Magyar Múzeumok, 1999. 1. szám (Vol. 5.)
A szerkesztőség levele
A szerkesztőség levele Folyóiratunk figyelmes olvasói nem lepődnek meg, ha pillantásukat az ötödik évfolyam első számának impresszumára vetik és ott új feladatkörökben új neveket találnak. Hiszen Éri István alapító főszerkesztő már az előző számban búcsút vett olvasóinktól. A lap tartalmáért és megjelenéséért a jövőben felelősséget vállalók nem teljesen tapasztalatlanok a szerkesztés, lapkészítés rejtelmeiben. Többségük tevékeny részese volt a folyóirat indításának, fejlődésének. Bátran állíthatjuk, hogy a szerkesztés munkáját jól öszszeszokott, tapasztalt csapat végzi a jövőben is. Most azonban más, nagyobb feladat vár ránk. Ezek jórészét a munkálatokat ezidáig összefogó Éri István utolsó szerkesztői levelében megemlítette, felsorolta. Bírálatát, hiányjeleit magunk is osztjuk, javaslataival egyetértünk. Úgy gondoljuk, az elmúlt négy évfolyam során kialakult szerkesztési módszerek követhetők, követendők. Ezt jelen számunk is mutatja, hiszen Csongrád megye múzeumi szervezetét „látjuk vendégül" hasábjainkon; közlünk viszszaemlékezést; újra színes betétlapokkal gazdagítjuk kínálatunkat. Vannak persze változtatási terveink, elképzeléseink is. Megpróbálkozunk a tördelés egységesítésével, egyértelműbbé tételével, mert úgy véljük, így kezelhetőbb, áttekinthetőbb lapot vehet kezébe az olvasó. Szeretnénk elérni, hogy legalább 2-3 számra előre tudjunk tervezni, ezért is foglaltuk össze és tesszük közzé mostantól minden számunkban, hogy mit kérünk szerzőinktől, mire figyeljenek (a tartalom és a színvonal mellett). Új - a Pulszky Társaság elnökségével egyeztetett - kezdeményezés: az egyesületünk döntéseit és tevékenységének más fontos elemeit is a nyilvánosság elé táró rovat. A szerkesztés és terjesztés gondjai általában nem tartoznak az olvasóra. Annyit mégis kötelességünk jelezni, hogy - kiszakadván immár a Hazai Tájakon Alapítvány gondoskodó karjaiból - a kiadás teljes mértékben a Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület gondja. Keressük a lehető legjobb megoldást, amellyel a szerkesztőség színvonalas munkájának feltételeit biztosíthatjuk. Fontosnak tartjuk és üdvözöljük, hogy ettől az évtől kezdve a Pulszky Társaság minden tagdíjat befizető tagja illetményként kapja a MAGYAR MÚZEUMOK példányait. Nem tettünk le azonban arról a törekvésről, hogy a jelenleginél szélesebb körben terjesszük kiadványunkat és szeretnénk elérni, hogy mielőbb a hírlapterjesztőknél is hozzájuthassanak az érdeklődők. Kérjük olvasóink megértését, támogatását és segítségét. Minden jószándékú bírálatot, javaslatot, ötletet várunk és köszönettel fogadunk (egyebek mellett azért is, hogy újra közölhessünk olvasói leveleket), minden közérdeklődésre számot tartó, a múzeumok tevékenységi körébe tartozó írást szívesen veszünk. Célunk továbbra is az, hogy a MAGYAR MÚZEUMOK a hazai múzeumügy, a múzeumokban dolgozó szakemberek és a tevékenységünk iránt érdeklődők ismert és elismert, színvonalas fóruma legyen. Szerzőinkhez A MAGYAR MÚZEUMOK szerkesztősége kéri a szerzőket, legyenek figyelemmel az alábbiakra: - a kéziratokat lemezen (Word, IBM kompatibilis) és kinyomtatva is kérjük; - az illusztrációkat pontos képlistával és képaláírásokkal kérjük, a képeket fontossági sorrendben sorszámozva, a fotós(ok) nevének feltüntetésével; - rövid (maximum egy oldal) rezümét kérünk (magyarul vagy angolul); - külön lapon kérjük megadni az alábbi adatokat: a szerző neve, születési éve, végzettsége, tudományos fokozata, foglalkozása, munkahelye, beosztása (a szerzőket bemutató rovathoz), a szerző és a fotós(ok) adószáma (adóazonosító jele), anyja neve, levelezési címe és esetleges számla száma (a tiszteletdíjak utalásához). Kérjük továbbá a kéziratok leadási határidejének pontos betartását. Lapzárta első szám: november 30; második szám: február 28; harmadik szám: április 30; negyedik szám: augusztus 31. Levélcímünk: MAGYAR MÚZEUMOK Szerkesztősége 1476 Budapest 100. Pf. 206. MAGYAR MÚZEUMOK 1999/1 TAVASZ A szerkesztőség levele 1 MŰHELY Kovács Tibor: A harmadik évszázad küszöbén. Hagyomány és korszerűség a Magyar Nemzeti Múzeumban 3 Varga Kálmán: Egy fiatal intézmény: A Gödöllői Kastélymúzeum 5 Útépítés és régészet - Tanulságok és eredmények Szalontai Csaba: Beszámoló az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának régészeti feltárásáról 8 Szabó Géza-Vörös Gabriella: Útban a múlt - Szentes határában 10 VISSZATEKINTÉS Fári Irén: Aki álmát maga valósította meg: a szegedi múzeum megszervezője, Reizner János (1847-1904) 12 Lengyel András: „Szeged kultúrpalotájának legnagyobb raritása“ 14 120 ÉVE SZÜLETETT MÓRA FERENC Kürti Béla: A régész Móra 16 Trogmayer Ottó: „Mögötte a fene“ 18 Juhász Antal: Móra Ferenc, a szegedi néprajzi gyűjtemény egyik megteremtője 19 Vörös Gabriella: Csallány Dezső a szegedi múzeum élén 20 Trogmayer Ottó: Múzeumtörténet 1945-1956 21 Szabó Mátyás: Az északi néprajz és muzeológia szolgálatában 23 SZÁMVETÉS Zombori István: A szegedi Történeti Gyűjtemény 27 Dömötör János: Tornyai János Múzeum 29 Halmágyi Pál - Tóth Ferenc: A makói múzeum 30 Vörös Gabriella: A szentesi Koszta József Múzeum 32 Szűcs Judit: Csongrád - Tari László Múzeum 33 KIÁLLÍTÁSOK, KIÁLLÍTÓHELYEK Markos Gyöngyi: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei a tárgyi kultúrában 35 Kovács Vilmos: Várak, erődök, vitézek 37 Gaskó Béla: A Móra Ferenc Múzeum Természettudományi Osztályának állandó kiállításairól 39 Halmágyi Pál: A Homonnai-gyűjtemény. Két makói történet 41 Tóth Ferenc: Espersit-ház. Irodalmi kiállítóhely 42 Rózsa Gábor: Szentesi múzsák új menedékei 43 Dömötör János: Alföldi Galéria 45 Nagy Vera: A Hódmezővásárhely-Kopáncsi Tanyamúzeum 47 Lipták Mária: Nálunk a gyerekek kérdeznek... Múzeumpedagógiai munka a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 1978-1998 48 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Wagner István: A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága nemzetközi kapcsolatai és szerepe a regionális múzeumi együttműködésben 50