Magyar Napló, 2018 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2018-09-01 / 9. szám
SZEMNAIAK Imre került be a testületbe. Közülük Veress Sándor kiváló eredményeket ért el a népzenekutatás területén, valamint a korszerű nemzeti zenepedagógia megalapozásában. Waldbauer Imre pedig szintén nemzetközileg elismert hegedűművész volt. Az „új” tagok közül Kókai Rezső mint zeneszerző jó szakember volt, később a Magyar Rádió zenei osztályának vezetőjeként vált ismertté. Szakmai szempontból magas színvonalat képviselt Harmat Artúr karnagy-zeneszerző, aki már 1924-től a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Alkotómunkájának részeként számos egyházi zeneművet komponált, és sok szaktanulmányt írt. Vásárhelyi Zoltán zeneszerző, karnagy pedig 1938-tól vezette a korabeli munkáskórusokat. A II. világháború utáni felsőoktatási átalakulás időszakában több professzori kinevezésre is sor került. 1945-1946-ban a Zeneművészeti Főiskolán azonban csak két új tanár kapott katedrát: Kadosa Pál és Szabolcsi Bence. A „modern” zeneszerzőként (és előadóművészként) számon tartott Kadosa a zongora főtárgy tanára volt a Zeneakadémián, Szabolcsi Bence pedig zenetörténeti tárgyak oktatójaként lett profeszszor.13 A professzori kinevezések körül nem alakult ki még politikai és sajtópolémia, és a tanári kart sem érte olyan támadás, mint az ország többi egyetemén. A zenetudomány akadémiai pozíciói viszont sokat javultak azáltal, hogy az MTA 1945. május 28-30-i nagygyűlésén Kodály Zoltán és Bartók Béla az Akadémia rendes tagja lett.14 A magyar Külügyminisztérium azzal is kifejezésre juttatta Bartók erkölcsi elismerését (tudományos megbecsülése mellett), hogy 1945. július 10-én szóbeli jegyzékben kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, biztosítsa a zeneszerző és felesége hazatérését. A Bartók-házaspáron kívül más zenei kiválóság, köztük az 1921-től az USA-ban élő Ormándy Jenő repatriálását is kezdeményezte a Magyarok Világszövetsége. Ám végül sem Bartókék, sem a Hubay-tanítvány Ormándy nem tért haza. A világhírű hegedűművész-karmester 1985. március 12-én halt meg Philadelphiában. A magyar zenetudomány elismerését jelentette az is, hogy 1946 júliusában Kodály Zoltán került a Magyar Tudományos Akadémia élére. Kodály elnöki megbízatásának többek között azért is volt nagy jelentősége, mert megválasztásakor úgy tűnt, megoldódhat a természet- és társadalomtudósok között akkor már közel két éve zajló súlyos konfliktus.15 Hatalmas tudományos és erkölcsi sikerként értékelhető, hogy az Akadémia tagválasztó és tisztújító közgyűlése egyhangúlag Kodály Zoltánt választotta elnökének (az intézmény másodelnöke Szent-Györgyi Albert lett, Voinovich Géza pedig főtitkárként folytatta tevékenységét16). Kodály további tudományos megbecsülését jelzi, hogy az Akadémia négy tiszteleti tagja közé őt is beválasztották.17 A zenei elit közéleti szerepvállalása Mivel a háború utáni magyar kultúrdiplomáciának kiemelt területe volt a zenediplomácia, nem meglepő, hogy a zenetudományi elit és a zeneművészek aktív szerepet vállaltak az 1945 és 1946 folyamán létrejött civil szervezetekben, baráti és művelődési társaságokban. Az első, külföldi országokkal kapcsolatokat kiépíteni és ápolni szándékozó társaság az 1945. július 9-én, a Pázmány Péter Tudományegyetemen létrejött Magyar-Szovjet Művelődési Társaság volt. A Társaság előkészítő bizottságának elnöki tanácsában jelen volt Kodály Zoltán is 18 (rajta kívül pedig a zenetudományos elit olyan kiválóságai, mint Bárdos Artúr, Lajtha László, Vedres Márk, Waldbauer Imre, Zathureczky Ede, továbbá Palló Imre19). A szovjet kapcsolat kiépítésének fontossága magyar részről a kultúra és a tudomány minden területén megfogalmazódott. Nem véletlen, hogy az együttműködés jelentőségének hangsúlyozása jellemezte a Társaság 1946. július 7-én, a Zeneművészeti Főiskolán tartott országos kongresszusát is.20 Mivel Magyarország számára a zenediplomácia kiemelten fontos volt. Gyöngyösi János külügyminiszter 1946 augusztusában kívánatosnak tartotta, hogy a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok kiépítése céljából prominens zeneművészek vendégszerepeljenek a Szovjetunióban.21 A zenei kapcsolatokra tett magyar kezdeményezésre a szovjet fél udvariasan, de 13 Mindkét kinevezéssel kapcsolatban elmondható, hogy a dokumentumok nem a hivatalos Magyar Közlönyből származnak, hanem indirekt források bizonyítják a tanárok előléptetéseit. 14 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973, összeállította: Fekete Gézáné, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1975, 549.; N. Szabó József: Magyar kultúra - egyetemes kultúra. Magyarország kultúrdiplomáciai törekvései 1945- 1948, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998,126-127. 44 15 Népszava, 1946. július 1.; Népszava, 1946. július 4. 16 Szabad Nép, 1946. július 27. 17 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1975, i. m., 549-550. 18 Szabad Nép, 1945. március 3. 19 Új Magyar Központi Levéltár (UMKL) XIXI-1 e. 1945-911. 20 Népszava, 1946. július 5., 7. 21 UMKL XIX-I-1 i. 1946-10 2220; UMKL XIX-I-1 e. 1946-96835 NAGYAI NAPÚ 2018. szeptember www.magyamaplo.hu