Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 6. évfolyam 1930
TANULMÁNYOK - Ybl Ervin lovag: A fóti templom
lévő telkeket, a rajtuk levő parasztházakat lebontatta és a teret parkíroztatta. A plébánia és az iskola architektúrája tulajdonképpen romantikus átírása a régebbi magyar kúriáknak. Látható, hogy УЫ Miklós a régi hagyományok alapján törekedett tudatosan új stílusra. Mai szemmel nézve, nem is érezzük, hogy milyen merész újítás volt ez a templom az építkezés megkezdése idején úgy nálunk, mint akár a külföldön. Sajnos, a külföld ez esetben sem vett rólunk tudomást és így az utókornak a feladata, hogy a magyar művészet korai, néha a Nyugatot is megelőző eredményeit az egyetemes művészettörténelemmel elismertesse. 1845-ben kezdték Ybl Miklós tervei szerint építeni a fóti templomot, holott a romantika még a kezdeményező Münchenben is csak az ötvenes években bontotta ki teljesen a szárnyait. Igaz, hogy Gärtnernek már említett Ludwigskirchéje 1836-ban jött létre, éppígy korábbi a fóti templomnál Gärtnernek müncheni hasonló stílusú nagy könyvtárpalotája is, de ezekben a romantikus stílusjegyek még sokkal félénkebben szólalnak meg, mint Ybl Miklós fiatalkori mesterművében. Inkább Müller bécsi Altlerchenfelder-templomát lehet a fóti egyház mellé állítani. Ennek a kéttornyú templomnak építését 1848-ban kezdték, három évvel a fóti után, de már előbb nagy harcok voltak a tervezés körül, míg Müller romantikus gondolata győzedelmeskedett. Micsoda forradalmi tény volt ez a bécsi művészeti életben. A vezető művészek az új stílus győzelmének tekintették, pedig ez a templom is jobban simul a történelmi hagyományokhoz, mint Ybl Miklós fóti alkotása. Az előbbi belsejének gyönyörű rendszere, térhatása lombardiai templomokra, különösen a páviai Certosára emlékeztet, melyekben a gótika a renaissance-al oly játszian ölelkezik. Mennyivel különb, zamatosabb ez a templombelső, mint a híresebb bécsi Fogadalmi templom száraz, utánzott gótikája. Lehetséges, hogy Van der Narl,a bécsi Operaház és Arzenál egyik mestere, aki az Altlerchenfeldi templom munkálatait Müller korai halála után (1849) vezette, szintén részes a gyönyörű templombelső kialakításában, mely szinte meglepetés a külsőnek ízléses, de tartózkodó kiképzéséhez viszonyítva. Keleti vonás nincs a müncheni templomon és a bécsin is csak az utóbbinak portáléján, ennek emelt félköríveiben, az áttört kapuablak mérművében és díszeiben nyilvánul, holott a fejlett romantikának ez a lényeges tulajdonsága. Viszont a fóti egyház egész dekoratív megjelenését áthatják a keleti motívumok. Ybl Miklós nevezetes lépéssel vitte előbbre a múlt század középeurópai építészetének fejlődését, amiről a külföld természetesen nem tud semmit. íme, a magyar sors tragikuma! Nem számítanak bennünket még ma sem a kultúra élén haladó nemzetek közé. Hát még akkor, 1850 körül. Nem építészeti, hanem betyár-romantikát kerestek nálunk abban az időben ! 1845-ben alapítja Károlyi István gróf a plébániát Fóton, mely eddig csak fiókegyház volt. A régi kis templom a mai egyház helyén állott és azt az utóbbi építése folyamán bontották le fokozatosan. Mindjárt 1845-ben épül a parochia és az iskola, melyek 1846-ban el is készülnek. Ekkor kezdik magának a templomnak alapozását is. Igen sok baj van azonban a fölfakadó forrásokkal. Ásás közben megtalálják gróf Fekete György országbírónak, a régi templom alapítójának (1784) és fiának díszmagyarba öltöztetett tetemét, amelyeket az új templom kriptájában később újra eltemetnek. Az építkezést a szabadságharc mozgalmai és gyászos kimenetele természetesen megszakítják, úgyhogy ideiglenesen a kripta szolgál kápolna gyanánt. 1851. tavaszán nagy lendülettel azonban újra megindul a munka, 1852-ben fölszentelik az alsó templomot és előbb a hátsó, kis, majd a nagy tornyokra is föltűzik a keresztet. 1855-től kezdve a belső díszítésen dolgoznak, melynek munkálatai még az 1855 december 8-án történt megáldás után is folytatódnak egészen 1857-ig. Az építés történetének adatait a fóti templom História Somusából vettük, melyet Thúry Károly plébános, pápai kamarás úr volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. Az elején gyönyörű latinsággal fogalmazott följegyzéseket Holló Mihály prépost, az első fóti plébános kezdte írni 1845-ben A Fóti Plébánia keletkezése és az ezt érdeklő események elbeszélése címen. A klasszikus kifejezések fordításában Madarász István apát, pápai kamarás, miniszteri tanácsos úr volt szíves segédkezni, akinek, valamint Thúry Károly pápai kamarás, esperesplébános úrnak e helyen is köszönetet mondok. A História Domus 29. oldalán be van ragasztva az Idők tanúja c. Egyetemes Magyar Újság (déli lap) 1862-ből való október 10-i, pénteki számának (III. évfolyam, II. félév) 1. oldala, melyen Hármas kirándulási levelek Füssy Tamáshoz c. cikkben, L. A. tollából pontos, a História Domus adataival egyező leírást olvashatunk a templomról és az építés történetéről.