Magyar Nap, 1937. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1937-03-02 / 51. szám

2 Jöhet-e­­megváltás még a széthulló nagyszerű emberfajta számára? A­­ társadalmi rétegek mélyén kijátszott milliók keserűsége feszül és panasza morajlik. Valami készül, vihart jeleznek a sirálymada­rak is. De addig is szóljon a sirató, beszélje­nek és­­ ébresszenek a virrasztók, legalább ők legyenek ébren ebben a lidérces éjszaká­ban. Mert hajnaliam fog egyszer minden nép számára és a tetszhalott felébred. Párizsi szakkörök élénken foglalkoznak a kérdéssel, hogy vájjon elkészülnek-e pon­tosan május elsejére a világkiállítás épít­kezései. (Az építkezési vállalatok erre a kérdésre igen­nel válaszolnak és rámutatnak, hogy egyre erő­sebb tempóban folytatják a kiállítás építését, am­el­yn jelenleg 7000 munkás dolgozik éjjel és nappal. Egy fenyegető momentum van: ha a már nagyon is megduzzadt Szajna kilépne medréből, ez keresztülhúzna minden számítást. Jelenleg 50 nemzet pavilionja van egyszerre építés alatt. Ezek a pavilionok mindössze hat hónapig fognak élni, azután lebontják őket. Ki­vétel lesz a teljesen átépített Trocadero épülete, amelyet meghagynak, a jobbszárnyában össze­hasonlító szobrászat és a francia népművészet számára rendeznek be múzeumot, balszárnyában pedig etnográfiai és tengerészeti múzeum lesz. Angol Protestáns papokból álló bizottság most­­ tért vissza több hónapos spanyolor­szági tanulmányútjáról. (A bizottság a madridi kormány kezében lévő területeket járta be és azt vizsgálta meg, hogy mi igaz a fasiszta sajtó által hirdetett vallásüldö­zésből. A több hónapig tartó útjuk alatt megállapítot­ták, hogy a köztársaságban sehol sem találtak szervezett vallásellenes propagandát. A Bibliát a könyvkereskedésekben mindenütt szabadon árulják. Ha papellenes mozgalom van is, isten­­ellenes mozgalom nincs sehol sem. A papellenes mozgalom is a néptől és nem a kormánytól in­dul ki. Az oka pedig az, hogy a lakosság azt ál­lapította meg a papokról, hogy annak idején a felsőosztál­yokkal együtt arra törekedtek, hogy a nép szegénységben és tudatlanságban marad­jon. A választások idején a templomi prédiká­ciókban a népfront ellen izgattak. A tábornokok lázadása után a papság nem a nép, hanem a­ tá­bornokok pártjára állt. A szerzeteseket még job­ban gyűlölik, mert a kolostorokban mindenütt valóságos fegyverraktárakat­ találtak a lázadók számára. A bizottság megállapította, hogy a papgyű­lö­­let mellett is egész Katalóniában mindössze egy püspök esett a nép áldozatául.) Ezekben a napokban 800 speciálisan ki­képzett rendőrörjárat kezdi meg Angliában a működését.­­Ezeknek a rendőrörjáratoknak a­z angos autó­­sok, kerékpárosok és gyalogjáróknak helyes köz­lekedésre való megnevelése lesz a feladatuk. A szó szoros értelmében vett nevelésről lesz itt szó és ezen kívül az őrjáratoknak semmi más jogkö­rük nem is lesz. A rendőrszem­­élyzetet erre a célra külön nevelési módszerekre oktatták. Ezt az intézkedést azért léptették életbe, mert a közlekedésnek rendőri módszere Angliában teljesen csődöt mondott és most más után igye­keznek megoldani. Eddig a szabályos közlekedés ellen vétőket egy rendőrautó, amelyen harang, vagy gong volt — ezért tréfásan gengszterek­nek nevezték el őket ,— télre léceivé az útvonal­ból és mindjárt a helyszínen pénzbüntetést rótt ki rájuk. Ennek ellenére egyre növekedett a szabálytalanul közlekedők száma, így határozták el, hogy kísérletet tesznek olyan módszerrel, hogy szabályos pedagógiai uton ráneveljék a közönséget az előírásszerű közlekedésre. Tekintve azonban, hogy talán sehol a világon nincsen annyi szűk és bonyolult utcahálózat, mint éppen Angliában, az új módszer segítségé­vel is nehéz lesz megoldani a közlekedési prob­lémákat.) Az egész Egyesült Államokban nagy ün­nepségeket rendeznek Washington születé­sének 205-ik évfordulója alkalmából. (Az ünnepélyeket Roosevelt egyenes kívánsá­gára rendezik ilye­n fényes külsőségek között és a lehető legnagyobb méretekben. New Yorkban hatalmas gyűléseket, banketteket, felvonulásokat rendeztek, amelyekre 230.000 turista érkezett a városba.­­ A ,,forradalom fiai“ nevű egyesület a Carne­gie Hall-ban nagy tömeggyűlést tartott, amelyen a szónokok azt követelték, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell térni Washington kor­mányzási elveihez. Az Egyesült Államok első elnökének szobrát valóságos virágerdővel borították be. A jubileum alkalmával Leon Blum francia mi­niszterelnök Párizsban beszédet tartott, amelyet az egész Egyesül Jl­vwokkal rádió köz ___httP__________ RÓMÁNAK KELLEMETLEN A LÁTOGATÁS: Schuschnigg római útjét elhalasztották Róma helyett Budapesten tesz látogatást az osztrák kancellár Bécs, március 1. — Dr. Schuschnigg kancel­lár utazását, melyet március első felére tervez­tek, váratlanul elhalasztották. Az osztrák kan­cellár a közel­jövőben nem Rómába, hanem Budapestre látogat el, hogy ott Horthy kor­mányzó múlt évi látogatását viszonozza. Múr számunkban részletesen vázoltuk azo­kat az indokokat, amelyek Schuschniggot a tervezett római utazásra késztették. Schusch­nigg fokozottabb védelmet akart kérni a dacé­tól a horogkereszt ellen. Nyilvánvaló azon­ban, hogy az olasz kormány a német-olasz ba­rátság kedvéért messzemenő engedményekre kötelezte magát az osztrák kérdésben és nem hajlandó keresztezni a németek ausztriai poli­tikáját. Különösen ami a Habsburg kérdést il­leti térnek el lényegesen Mussolini és Schusch­nigg nézetei és az olasz kormányfő a jelen helyzetben nem akarja a restaurációs törekvések tá­mogatásával megzavarni a németekkel való barátságát. Schuschnigg hirtelen elhatározott budapesti útjának célját és jelentőségét egyelőre nehéz felmérni. Lehet, hogy csupán udvariassági lá­togatásról van szó, amit csak a római utazás elmaradása tett időszernyi­.­J^e-az sincs ki­zárva, hogy Schuschnigg,', ak?*1 egyre jobban érzi a horogkereszt fenyegető nyomását, közös „védekező“ politikát al^? megbeszélni Buda­pesten a nácipropaganda elhárítására. A Dá­li­amedence reakciós szellemű kormányai is megelégelik lassan a német ügynökök korlát­lan tevékenységét és például Romániában is tapasztalható bizonyos védekező tendencia a náciagitációval szemben. Ugyanígy Magyarországon is egyre több hang köve­teli a német terjeszkedés meggátlását — egyelőre nem túl sok eredménnyel. De le­het, hogy az Olaszország által többé-kevésbé cserbenhagyott vazallus államok lassan ön­álló politikát kezdenek a német veszély csök­kentésére. A Dunamedence konszolidációja előirehaladt Hodzsa az időszerű külpolitikai kérdésekről nyilatkozik a „Petit Journal“ tudósítójának Prága, március 1. — A „Petit Journal"­ tu­dósítója de la Rochefoucauld csehszlovákiai reportázsainak során tegnap Hodzsa minisz­terelnökkel való beszélgetését közölte. Hod­zsa miniszterelnök kijelentette: neki, hogy Csehszlovákia mindent megtesz Németország­gal való kapcsolatainak normalizálására. De Berlinbe Középeurópán keresztül vezet az út. Néh­ányan a németek közül azt hiszik, hogy­­körülkerítés, politikáját folytatjuk. Téves föltevés. ..A középeurópai államoknak vannak sajátos és közös gazdasági érdekeik. A politikai érdekek két csoportban kristalizálódnak: a kisantantban és a római blokkban. A kisálla­mok­­megegyezése nem gátolja a Németor­szághoz való közeledést. Természetes azon­ban, hogy Németországgal csak olyan meg­egyezés lehetséges, amely tekintettel van a Duna-államok preferencia-rendszerére. Cseh­szlovákia példát mutat a Dunamedencében. 1936­ májusában kereskedelmi szerződést kö­tött Ausztriával. Legkésőbb áprilisban ha­sonló szerződést kötünk Magyarországgal. Néhány hét múlva kész tény lesz­ a csehszlo­vák-bolgár kereskedelmi szerződés. A gazda­sági­ kapcsolatok­­megerősítése Magyarország, Románia és Jugoszlávia között nem lehetet­len. A tudósító,kérdéseire válaszolva a minisz­terelnök elmondta, hogy­­a Habsburgok, vis­­­­szatérése Középeurópába akzív kívánatos, hogy a kisantant nincs­­válságban, a Lengyel­­országgal való viszony javulni fog, mert a­­kormány a lengyel kisebbség dolgaival is törődik, hogy a Németországgal való meg­egyezés annál erősebb lesz, minél inkább hozzákapcsolódik a nagy békeszervezethez. Jó jel a mai helyzetben, Franciaország és Nagybritánia szolidaritása, mely az utolsó hó­napokban igazolást nyert. POLITIKAI BOSSZÚ? Sih­ül az új Maisjarsíi nyomára Tűz hamvasztotta el a Stádium nyomdav­állalat üzemét — A Budapesti Hírlap, Új Magyarság és Függetlenség megjelenése bizonytalan — A kár egymillió pengő. Budapest, március 1. — Vasárnap este ha­talmas tűzvész pusztított a Stádium nyom­­davállalat üzemében, mely pár óra alatt az egész hatalmas épületkomplexumot elham­vasztotta. A Stádium Budapest egyik leg­nagyobb nyomdája, ahol több napilapot, így a Budapesti Hírlapot, a hírhedt Új Ma­gyarságot, az Esti Újságot és a kormány félhivatalosát, a Függetlenséget­­ nyom­ták. A tűzoltók mindenn lehetőt elkövettek, hogy a tüzet elfojtsák, de a lángok oly elemi erő­vel törtek elő, hogy csupán a tűzvész loka­lizálása sikerült. A kárt egymillió pengőre becsülik. A romok eltakarítása még tart s így, egyelőre még nem állapították meg, váj­jon mily mértékben mentek tönkre a szedő- és rotációs gépek s hogy a négy napilap a közeljövőben egyálta­lán megjelenhet-e. A rendőrség megindította a nyomozást a tű­z okának felderítésére. Mint értesülünk, a nyomozó hatóságok nem , tartják véletlen­nek, hogy a tűz épp ezeknek a szélsőségesen jobboldali lapoknak a nyomdáját pusztította el és politikai szabotázsakciót sejt a tűz mögött. MI­KÉP ALAKULT KI A MAI EURÓPA? Erre a kérdésre talál választ J. F. HORRABIN Európa tört­énetének térképe a II. századtól a XX. századig c. könyvében Egészen újszerű, eredeti módon világítja meg a korszerű problémákat ÁRA 15 KORONA Megrendelhető a „Magyar Nap“ kiadóhivatalában HENLEIN RADIKÁLIS NEMZETI PROGRAMOT ÁLLÍT FEL Aussig, március 1. — Aussig politikai ta­nácskozásokat folytatott vasárnap a szudéta­­német párt. Az ülés szigorúan bizalmas volt. Henlein a német aktivisták eredményeit bí­rálva radikális nemzeti programmot vázolt fel. Követeli, hogy ismerje el az állam a né­metek külön jogi személyiségét és az államot osszák fel nemzeti területekre. E célból szük­ségesnek tartja személyi nemzeti kataszter összeállítását. A nemzetiségi területen önkor­mányzatot követel a központi hivatalokban is. Mindezeket szerződés biztosítaná, melyet a német nemzet kötne a kormánnyal. A kö­vetkező hetekben egész sereg idevágó törvény­javaslatot nyújt majd be a szudétanémet párt és ha ezek nem találnának megértésre, akkor még fokozottabb mértékben fogja használni a nemzetközi jogot mind­eddig.­­ Kedd, 1937 március 2. A magyarországi sajtó részletesen foglalkozik még.. most is a* sortűzzel elfojtott pécsvidék sztrájkkal. A polgári­­világnézetű „Esti Kw* ri ?“ a polgári társadalom felelősségét hangok*­­tatja a dunántúli bányák népével kapcsolatba* és többek között a következőket irjk­ „A társadalom nem nézheti ölhetett kézzel, hogy becsületes, dolgozó emberek tömege ilyen borzal­más helyzetben tengődjék s ne találjon más ki­vezető utat nyomorúságából, mint azt, hogy idefe­­kint a maga és munkástestvérei éhhalálával és az aknák felrobbantásával vagy elárasztásával fe­­nyegetődzék ... Azzal, hogy legutóbbi­­ éhségsztrájkjukat „lever­ték“, ez a kérdés koránt sincs elintézve; nincs mindaddig, amíg sorsukat nem biztosítják és meg nem javítják. A probléma bizonyára nem könnyű, de nem is leh­et olyan súlyos, hogy egy civilizált társada­lomnak kétségbeesett tehetetlenséget kelljen , vele szemben tanúsítania. Őszintén számot kell vetni a helyzettel és ennek alapján kell megsegíteni azokat, akik az állapotok visszaságának eddig legkeményebben sújtott áldozatai voltak! Egy öntudatos és polgárosodott társadalom tartozik ezzel szegény és elesett tagjainak, tar­tozik a szociális igazság m­a annyit hangoztatott elvének, de tartozik saját biztonságának is Rent nélkül nincs kenyér , és kenyér nélkül nincs biztosítva a rend.“ A szociáldemokrata párt napilapja, a „N­ép­­s­z­a­v­a“ válaszol a reakciós, szélsőséges jobb­oldali sajtó azon vádjaira, hogy a bányászokat felbujtók izgatták fel a sztrájkra. Vannak fel­bujtók, de a legfőbb' felbujtót nem­ 'keresőt 'és szándékosan nem­ találják. „Felbujtó: a munkások szörnyű, elviselhetetlen helyzete, a vállalat rideg, kíméletlen munkabér­politikája. Felbujtó: az a könnyelmű közömbös­ség ,melyet a magyar kormányok a munkások szociális ügyei iránt tanúsítottak. Jobboldali ura­lom van nálunk. S ennek a jobboldali politiká­nak belső lényegét semmi sem bizonyítja jobban, mint ennek a négyezer bányásznak a sorsa. Sem­mi sem bizonyítja jobban, mint az ipari és a mezőgazdasági munkásság helyzete. Semmi sem jellemzőbb erre,, mint az a féktelen demagógia, amely a nyilaskeresztet, a horogke­resztet, a kékkeresztet, a kaszát és a kampót, a rendi államot és a szociális jelzőket egyaránt felhasználja politikai céljai érdekében. Merészsé­gükben mindenkit túllicitálnak, demagógiájukban verhetetlenek, antikapitalista jelszavaikban felül­múlhatatlanok, de lényegükben változatlanul kö­zömbösek és könnyelműek, minden munkásügy iránt, érzéketlenek, rosszakaratúak. Igen, a bányamunkások sorsa a magyar mun­kások sorsa! És ezen csak úgy lehet segíteni, ha magunk segítünk rajta. Akkor nem éri majd ar­cunkat az éhség korbácsütése után a szégyen és a megaláztatás korbácsütése is, mert az, amit most elbizakodottságában a DGT művei, elvisel­hetetlen szégyen és erre nincs más szó, nincs más érzés, mint: a megvetés.“ A ZIPSEREK HENLEIN ELLEN Prága, március 1. — A szepességi német párt bizalmi férfiai a múlt héten konferen­ciát­ tartottak Kézsmárkon. A gyűlés napi­rendjén egyrészt a szudétanémet párthoz, másrészt a kormányhoz való viszonyuk sze­repelt. Nitseh képviselő kijelentette, hogy a­ szudetanémet párttal semmilyen kapcsolataik n­incsenek és nem is szándékoznak velük kö­zelebbi összeköttetésbe lépni, mert a szudéta­­német párt politikája nincs összhangban ed­digi hagyományaikkal és életfeltételeikkel. Üdvözlik a cseh-német kiegyezést. ÚJ BARLANGOK KASSA KÖRNYÉKÉN Kassa, február 27. — A természetbarátok egyesülete bejelentette­ a kassai városi ta­nácsnak, hogy a múlt évben október vége felé Kassa környékén cseppkőbarlangokat fedeztek fel. A barlanghoz három méter ma­gas és hatvan méter hosszú folyosó vezet. Több nagytermet találtak, melyeknek szá­mát eddig még pontosan nem állapították meg. A barlang tetejéről cseppkőnyulványok függnek alá. A cseppkőbarlang alján sok csontváz fekszik, melyek minden valószínű­ség szerint barlangi medvék maradványai. A barlangot négy kassai természetbarát fedezte fel forráskeresés és kutatás közben. Hogy miért titkolták négy hónapig felfedezé­süket,­ nem ismeretes. m­mm­­­0 Magyar Napot .

Next