Magyar Mezőgazdaság, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 2. szám

Zárszámadásra készülnek termelőszövetkezeteink. Nem egyszerű feladat a gazdálkodás eredményét, jövedelmezőségét hűen tükröző zárszámadást a nehéz 1970-es esztendő után el­készíteni. Éppen ezért a zár­számadás-készítéshez lapunk­ban, az INFORMÁCIÓK-ban igyekszünk a termelőszövetke­zeti vezetők számára minél több eligazító, informáló, tájékoztató anyagot közölni. E tekintetben időnként terjedelmünk szűkös­nek is bizonyul. Jó lenne, minél gyorsabb, minél terjedelmesebb és a kérdés minden ágát felöle­lő információt adni. Erre tö­rekszünk is, s olyan mértékben teljesítjük olvasóink kérését, ahogy ezt terjedelmi lehetősé­geink megengedik. Az agrárszakemberek klubjai méltán váltották ki agrárközvéleményünk érdeklődését. A mező­­gazdaság fejlesztésének, az agrárszakemberek jobb társadalmi helyzete kialakításának és sok minden más, az agrárpolitikával, a termeléspolitikával, a falu társadalmi mozgásával összefüggő kérdésnek igen jó fórumai ezek az agrárklubok. Szerkesztőségünk is szívesen részt vett az agrárklubok munkájában, s a jövőben is részt kér e munkából, sőt szívesen, nagyobb mértékben is, mint ahogy eddig tette. A közelmúltban a Ráckevei Járási Agrárklub munkaterve jutott el hozzánk. Nagy figyelemmel és örömmel olva­som a kitűnő havonkénti rendezvények tervezetét és szívesen kapcsolódom be magam is egy előadással „időszerű jegyzetek” címmel a ráckevei klub munkálkodásába. Úgy vélem, a mező­­gazdasági szaklap szerkesztésének műhelykérdéseiről is érdemes egyszer-egyszer az olvasóval beszélgetni, hogy még célszerűbben, hatékonyabban alakulhasson a szerkesztők munkája. A rácke­veiek munkaterve mindenesetre kiváló alkalom arra, hogy a szer­kesztő is tájékozódjon arról, mi érdekli elsősorban az ag­rárklubokat. A kiváló közéleti személyiségek, mint az agrárklu­bok rendezvényeinek meghívott előadói biztos sikert, jó tájékozó­dást, gyümölcsöző vitát ígérnek. könyv kiadását, hogy időszerű lehessen a lapunkhoz kapcsolódó szakkönyvkiadás is. Ehhez természetesen a nyomdai kérdések di­namikusabb megoldása volna szükséges, mert a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez fűződő népgazdasági érdekek a szakmai megoldások késedelem nélküli közlésének fontosságát is előtérbe helyezik. Lapunk előállítását illetően elismerésünket és köszöne­­tünket kell kifejezni az Athenaeum Nyomda munkáját illetően. Lapunk megjelenésében nincsen késedelem. Annál érzékenyebben érint bennünket, hogy a hústermelés fejlesztését tárgyaló zseb­könyvünk kiadása, amely nem tartozik az Athenaeum munkakö­rébe és kiadónk ügykörébe, késedelmet szenved. A Lenin Tsz Tiszaföldváron Azon a napon címmel egy rövid szakmai filmet láttam a közelmúltban, amely remélhetőleg minél szélesebb körben ismertté válik. A film mint­egy 15 perc alatt a gépkarbantartásunk, gépjavításunk, gépi mun­kánk a munkavédelemmel való összefüggését tárgyalja erőtelje­sen, frappánsan. A gépek számának növekedése következtében mind több és több az üzemi, az országúti baleset. Ki a felelős ezért? Kinek a kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a munkába induló, a mezőkre nap mint nap kimenő gépek fékjei, világítóberendezései, munkavédelmi, embervédelmi felsze­relései rendben legyenek. Úgy vélem, hogy bár a legnagyobb fe­lelősség a gépek vezetőié, karbantartóié, a gépműhelyek vezetőié, de felelősségük mellett feltétlenül fel kell vetni az üzemi vezetők kötelességét is, amely szorosan összefügg azzal, hogy megfelelő legyen a kioktatás, a nevelés, de idetartozik az is, hogy legyen mindenkor elegendő alkatrész és szakmunkaerő is a gépi munkák mindennapos igényeihez. Tehát társadalmi ügy, társadalmi kér­dés az, hogy a gépek úgy dolgozhassanak a nagyobb termésért, a hatékonyabb munkáért, hogy az ember egészsége, munkaképessé­ge ne szenvedhessen csorbát. Ehhez sok minden szükséges, de el­sősorban is a társadalom célszerű szemlélete. Új szakmai hetilap indult a napokban. Az eddig kéthetenként megjelenő Kerté­szet és Szőlészet XX. évfolyamát már hetenkénti megjelenéssel kezdi. Ahogy a lap impresszuma mondja, az új hetilap a magyar kertészek és kertbarátok szá­mára készül. Úgy véljük, legelső­sorban a szocialista nagyüzemi kertészetek szakmai kérdései kí­vánják meg e lap keretében a gyakoribb, időszerűbb, napra­kész szakmai eligazítást. A lap eddigi munkája bizton remélte­­ti, hogy olvasói mindazt megta­lálják a lap hasábjain, ami e belterjes ágazat mindennapi, éves és távlati fejlesztési problé­májának megoldását elősegíti. Ehhez sok jó ötletet, kiváló szakírói közreműködést kíván lapunk az új hetilap szerkesztő­ségének, és sok előfizetőt. A Mezőgazdasági Technika hasábjairól értesültünk, hogy 10 éves jubileumát ünnepli a mű­szakiak kedvelt, népszerű heti­lapja. Gratulálunk a szerkesz­tőknek és további sok sikert kí­vánunk munkájukhoz. címmel egy nagyon érdekes, fi­gyelemre méltó kiadvány jutott el hozzánk. Köszönettel nyugtá­zom a könyv vételét a termelő­­szövetkezet vezetőségének. Damjanich János Múzeum köz­­­leményei keretében, a Szolnokon kiadott könyv a termelőszövet­kezettel kapcsolatban, ahogy Er­dei Ferenc írja a könyv elősza­vában „a legújabb történelem­ről szól és azzal a felbuzdulás­sal, hogy íme, ilyen szépen és emberségesen alakul a jelen, s bontakozik ki a jövő.’’ A tisza­földváriakról szól ez a könyv, „ahol a szocialista mezőgazda­ság leghaladottabb jelenségei észlelhetők. A termelés színvo­nalában, az üzemi szervezett­ségben, az üzemvezetők demok­ratikus, és egyben célratörően meghatározott jellegében egy­aránt jeles ez a szövetkezet.” Figyelemre méltó könyv, sok hasznos tapaszt,,­a­­l, árulásul mindazoknak, akik a sze­rke­­zetek életével, munkálkodásával, a szövetkezeti emberek problé­máival foglalkoznak. Időszerű kérdésekről is írnom kell ebben a rovatban. A múlt év decemberének végén beköszöntött havazás jó hatású volt a növényzetre, az őszi ga­bonákra, és az azóta leesett hó védelmet nyújtott, de egyben növelte a talajok nedvesség­utánpótlását, téli tartalékait. A jó gazda gondossága azonban kiterjed arra is, hogy a vetések ne szenvedhessenek kárt egy gyors olvadás esetén sem. Per­sze most már késő a csatornákat rendbehozni, de a figyelőszolgá­lat, az érdekelt brigádvezetők, üzemegység-vezetők rendszeres ellenőrző munkája nem marad­hat el. Ha tenni kell, és tenni lehet az őszi kenyérgabonák vé­delmében, akkor az azonnal és hatékonyan történjen meg. A gépjavítás a másik lényeges, időszerű feladat. A gazdaságok többségében lendületesen halad­hat a gépjavító munka és azzal biztat, hogy tavasszal az ősszel felszántott földeken időben és jól kijavított gépekkel kezdőd­het a munka. Szervezési, szak­ember- és alkatrészellátási gon­dok azonban adódnak. De ezút­tal is csak arra szeretném fel­hívni a gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy a maguk erejét, a maguk lehetőségeit ne hagyják figyelmen kívül, sőt használják ki teljes mértékben és ne várja­nak minden esetben külső segít­ségre. Sok nehéznek, bonyolult­nak látszó kérdést meg lehet ol­dani az emberek alkotó kezde­ményezésének nagyobb mértékű kibontakozásával, a saját erő hatékonyabb felhasználásával. Az állattenyésztés területén pedig a téli termelés zavarta­lansága feltételének a megte­remtése a feladat, mind a tartás, állategészségügy, mind pedig a takarmányozás területén. A növénytermesztés kézikönyve második átdolgozott, bővített kiadása jutott el szerkesztőségünk­be. Ahogy az előszó mondja, a kézikönyv első kiadása elérte cél­ját, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az — írja Láng Géza aka­démikus, a könyv főszerkesztője —, hogy szükségessé vált a má­sodik kiadás. Az első kiadás óta eltelt 3 esztendő nagyon sok új technikai, műszaki, kémiai, növénynemesítési, agrotechnikai és termeléspolitikai megoldást, kérdést vetett fel. Érthető tehát, hogy az olvasók várták, igényelték az új kiadás megjelenését, hogy en­nek a fontos termelési ágnak meglegyen a minden szakember szá­mára hozzáférhető kézikönyve. Ezt tették indokolttá az új tudo­mányos kutatási eredmények is, amelyek szintén belekerültek az átdolgozott, második kiadás kéziratába. Örömmel üdvözöljük az értékes kézikönyvet és úgy véljük, hogy a negyedik ötéves terv időszakában feltétlenül szükség van né­hány hasonló, átfogó kézikönyv kiadására más ágazatokban is, így nyilvánvalóan korszerűsítésre kerül az állattenyésztési encik­lopédia, a technikai kérdéseket is célszerű lenne egy mezőgazda­ság gépesítését összefoglaló kézikönyvben kiadni. A Magyar Me­zőgazdaság Szerkesztősége a maga szerény eszközei keretében 1971. évi zsebkönyvét a hústermelés kérdéseinek szentelte. Sajná­latos, hogy nyomdai nehézségek miatt a zsebkönyv a szokástól el­térően nem jelenhet meg az 1971. éves szakirodalmi hónapra. A Magyar Mezőgazdaság könyvtársorozatába is tervezünk néhány újabb, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelő szak­ I

Next