Magyar Mezőgazdaság, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 2. szám
Zárszámadásra készülnek termelőszövetkezeteink. Nem egyszerű feladat a gazdálkodás eredményét, jövedelmezőségét hűen tükröző zárszámadást a nehéz 1970-es esztendő után elkészíteni. Éppen ezért a zárszámadás-készítéshez lapunkban, az INFORMÁCIÓK-ban igyekszünk a termelőszövetkezeti vezetők számára minél több eligazító, informáló, tájékoztató anyagot közölni. E tekintetben időnként terjedelmünk szűkösnek is bizonyul. Jó lenne, minél gyorsabb, minél terjedelmesebb és a kérdés minden ágát felölelő információt adni. Erre törekszünk is, s olyan mértékben teljesítjük olvasóink kérését, ahogy ezt terjedelmi lehetőségeink megengedik. Az agrárszakemberek klubjai méltán váltották ki agrárközvéleményünk érdeklődését. A mezőgazdaság fejlesztésének, az agrárszakemberek jobb társadalmi helyzete kialakításának és sok minden más, az agrárpolitikával, a termeléspolitikával, a falu társadalmi mozgásával összefüggő kérdésnek igen jó fórumai ezek az agrárklubok. Szerkesztőségünk is szívesen részt vett az agrárklubok munkájában, s a jövőben is részt kér e munkából, sőt szívesen, nagyobb mértékben is, mint ahogy eddig tette. A közelmúltban a Ráckevei Járási Agrárklub munkaterve jutott el hozzánk. Nagy figyelemmel és örömmel olvasom a kitűnő havonkénti rendezvények tervezetét és szívesen kapcsolódom be magam is egy előadással „időszerű jegyzetek” címmel a ráckevei klub munkálkodásába. Úgy vélem, a mezőgazdasági szaklap szerkesztésének műhelykérdéseiről is érdemes egyszer-egyszer az olvasóval beszélgetni, hogy még célszerűbben, hatékonyabban alakulhasson a szerkesztők munkája. A ráckeveiek munkaterve mindenesetre kiváló alkalom arra, hogy a szerkesztő is tájékozódjon arról, mi érdekli elsősorban az agrárklubokat. A kiváló közéleti személyiségek, mint az agrárklubok rendezvényeinek meghívott előadói biztos sikert, jó tájékozódást, gyümölcsöző vitát ígérnek. könyv kiadását, hogy időszerű lehessen a lapunkhoz kapcsolódó szakkönyvkiadás is. Ehhez természetesen a nyomdai kérdések dinamikusabb megoldása volna szükséges, mert a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez fűződő népgazdasági érdekek a szakmai megoldások késedelem nélküli közlésének fontosságát is előtérbe helyezik. Lapunk előállítását illetően elismerésünket és köszönetünket kell kifejezni az Athenaeum Nyomda munkáját illetően. Lapunk megjelenésében nincsen késedelem. Annál érzékenyebben érint bennünket, hogy a hústermelés fejlesztését tárgyaló zsebkönyvünk kiadása, amely nem tartozik az Athenaeum munkakörébe és kiadónk ügykörébe, késedelmet szenved. A Lenin Tsz Tiszaföldváron Azon a napon címmel egy rövid szakmai filmet láttam a közelmúltban, amely remélhetőleg minél szélesebb körben ismertté válik. A film mintegy 15 perc alatt a gépkarbantartásunk, gépjavításunk, gépi munkánk a munkavédelemmel való összefüggését tárgyalja erőteljesen, frappánsan. A gépek számának növekedése következtében mind több és több az üzemi, az országúti baleset. Ki a felelős ezért? Kinek a kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a munkába induló, a mezőkre nap mint nap kimenő gépek fékjei, világítóberendezései, munkavédelmi, embervédelmi felszerelései rendben legyenek. Úgy vélem, hogy bár a legnagyobb felelősség a gépek vezetőié, karbantartóié, a gépműhelyek vezetőié, de felelősségük mellett feltétlenül fel kell vetni az üzemi vezetők kötelességét is, amely szorosan összefügg azzal, hogy megfelelő legyen a kioktatás, a nevelés, de idetartozik az is, hogy legyen mindenkor elegendő alkatrész és szakmunkaerő is a gépi munkák mindennapos igényeihez. Tehát társadalmi ügy, társadalmi kérdés az, hogy a gépek úgy dolgozhassanak a nagyobb termésért, a hatékonyabb munkáért, hogy az ember egészsége, munkaképessége ne szenvedhessen csorbát. Ehhez sok minden szükséges, de elsősorban is a társadalom célszerű szemlélete. Új szakmai hetilap indult a napokban. Az eddig kéthetenként megjelenő Kertészet és Szőlészet XX. évfolyamát már hetenkénti megjelenéssel kezdi. Ahogy a lap impresszuma mondja, az új hetilap a magyar kertészek és kertbarátok számára készül. Úgy véljük, legelsősorban a szocialista nagyüzemi kertészetek szakmai kérdései kívánják meg e lap keretében a gyakoribb, időszerűbb, naprakész szakmai eligazítást. A lap eddigi munkája bizton remélteti, hogy olvasói mindazt megtalálják a lap hasábjain, ami e belterjes ágazat mindennapi, éves és távlati fejlesztési problémájának megoldását elősegíti. Ehhez sok jó ötletet, kiváló szakírói közreműködést kíván lapunk az új hetilap szerkesztőségének, és sok előfizetőt. A Mezőgazdasági Technika hasábjairól értesültünk, hogy 10 éves jubileumát ünnepli a műszakiak kedvelt, népszerű hetilapja. Gratulálunk a szerkesztőknek és további sok sikert kívánunk munkájukhoz. címmel egy nagyon érdekes, figyelemre méltó kiadvány jutott el hozzánk. Köszönettel nyugtázom a könyv vételét a termelőszövetkezet vezetőségének. Damjanich János Múzeum közleményei keretében, a Szolnokon kiadott könyv a termelőszövetkezettel kapcsolatban, ahogy Erdei Ferenc írja a könyv előszavában „a legújabb történelemről szól és azzal a felbuzdulással, hogy íme, ilyen szépen és emberségesen alakul a jelen, s bontakozik ki a jövő.’’ A tiszaföldváriakról szól ez a könyv, „ahol a szocialista mezőgazdaság leghaladottabb jelenségei észlelhetők. A termelés színvonalában, az üzemi szervezettségben, az üzemvezetők demokratikus, és egyben célratörően meghatározott jellegében egyaránt jeles ez a szövetkezet.” Figyelemre méltó könyv, sok hasznos tapaszt,,al, árulásul mindazoknak, akik a szerkezetek életével, munkálkodásával, a szövetkezeti emberek problémáival foglalkoznak. Időszerű kérdésekről is írnom kell ebben a rovatban. A múlt év decemberének végén beköszöntött havazás jó hatású volt a növényzetre, az őszi gabonákra, és az azóta leesett hó védelmet nyújtott, de egyben növelte a talajok nedvességutánpótlását, téli tartalékait. A jó gazda gondossága azonban kiterjed arra is, hogy a vetések ne szenvedhessenek kárt egy gyors olvadás esetén sem. Persze most már késő a csatornákat rendbehozni, de a figyelőszolgálat, az érdekelt brigádvezetők, üzemegység-vezetők rendszeres ellenőrző munkája nem maradhat el. Ha tenni kell, és tenni lehet az őszi kenyérgabonák védelmében, akkor az azonnal és hatékonyan történjen meg. A gépjavítás a másik lényeges, időszerű feladat. A gazdaságok többségében lendületesen haladhat a gépjavító munka és azzal biztat, hogy tavasszal az ősszel felszántott földeken időben és jól kijavított gépekkel kezdődhet a munka. Szervezési, szakember- és alkatrészellátási gondok azonban adódnak. De ezúttal is csak arra szeretném felhívni a gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy a maguk erejét, a maguk lehetőségeit ne hagyják figyelmen kívül, sőt használják ki teljes mértékben és ne várjanak minden esetben külső segítségre. Sok nehéznek, bonyolultnak látszó kérdést meg lehet oldani az emberek alkotó kezdeményezésének nagyobb mértékű kibontakozásával, a saját erő hatékonyabb felhasználásával. Az állattenyésztés területén pedig a téli termelés zavartalansága feltételének a megteremtése a feladat, mind a tartás, állategészségügy, mind pedig a takarmányozás területén. A növénytermesztés kézikönyve második átdolgozott, bővített kiadása jutott el szerkesztőségünkbe. Ahogy az előszó mondja, a kézikönyv első kiadása elérte célját, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az — írja Láng Géza akadémikus, a könyv főszerkesztője —, hogy szükségessé vált a második kiadás. Az első kiadás óta eltelt 3 esztendő nagyon sok új technikai, műszaki, kémiai, növénynemesítési, agrotechnikai és termeléspolitikai megoldást, kérdést vetett fel. Érthető tehát, hogy az olvasók várták, igényelték az új kiadás megjelenését, hogy ennek a fontos termelési ágnak meglegyen a minden szakember számára hozzáférhető kézikönyve. Ezt tették indokolttá az új tudományos kutatási eredmények is, amelyek szintén belekerültek az átdolgozott, második kiadás kéziratába. Örömmel üdvözöljük az értékes kézikönyvet és úgy véljük, hogy a negyedik ötéves terv időszakában feltétlenül szükség van néhány hasonló, átfogó kézikönyv kiadására más ágazatokban is, így nyilvánvalóan korszerűsítésre kerül az állattenyésztési enciklopédia, a technikai kérdéseket is célszerű lenne egy mezőgazdaság gépesítését összefoglaló kézikönyvben kiadni. A Magyar Mezőgazdaság Szerkesztősége a maga szerény eszközei keretében 1971. évi zsebkönyvét a hústermelés kérdéseinek szentelte. Sajnálatos, hogy nyomdai nehézségek miatt a zsebkönyv a szokástól eltérően nem jelenhet meg az 1971. éves szakirodalmi hónapra. A Magyar Mezőgazdaság könyvtársorozatába is tervezünk néhány újabb, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelő szak I