Magyar Műhely, 1967. november (6. évfolyam, 23-24. szám)
1967 / 23-24. szám - Füst Milán: önéletrajza
FÜST MILÁN ÖNÉLETRAJZA* Attól tartok, hogy három oldalnyi önéletrajz nem telik tőlem, még a Szovjet számára készített önéletrajzom se tett ki többet egy, legfeljebb másfél oldalnál. S ennek okát nemcsak a szemérem gátló hatásaiban látom, hanem sokkal inkább abban a döntő körülményben, hogy élettörténetem is alig van. Az én életem csupa munka volt. Főbb eseményeit vezérszavakban itt közlöm. 1888-ban születtem, Budapesten, mint szüleim egyetlen gyermeke. Apám hosszú betegsége után kisgyermekkoromban elhalt. (Élete végefelé évekig állástalan hivatalnok volt, kallódó ember.) Halála után még nagyobb nyomor következett ránk, amelyet nincs kedvem részletezni. (Anyám öngyilkossági kísérletei s az én újságárus karrierem és így tovább.) Végre is valaki kitanított, a mint nyolc éves fiú felmentem s minden erőmmel befurakodtam egy Szikszay nevű pénzügyigazgatóhoz, átadtam neki sajátkezűleg írt kérvényemet, amelyben dohánytőzsde-engedélyt kértem anyám számára. Ezt se részletezem. Anyám megkapta az engedélyt, pénzt is kapott hozzá kölcsön valami jótét lélektől és így tovább. Halálra dolgozta magát. (Meghalt 1916-ban.) Mint gyerek sokáig kallódtam ezután idegenek között, hol itt, hol ott. Magam én eminens tanuló voltam, de túl sokat kellett vállalnom egyéb munkát is, tanítanom, az üzletet vezetnem s néha hetekig mikor anyám beteg volt... Különben is már mint középiskolás is sokféle foglakozást próbáltam, érettségi után még többet. (Írnok, nevelő, üzleti alkalmazott, ipari alkalmazott, kocsikísérő és a többi.) — Közben jogásznak iratkoztam be a pesti egyetemre. Fiatalkori tüdőbaj gyötört. (Erzsébet-szanatórium.) 1908-ban, húsz éves koromban aztán a megalakuló Nyugat folyóirathoz csatlakoztam, — (Ady, Osvát, Ignotus) — s emiatt vizsgáimat elhanyagoltam, viszont ekkor írtam fiatalkorom legszebbjeit. (Irodalmi munkásságomat nem jellemzem itt, nem az én dolgom, ezt különben is megtették mások: Kosztolányi, Karinthy, Kassák, Nagy Zoltán, Komlós Aladár és a többiek s ami ezen túlmenő volna, az az irodalomtörténet dolga.) Aztán vizsgáimat s a jogtudományi doktorátust mégiscsak letettem s különböző hányattatás és próbálkozások után közgazdaságtan tanár lettem a főváros kereskedelmi középiskoláiban. Tanári munkámat szenvedélyesen megszerettem. * Füst Milán a fenti (kiadatlan) önéletrajzot az írószövetség pártszervezetének fölszólítására írta, 1951-ben.