Magyar Nemzet, 1901. november (20. évfolyam, 273-298. szám)
1901-11-01 / 273. szám
A MAGYAR NEMZET. 1901. november 1. zavarásának, az elnökséggel szemben tanúsított állandó ellenszegülésnek eseteiben, a nélkül azonban, hogy e szigorú intézkedések végrehajtására kényszereszközökről gondoskodnának. T. képviselőtársaim! Én a látszólagos hézagot Házszabályainkban szívesen látom: a magyar parlamentnek egyik hagyományos dicsősége az, hogy a vitatkozási szabadság korlátainak, a fegyelem külső eszközeinek legkisebb értékével bírt minden európai parlament közt és hogy mégis a politikai fegyelmezettség, a vitatkozási formák tisztessége és a munkaképesség tekintetében egyiküknek sem állt mögötte; bízom abban, hogy együttes törekvéssel fenn fogjuk tartani ezt a nemzeti dicsőséget, holt betűvé fogjuk tenni ama szigorú intézkedéseket, de teljesen bízom abban is, hogy amennyiben azok alkalmazásának esete mégis előfordulna, végrehajtásukat minden kényszereszköznél hatályosabban biztosítaná azt a becsületbeli kötelezettség, amelyet az új házszabályok megalkotásakor az összes pártok képviselői vállaltak és amely a Háznak az előadói székből tudomására is hozatott . Ez csupán erkölcsi biztosíték, de abban a testületben, mely a nemzet szabadsági jogainak legfőbb képviselője, ne is érvényesüljön soha más, mint erkölcsi hatalom, mert mi a szabadság egyéb, mint az erkölcsi erők uralma? (Élénk helyeslés.) Ebben az igazságban foglaltatik — ha úgy akarják nevezni — az én elnöki programmom; ez az az irányelv, amely szerint a parlament tanácskozásait vezetni kívánom, hogy felemelkedjék arra a történelmi magasságra, amelyre a korona helyezkedett, midőn az országgyűlést megnyitó legmagasabb trónbeszédben igazán királyi szavakkal állította elénk vezérszempontokut: történelmi hagyományainkat, ősi alkotmányunk dicsőségét, nagy nemzeti hivatásunkat, a magyar állam kiépítésének szünetelést nem tűrő feladatát. (Általános zajos helyeslés és taps.) T. képviselőtársak! Midőn a trónon megújulnak a nemzeti királyság legszebb emlékei, újuljanak meg a parlamentben is országgyűléseink legdicsőbb hagyományai. (Élénk éljenzés.) folyjon itt nagy eszmék nemes harcza, erős meggyőződések edző mérkőzése, de éreztesse magát mindenkor szeretett királyunk által hirdetett ama nemzeti eszmék egységesítő hatása is és legyen küzdelmeink elmérgesedésének minden házszabálynál erősebb gátja. Ez az az erkölcsi erő, amely fegyelmezni fogja vitatkozási szabadságunkat és én csak akkor fogom érezni, hogy elnöki hivatásomnak megfeleltem, ha ezt az erőt tudom egész hatályában képviselni és mindnyájuk öntudatában folyton ébren tartani. Midőn tisztemnek ily szellemben való teljesítéséhez kérem képviselőtársaim támogatását, a kifejtett nagy szempontok mellett talán egy szubjektív mozzanatra is szabad hivatkoznom ; arra a szívélyes kollegiális viszonyra t. i., amelyet hosszú parlamenti pályámon át e Ház összes tagjaival pártkülönbség nélkül fentartani szerencsés voltam; én e barátságos viszonyt mindenkor közéletem legbecsesebb vívmányai közé számítottam, ma pedig méltán láthatom ebben elnöki feladataim sikeres teljesítésének, őszinte és üdvös együttműködésünknek egyik zálogát. Ajánlom úgy magamat, mint tiszttársaimat mindnyájuk szíves jóindulatába. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Elnöki bejentések. Elnök: T. képviselő urak ! A folytatólagos ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkérem Molnár Antal jegyző urat. A felszólalókat jegyezni fogja jobbfelől gróf Esterházy Kálmán, balfelől Illyés Bálint képviselő úr. Mindenekelőtt a házszabályok 21. §-a által előírt jelentést kell a képviselő uraknak megtennem és ennek értelmében jelentem, hogy a választásra jogosított szoros értelmében vett magyarországi 413 képviselőválasztói kerületben a választás megtörtént, úgyszintén a Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyűlése is megválasztotta 40 képviselőjét. Beadatott 42 képviselő részéről 445 megbízó levél. Ezek közül kifogás alá nem esett 420, kifogás alá esett, illetőleg panaszszal, vagy kérvénynyel megtámadtatott együttesen 25, éspedig: az osztályok részéről kifogásoltatott 20, kérvénynyel megtámadtatott 4, panaszszal 2, ez utóbbiaknak egyike egyszersmind kérvénynyel is van megtámadva. Két kerületben választottak meg: Barabás Béla. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Hieronymi Károly és Rakovszky István képviselő urak. Utólagosan adták be megbízóleveleiket Eötvös Bálint, Fülöp Béla, Kovács Gyula, Krcsmarik János és gróf Zichy János képviselő urak. Ezek a házszabályok értelmében az állandó igazolóbizottsághoz fognak áttéreln, amint az megalakul. Ezek szerint három választókerület még nincs a Házban képviselve, úgymint Pozsony megye stomfai, Zeraplén megye terebesi és Baranya megye siklósi kerülete. Ezen választói kerületekből a választói megbízások nem adattak be. Ezek után az 1901. évi október hó 24-ére összehívott országgyűlés képviselőházát törvényesen megalakultnak jelentem ki, egyúttal kijelentem, hogy a képviselők választása ellen többé panasz az 1899 : XV. törvényczikk 135. §-a, illetőleg a házszabályok 110. §-ában foglalt esetek kivételével, el nem fogadtatik. A házszabályok további rendelkezése értelmében felhívom azon képviselő urakat, akik két kerületben választottak meg, hogy a megbízóleveleik iránti igazolási eljárás befejezésétől számított 8 nap alatt nyilatkozzanak, melyik választókerület képviselőségét fogadják el. Továbbá mindazon képviselő uraknak, akik a képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el, figyelmét felhívom a törvény azon rendelkezésére, mely szerint a törvényben meghatározott határidő alatt kötelesek az összeférhetetlenségi helyzetet megszüntetni, ezt az elnöknek bejelenteni és ugyancsak a törvény rendelkezései szerint az összeférhetetlenségi állásról való lemondás bejelentéséig a Ház tárgyalásaiban és szavazásaiban részt nem vehetnek. Továbbá a házszabályok 20. §-a értelmében jelentem, hogy a Ház megválasztott tisztviselői , az elnök, az alelnökök, a jegyzők és a háznagynak nevelő felségének tudomás végett fel fognak terjesztetni. Ezek után, t. képviselőház, egy olyan kötelességnek kívánok eleget tenni, amely ugyan a házszabályokban nincs előírva, de amelylyel — gondolom — mindnyájunk meggyőződésének és érzelmeinek felelek meg, midőn úgy a t. korelnök úrnak, aki az alakulás fáradságos munkáját vezette (Élénk éljenzés.), mint a körjegyző uraknak, a kik őneki abban segédkezet nyújtottak, ezen fáradozásaikért a Háznak háláját tolmácsolom, (Élénk helyeslés.) és ha ehhez hozzájárulni méltóztatnak, — a mint látom, ellenmondás nem nyilvánul, hanem általános helyeslés — kérem, hogy ez határozattá emeltessék és a jegyzőkönyvben is kifejezésre jusson. (Helyeslés.) Most pedig, régi szokásnak megfelelve, előterjesztést teszek a Háznak a Ház ülésezésének idejére, az interpellációk megtételére és a kérvények tárgyalására kitűzendő idő tekintetében. Mindezekre nézve azt javasolom, hogy tartassák meg az eddigi gyakorlat, hogy tudniillik, amennyiben a Ház esetről-esetre másképp nem határozna, tartassanak az ülések — ünnepnapok kivételével — délelőtti 10 órától délutáni 2 óráig, az interpellációk meghallgatására a Ház szabályaiban úgyis megrendelt szerdai és szombati napokon */12-kor térjünk át, kivévén, ha az interpellácziók száma, vagy minősége a napirend korábbi befejezését indokolná; végre a kérvények tárgyalása a házszabályokban megállapított szombati napon, a napirend után déli 12 órakor kezdődjék, magától értetődvén, amennyiben a Ház esetrőlesetre másképpen nem intézkedik. Méltóztatnakhozzájárulni ? (Általános helyeslés.) E szerint az imént előadottakat határozattá emelem. A miniszterelnök úr kíván szólani. A miniszterelnök előterjesztései: Széll Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház ! Hogy a képviselőház minél hamarabb megkezdhesse munkásságát, szükséges azon bizottságok megválasztásáról gondoskodni, melyekhez az előterjesztendő javaslatok véleményadás és előkészítés végett utasíttatnak. Javaslom, hogy azon bizottságokat méltóztassanak megtartani, amelyeket a kérdések , előkészítésére a múlt országgyűlés választott. Értem nemcsak az állandó bizottságokat, hanem azokat is, amelyeket, egyes szakmákat illetőleg, a házszabály nem említ meg, hanem amelyeket szessziórólszesszióra szokott a Ház kiküldeni. Ha a 1. képviselőház velem egy nézeten volna, talán nem is kellene e kérdés tárgyalására és a határozathozatalra külön napot kitűzni, mert hiszen országgyűlésről-országgyűlésre részben a házszabályokban megírt, részben pedig a Ház határozatai által megállapított, régi hagyományos szokások képezik ennek alapját, hanem ma már elhatározhatnék, hogy a legközelebbi ülésen, amelynek megtartását én hétfőre kérném, választ a Ház könyvtári bizottságot 11, gazdaságit 11, közoktatásügyit 18, véderőbizottságit 18, kérvényit 21, mentelmit 18, zárszámadásit 18, naplóbírálót 26, közigazgatásit 28, közlekedésit 28, pénzügyit 28, igazságügyit 28 taggal; ezenkívül még szakbizottságokképpen földmivelésügyit 26, vízügyit 18 és összeférhetetlenségit 11 taggal. Ezek voltak azok a bizottságok, amelyeket a múlt országgyűlésen küldött ki a képviselőház. Ha netalán egyik, vagy másik tárgyra külön bizottság kiküldetésének szükségét érezné a képviselőház, akár egyes képviselőházi tag részéről, akár a kormány részéről esetről-esetre mindig indítvány létethetik és erre vonatkozólag a Ház mindig a maga bölcsesége szerint határozhat. Szükséges még a t. képviselőház, a törvények értelmében országos bizottságok kiküldése is. Most bátor vagyok a t. képviselőházat arra kérni, méltóztassék elhatározni, hogy országos bizottság küldetik ki a függő államadósság ellenőrzése czéljából és ebből a képviselőház 4 rendes és 2 póttagot, a főrendiház pedig 21 rendes és 1 póttagot választ, úgy,hogy ez az országos bizottság, miként a múlt országgyűléseken is, hat rendes és három póttagból állana. Ezenkívül szükséges lesz az Erzsébet királyné szoborbizottságát megválasztani 18 taggal, 12 képviselőházi és 6 főrendiházi taggal. Ennek a két országos bizottságnak megválasztását is az itt javasolt arányban kérném elhatározni, de erről a határozatról legyen kegyes a képviselőház a főrendiházat is értesíteni, hozzájárulás és a tagok megválasztása végett. (Helyeslés.) Ezen kívül még egy kérésem van a 1. képviselőházhoz. A képviselőház teendői főleg a hosszú ülésszakok folytán mindig szaporodnak s igy szaporodik vele a jegyzők munkája. A képviselőház már régebben is átlátta, hogy a hat jegyző, kikről a házszabály szól, mint rendszeres létszámról, nem mindig elegendő. Én arra kérem a 1. képviselőházat, méltóztassék a múlt ülésszakok példájára, most is elhatározni a jegyzők számának szaporítását, mégpedig ez idő szerint hárommal, úgy, hogy a jegyzők száma hatról felemeltetnék kilenczre. Kérném a jegyzők megválasztását is a ma hozott határozat értelmében hétfőre kitüzetni. Azonkívül kérem a t. Házat, — ez a harmadik, de utolsó,kérésem — méltóztassék hétfőn napirendre tűzni a trónbeszéd másodszori felolvasását. Ezeket a javaslatokat van szerencsém a 1. képviselőház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) A jövő Ülés napirendje. Elnök : A miniszterelnök úr javaslatai elfogadtatnak és a Ház legközelebbi, hétfőn, november 4-ikén tartandó ülésének napirendjét fogja képezni elsősorban az osztályok kisorsolása, azonkívül a következő bizottságok megválasztása : a könyvtári bizottság és a gazdasági bizottság 11—11 taggal, a közoktatási bizottság, a véderőbizottság, a kérvényi bizottság, a mentelmi bizottság, a zárszámadási bizottság 18—18 taggal, a naplóbíráló-bizottság, a közigazgatási bizottság, a közgazdasági bizottság, a közlekedési bizottság 26—26 taggal, a pénzügyi bizottság, az igazságügyi bizottság 28—28 taggal, a földművelésügyi bizottság 26 taggal, a vízügyi bizottság 18 taggal s az összeférhetetlenségi bizottság 11 taggal. Ezenkívül megválasztandók lesznek a következő orsz. bizottságok képviselőházi tagjai és póttagjai: a függő államadósságot ellenőrző orsz. bizottságban 4 rendes és 2 póttag és az Erzsébet királyné szoborbizottságban 12 képviselőházi tag; ez utóbbiak megválasztatásáról a főrendiház értesíttetni fog. Azonkívül ugyancsak a hétfői ülésen a Háznak még három jegyzője lesz megválasztandó. Ehhez járul még a miniszterelnök javaslata szerint a trónbeszéd másodszori felolvasása. Méltóztatnak ehhez a napirendhez hozzájárulni? (Helyeslés.) Akkor ezt határozatilag megállapítottnak kimondom. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést feloszlatom. Ülés vége 2 óra 30 perckor. Tisztelgések az elnöknél. A képviselőház mai ülése után az alelnökök és a jegyzői kar összegyűltek az elnökség helyiségeiben és nevükben Tallián Béla alelnök Apponyi Albert gróf képviselőházi elnökhöz üdvözlő beszédet intézett: Új mandátummal és ujult erővel, de a régi kötelességérzettel, munkaszeretettel jöttünk hozzád, — úgymond — mint elsőhöz az egyenlők között, hogy tiszteletünkről és támogatásunkról biztosítsunk. Mi a reánk eső feladatokat ambíczióval, szeretettel, lelkiismeretes pontossággal szívesen fogjuk teljesíteni; ezzel szemben tőled nem kérünk és várunk mást, mint tiszteletteljes baráti érzelmeink őszinte viszonzását, teljes bizalmat és azon kortársi benső viszony fentartását, amely a mienkhez hasonló együttműködést kellemessé, könnyűvé és szívélyessé teszi.