Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 1. évfolyam 1925
TANULMÁNYOK - Ybl Ervin: Ybl Miklós operaháza
Fellner Ferdinándot és a gótai Ludwig Bohnstedtet, a rigai színház építőjét hívják meg a pályázatra. Nem kiviteli terveket, hanem csak vázlatokat kérnek az építészektől. Emiatt a díjak — fejenként 2500 forint — csak mérsékeltek. A győztesnek az építkezési megbízáson kívül még 20.000 forintot helyeznek kilátásba. 1874 január hó 15-én jár le a pályázat. A bírálóbizottság Podmaniczky Frigyes báró elnökletével három hétig tanulmányozza a beérkezett terveket, melynek eredményeképpen Ybl Miklós vázlata kerül ki győztesen a küzdelemből. Nyolc szavazat közül hét az ő tervére esik. Az akusztika tekintetében Richter Jánost, a híres karmestert is meghallgatták. Ennek a tervnek alapján dolgozzák ki a végleges építési programmot és természetesen УЫ Miklóst bízzák meg a kiviteli tervek készítésével. Kimondják, hogy az épület homlokzata a legjobb olasz renaissance stílusban épüljön. 1877 október hónapjáig szeretnék az építkezést befejezni. A munkálatok azonban nem a tervbe vett idő alatt folynak le, bár a végleges terv elkészítésével a belügyminiszter УЫ Miklóst 1874 április hó 28-án bízza meg. Tisza Kálmán miniszterelnök sokalja az УЫ Miklós által bemutatott 5.051.528 forintra rúgó költségvetést és ennek redukálását kívánja. Ennek értelmében a nézőtéren elmarad a negyedik emelet, a kocsibejáratot és az előcsarnokot negyven négyszögöllel kisebbítik, a pompát mérséklik. Az újabb költségvetési előirányzat már csak 2.110.000 forintot tüntet fel és ezt Tisza Kálmán 1875 augusztus havában jóvá is hagyja. Az építési munkálatok most végre tényleg megkezdődnek. A költségek fedezésére 1875 október hó 1-től kezdve a miniszterelnök havi 46.000 forintot utal ki Podmaniczky Frigyes báró, a Magyar Királyi Dalszínház Építési Bizottsága elnökének nyugtájára. A végleges tervek csak a munka folyamán, 1876 július elején készülnek el. Az építkezés a rendelkezésre álló javadalom csekélysége folytán azonban nem halad a remélt gyorsasággal. 1878 december hó 7-én ülik a falegyenünnepet, 1879 őszén pedig a nyers épület tető alá kerül. Az évenkint átlag kiutalt 200.000 forint azonban oly kevés, hogy Podmaniczky báró az 1880 május hó 7-én tartott ülésen elhangzottak alapján határozott hangú felterjesztésében már az építés beszüntetését javasolja. 1882 tavaszán azonban kedvező fordulat áll be. Ez év április hó 7-én ugyanis Tisza Kálmán elrendeli, hogy „a M. Kir. Dalmaszínház építkezési, valamint a színház belső berendezésére vonatkozó munkálatok akként osztassanak be és úgy intéztessenek, hogy azok legfeljebb (legkésőbb) 1884 év nyarán teljesen befejeztetvén, abban a színi előadások az 1884 év őszén mindenesetre megkezdhetők legyenek". Sőt azonnal 200.000 forintot is utal ki a miniszterelnök. A költségek azonban időközben az általános drágulás, az építkezés elhúzódása folytán tetemesen emelkedtek. ő Felsége ezért négy ízben is felemelte az eredetileg engedélyezett építési költségeket, így a M. Kir. Operaház építkezése és berendezése összesen 5.298.450 forint 22 krajcárba került. Kilenc évi munka után, 1884 szeptember hó 27-én végre megnyílnak a nagyszerű épület kapui. I. Ferenc József apostoli király, Klotild és Mária Dorottya királyi hercegasszonyok, Albrecht királyi herceg, Tisza Kálmán miniszterelnök, a kormány tagjai, Taaffe osztrák kormányelnök, valamint a magyar politikai és művészi élet kitűnőségei előtt tartják meg a felavató előadást. A hírlapok egyhangú lelkesedéssel írnak az épületről, melynek művészi jelentőségét világosan felismerik. Hálával vannak eltelve I. Ferenc József iránt, ki a magyar nemzetet ezzel a remekművet megajándékozta és tiszteletteljes elismeréssel írnak УЫ Miklósról, valamint Lotz Károlyról, a nézőtér festői díszeinek alkotójáról. ő Felsége is legfelsőbb megelégedését fejezi ki az építőbizottságnak, УЫ Miklóst pedig következő évben az újjáalakított főrendiház tagjává nevezi ki. Nem szabad azonban megfeledkeznünk УЫ mester munkatársairól, Schmahl Henrik, Schickedanz Albert, Györgyi Géza, Medetz Lajos, Seuheid Lajos, Hans Gyula és Keller Ottó építészekről, valamint Szilágyi Lajos építési ellenőrről, jelenleg a Közmunkák Tanácsa miniszteri tanácsosáról sem, akik az Operaház építkezésében neki segédkeztek. " УЫ Miklós a nézőteret eredetileg 2006 nézőre tervezte, de az építkezés folyamán — különösen a bécsi Hing-színház 1881 december 8-ikán történt katasztrófájának hatása alatt — a férőhely csökkentését határozták el.