Magyar Nemzet, 1900. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-01 / 119. szám

4 MAGYAR NEMZET, 1900. május 1. július 11.) a maros­vásárhelyi 22. honvéd gyalog ezredtől, a nagyszebeni 23. honvéd gyalog ezred parancsnokává és Krajacsicz Fülöpöt (rang: 1900. július 20.) a károlyvárosi 26. honvéd gyalog ezred­nél, ezen ezred parancsnokává való kinevezés mellett; alezredesekké, 1900. május 1-ei ranggal, a következő őrnagyokat: Pólya Károlyt (1. rangszám) a nyitrai 14., Decker Jánost (2. rangszám) a debreczeni 3., okruthi Okrutzky Miksát (3. rangszám) a soproni 18., Dragics Szvetozárt (4. rangszám) az eszéki 28., Fabritius Győzőt (5. rangszám) a lugosi 8., Krbavac Joachimot (6. rangszám) az eszéki 28. és Gyertyánffy Bálintot (7. rangszám) a brassói 24. honvéd gyalog­ezrednél ; őrnagyokká. 1900. május elsejei ranggal a következő I. osztályú századosokat: Menzer Hugót (1. rangszám) a kassai 9., szilvágyi Bénárd Jenőt (2. rangszám) a miskolczi 10., Kennel Emilt (3. rangszám) a budapesti 1., Korányi Zoltánt (4. rang­szám) a gyulai 2., Lupini Frigyest (5. rangszám) a nagyszebeni 23., sepsi­szent­királyi Szent-Kirá­lyi Ferenczet (6. rangszám) a szatmári 12., Novotny Fülöpöt (7. rangszám) a pozsonyi 13., Istvanovics Miklóst (8. rangszám) az eszéki 28., Papp Tivadart (9. rangszám) a gyulai 2., Neusehl Ferenczet (10. rangszám) a trencséni 15., Turczer Imrét (11. rangszám) a székesfehérvári 17., Fischer Dezsőt (12. rangszám) a soproni 18. és szülői és háromi Szulyovszky Ármint (13. rangszám) a budapesti 1. honvéd gyalogezrednél B) A lovasságnál : ezredessé: Balta Béla alezredest (rang: 1900 július 23.) a budapesti 1.honvéd huszár ezred parancsnokát; őrnagyokká: 1900 május 1-ei ranggal a következő I. osztályú századosokat: Dor­­san Sándort (1. rangszám) a pécsi 8., Ötvös Imrét (2. rangszám) a pápai 7., kányai Kys Antalt (3. rangszám) a varasdi 10., nagycsepcsényi és mátnai Vladár Imrét (4. rangszám) a budapesti 1. honvéd huszár ezrednél és vizeki Tallián Andrást (5. rang­­szám) létszám felett a kassai 5. honvéd huszár ez­rednél, a honvédelmi miniszter parancsőrtisztjét. I. A tényleges állományban: 1. A vezérkari testületben: a vezérkarnál létszám felett való veze­tés mellett, szolgálati alkalmazásban a m. kir. hon­védségnél. I. osztályú századosokká, a vezérkarhoz beosztott következő II. osztályú századosokat: benefai Bacsák Pált (12. rangszám) létszám felett a kassai 5. honvéd-huszárezrednél, a honvéd lovassági felügyelőnél, Gombos Mihályt (15. rangszám) létszám felett a verseczi 7. honvéd gyalog­ezrednél, a kassai III. honvéd kerületi parancsnokságnál, Kapustyák Ká­rolyt (16. rangszám) létszám felett a zágrábi 25. honvéd gyalogezrednél, a honvédelmi minisztérium­ban, Belitska Sándort (19. rangszám) létszám felett a debreczeni 3. honvéd gyalogezrednél, a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamban és dormándi Dormándy Henriket (20. rangszám) létszám felett a budapesti honvéd gyalog­ezrednél, a honvéd felsőbb tiszti tan­folyamban. A gyalogságnál I. osztályú századosokká a következő II. osztályú századosokat: Banáss Lászlót a pozsonyi 13., Bergmann Ágostont a po­zsonyi 13., Polonyi Jánost a beszterczebányai 16., Bottmann Miklóst a pécsi 19., Ökrös Jánost a tren­cséni 15., Nagy Farkast a marosvásárhelyi 22. hon­véd gyalog ezrednél, Hauser Henriket létszám felett a pécsi 19. honvéd gyalog ezrednél, a nagyváradi honvéd és a testi ápolás haladásában van az egész szembetűnő szépülés . — Abban is!... De ezzel természetszerűen a testnek, az arcának, a kifejezésnek folytonos, fokozatos szépülése, szintén vele jár. Egy szép nagyvárosban általános, örökös a vágy, az aka­rat, hogy szebbek, hogy szépek legyünk. Ennek a szünetlen, belső késztetésnek lassan kint észre­vehetővé vál a hatása. Nem akarok arról be­szélni: javulunk-e? De annyi bizonyos, hogy szépülünk. — Bizonyos, hogy így van. A szépülés azonban nincs ingyen. — De nincs ám! Sőt temérdek pénzbe kerül. A mi időnkben még három budapesti nőnek szabó-, czipész-, fehérneműs- és illatsze­­rész-számlája aligha tett ki annyit, a­mennyit most egyé. — És ki fizeti ki mindezt? — Mi ketten már semmiesetre. Egyáltalán, azt hiszem, senki. A nagyvárosi élet nem is egy­szerre való kifizetésekre, hanem örökös részlet­­törlesztésekre, és hitelműveletekre van alapítva. A tartozások és követelések összevissza szöve­vénye ez az egész uj élet. — S végül jön egy nagy tönk. — Dehogy, csak egy-egy nagy konverzió. Barátom megértette bölcseségemet s e fe­lett mélázva hallgatagabbul róttuk tovább az aszfaltot. Szép utczák, szép házak, szép kira­katok, szép emberek, szép gyermekek és szép nők ragyogtak felénk mindenütt. Szép világ, szép idő, — gondolok félig lel­kesen, félig fanyarul — de már nem a mienk! hadapródiskola állományában, Simkó Józsefet a szat­mári 12„ Kaith Jánost a­ szabadkai 6., Takács Sán­dort a beszterczebányai 16. honvéd gyalog ezrednél, Toronyi Bélát létszám felett a trencséni 15. honvéd gyalog ezrednél a honvédelmi minisztérium állomá­nyában, Schöpflin Ottót a miskolczi 10., Pap Sándort a munkácsi 11., Tamás Sándort a kolozsvári 21., Popovics Miklóst a brassói 24., Maly Pált a pozsonyi 13., Wurum Bélát a gyulai 2., Darvas Nándort a debreczeni 3., Krämer Pált a sziszeki 27. honvéd gyalogezrednél, Radó Ágostont létszám felett a tren­cséni 15. honvéd gyalog­ezrednél a honvédelmi mi­nisztérium állományában, Scholcz Frigyest a károly­városi 26., Hozják Nándort a sziszeki 27., Stojkó Antalt a zágrábi 25., Hunka Rikárdot a székes­fehérvári 17., Mesaric Ferenczet a zágrábi 25., Mikasinovic Manót a sziszeki 27., Canjevac Tamást a sziszeki 27., Beöre­ndy Istvánt a pécsi 19., beth­­lenfalvi Bethlenfalvy Gyulát a miskolczi 10., Kre­­csarovics Emilt a sziszeki 27., Thyll Sándort a soproni 18. honvéd gyalog ezrednél, Hajts Lajost létszám felett a szatmári 12. honvéd gyalog ezred­nél, a honvéd Ludovika Akadémia állományában, Hercog Andrást az eszéki 28., Dusárdy Lajost a miskolczi 10. honvéd gyalog ezrednél és Nagy Lászlót létszám felett a miskolczi 10. honvéd gyalog ezred­nél, a honvéd Ludovika Akadémia állományában. A honvéd hadbírói tisztikarban : a) A tényleges állományban alezredeshadbiróvá, 1900 május 1-ei ranggal: Bihar József őrnagy-hadbirót, (1. rangszám) a honvéd főtörvényszéknél őrnagyhad­bírókká, 1900. május 1-ei ranggal, a következő I. osztályú szá­zados hadbírókat: Hreljanovic Guidót, (1. rangszám) a zágrábi horvát-szlavon VII. honvéd kér.­parancsnok­ságnál és Gerő Gyulát, (2. rangszám) a honvédelmi minisztérium XV. ügyosztályban. II. osztályú száza­dos-hadbíróvá, 1900. május 1-ei ranggal: dr. Dalmai Géza főhadnagy-hadbirót (1. rangszám) a kolozsvári VI. honvédkerületi parancsnokságnál; b) a tartalék­ban másodosztályú százados-hadbíróvá 1900. má­jus 1-jei ranggal: dr. Győri István főhadnagy­­hadbírót, (1. rangszám) a budapesti 1. honvéd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásában, főhad­­nagyhadbirókká­ 1900. május 1-ei ranggal: dr. Trux Hugó honvéd póttartalékost, (1. rangszám) a budapesti 1. dr. bizáki Puky Gyula miskolczi 10. honvéd gyalog ezredbeli tartalékos hadnagyot, (2. rangszám), a miskolczi 10. dr. alsó-viszokai Ger­­lóczy Gyula budapesti 1. honvéd gyalog ezredbeli tartalékos hadnagyot, (3. rangszám) a budapesti 1. és dr. Kramaszta Imre királyi aljárásbirót (4. rang­­szám) a budapesti 1. honvéd kiegészítő parancsnok­ság nyilvántartásába. A honvéd orvosi tisztikarban: a) A tényleges állományban: II. osztályú főtörzsorvossá, 1900. május 1-ei ranggal. dr. Csáp Miklós törzsorvost, (1. rangszám) a honvédelmi minisztérium V. ügyosztá­lyában. Törzsorvosokká, 1900. május 1-ei ranggal, a következő I. osztályú ezredorvosokat: dr. Deák Mihályt, (1. rangszám) létszám felett a soproni 18. honvéd gyalog ezrednél, megbízva a soproni honvéd állomás orvosfőnökének teendőivel, ugyanezen honvéd állomás orvosfőnökévé való egyidejű kinevezés mel­lett ; dr. Tóth Gyulát, (2. rangszám­ú létszám felett a szegedi 5. honvéd gyalog­ezrednél, megbízva a szegedi honvéd csapatkórház parancsnoka teendőivel, ugyan­ezen honvéd csapatkórház parancsnokává való egy­idejű kinevezés mellett; dr. Hrabéczy Istvánt, (3. rangszám) létszám felett a pécsi 19. honvéd gyalog ezrednél, megbízva a pécsi honvéd állomás orvosfő­­nökének teendőivel, dr. Sebők Antalt, (4. rangszám) létszám felett a nyitrai 14. honvéd gyalog ezrednél, megbízva a nyitrai honvéd állomás orvosfőnökének teendőivel és dr. Klein Simont, (5. rangszám) lét­szám felett a lugosi 8. honvéd gyalog­ezrednél, megbízva a lugosi honvéd állomás orvosfőnökének teendőivel, mindhármat ugyanazon honvéd állomás orvosfőnökévé való egyidejű kinevezés mellett. I. osz­tályú ezredorvossá: 1900. május 1-ei ranggal :dr. Som­­lyódi László II. osztályú ezredorvost, a kassai 5. honvéd huszárezrednél, II. osztályú ezredorvosokká, 1900. május 1-ei ranggal, a következő főorvosokat: dr. Bodó Sámuelt, (1. rangszám) a marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezrednél, dr. Wertheim Károlyt,(2. rangszám) a marosvásárhelyi 9. honvéd huszár­ezrednél, dr. Hra­­bár Elemért, (3. rangszám) a munkácsi 11. és dr. haraszti Bernolák Károlyt, (4. rangszám) a kassai 9. honvéd gyalogezrednél. A m­. kir. csendőr­ségnél, ezredesekké a követ­kező alezredeseket: Babocsai Károlyt, (rang: 1900. jun. 13.) az I. sz. és Kubass Mihály, (rang: 1900. júl. 9.) a II. sz. csendőr kerület paracsnokát; továbbá: I. osz­tályú századossá: Szalay Béla II. oszt. századost, az V. sz. csendőr kerület állományában; II. osztályú századossá: 1900. május 1-ei ranggal: Báró Gyula főhadnagyot, a II. sz. csendőr kerület állományában, főhadnagyokká, 1900. május 1-ei ranggal, a követ­kező hadnagyokat: Krausz Antalt, (1. rangszám) az 1., Jenes Árpádot, (2. rangszám) a III. és Rozsnyai Bélát, (3. rangszám) a VI. számú csendőr kerület állományában. Körösi Csom­a Sándor emlékezete. — Saját tudósítónktól. — Budapest, április 30. A hazai tudomány czéljaira tett alapítványok hosszú sorát dr. Duka Tivadar, az angol királyi bengáliai hadseregnek egyik főorvosa több angol tudós társaság és a magyar tudományos Akadémia tagja, abból a czélból, hogy halhatatlan tudósunk, Körösi Csorna Sándor emléke az Akadémia körében ünnepélyes módon megörökítessék, oly alapítványnyal szaporította, a­melynek kamatjövedelmei minden harmadik év ápril havában Körösi Csorna Sándor emlékének tiszteletére tartandó, a keleti tanulmá­nyok, első­sorban az ázsiai kultúra körébe tartozó tudományos értekezés szerzőjének jutalmazására fognak fordíttatni. Az első kamatjövedelem most volna esedékes s az akadémia mai délutáni ülését szentelte Körösi Csom­a Sándor emlékezetének. Az alapitványnyal ki­kötött jutalom odaítélése ezentúl is mindig április havában lesz, annak emlékezetére, hogy Körösi Csom­a Sándor április hónapban született s áprilisban is halt meg. Az első jutalom Kun Géza gróf jeles keleti tudósnak ázsiai és tibeti kutatásait illetné. Kun azonban a jutalmat visszaajánlotta az akadémiának, hogy ez csatolja a három év múlva kiadandó összeghez. A mai ünnepélyes ülést Eötvös Lóránt elnök vezette s az ünnepély főtárgya Kun Géza felolva­­sása volt Körösi Csom­a Sándorról, illetőleg Tibetről írott, legközelebb megjelenendő terjedelmes mun­kájából. Kun Géza gróf felolvasása elején fölem­líti, hogy nagy reményeket fűzhetni a Duka-féle alapítványhoz, mert nálunk a keleti tudomány eddig vajmi kevés pártfogásra találtak. Kiváló keleti tudó­saink külföldön voltak kénytelenek tudományukat ér­tékesíteni. »Büszkeséggel tölt el az a gondolat, — igy folytatja ezután — hogy a »Bodlejana« könyvtár keleti kéziratait Oxfordban Úri János, az »Aziatic Society«-et Kalkuttában Körösi Csom­a Sándor ren­dezte s őrködött a drága kincs felett, de szomorító arra gondolnunk, hogy egyik legbecsesebb keleti könyv- és kézirat-gyüjteményünk, u. m. a Szilágyi­ Dániel-féle, mind ez óráig rendezetlen s kellő név­jegyzék nélkül szűkölködik. Pedig a becses gyüjte-­ mény a mienk s volna, a ki rendezni tudná. Ámde több jel oda mutat, hogy a keleti nyelvészetre ha­zánkban valahára egy jobb kor következik s vajha a virradat az egész láthatáron feltűnnék. Figyeljünk a virradatnak immár látható jeleire. Duka Tivadar, ki honfitársa, Körösi Csom­a Sán­dor életének teljes kiderítésére annyit tett s kinek róla irt mesteri műveit nem csak a nyelvészek, jele­sen a tibeti nyelvvel foglalkozók fogják mindenkor olvasni, hanem mindazok, a kik tudni óhajtják, hogy hazánknak minő része van az általános tudományos­ság eddig elért vívmányaiban s fiai minő téren vál­tak be az egyetemes viágirodalom kimagasló alak­jaivá. A hazai keleti tanulmányok nagyobb lendüle­tére tett alapítványait Körösi Csom­a Sándorra való megemlékezésnél szebb és dicsőbb czélzathoz nem fűzhette volna, kiről oly szépen és igazán mondja Széchenyi István: »Egy szegény árva magyar, pénz és társ nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve, bölcsőjét kereste a magyarnak és végre összeroskadt fára­dalmai alatt. Távol a hazától aluszsza örök álmát, de él minden magyarnak lelkében. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai ez árva finn és le­gyetek hü magyarok tettei, nem puszta szóval, áldo­zati készséggel és nem olcsó fitogtatással«. Browning, népünk és irodalmunk barátja, Csomna Sándor dardzsilinai sírjáról verset írt: »Im itt a legmagasabb csúcs, a sokaság ott alant, Él — mert ők tudnak élni! De ez az ember nem élni akart — hanem tudni, Ott lent fognátok-e eltemetni ezt az embert? Nem, itt, itt az ő helye, hol a meteorok lövetnek És a villámok czikáznak s felhők támadnak, A csillagok jönnek-mennek, a zivatar után jön az öröm. Békét küldjön neki a harmat.«

Next