Magyar Nap, 1948. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

MammrNap A BOLT, AMELY A NÉPÉ Rengő tokaszalonna, omló sajt, kövér kolbász, ízes kadar este 11-ig a Nyugatinál Pöfög­, sistereg, lassít és futtatva megáll a hatalmas mozdony. Özönlenek a le­szálló utasok. Három csen­gődi menyecske, hátukon megrakott kosárrak neki­­iramlik egymás sarkát ta­posva. — Hun a konzum! Siess mán, mingy ár öt ó­ra. Ott mérnek vásznat is! Hon­ne. Merre mennyünk, vasutas űrt.. •• A. Körúton, a Nyugati pá­lyaudvar homlokzati oldalán már kigyúltak az ívlámpák. Plakátok koszorúzzák körül a bejáratot. Lendülete®, óriás hetük állítják meg a járó­kelőt. __ — Mi van itt, új mozi! De­­hogy, konzum. Mi az! Gyere be Béla, nézzük meg. Nézd mama, halacskák úsznak a vízben... Söprűt is kaput! Nagyszerű, legalább nem ké­sem le a vonatot. .. Tódul a nép... „És tódul be a nép, az érke­zők, az elutazók, a sétálók, a környék lakói. Soha holtnak még ilyen sikere nem volt, mint a MÁV Konzum Szö­vetkezet új üzletének a­ Nyu­gati pályaudvaron. Reggel héttől este tizenegyig úgy lüktet itt az élet, mintha a nagyváros lázas vérkeringés­­ének ez volna a kitapintható pulzusa. A csengődi asszonyok már a pultnál mustrálják a sok kelmét. Deresszak­állú, vidéki bácsi söprűt válogat. UI.­ vo­nat fut be, újabb vásárlók özönlenek az ajtón. Ugrik a segéd csenget a génkasszon, szédült iramban folyik a ki­szolgál­ás: percek múlva öt óra, akkor már csak élelmi­szerek kaphatók. Negyvenöt ember mér, szen­­nyes, cso­magol a pultok mögött. Roham a tokaszalonna ellen öt óra. Kordonkötelet húz­nak a textiilters­ály elé. A tö­meg egyszerre rohanja meg a csemegés osztályú A pul­ton végig rengő tokaszalon­nák, paprikás és füstölt sza­­lonnacsíkok, omló sajtok, fel­vágottak, szalámirudak gar­madája. Hasas üvegekben ny­állcsorditó savanyúságok. Surrog a sonkaszeletelő gép. — És jó a sonka! — kér­dezi egy bundás hölgy. — Mert máshol három­negy van, maguknál meg csak kettő ki­­lencven. — Hogy jó-e! Eltun­ni, magam is veszek — tanús­kodik a vasúti hordár s vá­gat m­e­gállak tíz dekát. Fiatal, várandós munkás­­asszony sóvárogva nézi a nagy káposztáshordót — Jaj, le­g­edjen egy for­rást kóstolni- í­gy megkí­vántam! — rimánkodik ked­ves-mosolygósan a kiszol­gálónak. Aztán csippent a káposztából. Gyorsan és többen odaereglenek, kós­tolgatják a szép, szálas sa­­vanyúkáposztát. — Te, ez nagyon finom — mondja férjének a leendő kismama­­— Vegyünk itt pelenkákat is ... — Ad­om egy forintért a káposztából — szólal meg a­ sarki újságárusa­sszony. Hirtelen sokaknak gusztusuk támad a káposztára, viszik, mint a cukrot. Vasutasok állják körül az akváriumot. Malac nincs, balból készül majd a szil­veszteri vacsora. A háló el­merül a vízben, fickándozik benne a pot­y­ka. Ki­ vagy félkila? — Fogadjunk egy liter borba, hogy ez megvan egy kila — montjja az egyik vasutas. —­ Én aszondom, csak félkila lesz az. — No, fogadjunk. — Állód? Egy li­ter bor. Drága a bor, te! — Itt öcsé, a­ konzum­ba. — A, ne fogadj, ez mindig a Tiszát bújta. Ha ő mondja, tffv kiló, akkor egy kiló­ Süldőlány céduláról ol­vassa : — A Csonka néninek egy kilót. Nekünk másfelet­.. Hosszií a­ lista, kollektív bevásárlást intéz a kislány. A Lehel-útról idejár kenyér­ret vásárolni az egész ház­nak, Budapest egyetlen pék­je nem süt olyan jó kenye­ret, mint amilyet a kon­­zumban árulnak. Soha ilyen képet ! Gőzölgő húsokat, kövér kolbászt­ hoznak. Kalauzok, szerelők,­­mindenrendű dol­gozók sereglenek ,a villany melegítő köré­ vásárolják a vacsorát. Hozzá mustárt, savjírnyút. A finom párák becsalogatják az utcáról az embereket, ott szorong egy­más mellett a­ rikkancs, a kocsivezető, a könyvelő, a manikűrös kisasszony, a sofőr, a viciné, kalapos dá­mák és fejkendős asszonyok. Soha ilyen képet! A dolgo­zók, akik osiaik, szemlélték, nézték sóvárgóan a cseme­­gésboltok kirakatait, most vásárolnak. Az övék a bolt. A konzum, Overallos férfiak, egyenru­hás vasutasok toporognak Az italos pult előtt- Tanár­kodnak, m­i legyen a szil­veszteri itóka,­ kadar vagy rizling. A karcsú, formás pala­ck­ok szép rendje a pol­cokon kelleti magát. A be­szélgetés nevető virágokra bomlik. Miért! Olcsó itt a bor. Forintokkal olcsóbb, mint másutt Vasúti kalauz, teljes úti felszereléssel, eirokrizst vásá­rol. Hat­ kilót. — Annyira szereted? •— kérdi aj komája. — A rokonoknak veszem, hurkába. "Visszakapom kósto­lóba, disznóölés után. A „panasz** S viszi a nagy csomagot. Mindenki cipekedik. Izgatott asszony fut be, jaj, van-e még hal! Most jött a debre­ceni vonattal a vendég, nincs otthon semmi , vacsora. A potyka máris ott vergődik a mérlegen, az asszony fizet és fut vele haza. Egy csapat munkás áll­ít be, éjjeli lichtre sietők. En­nivalót vásárolnak. Egy ka­tona tíz citromot vesz, viszi a falujába. Aztán az egyik segéd izgatottan keresi a cégvezetőt és suttogva mond­ja neki: — Valaki a panaszkönyvet kérte... Nagy baj úszó munkáé, rö­vidre kopott ácseerazára í­rój­­a sorait, a panaszkönyv­be. Többen az órára néznek: kilencet mutat. Kilenc után öt­ perccel a munkás be­hajtja a panaszkönyvet és visszaadja a pénztárosnak. Elmegy. A kiszolgálók izga­tottan bújnak össze az írás fölött. »Alulírott dolgozó — ol­vassák a nagy, kerekded be­tűket — a meghatottságtól nehezen találok szavakat arra, amit itt tapasztaltam..­­Sok szerencsét kívánok... A 3 éves terv sikere érdekében minél több ilyen üzletet nyis­sanak a dolgozóknak­.. Szi­­geti Ferenc:« Tíz óra van. Ifjúmunkások vidám csapata, ront be sze­leden, széles jókedvvel Vas csórét vásárolnak. Bonkát. Konzum szalámit- Sajtot. Húst. Uborkák. Egy kopott­ruhás ifjú pár hagymás ba­tet vesz, ott majszolják a papirosból, összenevetnek cinkos, meleg mosollyal. A fiúk csengő nevetése betölti a boltok Nézi, szem­ügy­re ve­szik, felmérik és értékelik a sok finom fa­itot, au gusztu­sosan felhalmozott rengeteg ételt, mint a, nagyvilág kis hányadák amely ízeivel ott kínálkozik most már az ő számukra is. Nincs mese! Van kaja! — Itt nincs mese! Itt van kaja! Az ujjongó felkiáltásra ** * mintegy kórusban zik a nevetés. Szíj sem veszik, amikor boltba Gerő Ernő körüljárja a pulto kérdést intéz ai ki­­hoz. Számok in Halból 12 mázsa mai napon. Én mázsa felvágott­­ mázsa. A miniszter sen hallgatja a Egy percig még két egy átfogó tekintett hez öleli­k vidáman gő, vásárló dolgozó dolgát, az egész élet, látványt. Aztán kéz, a segédekkel és első­gédek boldogan rakó Mindjárt ü­zemet Nemsokára bezárják JézS­AHAIM ...és Ön melyikre szavazn Minden van, ami szem-szájnak ingere... No, ebből a flauerból rágjon le segéd úr! — mondják a csengődi asszonyok A változatosság kedvéért most Nizzában rendeztek szett­­ségkirálynő- választást 1948 január 1. ) Nomonizgatott -- Nem tudtam bevárni,amíg a feleségem késs a toilette! és az előadást nem akartam lekésni! Rozsdamentes evőeszközöket veszek. Priváttól is. KOVÁCS ALBERT Mártírok­ út­ja 9. Telefon: 268-541 és 160-367 IDEÁLIS TÉL)­­ IDEÁLIS TÉL) KLÍMÁN IDEÁLIS ÜDÜLÉST NYÚJT PENZIÓ ÁRON 'Szabadsághegy! (Dr. Györki) .szanatórium : XIL, Melinda-út 16. Telefon: 161-806 és Mátyás Király Szanatórium XII., Mátyás király­ út 1. Telefon: 161-824 Magy. leszámítoló és Pénzváltó Báni Buda­pest, V. Dorottya utca Alapítási év: 1861. Ezelőtt’. MAL VIEUX C. J. Alapítva: 1829. Fiókok: Budapesten és vidéken. Pénzintézeti érdekelt­ségek az ország jelentősebb városaiban.

Next