Magyar Nap, 1936. április (1. évfolyam, 26-50. szám)

1936-04-01 / 26. szám

. A német választásokat a bel- és külföldi sajtó­ általában úgy ítéli meg, ahogy azt józan ésszel megítélni le­het. A lapok egyöntetűen kiemelik, hogy a választásoknak belpolitikailag semmi je­lentőségük és amennyiben a választások lefolyásáról van szó, sok gúnyos megjegy­zést fűznek a „német csodához“. Ami a választások befolyását illeti a német kül­politikára, a lapok várakozó álláspontra helyezkednek. Egyes Németország felé hajló angol lapok azt hiszik, hogy Hitler most engedni fog merevségéből és meg fogja teremteni a további tárgyalások előfeltételeit, a legtöbb újság azonban azon nézetének ad kifejezést, hogy Hitler a 99 százalékkal háta mögött még agresz­­szívebb külpolitikát fog folytatni. Az egyes lapok különböző érdekes és figye­lemreméltó részleteket is közölnek a vá­lasztások lefolyásáról. A „Prager Tag­blatt“ megjegyzi, hogy „Betram breszlaui bíboros nem vett részt Hitler választási gyűlésén és amikor ezért felelősségre vonták, rá­mutatott a katolikusok és a nemzeti­szocialisták között fennálló feszült helyzetre.“ Ugyancsak a „Prager Tagblatt“ jegyzi meg, hogy „az érvénytelen szavazatok és azok száma, akik egyáltalán nem szavaztak összesen 1.110.000-et tesznek ki.. . A vasárnapi választásokat még a lon­doni lapok is „k o m ó d i­á n­a­k“ nevezik­ A „T­i­m­­e­s“ szerint „nem valószínű, hogy a külföld közvé­leményére ez a tüntetés nagy benyo­mást gyakorolna.“ A párizsi „Oeuvre“ diplomáciai mun­katársa így teszi fel a kérdést: „A német nép a gazdasági nehézségek ellenére nyugodt marad, vagy meg­vonja Hitlertől kegyeit, ha nemzeti aspirációinak nem fog újabb célpontot nyújtanál“ Az „Echo de Paris“ írja: „Mibe kezd majd a nemzeti szocialista kormány 45 millió hívével? A Rajna­­vidék megszállásával Hitler kimerí­tette az egyenjogúság fejezetét. Nem talál már más alkalmat új külpoliti­kai győzelmekre, legfeljebb idegen or­szágok területének rovására. Merre fordul majd? Ausztria felé, vagy Lit­vánia felé?“ A bécsi lapok érthető okokból kritiku­san fogadják a német választások eredmé­nyét. A ,,R­e­i­c­h­s p­o­s­t“ a katolikusok és a kormány lapja a következő szempont­ból világítja meg a választásokat: „Hogy az illetékes politikai körök is tudatában vannak annak az ellen­szenvnek, amellyel a német nép a nemzetiszocialista kormányzás mód­szereivel szemben viseltetik, annak bi­zonyítéka éppen az, hogy egy olyan kérdésben, amelyet egy valamirevaló német amúgyis nehezen dönhet el ne­gatívan, ily óriási hetekig tartó pro­pagandával kell kicsikarni.“ A „Journa­l“ a választásokkal és a lokarnói egyezmény összefüggésben így nyilatkozik: „Mi nem várunk mást, mint hogy Anglia teljesítse kötelességét a lokar­­nói egyezmény megerősítésénél. A né­met népszavazás eredménye bennün­ket egészen hidegen hagy.“ A világsajtó általában , sokkal nagyobb érdeklődéssel néz a német válasz és a to­vábbi nemzetközi tárgyalások elé és a né­met választási eredményeket is főleg abból a szempontból vizsgálja, hogy mi­lyen befolyással lehetnek a további nem­zetközi fejleményekre. tt&toas­tap. Ötmilliós valutacsempészés Ungvárott Egy befekötő egész családja valutacsempészéssel foglalkozott Ungvár, március 31. Még emlékezetes az a többmilliós valuta­csempészés, amelyet a csehszlovák pénz­ügyőrök az osztrák határon lepleztek le Pozsony mellett s amelyben a csehszlovák politikai élet egyik vezető egyénisége ját­szotta a főszerepet. Az ügyről annak ide­jén részletesen beszámoltak az ellenzéki la­pok, azonban a valutacsempésző politikus neve nem jutott napvilágra. Most ismét egy rejtélyes, hatalmas ösz­­szegekkel űzött valutacsempészést derítet­tek fel, ezúttal az ungvári kerületi pénz­ügyigazgatóság és a jövedéki hatóságok. Már hosszabb idő óta megfigyelés alatt tartották­­ a­­­z L.. ungvári, Masaryk­­téri befekötő családjának működését, mi­vel a család feltűnően gyakran kapott pos­tán nagyösszegű pereket. Megállapították, hogy a család tagjai különböző pénzintézetekben összesen több mint két millió koronát helyez­tek el folyószámlára és tizenöt hónap leforgása alatt csak pos­tautalványon egy millió koronát és pén­zeslevélben körülbelül 750.000 koronát kap­tak- Katzék a hatóságok feltevése szerint kiterjedt ungvári ügyfeleik és a külföldi érdekelteik­ között­ játszottak közvetítő sze­repet. Az eddigi "megállapítások szerint körülbelül ötmillió csehszlovák koro­nát vittek ki engedély nélkül külföld­re. A nagyszabású valutacsempészésben ed­dig már 20—30 személy közreműködését állapították meg. Ezek a tettestársak több pénzintézetnél (melyeknek szerepét szin­tén vizsgálat alá vették) körülbelül 3 mil­lió koronát szereztek be külföldre való csempészés céljára. A nyomozó hatóságok egyelőre nem adnak részletes felvilágosí­tást az ügyről azzal az indokolással, hogy eddig még nem lett pontosan megállapítva, kik a közvetítők és ki a főtettes. Katz befekötő felesége valószínűleg ma i­s é­rtette a veszedelmet, mert még a napok­ban Magyarországba utazott és eddig nem tért vissza. Férjét és leányát letartóztat­ták. Katz egyik fia Galíciában van letar­tóztatásban szintén különböző valuta-ma­chinációk miatt.­­A monstrecsempészés további fejlemé­nyeit nagy érdeklődéssel várja a nyilvá­nosság. Mérnökök­ és tanít©!? tanu­lmstityiitla as iSSl»^@n Prága, március 31. Néhány nappal ezelőtt utazott Moszk­vába a csehszlovákiai gyáriparosok küldöttsége, amely főleg a kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséről tárgyal. A de­legáció ötnapi moszkvai tartózkodás után most Ukrajna fővárosát Charko­­vot keresi fel. A közeli hetekben újabb csehszlová­kiai küldöttségek mennek a Szovjetszö­vetségbe.­­Áprilisban a csehszlovákiai tanítók két delegációt küldenek. Ezt a tanulmányutat a pedagógiai főiskola rendezi. A szociáldemokrata vasutasok delegációja is áprilisban indul útnak. Május­­ előtt nagyobb munkásdelegá­ció keresi fel az SSSR nevezetesebb he­lyeit, májusban pedig a prágai mérnö­kök és építészek két delegációja, vala­mint a prágai villanyosvasutak küldött­sége. Csak üdvözölni lehet a kultúra- és gazdasági kapcsolatoknak ezt a­ fellen­dülését. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy kívánatos lenne, ha Szlovensz­kó és a szlovenszkói magyarság is megfe­lelően lenne képviselve ezekben a dele­gációkban.­­ . . tt szélhámosfifi, ak­i szíveit lett is. Egy ligetfalusi nyomdász felesége elfogta az áruházban a tolvajnőt — Értékes ismeretségek a fogházban. Pozsony, március 31. H­i­t­z Margit, ligetfalusi nyomdász felesége tegnap délután tolvajnőt fogott az ASO áruházban és bekí­sérte a rendőrségre. Az asszony már néhány napja kereste a­ tolvaj­nőt, aki nemrég nála járt és jól kigondolt mesé­jével körülbelül 200 korona értékű holmit csalt ki tőle. Az elfogott nő ugyanis azzal állított be hozzá, hogy Nagy domkappeli vasutas felesége és Hitzné fogházban lévő leányától hoz üzenetet. Elmondotta, hogy a leány, akivel együtt volt be­zárva, arra kéri az anyját, hogy fehérneműt és ruhát küldjön neki, mert nemsokára a likieri kényszermunka-telepre viszik. Nagyné persze vállalkozott rá, hogy a hol­mikat a leány után viszi Likierre. Hitzné hitt neki, egy kofferbe csomagolta a kért dolgokat és átadta Nagynénak. Röviddel távozása után kiment Domkappelba, ahol érdeklődött iránta és azt a felvilágosítást kapta, hogy ilyen nevű vasutas egyáltalán nem lakik ott. Az esetről jelentést tett a rendőrségen, de egye­dül is mindenfelé nyomozott az álvasutasné után és tegnap sikerült elfogni. A rendőrség megálla­­pította, hogy a tolvajnő Simoncs­ics Kata­lin 34 éves bárszentgyörgyi asszony, aki Po­zsonyban a Vár ut 58 alatt lakott. A lakásán megtalálták Hitzné holmiját, de találtak egy másik bőröndöt is, melyet Si­­moncsics szintén kicsalt. Ez a bőrönd Mikécz Máriáé, aki jelenleg lopás miatt ül. Simonccsics a fogházban kötött Mikócczel ismeretséget és megtudta tőle, hogy a Stur upea 6 alatt van eltéve a holmija. Elment a lakására és azt mondta Mikécz Mária lakásadónőjének hogy a leány kéri a holmik kiadását. A szélhá­­mosnőt letartóztatták A demänovai cseppkőbarlang csodái Pozsony, március 3. A demänovai cseppkőbarlangot évről­­évre jobban kiépítik, a múlt évben több új nagy barlangtermet fedeztek fel, melyeknek nagy részét idén már a lá­togatók számára is kényelmesen meg­közelíthetővé tették. A terv az, hogy a­­barlangon keresztülfolyó patak víz­­szintjét annyira emeljék, hogy az egész barlangot elejétől végéig csónakon le­hessen bejárni. Lényegesen megjavítot­ták a barlang villanyvilágítását: hatal­mas, rejtett fényszórók vetnek tündéri fényt a csillogó, sziporkázó cseppkő­figurákra. A barlang legszebb látvá­nyossága a 30 méter magas természe­tes zuhatag, melynek vizét nemcsak rá­eső fény, hanem a vízfüggöny mögött elrejtett fényszórók is megvilágítják. A demanovai barlang teljes kiépítése után egyike lesz Európa legnagysze­rűbb természeti látványosságainak. le is i­lu­pu­­l Szerda, 1936 április 1 „Kedves Führer, gyere ki.. “ üvöltötte vasárnap este a Vilmos-téri kancellári hivatal előtt az összeterelt rohamosztagosok és egyéb barnaü­rges ingyenélők csordája. Egy régi gyermeknóta jutott az eszünkbe: csiga-biga, gye­re ki, ég a házad ide ki... Órákon át bőgött a gonosz primitívség kórusa: „Kedves Führer, gyere­ke, mert a torkunk reped ki . . És a Führer kegyes volt és többször is kibújt a csigaházából a kancellári palota erkélyére és megnyugodva ál­lapította meg, hogy a háza még nem ég ideki és az egész orditozás csak gyermekké és állattá nyo­morított felnőttek önaltatása, olcsó és egyetlen megengedett módszer a kergő gyomor elhallgat­tatására és a lázító agy elkábítására. Olyan kez­detleges narkotizálásféle: ordítani, bőgni, üvölte­­ni, míg „a torkunk reped ki.“ A Führer nem akar­ta, hogy kedves híveinek a torka egészen kireped­jen, erre az önámító ordítozásra még neki is szük­sége van, hiszen őt is ez narkotizálja, amíg fel­gyullad a háza ideki. A tömeg tombolt és őrjön­gött, de aki ebben a tömegpszichózisban is józan és látó szemmel járt, különös dolgokat tapasztal­hatott. A kavargó, tolakodó tömegben egy mun­­káskülsejű férfit, aki különös buzgalommal ordí­totta, hogy „kedves Führer, gyere ki . . Ahogy jobban megfigyeltük, mindinkább meggyőződtünk róla, hogy ez az ember­­ fenyeget. Elkeseredett, vad tekintet, lángoló szemek, görcsösen feszülő öklök keresték egyre szenvedélyesebb és egyre vészesebb szavait. Ez az ember — semmi kétség — fenyegetőzni jött a kancellári palota elé. Ki akarta tombolni magát, élni akart a ritka alka­lommal, amikor verés meg börtön nélkül adhatja ki dühét. Kedves Führer, gyere csak ki! Gyere csak egyszer barnainges herék és testőrök nélkül a nép közé, majd meglátod, hogy él a német né­p és mit gondol rólad! Gyere, Führer, gyere csak ki! És lassan észrevettük, hogy az ujjongó csordá­ban itt is, ott is sötét arccal, fenyegető hanggal küldik mások is az erkély felé a nem éppen ked­ves hivogatást. dól öltözött polgárok, diákok, rongyos munkások, a társadalom in­gyen rétegé­­ből álltak ott az „ünneplő“ sokaságban, akik a maguk módja szerint üdvözölték a barna terror atyaistenét, a német tőkések, bürokraták és ipari kizsákmányolok mentőangyalát. Láttunk olyan asszonyokat, akik, amikor a tömeg a rohamosz­tagosok kommandójára a Hitler ellen szavazókat pfujozta, úgy pfujoztak, hogy valóban majdnem kiszakadt a torkuk, de miközben felnéztek a kan­cellári palotára, ezt olyan arcjátékkal kísérték, amely kétségtelenné tette, hogy a pfujok az erké­lyen pózoló Führernek szólnak, így kapott az igaz tömeghangulat kifejezést és levezetést, amikor a damaingesek által összecsődített népség, katona­ság a csiga-biga dallamára hívogatta a Führ­ert. És a Führer kijött, most még kijött- Mert jól tudja, hogy a kényszerszavazók, terror által hí­vekké varázsolt németek közt is mennyinek az ökle fenyegeti némán az elnyomatás legutálato­sabb rendszerét. És ezért kell az ünneplés, a lár­ma, csiga-biga játék. Hiába olvassa a Führer a hí­zelgő angol jelentésben, hogy az egész német nép helyesli a lokarnói szerződés felrúgását és hogy a kancellár személyes sikere több mint győzelem, a Führer tudja jól, hogy rajta az angol kétszínű­ség és üzleti érdekbarátság se segíthet azokkal szemben, akiknek szavát most elfojtják. A Führer tudja, hogy ezek fogják a végzetébe taszítani Ezekkel szemben kell a zene, taps, ének, tomboló zsivaj, a lelkiismeret és a végzet szavának az el­hallgattatására kell a „csiga-húga gyere ki“ és ma még ki is állhat a balkonra, amíg az­ igazság­tevés tüze fel nem lobban ideki. (Adám.) Tegnap­ számunkban beszámoltunk a francia határmenti erődítményekről, az úgynevezett Magi­­not vonalról- Képünk az erődítmények egyes részeit ábrázolja. Fent balról: Senki sem sejti, hogy ez alatt a látszólag békés vidék alatt száz méter mélységig raktárak és kaszárnyák rej­­tettek- amelyek földalatti vasúttal vannak összekötve. _ Jobbra: Az egyes erődítményeket földalatti folyosók kötik össze. - Lent balra: Az erdőkben egyszerre betonfalakra bukkanunk. Ezek jelzik, hogy a közelben erődítmények vannak- - Jobbra: Bejárat egy bombabiztos fede­­zékbe, amelyben egész csapattestei­ férnek el­

Next