Magyar Napló, 2015 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2015-01-01 / 1. szám
A Magyar Írószövetség lapja Megjelenik havonta ISSN 0865291 0 A szerkesztőség címe (Írott Szó Alapítvány) 1092 Budapest, Ferenc krt. 14. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 77. Számlázási cím: 1062 Bp., Bajza u. 18. Telefon/fax: 413-6672,413-6673 Szerkesztőségi mobil: (70) 388-7034 Központi e-mail cím és előfizetés: info@magyarnaplo.hu Elérhetőségünk a világhálón: www.magyarnaplo.hu www.facebook.com/magyarnaplo Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Bp., Ferenc krt. 14.) és a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.). Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Bp., Táblás u. 32.) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága (1080 Bp., Orczy tér 1.) Előfizethető valamennyi postán, a kézbesítőknél, e-mailen (hirlap@posta.hu), faxon (303-3440) Egy évre 7500 Ft, fél évre 3900 Ft. További információ: 06-80-444-444 Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Bp., Frangepán u. 16.) A folyóirat megrendelhető szerkesztőségünkben is: • személyesen: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14.1/5. • levélben: 1450 Budapest, Pf.: 77. • telefonon: 06-1-413-6672 • e-mailen: info@magyarnaplo.hu 2015. január www.magyamaplo.hu Focistadionok és más vesszőparipák Adózni nem szeretünk, nyilván. De azért kapjon minden állami alkalmazott magasabb fizetést, legyen jobb az oktatás, az egészségügy színvonala, legyenek jobbak az utak, az internet-hozzáférés, a szociális ellátás, egyszóval, kerüljön mindenre pénz. Honnan? Hát, például, ne költsön a kormány focistadionok építésére! Újabban számtalanszor elhangzik ez a demagóg javaslat, ez a hamis szólam. Ha a sport és benne a labdarúgás természetes hasznát, például az egészségünkre, a fizikai teljesítményünkre, a közösségi együttműködő képességünkre tett jó hatását nem tekintjük is, tudható, hogy a stadionépítési program költségei jelentéktelenek az oktatás ügyéhez vagy az egészségügyéhez képest. Mégis folyton ezekkel állítja párhuzamba az ellenzék, és nyomán a sajtó. A stadion-ellenzők arról a nyilvánvaló tényről sem ejtenek soha szót, hogy a sport, a labdarúgás manapság az egyik legjövedelmezőbb „iparág”: világszerte kulturált szórakozást kínál a szurkolók sokezres tömegeinek, akiknek utazásai, a rájuk alapozott sportruházat- és emléktárgyüzlet, a sportújságok és kiadványok széles köre és a médiaközvetítések díjai hatalmas bevételeket hoznak. Aki a stadionépítés ellen tiltakozik, tulajdonképpen azt követeli, hogy a magyar sport - és a magyar gazdaság - maradjon ki ebből az üzletből. Nem sokkal okosabb ez a követelés annál, mintha valaki a munkahelyek létesítése ellen tiltakoznék (persze vannak ilyenek is). De találunk más furcsaságokat is - például a pedagógus-érdekvédők követelései közt. „Ne szállítsa le a kormányzat a tankötelezettség korhatárát 16 évre.” Ez a felhívás az általános iskolai tankötelezettségre vonatkozik. Aki ezt leírta, aligha lehet gyakorló pedagógus, de gyakorló szülő sem, hiszen nem tudja, hogy már egy tizenhat éves is, hát még a tizenhét-tizennyolc éves, milyen megalázónak tartja, hogy a törvény bekényszeríti őt az általános iskolába, a nála jóval fiatalabb iskolatársak közé. Nem tudja azt sem, mekkora életmódbeli, sokszor családi állapotbeli különbség van egy hat-tizennégy és egy tizenhét-tizennyolc éves között. Az elmúlt években nem hallotta a pedagógusok állandó panaszát és elégedetlenségét amiatt, hogy megoldhatatlan problémát jelentenek a túlkoros diákok, akik iskolakerülés vagy bukások miatt ottragadnak sokszor az általános iskola alsó tagozatában. Ha hajlandók egyáltalán tanításra járni. És akkor még nem beszéltünk a hét-nyolc-tízéves osztálytársak helyzetéről, akik számára - ritka kivételtől eltekintve - állandó fenyegetettséget jelent, hogy össze vannak zárva a gyermekkorból rég kinőtt, nagy fizikai fölénnyel bíró sihederekkel. Komolyan gondolja az, aki indulatokat gerjeszt, demonstrációkat szervez, hogy ezekre a nagy kihívást jelentő társadalmi problémákra nem felelős - és még felelősebb - szakmai munkával, nem a sajátos helyzethez alkalmazkodni képes szakemberek erőfeszítései révén, hanem politikai demagógiával lehet megoldást találni? Mezey Katalin | MAGYAR