Magyar Nemzet, 1902. március (21. évfolyam, 52-78. szám)

1902-03-01 / 52. szám

1902. márczius 1. MAGYAR NEMZET. 3 körükben hassanak oda, hogy államaik részé­ről megkötendő kereskedelmi szerződésekben a felmerülhető differencziák applanálására választott birósági eljárás és pedig a hágai állandó békebiró­­ság vétessék igénybe. Továbbá, az utóbbi időben sajnosan tapasztaltatván, hogy az interparlamen­táris törekvések, bizony­ára az utóbbi háborúk erkölcsi súlya alatt meglanyhultak, e kedvezőtlen, de bizonyára ideiglenesnek minősíthető jelenséggel szemben lesz hivatva a bécsi konferenczia állást foglalni, e csüggedésnek elejét venni és jövőben az interparlamentáris béketörekvések minél élén­­kebb fejlesztését előkészíteni. Ennek a kérdésnek elő­adásával Bernaert belga államtanácsos és Descamps belga szenátor küldettek ki. Felmerült az a terv is, hogy a csoport az országgyűlés mindkét házának tagjaihoz intézzen felhívást a csoportba való be­lépésre, ezt a felhívást Dessewffy Arisztid titkár ter­jesztette elő, melyet csekély módosításokkal a cso­port elfogadott, úgyszintén elfogadták a beterjesztett számadásokat is. Az ülés végén Visontai Soma rö­viden jelezte a legközelebbi ülésen megteendő indít­ványát, mely abból áll, hogy a diplomáczia és a külnemzetek gazdasági érdekei a diplomácziai és külügyi képviseletben és érintkezésekben a mostani­nál hathatósabb mértékben jussanak kifejezésre és legyenek képviselve. A brüsszeli konferencziá­­nak figyelme a már 1903-ban lejáró nemzetközi szerződésekre is kiterjedt. A gazdasági kérdések dominálják most a helyzetet és számos összetűzés oka ebben találja magyarázatát. E kérdések most csak akkor jutnak a nemzetek tudomására, mikor már a bonyodalmak okaivá lettek, mert a diplo­máczia a gazdasági kérdéseket nem méltatja kellő figyelemre. Ha e tekintetben intézkedés fog létezni, akkor az interparlamentáris szövetség ezzel refor­mot fog létesíteni. Elnök az indítványt a jövő ülésre tűzi ki s ezzel az ülést berekesztette.­­ A képviselőház bizottságaiból. A képviselő­ház mentelmi bizottsága tegnap délután 6 órakor Perczel Dezső elnöklete alatt ülést tartott. Kabos Ferencz előadása alapján Molnár Jenő, Korodi Lajos, Malatinszky György, Lovászy Márton, Számory László, Ivánka Oszkár, Meszlény Pál, Óváry Ferencz, Pavlovics Ljubom­ir mentelmi ügyeit tárgyalta. A képviselőház kérvényt bizott­sága is tegnap délután 5 órakor Szentiványi Árpád elnöklete alatt ülést tartott, melyben a kor­mányt Széll Kálmán miniszterelnök, Gromon Dezső, Granzenstein Béla, Nemeskéri Kiss Pál, Zsilinszky Mihály és Nagy Ferencz államtitká­rok képviselték. A bizottság gróf Forgách Antal előadása alapján 196 kérvényt és feliratot tár­gyalt. A kérvények közt van Kassa városának kér­vénye, melyben a harmadik egyetemnek Kassán való felállítását kérelmezik. A bizottság tagjai kö­zül többen pártolólag szóltak a kérvényhez, mire a bizottság elhatározta, hogy a feliratot az össz­­kormánynak javasolja kiadni. A felekezeti iskolák tanárai vasúti jegykedvezmény megadása iránt in­téztek kérvényt a képviselőházhoz. Gróf Forgách Antal előadó melegen pártolja a kérelmet. Nagy Ferencz államtitkár felvilágosításai után, melyek­látományban. Hamlet apja rém, Macbeth bo­szorkányai a forgószél szülöttjei, de Hamlet és Macbeth haluczinálnak, eltekintve attól, hogy maguk is csak a krónikák meseországá­nak lakói, kik fényükben közelebb állnak a képze­lethez, mint a valósághoz. De Corvin Mátyás, Magyar Balázs Benignája, Kinizsi Pál, történeti személyiségek, kik négyszáz év előtt ugyanazon föl­dön jártak, melyet mi taposunk, kik talán ugyan­azon talpalatnyi göröngyön álltak, mely zárt­székünk terhét viseli, kikre minden iskolagyerek úgy emlékezik, mintha tegnap köszönt volna nekik : ezeknek viselt dolgait, még ha a kép­zelet himes szövetébe takarvák is, nem szabad lidérczek, manók és sellők által elintéztetni. A történeti személyek testiessége azt a hitet alapítja meg, hogy a velük tréfálódzó szellemek tényleg léteznek, a minthogy ők az okmányilag és hites er­lékileg beigazolt hősök és szerelmes leányok valóban léteztek. Ez pedig gyerekes. Egy sellő­­poronty, mely Mátyás királyt kifigurázza és befoly a temesi végvárak védelmére! Ki hallott még ilyen ko­ko-komédiát? — mondaná Baczur Gazsi, kinek bátyját pedig ugyancsak meg­­tánczoltatta a géczi boszorkány. Meg bizony. De a peleskei voltairianust sem választották meg a Duna jegén magyar királynak; Baczur Gazsi pedig csak képzeleti pinczéreket vert el a kávéházban, és nem járta a magyar szólót két törökkel a fogai között. Különböztessük tehát meg a dolgokat. Történeti személyeket egybe drámázni a vizi manókkal nem lehet. Nem lehet különösen úgy, hogy a manók legyenek az urak, a királyok és hősök pedig a kifigurázott bábok. Ha valaki­ben a kérvényezők ügye iránti jóindulatáról tett tanúságot, elhatározták, hogy a kérvényt a ke­reskedelmi és kultuszminiszternek kiadni java­solják.­­ Nyilatkozat. Kubinyi György országgyűlési képviselő a következő nyilatkozat közlésére kérte fel lapunkat: »Az Alkotmány ma reggeli száma közli a Kuna és Chocholus lelkész uraknak — ellenem irányzott támadásukra — adott válaszo­mat, mely igy hangzik : »Ivána Pál káplán és Chocholus Bálint plébá­nos uraknak. Az Alkotmány czimü lap f. hó 18-án megjelent 47. számában, a fentnevezett urak aláírásával, sze­mélyemre vonatkozó két közlemény jelent meg. Minthogy az illetőktől, állásukra való tekintettel, elégtételt nem követelhetek, kénytelen vagyok a nem általam felidézett személyeskedést következő­leg elintézni. Kuna káplán úr oly modorban fog­lalkozik személyemmel, hogy a közleményében fog­lalt, engem kicsinyíteni törekvő czélzásaira ko­molyan nem reflektálhatok. Chocholus Bálint plé­bános úr ellen pedig a közleményben foglalt direkt sértésért mai napon a budapesti büntetőtörvény­széknél 1982—1902. sz. a. a sajtópert megindítot­tam. Kubinyi György, országgyűlési képviselő:« Az Ady elég malicziózusan megjegyzi, hogy »tíz napi meggondolás után«. Az összes fővárosi lapok közölték a hírt, hogy Sándor Lajosné szüle­tett Mednyánszky Berta, — Petőfi egykori ideálja — Pozsonyban elhunyt és hogy az illető Kubinyi György országgyűlési képviselő leánya, Valériának anyósa volt. Ezen haláleset tartott távol a főváros­ból, hova csak tegnap, 27-én tértem vissza és igy nem volt alkalmam az Alkotmányban megjelent, ellenem irányzott támadásokra előbb válaszolhatni. Fogadja, stb. Kubinyi György, országgyűlési képviselő.«­­ A katolikus autonómiai kongresszus. A katolikus autonómiát szervező kongresszus sietve megy czélja felé. Kilátás van arra, hogy a kon­gresszus hamarosan befejezi működését, letárgyal­ván a szervezeti szabályzatot összes részleteiben. A tegnapi ülésen eldöntötték, hogy az autonómia által létesítendő és fentartott iskolák tannyelvét ki határozza meg. Erre nézve oly értelmű módo­­sítványt fogadtak el, hogy az országos törvényben, a felekezetek számára iskoláik tannyelvének meg­határozására vonatkozó jogait a katolikus autonómia igazgatótanácsa gyakorolja. A tanácskozást ma folytatják, s kapcsán megindították a vitázást. Nessi Pál el­­panaszolta, hogy magyar udvartartás nincs, sőt közös sincs, mert az egész udvartartás merőben osztrák. Rátkay László hasonló szellemű fel­szólalása után Széll Kállmán miniszter­­elnök általános tetszés közepett utalt arra, hogy az udvartartás magyar karakteré­nek kidomborítása évről-évre jobban ha­lad előre. A kabinetiroda tételénél ugyan­csak Nessi Pálnak adott felvilágosítást Széll Kálmán miniszterelnök, az állandó országház tételénél pedig Bartha Miklós kritizálta meg erős gúnynyal az új parlamenti épület egy és más bizonyos berendezését. Rakovszky István természetesen nyomban személyes térre vitte az ügyet. Lehetetlen, — úgymond — hogy itt egyesek el ne követték volna a legdurvább visszaéléseket, lehetetlen, hogy egyesek meg ne gazdagodtak volna illetéktelenül. Az egész szabadelvű párt felháborodott e szavakon, melyek Rakovszky, Bartha Miklós fejtegetéseiben semmi alapot nem talált. Széll Kálmán miniszter­­elnök konstatálta, hogy itt semmiféle hűt­len kezelésről szó sem lehet. Abban a bizottságban — mely az építkezést vezeti és ellenőrzi — olyan férfiak ülnek, a­kikért a kormányelnök a kezét tűzbe tenni hajlandó. Lehet, hogy ez az épület, a mi szűkebb viszo­nyaink közt, túlságosan drága; lehet, hogy be­rendezésében­­hibák történtek, a kétségbevon­­hatlan tény mégis az, hogy ez a palota egyik dísze lesz az országnak és fővárosának. A tételnél a vitát megszakították, Országgyűlés. Az általános vita végeztével a költségvetési diskusszió iránt a Ház érdeklődése erősen meg­csappant. Apponyi Albert gróf csekély számú hall­gatóság előtt nyitotta meg az ülést, a melnek napirendjére a kisebb tárczák előirányzatát tűz­ték ki. A függetlenségiek nyomban a budget f első tételénél, a királyi udvartartás előirányzata ezt mégis megteszi, akkor darabja megtekintése után valami kényelmetlenség, valami feszültség marad vissza lelkünkben, mely végül is azon kételylyé változik át bennünk, hogy a szerző talán nem is poéta, — mert ennek, mint mű­vésznek, első és fő tulajdon­a az Ízlés — hanem csak többé-kevésbbé ügyes számitó a közönség kíváncsiságának kiaknázása terén. KESZLER JÓZSEF: Az aranyos. Operette 8 felvonásban. Irta Harry B. Smith. Zenéjét szerzette Engländer Lajos. Fordította Fáy Béla és Heltai Jenő. Első előadása a Népszínház­ban február 28-án. Csak nem szabad túlságos nagyképűséggel elbírálni az angol operettet és az ember kitűnő eredményre jut. A Gésák első előadása óta erősen hadakoztak némelyek az angol és ame­rikai operette-divat ellen, de hát mi történt? A Népszínház Görög rabszolgája és Kis szöke­vénye nagy és teljes diadalt ért, a Magyar Színházban még ma is, évek után, telt házakat csinál a New­ York szépe. Az a kevés, a­mi elbukott, az nem az angol operette, hanem a magyar előadás hibája. Szó sincs róla, a franczia operetteknek sokkal különb a szö­vegkönyvük, mint ezeknek a divatos operettek­nek, sőt a legtöbb magyar operette is kü­lönb librettóval dicsekedhetik, mint az angol­amerikaiak bármelyike. De hát ezen túl van a közönség és angol operette premierjét nézve, épp olyan kevés a pretenziója a szöveget,— mint né­mely hazai szerző muzsikájának eredetiségét — kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök : Apponyi Albert gróf. Jegyzők: Szőts Pál, Nyegre László, Farkas József. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kál­mán miniszterelnök, Lukács László pénzügy­miniszter, Széchenyi Gyula király személye körüli miniszter, Hegedűs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter és Cseh Ervin horvát miniszter. Hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök: Bemutatja Barcsay Kálmán, továbbá báró Petricsevich Horvát Arthur képviselők leve­leit, melyben egészségi okokból két havi szabad­ságot kérnek. A Ház a kért szabadságokat megadja. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben értesíti a Házat, hogy az 1889 : VI. t.-cz. 14. §., valamint az 1890. évi V. t.-czikk 3. §-a rendelke­zésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengeré­szet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségénél, 1902. év végéig való fentartásáról, továbbá az 1902. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatok ő felsége által legkegyelmesebben szentesittetvén, azok mint ez idei I. és II. t.-czikkek az országos törvénytár útján kihirdettettek. Tudomásul vétetik, illetőleg. Az egyiket megbocsátjuk a másikért, csakhogy azután ez a másik csakugyan jó legyen, azontúl pedig a komoly, úgynevezett nagy operettek nagyon régiek és lassan kint átvedlenek az Operaházhoz. A Népszínház műsora csak nyer vele, ha ezeket az akadémikusokká lett műve­ket angol termékekkel pótolja. Hiszen senki a világon nem kivárja azt, hogy egyebet angol zenénél, angol bolondságnál ne adjanak. Havannait, szivart sem lehet állandóan szivni és az örökös Pomery sectől is megfájdul az ember feje. A Circus-Girl bukása óta olyan komolyak voltunk a Népszínházban, hogy csoda. És az azóta elő­adott bohózatok sem tudtak megnevettetni ben­nünket , hát még az operettek! Csupa tudás, tájékozottság, történelem és határozottság. Hiszen jól van ez így és helyes is. Ha ezek az utak azok, a­mely elvezetnek az ötvenedik előadásig, hunczut az, a­ki más operettet ír. Hunczut az a magyar ember. De hát Harry B. Smith angol és Englanderről is alig tudja ma már valaki, hogy a szomszéd császárváros­ban ringott bölcsője. Hát azért mondom, ha mi tudálékosak leszünk a saját operettünkben, hát engedtessék meg legalább, hogy az idegeneken nevethessünk és kaczaghassunk és ne szidjuk őket a cselekmény lazaságáért, se a muzsika hat nyolc­ad taktusaiért. És ezt az álláspontot fogadva el, nem hi­szem, hogy akad majd ma este valaki, a­kit Az aranyos ne mulattatna. Egy nagy ko­sár bolondság, felosztva egy bosszú és két kis felvonásra, csupa ötletesség, vidámság, élet és komikum, mindez a legpajkosabb és legvidá­mabb zenekíséret mellett. És a színészek kitűnő A képviselőh­áz Illése február 28-án.

Next