Magyar Nemzet, 1901. április (20. évfolyam, 90-113. szám)
1901-04-01 / 90. szám
1901. április 2. MAGYAR NEMZET. Senki lélektanilag megmagyarázhatja, hogy ezekben összefüggést vélt felismerni a szóban forgó gyanúsítással. Hogy ily körülmények közt kitört belőle az indignáczió. Ez természetes joga, ez kötelessége volt. Ha ebből kifolyólag a párt kínos helyzetbe jutott, elismert szóló, hogy ez sajnos esemény volt, amelyet, mint a Házban is kijelentette, őszintén sajnál. Hogy ezt most ismét kijelenti, ezzel az a célja, hogy minden bizalmatlanságot eloszlasson. Mert csak úgy teljesítheti bármely minőségében feladatait, ha a párt azzal a bizalommal és ragaszkodással, melyet eddig tapasztalt, jövőre is megajándékozza. Kéri, vegyék szavait ily értelemben tudomásul. (Általános, hosszas helyeslés.) Széli miniszterelnök kéri, tekintsék a kérdést ezzel végleg tisztázottnak és elintézettnek. Bessenyey kijelentette, hogy a legtávolabbról sem volt szándéka komolyan venni azt, amit mondott. Ezért—ha mint kifejezte magát— meggondolatlan, rossz életért a párttól és a minisztertől bocsánatot kért. Ezzel expiálta hibáját s a dolog most már tekintessék elintézettnek. Tanulságul szóló egy kérést von belőle le. Tartalék nélkül való őszinteséggel és bizalommal viseltetik a párt iránt; minden kérdést teljes őszinteséggel és nyugalommal kezel; tapasztalhatták, hogy minden észrevételt kellő tisztelettel fogad s egy kérdés elől sem tér ki, sőt fel is kérte a párt tagjait, hogy észrevételeikkel s kívánságaikkal forduljanak hozzá. Kérése ezúttal is az, hogy minden észrevételt, kifogást, kívánságot, bármit illessen is az, őszintén tárjanak fel és azokat beszéljük meg egymás között és itt és csakis itt és sehol másutt. Ezzel, azt hiszi, további diskusszió nélkül be lenne terjeszthető a mai értekezlet. (Általános, élénk helyeslés.) Elnök ezek után az értekezletet befejezettnek jelentette ki.» Kolozsvárról táviratozzék: Hegedűs Sándor miniszter kerülete pártjának üdvözlő táviratára Dorgó Albert pártelnökhöz meleg, köszönő táviratott intézett.* TÁVIRATOK. A német császár beszédei. Berlin, április 1. (Saját tudósítónk távirata.) A császár tegnap kihallgatáson fogadta az urakháza két alelnökét, báró Manteuffelt és Becker kölni főpolgármestert. Báró Manteuffel a császárnak szerencsekívánatait fejezte ki a brémai merénylet kudarcza alkalmából, mire a császár így válaszolt: »Örömmel mondok köszönetet a gratuláczióért. Csak azt mondhatom, hogy mindama kombinácziók, melyek a sajtóban hangulatom dolgában a forgalomba kerültek, a helyzet teljes nem ismerésén alapulnak. Mindent elolvastam, amit a lapok a brémai eset miatt való súlyos elkedvetlenedésemről írtak, pedig nem is szabad feltenni, hogy kedély hangulatomra ez az eset rossz hatással volt. Életem Isten kezében van. Nem ijesztetem meg magamat. Rendületlenül követem azt az utat, amelyre léptem és tőlem telhetőleg küzdeni fogok a haza javáért. Minden a régiben marad.« A császár ezután megemlékezett arról, hogy a trónörökös az őszszel a bonni egyetem hallgatója lesz és annak a reménynek adott kifejezést, hogy Köln városával jó szomszédságot fog tartani. Berlin, márczius 31. A reggeli lapok ma Vilmos császárnak egy beszédét közlik, amelyet a császár tavaly május 29-én mondott a császár-dandár gyakorlata után adott ebéden. A tudósítás szerint a császár megemlékezett a testőr-lövészezredeknek a nagybeteg Frigyes császár előtt 1888. május 29-én tartott díszfelvonulásáról és azután igy folytatta beszédét: — Akkor még a jövő ködébe volt burkolva, hogy milyen helyet foglalok majd el a hadseregben. Ma már nincs kétség erre nézve. Elmondhatom, hogy a hadsereget, amióta én reám ment át a parancsnokság, úgy legyakoroltam és idomítottam, hogy ha harcba küldöm, megbízhatom benne, hogy nem vall szégyent. A császár azután elmondta, hogy soká latolgatta, hogy engedjen-e Albrecht herczeg, Blumen- Ithal és Waldersee tábornagyok kérésének és el-fogadja-e most már a tábornagyi méltóság jelvé-Párisban is csak hármat ismerek a »Hôpital Lamboisière«-ben, Gouguenheim híres franczia gége-professzor klinikáján. Az áram, melyet ez a gépezet szolgáltat, oly rendkívüli, hogy csak szem kell hozzá s akár hat méternyi távolságból meg lehet látni a legparányibb elváltozást is. És hogy e fény erejéről némi fogalmat nyújthassak, ám képzelje el az olvasó, hogy e közvetlen fény egy tükörlapra esik, innen ismét egy másikra s igy tükörről-tükörre, négy reflexión keresztül is világlóbb azoknál a gázfénylámpáknál, amelyeket ez idő szerint a klinikák és magánorvosok használni szoktak. És a »Hôpital Lamboisière«-ben nemcsak ez a három nagy reflektor működik folytonosan, hanem a kisebb világítókészülékeknek még egész faja. A gégebetegek száma itt oly nagy, hogy egy egész sereg kezelőorvosra van szükség és kapunyitáskor, mintha valami zsilipet húznának fel, csak úgy ömlik a termekbe az áradat. Itt aztán lehet látni, máshol csak ritkán előforduló elváltozásokat is, a legritkább és egy specialistát rendkívül érdeklő gégebajokat, ami persze nem csak Páris roppant népességéből, hanem egész Franczia- és idegen országokból verődik össze. Tapasztalható is a működő orvosok kezén, amily könnyedséget, még a legnagyobb ügyesség mellett is, csak a nagy gyakorlat adhat. A legnagyobb műtéteken csak átsiklanak, ami a betegekre is nagy áldás, mert a könnyű kéz egyúttal a biztonságnak a jele is szokott lenni. nyert, mert, porosz hagyomány szerint, csak az lehet tábornagy, aki már csatát nyert vagy elsőrangú erődöt bevett. Ez még nem adatott meg neki. De igenis joggal vindikálhatja magának azt az elismerést, hogy ez alatt a tizenkét év alatt minden erejével dolgozott a hadsereg fejlesztésén és hiszi, hogy sikerült a hadsereget feladata magaslatán tartani. Néhány év múlva — így végződött állítólag a beszéd — reméli, elég erős lesz a tengeren is, hogy a német névnek mindenütt a világon becsület szerezzen. Ez az új támadószárny, amelyet a hadseregnek hatalmas flotta építésével szerzek) képessé teszi majd Németországot arra, hogy minden veszélylyel daczoljon, akármilyen kombináczió esetén is. A Pesti Napló 1. évi márczius 30-án megjelent számában »Az Adria és a választási kassza« czím alatt egy közlemény jelent meg a báró Dániel Ernőné és Csörgeő Gyula kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár közt Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter estélyén történt beszélgetésről. Erre vonatkozólag a Búd. Tud. írja: A nélkül, hogy a közlemény érdemleges bírálatába bocsátkoznánk, illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján közölhetjük, hogy az érintett beszélgetés nem — mint a közleményben áll . Ezt igenis szeretném, ha elsajátítanánk a francziától, de egyebet nem. Teóriában nagyobb a német. A német orvosi könyvek nagyszabása után ítélve, Berlin volt az ideálom. Nem is csalódtam. Amit kerestem, azt megtaláltam ott mind. A franczia és német könyvek után vont párhuzam azonban kisebb igényeket támasztott bennem a francziák iránt és itt viszont nagyon, de nagyon kellemesen csalódtam. Gyakorlati téren a franczia orvos a németnek nem enged még a sebészetben sem. Már maga a klinikai berendezés is meglepett. A faunok és pierotok után azonban, ennek a leírásával nem állok elő. Egynémelyekre nézve érdekes lehetne ugyan ez a kontraszt, a dévai kicsapongás és a memento móri szomszédsága, egy lépés az érvek netovábbjából a kórházba, — de hagyjuk ezt. Hanem aki már idáig kísért, azt oly helyre fogom vezetni, ahol a fény egyáltalán nem hagy kívánni valót maga után. Ha például arról a fényvetésről beszélek, amelyet a párisi egyetem egyik gége klinikáján alkalmaznak, nem igen hiszem, hogy bárki is érdektelennek találná, mert tessék elhinni, ennek a fénynek sokkal kevesebb árnya van, mint amannak, melyről csak az imént írtam, ennek világa nem bajokba es lefelé, hanem a bajokból ki és felfelé vezet. Ha csak a hatvan esztendővel ezelőtt elhalt orvosok feltámadnának, ők is nagyot tanulnának rajta, hogy micsoda reflektorokkal világítunk mi mai napság betegségekbe. Igaz, hogy ily arányú fényvetőt ez ideig Dr. TÓVÖLGYI ELEMER, négyszemközt, hanem mások jelenlétében és hallatára folyt le.* Fogarasi tudósítónk táviratozza: A fogarasi ev. ref. egyházközség kebeli tanácsa mai üléséből kifolyólag Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszterhez, a fogarasi egyházmegye főgondnokához, a képviselőházi affér alkalmából üdvözlő feliratot intézett. A maczedón bizottság, Szófia, április 1. A hadügyminiszter napiparancsot adott ki, amely lefokozás és rögtöni elbocsátás terhe alatt megtiltja a tényleges szolgálatban levő katonai személyeknek, hogy a macedón bizottságok működésében részt vegyenek. Állítólag már el is bocsátottak néhány katonatisztet, akik a tilalom ellenére jelentkeztek a macedón kongresszusra. Hír szerint a polgári tisztviselők részére is készülnek ilyen tilalmat kibocsátani. Konstantinápoly, márczius 31. Szombaton befejezték Monasztirban a végtárgyalást néhány bolgár vádlott ellen, akiket azzal vádoltak, hogy forradalmi üzelmekben vettek részt és meggyilkolták Stavre pópát, mert nem akart a macedón bizottságnak pénzt adni. Az egyik vádlottat halálra ítélték, hármat életfogytiglani és hármat tíz-tíz évi kényszermunkára, egyet tíz évi, kettőt három-három évi és kettőt két-két évi fogházra ítéltek. Az új szerb alkotmány, Zimony, márczius 31. Belgrádi jelentések szerint a tervbe vett új szerb alkotmány a trónöröklést akként szabályozza, hogy az Obrenovics-ház egyenes fiágának kihaltával az uralkodó király egyenes ági női leszármazottjaira száll át a korona. Belgrád, április 1. Jovanovics szerb miniszterelnök, hír szerint, beadja lemondását és Gruicsot bízzák meg az új kabinet alakításával. A miniszterek valószínűleg a régiek maradnak, csak az igazságügyminiszter személye változik. Erre az állásra Stankovicsot, a skupstina alelnökét szemelték ki. A dél-afrikai háború: Fokváros, márczius 31. (Reuters) French tábornok Tranzvál nyugati részében folytatja hadműveleteit. Több csetepatéja volt, amelyben a búrok részéről 17-en elestek vagy megsebesültek és 57-en fogságba estek. Kilenczvenhárom búr megadta magát. A búrok kisiklattak két vonatot, de mikor a kocsikat ki akarták fosztani, az angolok visszaverték őket. A búrok hat halottat és egy sebesültet hagytak a csatatéren. London, április 1. (Saját tudósítónk távirata.) Fokföldi táviratok szerint legközelebb a hegyek között elsánczolt két búr kommandót nagy hadi erővel fogják megtámadni. A kínai zavarok. London, április 1. A Standardnak jelentik Sanghaiból tegnapi kelettel, hogy az orosz kormány biztosította a japán kormányt, hogy a Mandzsuországra vonatkozó szerződés nem válhatik kárára Japánnak és nincs benne semmi, ami Japán érdekeit lényegesen befolyásolhatná. Sanghaj, márczius 31. (Reuters) Kínai forrásból jelentik, hogy az udvar haladéktalanul rendeletet fog kibocsátani, amelyben ki fogja jelenteni, hogy a Mandzsuországra vonatkozó szerződést nem írja alá. Hir szerint a kormány Sza herczeget külügyminiszterré és Csing herczeget külügyi államtitkárrá szándékozik kinevezni. Zavargó szoczialisták. Prága, április 1. A szocziáldemokrata munkások tegnap délután a Nagy-Velencze szigeten gyűlést tartottak, amelynek tárgya az általános választójog volt. A gyűlés után a munkások, noha a rendőrség semmiféle felvonulást nem engedett meg, dalolva a Karolinenthal külváros felé vonultak. A 3