Magyar Napló, 2018 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2018-09-01 / 9. szám

SZEMN­A­IAK Imre került be a testületbe. Közülük Veress Sándor kiváló eredményeket ért el a népzenekutatás terü­letén, valamint a korszerű nemzeti zenepedagógia megalapozásában. Waldbauer Imre pedig szintén nem­zetközileg elismert hegedűművész volt. Az „új” tagok közül Kókai Rezső mint zeneszerző jó szakember volt, később a Magyar Rádió zenei osztályának veze­tőjeként vált ismertté. Szakmai szempontból magas színvonalat képviselt Harmat Artúr karnagy-zene­szerző, aki már 1924-től a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Alkotómunkájának részeként számos egyházi zeneművet komponált, és sok szaktanulmányt írt. Vásárhelyi Zoltán zeneszerző, karnagy pedig 1938-tól vezette a korabeli munkáskórusokat. A II. világháború utáni felsőoktatási átalakulás időszakában több professzori kinevezésre is sor ke­rült. 1945-1946-ban a Zeneművészeti Főiskolán azon­ban csak két új tanár kapott katedrát: Kadosa Pál és Szabolcsi Bence. A „modern” zeneszerzőként (és elő­adóművészként) számon tartott Kadosa a zongora fő­tárgy tanára volt a Zeneakadémián, Szabolcsi Bence pedig zenetörténeti tárgyak oktatójaként lett profesz­­szor.13 A professzori kinevezések körül nem alakult ki még politikai és sajtópolémia, és a tanári kart sem érte olyan támadás, mint az ország többi egyetemén. A zenetudomány akadémiai pozíciói viszont sokat javultak azáltal, hogy az MTA 1945. május 28-30-i nagygyűlésén Kodály Zoltán és Bartók Béla az Aka­démia rendes tagja lett.14 A magyar Külügyminisz­térium azzal is kifejezésre juttatta Bartók erkölcsi el­ismerését (tudományos megbecsülése mellett), hogy 1945. július 10-én szóbeli jegyzékben kérte a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottságot, biztosítsa a zene­szerző és felesége hazatérését. A Bartók-házaspáron kívül más zenei kiválóság, köztük az 1921-től az USA-ban élő Ormándy Jenő repatriálását is kezde­ményezte a Magyarok Világszövetsége. Ám végül sem Bartókék, sem a Hubay-tanítvány Ormándy nem tért haza. A világhírű hegedűművész-karmester 1985. március 12-én halt meg Philadelphiában. A magyar zenetudomány elismerését jelentette az is, hogy 1946 júliusában Kodály Zoltán került a Ma­gyar Tudományos Akadémia élére. Kodály elnöki megbízatásának többek között azért is volt nagy je­lentősége, mert megválasztásakor úgy tűnt, meg­oldódhat a természet- és társadalomtudósok között akkor már közel két éve zajló súlyos konfliktus.15 Hatalmas tudományos és erkölcsi sikerként értékel­hető, hogy az Akadémia tagválasztó és tisztújító közgyűlése egyhangúlag Kodály Zoltánt választotta elnökének (az intézmény másodelnöke Szent-Györ­­gyi Albert lett, Voinovich Géza pedig főtitkárként folytatta tevékenységét16). Kodály további tudomá­nyos megbecsülését jelzi, hogy az Akadémia négy tiszteleti tagja közé őt is beválasztották.17 A zenei elit közéleti szerepvállalása Mivel a háború utáni magyar kultúrdiplomáciának kiemelt területe volt a zenediplomácia, nem meglepő, hogy a zenetudományi elit és a zeneművészek aktív szerepet vállaltak az 1945 és 1946 folyamán létrejött civil szervezetekben, baráti és művelődési társasá­gokban. Az első, külföldi országokkal kapcsolatokat kiépíteni és ápolni szándékozó társaság az 1945. júli­us 9-én, a Pázmány Péter Tudományegyetemen lét­rejött Magyar-Szovjet Művelődési Társaság volt. A Társaság előkészítő bizottságának elnöki tanácsá­ban jelen volt Kodály Zoltán is 18 (rajta kívül pedig a zenetudományos elit olyan kiválóságai, mint Bárdos Artúr, Lajtha László, Vedres Márk, Waldbauer Imre, Zathureczky Ede, továbbá Palló Imre19). A szovjet kapcsolat kiépítésének fontossága ma­gyar részről a kultúra és a tudomány minden terüle­tén megfogalmazódott. Nem véletlen, hogy az együtt­működés jelentőségének hangsúlyozása jellemezte a Társaság 1946. július 7-én, a Zeneművészeti Fő­iskolán tartott országos kongresszusát is.20 Mivel Magyarország számára a zenediplomácia kiemelten fontos volt. Gyöngyösi János külügyminiszter 1946 augusztusában kívánatosnak tartotta, hogy a ma­gyar-szovjet kulturális kapcsolatok kiépítése céljá­ból prominens zeneművészek vendégszerepeljenek a Szovjetunióban.21 A zenei kapcsolatokra tett ma­gyar kezdeményezésre a szovjet fél udvariasan, de 13 Mindkét kinevezéssel kapcsolatban elmondható, hogy a dokumen­tumok nem a hivatalos Magyar Közlönyből származnak, hanem indirekt források bizonyítják a tanárok előléptetéseit. 14 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973, összeállítot­ta: Fekete Gézáné, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1975, 549.; N. Szabó József: Magyar kultúra - egyete­mes kultúra. Magyarország kultúrdiplomáciai törekvései 1945- 1948, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998,126-127. 44 15 Népszava, 1946. július 1.; Népszava, 1946. július 4. 16 Szabad Nép, 1946. július 27. 17 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1975, i. m., 549-550. 18 Szabad Nép, 1945. március 3. 19 Új Magyar Központi Levéltár (UMKL) XIX­I-1 e. 1945-911. 20 Népszava, 1946. július 5., 7. 21 UMKL XIX-I-1 i. 1946-10 2220; UMKL XIX-I-1 e. 1946-96835 NAGYAI NAPÚ 2018. szeptember www.magyamaplo.hu

Next