Magyar Nemzet, 1899. október (18. évfolyam, 271-301. szám)
1899-10-01 / 271. szám
1899. október 1. MAGYAR NEMZET, Fokváros, szeptember 30. A South African News-nak azt jelentik Pretoriából, hogy az ottani kormány bizottságot küldött ki, amelynek az a feladata, hogy átvegye olyan külföldiek kérvényeit, akik hajlandók a vagyon védelmével megbízott külön rendőrségbe belépni. FŐVÁROS, Budapest, szeptember 30. (Munkanélküli munkások műhelye.) Az általános közjótékonysági egyesület azt az emberbaráti czélt tűzte ki, hogy a munkanélküli munkások számára műhelyt rendez be, hol minden munkás mindig kap foglalkozást. Ezt a műhelyt október közepén nyitják meg a Baross-utcza 54. szám alatt, ahol eddig a népkonyha volt. A faczér munkások, mesterlegények itt nagyobbára a főváros számára fognak dolgozni apróbb javításokat. A napi bér 30 krajczár lesz. A műhelyt Glück Frigyes rendezi be a saját költségén. (Új elemi iskola a Zugligetben.) A főváros a Zugligetben az ottani viszonyoknak megfelelő kisebb elemi iskolát építtetett a régi helyébe. Az épület immár készen van s azt az építési felügyelőbizottság ma délelőtt átvette. • (A kőbányai mészárosok panasza.) Ma délelőtt a kőbányai mészárosok testületének egy küldöttsége járt Schmitterer Imre főv. bizottsági tag vezetése mellett Halmos János polgármesternél. A küldöttség szónoka a kőbányai mészárosok panaszát adta elő. Azon panaszkodnak, hogy a hasvágási szabályzat minden rendelkezése ránehezedik ugyan a kőbányai mészárosokra, de mivel Kőbánya a vámvonalon kívül esik, a legnagyobb mértékben ki vannak téve a vidékről beözönlő húsárusok konkurrencziájának. Egzistencziájuk érdekében kérik a polgármestert, hogy a szerintük, jogosulatlan konkurrencziától óvja meg. Halmos polgármester megígérte, hogy az illető ügyosztály rétjőn meg fogja vizsgáltatni az ügyet s a mennyire lehetséges segíteni fog a kőbányai mészárosok baján. (Az iskolaszéki választások.) Az igazoló választmány ma délelőtt ülést tartott, Mérő János kir. tanácsos elnöklése mellett; előadó Bárczy István tanácsjegyző volt. Megállapította a bizottság, hogy az iskolaszéki választások napja 1899. évi október hónap 10-ikén (kedden) lesz. A szavazás reggel 8-tól este 8-ig tart, s megszakítás nélkül. A választások helyiségei s elnökségei a következők : I. kerület: várbeli városháza; elnök: Scheich Károly; helyettes: Osztoics Mihály; II. kerület: kerületi elöljáróság épülete; elnök: Hampel Sándor; helyettes: Freyberger Pál; III. kerület: elöljárósági épület; elnök: Palotai Rezső; helyettes: Lang György; IV. kerület: régi városháza tanácsterme; elnök: Morlin Imre; helyettes: Heinrich István; V. kerület: elöljárósági épület; elnök: Unger Alajos; helyettes: Stiller Mór; VI. kerület: érsek-utczai elemi iskola épülete; elnök: Németh Titusz; helyettes: Ottl Antal; VII. kerület. Nyár-utcza 9. sz. iskolaépület; elnök: Ehrlich G. Gusztáv; helyettes: Stadler Károly ; VIIi. kerület: Bezerédj-utczai elemi iskolaépület; elnök: Császár Jenő; helyettes: Ebner János; IX. kerület: elöljárósági épület; elnök: Wagner Géza; helyettes: Hindy Kálmán; X. kerület: elöljárósági épület; elnök: Pruckler László ; helyettes: Bálintit Sándor. Bejelentette végül az igazoló választmány mai ülésén az előadó, hogy a budapesti büntető törvényszék megszüntette az eljárást abban a feljelentésben, amelyet Csorba Ferencz és Delmedico Ágost tett, az 1897. évi deczember hónapban lefolyt II. kerületi községi választások alkalmából, a szavazójegyekkel történt állítólagos visszaélések tárgyában. TÁVIRATOK. A spanyol válság. Madrid, szeptember 29. (Fabra.) Silvera miniszterelnök San Sebastiánba utazása előtt kijelentette, hogy nem mondott le. A régenskirálynénak egyszerűen azt akarja ajánlani, hogy néhány miniszter helyett másokat nevezzen ki. Silvera azt mondta továbbá, hogy konferálni akar Martinez Campos-szal, aki most San Sebastianban időzik. San Sebastian, szeptember 29. (Fabra.) Martinez Campos tábornagy visszautasította a kabinetbe való meghívást, de kijelentette, hogy a kormányt támogatni fogja, amit nézete szerint az összes konzervatívok fognak tenni. Fidal holnap konferálni fog Silvera miniszterelnökkel és Martinez Campos tábornagygyal. A miniszterválság megoldását holnapra várják. Azt hiszik, hogy két vagy három miniszter kilép a kabinetből. Madrid, szeptember 29. A hadtestparancsnokok ma este meglátogatták Polavieja adügyminisztert. Az ifjú törökök mozgalma. Filippopol, szeptember 30. Konstantinápolyi jelentések szerint ott nagyon nyugtalankodnak az Egyiptomban időző ifju-törökök üzelmei és a Brindisibe összehívott kongresszus miatt s ez okból lépéseket tettek Kairóban és négy török tisztviselőt küldtek oda az ifju-törökök megfigyelésére. Hohenlohe és Miquel, Berlin, szeptember 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Míg a legélénkebb vita folyik Németországban a ('felett, várjon Miquel békét tud-e kötni politikai ellenfeleivel, addig Hohenlohe herczeg is szerzett magának nagyon erős ellenfeleket egy politikai szó tasztjával, amelyben kikelt Németország kereskedelmi politikája ellen. Hohenlohe herczeg ugyanis tegnap a geográfus kongresszus bankettjén felköszöntőjében többek közt ezeket mondta: Németország elsősorban iparállam akar lenni. A geográfusok pedig oly utakat keresnek, melyek a német és a világforgalom számára új fogyasztási területekre vezetnek; különösen azóta teszik ezt, mióta Németországot vámpolitikájának megváltoztatásával mindinkább iparállammá alakították át. Ezt — így folytatta Hohenlohe herczeg — mi földmivelők sajnálhatjuk, mert hiszen én is mint földbirtokos hozzájuk tartozom, hanem a mellett a kereskedelem és ipar jogait is teljes mértékben megóvni kívánom. Nincsen is többé itt visszafelé s igy nagy szüksége van Németországnak a geográfusok szolgálataira.« Ezen beszéd miatt az agráriusok erősen támadják Hohenlohe-t, kit Caprihez hasonlónak mondanak. Minden szépitgetés daczára is, az az alternativa fog előállni, hogy Hohenlohe vagy Miquel közül az egyiknek teljesen le fog tűnni a napja. (N. Fr. Pr.) Romániai nyomor. Bukarest, szept. 30. (Saját tudósítónktól.) A román kormány megengedte húsz járásnak, hogy a rossz termés következtében előállott nyomor enyhítésére 4.246.110 lejnyi kölcsönt vehessenek fel. (N. Fr. Pr.) Cseh-német viszálykodás. Brünn, szeptember 30. (A Magyar Nemzet eredeti távirata.) Tegnap este a rendőrség feloszlatta az építőmunkások gyűlését, mert a németek és csehek nyílt ülésen összevesztek egymással. Erre a németek a cseh redoute-épület elé mentek tüntetni. A rendőrség 11 tüntetőt elfogott. SZÍNHÁZAK. Budapest, szeptember 30. * Hírek az Operaházból. Az első karmesteri állást az Operaház vezetősége nagytekintélyű, elsőrangú karmesterrel akarja betölteni; az új első karmesteri állást úgy tervezik, hogy része volna az Operaház igazgatási teendőiben is. Mint értesülünk, tárgyalások folytak két kiváló német dirigenssel, Muck-kal és Sucher rel, azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre, mégpedig, mint hallatszik, nem anyagi differencziák okozták a tárgyalások eredménytelenségét. A tenoristakérdés is akuttá lett az Operaházban. Larizzának október végén lejáró szerződését még nem újították meg. Perotti maga nem győzi az öszszes hőstenori szerepeket, Arányi is többször lép fel, mint amennyire a tenorjával való helyes gazdálkodás megengedné. Az Operaház vezetősége a magyar énekesek között néz körül egy, ha nem is elsőrangú, de legalább a repertoárba beilleszkedni képes tenorista után. úgy beszélik, hogy föl is fedezett már az Operaház vezetősége egy alkalmas tenoristát Déry Jakab aradi színész személyében, ki legközelebb fel is lép a Bajazzók Cantojának szerepében. 5 * A Szulamit-kérdés. Valósággal kérdés, mégpedig izgató kérdés, amely sürgősen vár a megoldásra: kicsoda a Szulamit czímű opera igazi szerzője? Mert amolyan szerzője van egy tucatra való. A színlapon a zene szerzőjeként Davidsohn Emánuel szerepel, pedig ez a név fiktív valami és tulajdonosa talán soha nem is élt, vagy legalább zenét nem szerzett soha. Az eset eléggé érdekes és jellemző arra nézve, hogy részleteibe bocsátkozzunk. A Szalámit eredetileg nem opera, hanem énekekkel megszőtt epikai költeményféle. A minőt mindenfelé énekel a nép. A Szalamitot oroszországi zsidók énekelgették és egy közibénk szakadt szegény énekes, valami Ábrahamovicz Dávid nevű, hozta el hozzánk a muzsikáját, azaz hogy néhány jellemző ritmusa dalát. Ezeket azután eldalolta Donát Edének, a Kisfaludy-színház karnagyának, aki egybeállította, kiegészítette a töredéket, rendezetlen dallamokat s megszerezte őket a maga tulajdon kompoziczióival. Tette pedig mindezt igazgatójának, Slövesi Albertnek kívánságára, aki ezért fizetett neki kerek summában — harmincz forintot. Jól megjegyezni való: harmincz forintot! Mi több, nyomban írást is vett tőle, a melyben lemond minden utólagos követelésről. Donát ágról szakadt szegény ember, ki a harmincz forint csábításának nem mert ellentállani s eladta ilyenformán a lelkét »némely ezüstpénzekért«. Pedig, mint elbeszélte ma nekünk, éppen tizenhárom olyan szám van az operában, ami saját szerzeménye. A következő tizenhárom szám: 1. Nyitány, 2. az I. felvonás fináléja (Segíts meg Izrael Istene), 3. a II. felvonás nyitánya, 4. »Kutmelodráma«, 5. kettős Szulamit és Absolon között (Köszönöm neked nagy alkotó), 6. Leányfogás, 7. előjáték és introdukczió Szulamit dalához (Minden bánat talál enyhét), 8. a IV. felvonás fináléja (Hiába is kérdeztek), 9. Absolon elbúcsúzik Abigailtól (La la la), 10. a főpap bevonulása, 11. nyitány és előjáték (Szulamit és Mauvadi dala), 12. a VI. kép fináléja, 13. templomi jelenet. Az opera zenéjének szerzője ezek szerint Donát Ede. A Davidsohn nevet úgy főzte ki az élelmes direktor s azért tétette, úgymond, a szinlapra, mert Donát neve ismeretlen, a közönség bizalmatlanul fogadná. A mivel alattomban nyilván az értetődött, hogy a Davidsohn név még ismeretes, sőt népszerű a zenei világban! Elég az hozzá, hogy az opera fényesen sikerült, s most, hogy a Magyar Színház is fölvette műsorára, Kövesi Albertnek tőkepénzes napjai kezdődnek. Úgy tudjuk, az előadás bruttó jövedelmének 7 százalékát kapja estéről-estére. A boldogtalan Donát Ede pedig el van intézve véglegesen, sőt immáron azt is kétségbe vonják, hogy bárminemű köze volna az operához. Azt mondják, hogy egyszerűen összekompilált melódiákat s meghangszerelte azokat csak úgy, mint ahogy megcselekszi azt vidéken minden karnagy. Nevétől való megfosztatásába azonban Donát nem hajlandó beletörődni, mert ha eladta a lelkét, nem adta oda a nevét, a mely előtt talán jövő is áll még s a melytől olyan dicsőséget akarnak elvitatni, a mi jogosan megillette. Dolgát ügyvéd kezébe is adta már és Gleicsmann Lajos dr., fővárosi ügyvéd, úgy halljuk, be is adta a keresetet, mely Donát szerzői mivoltának megállapítását kéri. A szöveg szerzője, Goldfaden Dávid különben levelet irt Bachmann, budapesti főkántornak, aki jó barátja, s elpanaszolja nyomorúságát, meg hogy miként játszszák ki olyankor mindig mikor szerzői diját kéri. Darabjait egész Európában adják s mások meggazdagodnak rajta ő pedig az ínséggel küzd. Goldfaden különben rendkívül tudós ember s kiváló ismerője a zsidók történetének. Ebből is meríti darabjainak tárgyát, a melyeknek száma felülmúlja a hatvant. * A Kisfaludyak elnökválsága. A Kisfaludytársaságban támadt elnökválság ügyében egyik munkatársunk ma beszélt Gyulai Pállal a társaság elnökével, és a társulat, egyik legkiválóbb fiatal tagjával, Kozma Andorral. Gyulai Pál azt mondotta, hogy a lemondásra nézve még semmit sem határozott és semmiféle hivatalos lépést nem tett, meglehet, hogy bevárja a jövő rendes elnökválasztást, ami két év múlva lesz, de az nincs kizárva, hogy már a legközelebbi ülésen megteszi jelentését vagy szóval vagy írásban. Igen jól látja, hogy Bartókék ellene micsoda lépéseket tesznek, de ő azokra nem hederít. Előtte akkor is az a szempont lebegett, amikor Bartók és társai az ülésen ellene felvonultak, ami mindig valahányszor a társulat más ügyei kerülnek szóba, hogy ebbe a társaságba a politikát beengedniük nem szabad. Bartók pedig mindenütt, mindig pártpolitikát szolgál. Kozma Andor lehetetlennek tartja, hogy Gyulai most visszalépjen. Ez a Kisfaludy-társulatnak a teljes felbomlását jelentené. Ő ugyan