek. Többnyire csak törpenövésben, felálló, merev habitusban, a virágzás és termésérés elhúzódásában, valamint a levelek sötétzöld, sok esetben vörös, bíborlila színeződésében nyilvánul meg a hiány. Az őszibarack különösen érzékeny a foszforhiánnyal szemben, amely rendszerint a fák életképességének rohamos csökkenésével jár Az idősebb levelek sötétzöld színűek, s ezt a színt később a fonákon, az ereken és a levélnyeleken bíborlila színeződés váltja fel. A gyümölcsök idő előtt lehullanak. A gabonafélék szemtermése erősen csökken, a növények egyes betegségekkel szemben — lisztharmat, gabonarozsda — fogékonyabbá válnak. A foszforhiány szuperfoszfáttal és az AGROTRÖSZT által forgalomba hozott egyéb foszforműtrágyákkal megszüntethető. A legtöbb talajtípus csak lassan hasznosítja a foszfort, ezért a hiánytünetek sokszor csak évek múlva enyhülnek. Ennek elkerülése érdekében talajainkat rendszeres foszfor-műtrágyázásban kell részesíteni. A foszforműtrágyák alkalmazási módja A foszforműtrágyákat alaptrágyaként használjuk, de indokolt esetben nitrogénműtrágyával keverve fejtrágyaként is alkalmazható. Kukorica, napraforgó elővetemény után az alkalmazott nitrogénműtrágyáknak körülbelül a fele mennyiségét, más elővetemények után pedig azonos mennyiségű foszforműtrágyát adjunk, annyit, amennyi kát. holdanként 100—150 kg szuperfoszfátnak felel meg. Gyümölcsösökben, ősszel kiszórva 120—180 kg/kh, szőlőkben szintén őszi bemunkálással 150—200 kg kh szuperfoszfátot használjunk. Tavasziak alá legalább kétharmad mennyiségben, a szántással egyidősen munkáljuk be a talajba a foszforműtrágyákat. A talajbajuttatásnál arra kell törekedni, hogy a műtrágya a magágy mélységében helyezkedjen el. Ezt a célt kombinált vetőgéppel és szemcsés szuperfoszfáttal lehet a legbiztosabban elérni. Kombinált vetőgép hiányában a szórtan alkalmazott foszforműtrágyát a vetőágy talajelőkészítése során a legcélszerűbb bemunkálni. Foszforban szegény talajokon, valamint pillangós elővetemény után pedig a legmélyebb talajelőkészítő munkákkal juttassuk a foszforműtrágyákat a talajba. A szuperfoszfát esetében annál nagyobb a hatóanyag megkötődése, minél szegényebb a talaj tápanyagokban. Ezért a régen trágyázott területen célszerű növelni a kiszórandó adagokat. Rendszeres talajutánpótlású, jó termőképességű talajokon az adagok csökkenthetők, mivel 3—5 évi utóhatással is számolhatunk. Ahhoz, hogy okszerű és gazdaságos műtrágya-felhasználással biztosítsuk terméseredményeinket az szükséges, hogy ismerjük a forgalomban levő foszforműtrágyák fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint a növényekre és a talajra gyakorolt hatását. A forgalomban levő foszforműtrágyák Szuperfoszfát — porított Foszfortartalma 28%. Savanyú kémhatású, szürke színű, könnyen csomósodó, kénsav szagú, porszerű anyag. Savtartalma következtében maró hatású, a szennyezett testfelületen a bőrt megtámadja, ezért kezelésénél óvatosan járjunk el. A porított szuperfoszfátot elsősorban az elegendő meszet és humuszt tartalmazó, jó termékenységű talajokra — középkötött mezőségi, meszes öntéstalajokra — használjuk fel. Alaptrágyaként alkalmazzuk, s csak kivételesen nitrogénműtrágyával keverten, fejtrágyaként Forgalomba kerül ömlesztett állapotban, valamint nátronzsákban kiszerelve. Szuperfoszfát — szemcsés Foszforsavtartalma 18,5%. Savanyú kémhatású, szürkés színű, szemcsézett (granulált), kénsav szagú anyag. Alaptrágyázásra és kiegészítő trágyázásra egyaránt használható. A szemcsézett szuperfoszfátot főleg a homok- és láptalajokon alkalmazzuk, mert ezeken a talajokon érvényesül jó hatásfokkal. A szemcsézett szuperfoszfát hatóanyaga kevésbé kötődik le a talajban oldhatatlan formában, mert szemcsés szerkezete következtében kisebb felületen érintkezik a talajjal, mint a sima szuperfoszfát apró porrészei. A növények gyökereikkel erősen átszövik a szemcséket, így tovább könnyen oldható formában marad. Ennek következtében a granulált szuperfoszfát szemcséinek foszforsavszolgáltató képessége lassúbb, egyenletesebb és a növény foszforfelvételének ütemével jobban összehangolt, mint a porított szuperfoszfáté. Forgalomba kerül ömlesztett állapotban, valamint nátronzsákban. Kiskerttulajdonosok részére pedig 5 és 10 kg-os polietilénzsákban. B. F. A fűszerpaprika feldolgozásáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról bocsátotta ki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 34/1968. (IX. 27.) MÉM számú rendeletét. (Megjelent a Magyar Közlöny 77., s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 38. számában.) A miniszteri rendelet — általános, a szükséges fogalommeghatározásokat tartalmazó rendelkezések után — szabályokat foglal magában a fűszerpaprika feldolgozására, az őrölt paprika minősítésére, minőségi osztályaira, a jellegminták kialakítására, a minősítés érvényességi idejére, belföldi forgalomba hozatalára, a fűszerpaprika, fűszerpaprika-féltermék és őrölt paprika külföldre szállítására, majd rendelkezik a Paprikajelleg-megállapító Szakértő Bizottságról, a jogorvoslatokról és a vizsgálati díjakról, s hatálybaléptető, valamint a korábbi rendelkezéseket hatálytalanító szabályokkal végződik. A rendelet mellékletei a mintavételi zárjegy, a minősítőjegy és a kiviteli vizsgálati bizonyítvány mintáját adják, illetőleg tartalmi követelményeit határozzák meg. * A szakmunkástanulók 1969 70. tanévi felvételének tervezéséről rendelkezett a munkaügyi miniszter 129/1968. (18) Mü. M. számú rendeletében. (Megjelent a Munkaügyi Közlöny szeptember 23-i, s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 39. számában.) A miniszteri utasítás szerint a szakmunkástanulók 1969/70. tanévi tervjavaslatait a javaslatok benyújtására kötelezettek (minisztériumi vállalatok és intézmények, állami kísérleti, tan- és célgazdaságok, gépállomások területi igazgatóságai, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya stb.) a mellékletben foglalt határidőmódosítások figyelembevételével a szakmunkástanulók 1967/68. tanévi felvételének tervezésére vonatkozó 27 1968. (Tg. É. 18.) ОТ—Mü. M. számú együttes utasítás rendelkezései szerint kötelesek elkészíteni. Az utasítás hatálybaléptető szabállyal végződik.