Magyar Napló, 2012 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

A Magyar Írószövetség lapja Megjelenik havonta ISSN 0865291 0 A szerkesztőség címe (Írott Szó Alapítvány) 1092 Bp., Ferenc krt. 14. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 77. Számlázási cím: 1062 Bp., Bajza u. 18. Telefon/fax: 413-6672; 413-6673 Szerkesztőségi mobil: (70) 388-7034 Központi e-mail cím és előfizetés: info@magyarnaplo.hu Elérhetőséggü­nk a világhálón: www.magyarnaplo.hu www.facebook.com/magyarnaplo magyarnaplo.blog.hu Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Bp., Ferenc krt. 14.) és a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.). Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Bp., Táblás u. 32.) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága (1080 Bp., Orczy tér 1.) Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, emailen (hirlap@posta.hu), faxon (303-3440) egy évre 7390 Ft, fél évre 3870 Ft. További információ: 06-80-444-444 Elektronikus formában terjeszti a Digitalbooks.hu Kft. www.digitalbooks.hu Nyomda: Pannónia Print Kft. (1139 Bp., Frangepán u. 16.) A folyóirat kedvezményes áron megrendelhető szerkesztőségünkben is: • személyesen: 1092, Budapest, Ferenc krt. 14.1­5. • levélben: 1450, Budapest, Pf.: 77. • telefonon: 06-1-413-6672 • e-mailen: info@magyarnaplo.hu Negyedéves előfizetés: 1650 Ft (3 szám) Féléves előfizetés: 3300 Ft (6 szám) Egyéves előfizetés: 6600 Ft (12 szám) Nyereményjáték: Új és régi előfizetőink között a Magyar Nemzeti Galéria Ferenczy Károly ] kiállítására szóló jegyeket, valamint értékes könyveket sorsolunk ki. A sorsolás eredményét 2012. februári számunkban tesszük közzé. Nyelvhatár Erről a fogalomról azt hja pld. a Magyar Katolikus Lexikon: az „egy nyelven beszélőknek az évszázados közigazgatási vagy országhatároktól rendszerint független települési határa... Megváltoztatása egy nem­zedéken belül rendszerint a politikai erőszak, s nem a népesség elöregedésének, vándorlásának következménye. A XIX-XX. században alakított államok legfőbb nemzeti törekvése a (magyar) nyelvhatár zsu­gorítása, a nyelvszigetek kialakítása, majd fölszámolása pl. a Délvidéken, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján...” Érdekes, hogy a szócikk szerzője meg sem említi Őrvidéket, mai nevén Várvidéket, egyszóval a Trianon utáni Burgenlandot, amelynek csaknem háromszázezer főt számlált Magyarországtól Ausztriához átcsatolt népessége, és ahol mára nagyrészt eltűntek a magyar anyanyelvű közösségek. Nem csak a térképről: a közelmúlt népszámlálások tanúsága szerint ma jó, ha ötezren beszélik még itt nyelvünket. Nem véletlen. Mikor a kilencvenes évek elején demokráciát tanulni kon­ferenciákra, szemináriumokra Bécsbe utaztam, a jó kedélyű osztrák kollegák magyar voltomra tekintettel, kedveskedve burgenlandi viccekkel szóra­koztattak. Ezek a hazai rendőrviccekre hasonlítottak, de „a burgenlandiak” dőresége minden elképzelhetőt felülmúlt bennük. Példaként említek egyet: a burgenlandi (őslakos, értsd magyar) úgy akar a nyilvános telefonfülkéből telefonálni, hogy kinyitja a fülke ajtaját és bekiabálja, hogy jöjjön gyorsan a mentő, mert mindjárt megszül a felesége. A fehér asztal mellett egyöntetűen nagy kacajt, hogy ne mondjam, röhejt kiváltó viccek segítettek megérteni, miért olvadtak be ilyen nyomtalanul a többségi nemzetbe egykori honfitársaink. Az idegen nyelvű iskola, templom és média mellett az is nagy szerepet játszhatott ebben, hogy magyarságuk , burgenlandiságuk közgúny tárgya lett. Védelmet ez ellen - úgy látszik - sem a nevezetes nyugati demokrácia, sem az anyaország nem kívánt nyújtani. Tehát az erőszakos politikai módszerek mellé nyugodtan odasorolhatjuk a kulturális alacsonyabb­rendűségbe szorítást, mint a identitásváltás egyik leghatékonyabb okozóját. Önképünk, kulturális meghatározottságunk a tudatunk legmélyén, Jung kifejezésével élve, a kollektív tudatalattiban gyöke­redzik. Egyik legsérülékenyebb pontunk ez, mert itt található személyiségünk kulcsa. Ezért tartja fokozottan védendőnek a modern lélektudomány. A nyelvhatárt a tudósok az iskolai oktatás határára teszik. A Kárpát­medencei magyarság egyik legsúlyosabb gondja a nyelvhatár felgyorsult zsugorodása, a folyamatos szórványosodás, mert ez - pozitív diszkrimi­náció hiányában - asszimilációhoz vezet - mondja ki Bodó Barna Szórvány és nyelvhatár című könyvében a szomorú igazságot. Mi segítheti leginkább a szórványban, anyanyelvével kisebbségben vagy magányban élő embert, embercsoportot a kulturális tudatának feladása elleni küzdelemben? Az, ami mindannyiunk életét segíti, ha mindenkor eljuthat hozzá a saját anyanyelvű közösségének megmaradást erősítő üzenete. Az, ha 21:05 perckor nem némul el Kárpát-medence szerte a szegényebbek, idősebbek által egyedül befogható középhullámon a Kossuth Rádió adása. Az, ha nem kell túl gyakran, nagy szakszerűséggel az újabb műholdak után forgatni a Duna Televízió antennáját. Ha az anyanyelvet mértékadó módon beszélő és lényeges közlendőket megszólaltató közösségi hang mindig elérhető számára (és számunkra). Mezey Katalin MAGYAR NAPLÓ2012. január , www.magyamaplo.hu

Next