Magyar Mezőgazdaság, 1973. július-szeptember (28. évfolyam, 27-38. szám)
8. sz. 1973. II. 21. TARTALOM a mai Felhívás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körébe való belépésre ..............................23 Új MSZ országos szabványok . ..............................23 A MÉM és ÉDOSZ vezetőinek megbeszélése ... 24 MÉM miniszteri értekezlet a nagyüzemi baromfitartás korszerűsítéséről . . 23 ÁFÉSZ, állami gazdaság és tsz-ek együttműködése a helyi húsellátásban . . 26 A kukorica penész-fertőzöttsége és hatása az állatok egészségi állapotára .......................................27 Új jogszabályok ... 28,33 Általános mezőgazdasági összeírás (IV.) . . . 29—33 Elősegíteni a döntések megalapozottságát . . 34 Tájékoztató a technikusminősítésről ......................34 Válaszolunk..........................35 A fogyasztói árak és a felhozatal alakulása a piacokon ..............................36 Szeszadó A pénzügyminiszter az 1/1973. (I. 8.) PM számú rendeletével módosította a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendeletet. E szerint a bérfőzető a részére szeszfőzdében előállított pálinka után hektoliterfokonként az eddigi 60 forint helyett a jövőben 70 forint szeszadót (bérfőzési szeszadó) köteles fizetni. A bükk fűrészáru és bükk vasúti talpfa termelési adójának megszüntetése A pénzügyminiszter 10/1972. (PK 26.) PM számú utasításával a bükk fűrészáru és bükk vasúti talpfa termelési adójáról szóló 101/1970. (PK 1.) PM számú utasítását 1973. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. A következő számunk tartalmából: A termésbecslés mintavételi módszerei Felhívás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Körébe való belépésre A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM hazánk értékeket őrző intézményei között tekintélyes múltra tekint vissza. Jó híre, neve Európában is ismert, hiszen kevés ilyen rég alapított intézményt tart számon az agrártörténet. A múzeum az elmúlt idők hasznos hagyományait igyekszik a mai kor szellemében ápolni és felvilágosító munkájával egyre ismertebbé tenni. Tevékenységében kiemelkedik az a már több mint negyedszázados átalakulás bemutatása, amely az élelmiszer- és fagazdaság területén 1945 óta végbement. Ebből az indítékból született az elhatározás, hogy létrehozzuk a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Körét, mert a társadalmi szervezet tovább szélesítheti a feltáró, gyűjtő, kutató munkát és az ismeretterjesztést. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításainak rendezői igyekeznek a való élet szépségeit, a termelési eljárások fejlődését átfogóan és részleteiben a látogatók elé tárni, elősegíteni a látókör szélesítését és a szakmai tudás elmélyítését. A Múzeum és a Barátainak Köre szervezett múzeumlátogatásokkal, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok történetének kiadásával és terjesztésével, a mezőgazdaság nagyjai életének és munkásságának ismertetésével is segíti az élelmiszer- és fagazdaság fejlesztését, illetve a szaktudományok népszerűsítését. FELHÍVJUK AZ ÉRDEKLŐDŐ élelmiszer- és fagazdasági munkásokat és vezetőket, termelőszövetkezeteink tagjait és irányítóit, az állami gazdaságok szakembereit, az egyetemek és főiskolák oktatóit, hallgatóit, az iskolák tanárait és diákjait, támogassák belépésükkel is a Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének céljait, elképzeléseit. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre tagjai részére kedvezményeket is nyújt előadássorozatok, múzeumi látogatások és tanulmányi kirándulások szervezésével, múzeumi kiadványok juttatásával. A BARÁTI KÖR MŰKÖDÉSÉT szakosztályok életrehívásával kívánjuk eredményesebbé tenni. A kör központja Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (1367. Budapest Pf. 129. XIV. ker. Városliget Vajdahunyadvár) lesz. További tájékoztatást a Múzeum ad. Reméljük, kezdeményezésünk sok sikert hoz az élelmiszer- és fagazdaság munkájának és feladatainak megismertetésében és sok örömet jelent majd a Baráti Kör minden tagjának életében. Budapest, 1973. február 12. Váncsa Jenő s. k. miniszterhelyettes Hatálybalépő új MSZ (országos) szabványok A Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a tárca területét érintő, következő országos szabványok hatálybaléptetését tette közzé: MSZ 6368—71 Napraforgómag. Ipari célra — az MSZ 6368—66 helyett. MSZ 6233—72 Műtrágyák. Szitaelemzés. MSZ 6234—72 Műtrágyák. Szemcseszilárdság-vizsgálat. MSZ 3712—72 Tejvizsgálat. Kloridion meghatározás — az MSZ 3712— 51 helyett. A szabványok hatályára a 29/1968. (VII. 13.) Korm. számú rendelet 4. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. MSZ 11905—72 Kelkáposzta — az MSZ 11905—52 helyett. MSZ 11860—72 Sóska — az MSZ 11860—52 helyett. MSZ 11889—72 Fejes saláta — az MSZ 11889—52 helyett. MSZ 11906—72 Paraj — az MSZ 11906—52 helyett. Az utóbbi négy szabvány kötelező hatályú. MSZ 6935—72 Szarvasmarha húsának hússzéki darabolása — az MSZ 6935—53 helyett. Kötelező hatályú (kiterjed a magán-kisiparra és a magánkereskedelemre is). A felsorolt szabványok hatálybalépésének időpontja: 1973. január 1. 23