Magyar Nemzet, 1901. augusztus (20. évfolyam, 192-217. szám)
1901-08-01 / 192. szám
1901. augusztus 1. MAGYAR NEMZET I dr. Reisz helyettes elöljáró s a lakást felnyitották. A kormány részéről Gromon és Zsilinszky államtitkárok léptek be Csávossy háznagy után a halottas-szobába, ahová Farkas János főterembiztos a háznagy utasításához képest csak a képviselőház tagjait és a Ház tisztviselőit bocsátotta be. Odabent, az elhunyt íószobájában — az épület másodemeleti sarokszobája — előbb Darvasy Sándor szolgát hallgatták ki, aki részletesen elmondotta, amit leírtunk, hogyan érkezett haza Szilágyi, mit ebédelt, ebéd után mi történt, hogy vették észre az esetet. Ezután a terembe nyíló hálószobába mentek. Szilágyi Dezső ott feküdt a megvetetlen ágy előtt a padlón, teljesen pőrére vetkőzve, csak a czipőjét nem húzta volt még le. Homloka ráhajolt az ágy lábának a sarkára és itt vértócsa is volt. A körülményekből azt állapították meg, hogy Szilágyi mosakodni akart s ezenközben hirtelen rosszul lett. Az ágy felé indult, hogy ledőljön, de közvetlenül az ágy előtt összerogyott s agyszélhűdésben néhány másodpercz alatt meghalt. A hivatalos orvosi vizsgálatról a kerületi orvos a következő jelentést adta be az elöljárósághoz : Tekintetes elöljáróság! Jelentem, hogy dr. Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő, 61 éves, helybeli lakos hulláját V. ker. Harminczad utcza 6. sz. a. házban mai napon megvizsgálván, rajta a rögtöni halálesetet találtam. A hulla helyzetére és állapotára vonatkozólag a következőket adom elő: A hulla hason fekve találtatott, a hasi oldalon előrehaladott hullafoltokkal, a jobb pofacsont tájékán egy két centiméter hosszú, zúzódott szélű folytonossághiány, a jobb felkar külső oldalán, valamint a jobb alkar belső felületén és a jobb térdkalács tájékán egy-egy mandulányi felületű hámfosztott heg látható. Miután az elhalt orvos által nem gyógykezeltetett, a halálok megállapítása végett, kérem, hogy a hullának orvosrendőri bonczolása iránt intézkedni szíveskedjék. Dr. Ladányi. A jelentést az orvos rögtön megszerkesztette s az elöljáróság még ma délben átküldötte a főkapitánysághoz. A bizottság intézkedésére a holttestet jéggel vették körül. A rendőri sajtóiroda a halálról a következő jelentést adta ki: Szilágyi Dezső volt m. kir. igazságügyminiszter, v. b. t. t., országgyűlési képviselő stb. mára hajló éjjel hirtelen meghalt Harminczad utcza 6. szám alatti lakásán. Tegnap érkezett meg Bécsből s az utazás és a hőségtől megtörve, bezárkózott szobájába. Darvasy Sándor inasnak feltűnt, hogy sem vacsorára nem ment el, sem többszörös kopogtatásra választ nem kapott, rosszat sejtve, urának barátjához, dr. Neuhofer János ügyvédhez sietett. Az egész Ház kacagott. Most már magának a szónoknak sem volt kifogása a rendreutasítás ellen. Máskor a szabadelvűrpárt egy agresszív szónokának beszéde alatt tört ki a zajongás. — Tessék meghallgatni a szónokot! — szólt az elnök az egyik zajongóra. — Nem hallgatom, mert ezeket lehetetlen végighallgatni! — pattogott az aposztrofált. Az egész függetlenségi párt szekundált neki. — Dehogy is nem lehet! — csitította őket az elnök. — Próbálják csak meg, majd meglátják, hogy lehet! Az izgalom nevetésbe fulladt, a szónok pedig azontúl zavartalanul folytathatta beszédét. Ha azonban a szükség úgy hozta magával, tudott könyörtelenül szigorus is lenni. A magyar parlamentben a legnagyobb ritkaságszámba megy, hogy egy szónoktól az elnök a szót megvonja. Nehéz vállalkozás, mert magára zúdítja vele az illető összes párthíveit, akik természetszerűleg segítségére sietnek pártjuk tagjának. Szilágyit ez sem riasztotta vissza. A hírhedt Lepsényi pátertől könyörtelenül megvonta a szót, amikor többszörös figyelmeztetésének sem tett eleget. De a magyar képviselőház elnökének imponáló nagyságát egész Európa parlamenterjei megismerték, amikor ez a hatalmas elme a nemzetközi békeparlament budapesti tanácskozásait franczia nyelven vezette. Biztonsága, erélye felkeltette még az angol alsóház alelnökének csodálatát is, aki, mint a konferenczia tagja, szintén körünkben időzött. Szerencséje volt Magyarországnak, hogy ki feltörette a lakást. A kihívott mentők a beállott halált konstatálhatták csak. A holttest a lakáson hagyatott. Szilágyi Dezső 1841-ben született Nagyváradon. A temetés. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter táviratilag tett jelentést a Rátóton időző Széll Kálmán miniszterelnöknek, egyben fölhatalmazást kérve a szükséges intézkedések megtételére. Délben két órakor Hegedűs miniszternél értekezlet volt, amelyben részt vettek: Plósz Sándor igazságügyminiszter, Gromon Dezső és Zsilinszky Mihály államtitkárok és Csávossy Béla, a képviselőház háznagya is. Hegedűs Sándor értekezett telefon útján Széll Kálmán miniszterelnökkel, aki felhatalmazta, hogy a temetés iránt intézkedjék. Az értekezlet megállapodása szerint a temetés pénteken délután három órakor lesz a kúriapalota oszlopcsarnokából. A kerületi tiszti orvos jelentette, hogy ő a halott felkonczoltatását kérte, amit az értekezlet tudomásul vett és helybenhagyott. Nincs végrendelet. A családhoz tartozók felkérték Csathó miniszteri tanácsost, hogy keresné ki a megboldogult iratai közül a netán meglevő végrendeletet. Csathó eleget tett a kérelemnek, azonban végrendeletet nem talált. A halott a bonczolóasztalon. Szilágyi Dezső holttestét ma délután négy órakor elvitték lakásáról az Üllői úti törvényszéki orvostani intézetbe. Itt Portik Ottó egyetemi tanár azonnal megkezdte a halott bebalzsamozásához szükséges előkészületeket. Holnap délelőtt a holttestet fel fogják bonczolni s a bonczolás után Portik tanár és asszisztense hozzáfognak a balzsamozáshoz, amivel minden valószínűség szerint már a délutáni órákra el is készülnek. A kormány és a gyászeset. Széll Kálmán miniszterelnök, aki ez idő szerint Rátóton tartózkodik, de a mellett a kormányzat ügyeit is szakadatlanul vezeti és állandó kontaktusban van a fővárossal, már a kora délelőtt folyamán telefonon értesült arról, hogy régi, hű barátja, politikájának egyik legtántoríthatatlanabb híve és támogatója, akivel a haza jóvoltán annyi évtizede zavartalan harmóniában működött együtt: Szilágyi Dezső meghalt. Ebből is nagyon érthető, hogy az egész ezeréves fenállásának ünnepén olyan elnöke volt, mint Szilágyi Dezső, aki elnöki méltóságában talán akkor volt legnagyobb, amikor június hó 8-án az országgyűlést hódolatra a királyhoz vezette. Ott, a budai vár tróntermében mondta el Szilágyi Dezső legszebb beszédét, amely örök időkre maradandó emléke lesz a magyar ékesszólásnak. Az egész nemzet szívéből beszélt a trónon ülő királyi párhoz. Meghatva hallgatta az ősz uralkodó, bánatos hitvese szomorú szeméből pedig könyek fakadtak. Ez a jelenet örökre feledhetetlen marad azok előtt az urak előtt, akik tanúi voltak. Csak néhány nappal később, az udvari fogadáson történt. A bánatos királyné Szilágyi Dezsővel beszélgetett a tarka gruppok kellő közepén, míg tőlük néhány lépésnyire az uralkodó tartott cerclet. Egyszerre a félhalk társalgás zaját csengő kaczagás ezüstös hangja veri fel. A hölgyek, az urak felütik fejüket. Minden szem Szilágyi felé fordul, aki mellett ott áll a gyászba öltözött királyné, ajka még mindig mosolyog. Maga az uralkodó is meglepetve tekint feléjük. — Hogyan, az én királyném nevet? — szólt oda örömteli arczczal. Erzsébet királyasszonyt Rudolf halála óta senki sem látta nevetni. Szilágyi kaczajra birta őt. Ilyen csodás volt az ő elméjének játszi pajzánsága is. Köny és mosoly hatalmában volt. A magyar parlamentarizmusnak örök időkre büszkesége lesz, hogy elnökei neveinek sorában Szilágyi Dezső is tündököl. magyar közéletet ért rettenetes csapás a kormányelnököt és egész környezetét valósággal lesújtotta s a miniszterelnök telefon utján haladéktalanul érintkezésbe lépett Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszterrel és Plesz Sándor igazságügyminiszterrel, akik ez idő szerint a kormányt Budapesten képviselik. Széll Kálmán telefon útján megbeszélést folytatott a miniszterekkel a temetés rendezése tekintetében. Elhatározott ténynek vehető, hogy Szilágyi Dezső Magyarország halottjának tekintetik s díszes temetéséről a kormányelnök kezdeményezése folytán maga az állam gondoskodik. Minthogy Szilágyi Dezsőnek halhatatlan neve úgyszólván egybeforrott a parlamenttel, mindenki lelkében az a kérdés merül fel, vájjon nem fogja megszakítani az országgyűlés nyári szünetét s nem fog-e ülésre egybegyülni a törvényhozás, hogy a temetés rendezéséhez szükséges anyagi eszközöket a kormánynak rendelkezésére állítsa s a maga gyászának méltó kifejezéséről is gondoskodjék. Az országgyűlés nyári szünidejének ilyetén megszakítása nem fog történni, mivel a házszabályok értelmében már holnapig a Ház össze sem volna hívható s igy a temetés tekintetében a képviselőház előlegesen nem is intézkedhetnék. Széll Kálmán miniszterelnök a temetés költségeit a maga alkotmányos felelősségére fogja kiutalványozni s utólagosan fogja hozzá kérni az országgyűlés jóváhagyását. A Ház elnöke ugyancsak utólagos jóváhagyás mellett koszorút helyeztet az ország halottjának ravatalára s előrelátható, hogy Perczel Dezső elnök, Tallián Béla és Dániel Gábor alelnökök vezetésével, előleges megállapodás nélkül is úgyszólván az egész képviselőház ott lesz a ravatal mögött, hogy halhatatlan tagját utolsó útjára elkísérje. A Búd. Tud. a következőket írja: Széll Kálmán miniszterelnök, aki tudvalevőleg ez idő szerint Rátóton időzik, már a reggeli órákban értesülvén Szilágyi Dezső váratlan elhunytéról, azonnal érintkezésbe lépett Hegedűs Sándor kereskedelemügyi és Plósz Sándor igazságügyi miniszterekkel, mint a kormánynak jelenleg Budapesten időző tagjaival, hogy a kormány részéről is az ország gyászának méltó kifejezésre juttatása biztosíttassék. Déli 12 órakor a két miniszter és Csávossy Béla, a képviselőház háznagya, a kereskedelemügyi minisztériumban értekeztek a részvét módozatairól és a kormányelnökkel folytatott megbeszélés alapján megállapították, hogy a temetés, a holttest felbonczolása és bebalzsamoztatása után, országos költségen fog végbemenni pénteken délután 3 órakor a m. kir. kúria új épületének előcsarnokából, honnan a megboldogultat a Kerepesi uti temetőbe viszik s ott a székesfőváros által a Deák-mauzóleum közelében felajánlott díszsírhelyen fogják örök nyugalomra helyezni. A ravatal felett Perczel Dezső, a képviselőház elnöke mond beszédet. A koporsó felett az imát Szász Károly ref. püspök mondja, mig a gyászszertartást Papp Károly ref. lelkész végzi. A részvét. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a ravatalra külön koszorút helyeztet ezzel a felírással: »Az igaz hazafinak és igaz barátnak — Hegedűs Sándor és neje«. Külön koszorút tesz le az igazságügyminisztérium is. A mai nap folyamán az elhunyt rokonai közül többen megjelentek Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternél; így Csathó Ferencz kúriai tanácselnök, Lukács Sándor pénzügyi tanácsos, Lukács György főispán és Lukács Ernő főhadnagy, akik megnyugvással és köszönettel vették a temetésre vonatkozó intézkedéseket. Lukács László pénzügyminiszter szintén rokonságban állott Szilágyi Dezsővel, amennyiben Lukács György volt államtitkár leányát, az elhunytnak unokanővérét bírja nőül. Szilágyi Dezső halálának híre az igazságügyminisztériumban a legnagyobb megdöbbe n