Magyar Nemzet, 1902. augusztus (21. évfolyam, 182-207. szám)

1902-08-01 / 182. szám

4 MAGYAR NEMZET. 1902. augusztus 1. Széll Kálmán miniszterelnök születés, neve­lés és gondolkodása szerint a Nyugat embere; a ma­gyarságnak az a megtestesülése, a­mely minden­kor megtartva nemzeti sajátságainak szilárd hű­ségét, szívesen átaljáratja magát a nyugati kultúra elemeitől. A délutáni órákban érkezik a vonat a rátóti állomásra, a­hol a forró nap füzével mit sem törődve, várja Széll Kálmán vendégeit. Fe­jén puha szürke kalap, szájában hosszú csibuk. Az állomástól néhány lépésnyire van a rátóti park, melyen árnyas utak vezetnek a kastélyhoz. Már ott is vagyunk. A nyilt terraszon a ház úrnője, Vörösmarty Széll Ilona fogad. Vörösmarty Mihály­nak, a nagy költőnek a leánya és gyámleánya Deák Ferencznek. E két név halhatatlan a magyar nemzet szivében. Az összes császári és királyi palotahölgyek között Széll Kálmánna tarthat igényt az igénytelen egyszerűség pálmájára. Nem közlékeny asszony, de a­ki bizalmat tud benne kelteni, az miha­mar észreveszi, hogy mennyire kell a vele való tár­salgásban vigyáznia. És akkor rögtön látjuk, hogy Széll Kálmánná politikai és irodalmi tudása is mennyivel áll fölül az egyéb nők efajta tudásán. És úgy ebéd után, egy szivar vagy czigaretta bo­dor füstje mellett kész gyönyörűség a kormány­elnök nejével beszélgethetni. A társalgásban ter­mészetesen élénk részt vesz a miniszterelnök is. De a beszélgetés fonalát már eltépi az unoka, a kis Bernrieder Ferike, a ki tudja, hogy milyen hatalma van a »nagypapán«. És csakugyan félre­vonul vele és szívesen engedi át magát a Ferike zsarnok játékainak. Az asztalhoz odavaló bor, a gazda termés is kerül, melynek termőföldje ellátszik idáig. A szőlő mögött hatalmas erdő, melyet a fejsze négy évtize­den keresztül elkerült. Itt vannak az esti séták. És ilyenkor Széll Kálmán sokat és rendkívül érde­keset mond el az ő életéből, sok-sok visszaemléke­zést, melyeket szinte áhítattal hallgatunk. De ezek a rátóti idillek nem mindig zavarta­lanok. Időről-időre új vendégek érkeznek, meg­hívottak és hívatlanok vegyest. A ház egész a tetőzetig megtelik. A posta ontja a leveleket és aktákat, a telefon nem szűnik meg csilingelni. Az ilyen napokon több dolog van Rátóton, mint a fővárosban a miniszterelnök hivatalában. A rátóti dolgozószobában a titkárok végnélküli sifrkrozott táviratok megfejtésén fáradoznak, melyek java­részét a gazdájuk, általános csodálkozásra, elolvas­ó­kulcs nélkül is. Az ideérkező újságokból valósággal hegyet lehet csinálni. És átfutja rövid idő alatt vala­mennyit, hála nagy újságolvasói rutinjának. És érdekelt mindahány, akár dicséretét zengi, akár korholja. De tekintélye előtte csak a komoly sajtó­nak van. Majd sétára ki a miniszterelnök, melynek fo­­lyamán hatalmas mezőgazdasági tudását nem­­ győzzük csodálni. A belső gazdaság megtekintése után örömest kisérjük a másik tanyára, Héra­­házára, mely mintegy negyven kilométernyire van Rátóttól. Mindenütt a legpompásabb termés, a melynek befogadására az aranytisztaságu gazdasági épületek már készen állanak. És az istállók az ő tiszta vérű állataikkal! Ezekre rendki­vülis súlyt fektet a miniszterelnök és szívesebben viseli el annak a gyanúját, hogy ő rossz politikát csi­nál, semhogy valaki azt mondja, hogy az ő állattenyésztése nem a legtökéletesebb az egész országban. De hiszen ez el van ismerve nemcsak idehaza, hanem az ország határain túl,­­ leg­utóbb is a moszkvai kiállításon nyert érte ki­tüntetést. És a gazdaságok megtekintése után a vidá­man hömpölyygő Rába nyújt enyhülést a nap melege ellen. Széles árc vezet a partjához; fa­óriások között járunk, melyeket Deák-platánoknak hívnak. Mert ezek között jött át Rátótra gyám­leánya és Széll Kálmán látogatására Deák Ferencz p­uszta­ szent-lászlói birtokáról. — A hannoveri sakktorna. A torna állása a hetedik forduló után a következő: Janovszki 61 /s­; Pillsbury, dr. Olland és Marshall 51/»; Wolf 5, Mieses 41/«; Lewin, Csigorin, Napier 31/­­; Popiel, Sviderski, Cohn, Gottschall, 3; Barde­leben 3 (1); Lüichting 21/a (1); Gunsberg 21/2; Mason 2. — Báró Fejérváry köszönete. Fiuméből távira­tozzák: Bár­ó Fejérváry Géza honvédelmi miniszter Gasteinból következő táviratot küldte olasz nyel­ven Ruinatz Mariano kapitánynak, a Báró Fejér­­váry Adria-hajó parancsnokának, az első út alkal­mából : »Szívesen üdvözlöm kapitány urat a legjobb és legőszintébb kívánságokkal.« Rumatz kapitány ugyancsak olaszul ezt vála­szolta a miniszternek: »Büszkeséggel eltelve, hogy nagyméltóságodnak, hazánk nagy fiának a nevét viselő hajó parancs­noka lehetek, hálatelt szívvel köszönöm nagymél­tóságod jókivánatait és ígérem, hogy szerény erőm­mel arra fogok törekedni, hogy a Báró Fejérváry minél több és minél becsesebb szolgálatot tegyen a magyar tengerhajózásnak.« — Vadnay Károly halála. Vadnay Károlynak fia, Vadnay Tibor és a család fájdalmas veszte­ségük alkalmával még a következő részvétnyilat­kozatokat kapták: Szívből osztozva mély gyászukban, legőszin­tébb részvétét küldi úgy önnek, mint az egész gyászoló családnak báró Fejérváry Géza. Fogadja a gyászoló család súlyos veszteségéhez fájdalmas, mély részvétemet. Darányi Ignácz. Szeretett édesatyja, egyik legrégibb és legked­vesebb barátom és baj­társam elhunyta alkalmából fogadja nagyságod legmelegebb részvétem kifejezé­sét. Fáik Miksa: Mély megilletődéssel vettem a hirt atyád, a nagy magyar és érdemes hazafi elhunytéról. Fo­gadjátok kegyesen igazi szívből jövő részvétemet. Tarnay Gyula, Borsod vármegye alispánja. Részvétüket fejezték még ki: Dr. Plósz Sán­dor igazságügyminiszter, báró Harkányi Frigyes, Vörösmarty Béla, Márkus József főpolgármester, Kozma Andor, dr. Gopcsa László, dr. Ernyei Miksa és még számosan. — Erzsébet-szobor egy tanyán. A szabolcs­­megyei Tisza-Lök község mellett, a Nagyzás-tanyán, Vay Arnold báró gazdaságában Erzsébet-ligetet ültettek, a mely most szép ékességgel gyarapodott, a megboldogult királyné mellszobrával. A szobrot július 26-án leplezték le szép ünnepséggel. Meg­nyitóul a férfikar czigányzene mellett a Szózatot énekelte el, majd Szalay Mariska, az Országos Nőképző­ Egyesület negyedik gimnáziumi osztályá­nak tanulója elszavalta Zichy Gézának »Volt egy­szer egy királyasszony« czímü költeményét, mire a czigánybanda elhúzta a megboldogult királyné kedves nótáját: Lehullott a rezgő nyárfa ezüst­­szinü levele ... A kegyelete.? ünnepen Szalay Jenő ötödik gimnáziumi tanuló mondott ünnepi beszédet, miközben lehullott a lepel a szoborról. Az ünnepet a férfikar zárta be a Himnus­­szal. A szobrot Dobos Imre, a dadai alsójárás főszolgabirája vette át. A leleplező ünnepen ott voltak a többi közt Vay Arnold báró családjával és a környék­beli intelligenczia számos tagja. A leleplezés után lakoma volt. — Jankó János dr. halálához. Jankó János dr. holttestével ma este hét órakor érkezik meg Se­­mayer Vilibald dr. a józsefvárosi pályaudvaron. A holttestet még az éjjel átviszik a kerepesi temető halottasházába és ott ravatalra teszik. A temetés holnap, pénteken, délután négy órakor lesz. A Nemzeti Múzeum igazgatóságának ma igen meleg­hangú táviratban részvétüket fejezték ki Mun­kácsy Bernát, a Néprajzi Társaság első alelnöke és Sebestyén Gyula, a társaság titkára. Ma érke­zett meg a temetésre Bátky Zsigmond dr., az et­nográfiai osztály segédőre is, a­ki a Csallóközben volt gyűjteni az osztály számára. — Báró Feilitzsch nem mondott le. Az Er­délyi Kárpát-Egyesület a következő nyilatkozatot teszi közzé: »A lapoknak ama hírére vonatkozólag, hogy báró Feilitzsch Artur a Kárpát-Egyesület elnöksé­géről lemondott és lemondását a választmány el­fogadta volna, kijelentjük, hogy e kit teljesen alaptan. A Kárpát-Egyesület titkársága.«­z Alapítvány újságírók részére. A József fő­­herczeg tulajdonában levő Cirkvenica tengeri fürdő vezetője, Ebers Henrik dr. császári tanácsos nagy­lelkű alapítványnyal hálálja meg a magyar sajtó­nak azt a hazafias támogatását, melylyel a gyönyörű magyar fürdőhelyet felkarolta. Az alapítvány a Budapesti Újságírók Egyesületének jogot ad arra, hogy évente tizenkét magyar újságírót, a­ki üdü­lésre és gyógyulásra szorul, egy-egy hónapra ingyen helyezzen el a magyar Riviera e kies fürdőtelepén. Az illető újságírók ingyen lakást, ingyen fürdőt és ingyenes gyógykezelést kapnak és még az étkezésnél is húsz százaléknyi árenged­ményben részesülnek. Ebers Henrik dr. császári tanácsos elhatározásáról meleghangú levélben érte­sítette a Budapesti Újságírók Egyesületét, hang­súlyozva, hogy mióta a József főherczeg tulajdo­nában levő Therapia-gyógytelepet Cirkvenicán vezetése alá vette, a magyar tengerpart, eddig nekünk idegen virányait magyar szellem lengi át. Cirkvenica komor bérczei felvidultak, magyar szó­tól visszhangzanak. E gyors, örvendetes változás­nak az okát a magyar sajtó önzetlen támogatásában véli megtalálni. A Budapesti Újságírók Egyesületé­nek elnöksége meleghangú levélben köszönte meg a nagylelkű alapítványt, — Dreyfus Galliffet ellen. A Radical közli Dreyfus Alfréd levelét, a­melyben ez tiltakozik egy nyilatkozat ellen, a­melyet Galliffet tábor­noknak tulajdonítanak. Galliffet állítólag azt mondta, hogy Dreyfusnak soha sem volt össze­köttetése Németországgal, ellenben harmadik részről jött értesítés szerint Oroszországgal csak­ugyan volt összeköttetése. Dreyfus kijelenti, hogy ez undok hazugság és hogy ő épp oly kevéssé volt összeköttetésben Oroszországgal, mint Németországgal. — Falb jóslatai augusztusra. Falb Rudolf augusztusra majdnem folytonos lecsapódásokat jó­sol, melyeket három részre oszt. Az első har­mad vége felé esőzések és zivatarok várhatók. A második, harmadikban nagy szárazság, de a kritikus napokon sok helyütt zivatart jósol. Az utolsó harmadban ismét esős lesz az időjárás. A hó végén zivatarokat várhatunk. A hőmérséklet az egész hónapban normális és első felében alacso­nyabb, mint a másodikban. — Megszökött vállalkozók. Sátoralja-Ujhelyről táviratozzék a P. Ll.-nak. Hleba Mihály építési vállalkozó, miután több megbízójától nagyobb előlegeket vett fel, Amerikába szökött. — Az ó­budai »Jó pásztor «-intézet ünnepe. Ma van tiz éve annak, hogy a San Marco herczegnő bőkezűségéből emelt »Jó pásztor«-intézetnek veze­tését az apáczák átvették. A humánus intézet áldásos működést fejtett ki a tiz esztendő alatt és jelenleg százhúsz olyan lakója van, a­kiket a teljes erkölcsi zülléstől megmentettek és visszatérítettek a jó útra. A tízesztendős évforduló alkalmából ma, Loyola Szent­ Ignácz napján, Fischer Ágost, az intézet lelkésze, a kápolnában, délelőtt tíz órakor ünnepi misét tartott; mise után pedig szent beszé­det mondott, a melyben megemlékezett San Marco herczegnőről, az intézet nemeslelkü és bőkezű ala­pítójáról. Az istentiszteleten a vezető apáczák vala­mennyien és előkelő közönség volt jelen. — 4841 ülés. Most, hogy a képviselőház régi hajlékát elhagyja. Összeszámították, hogy az épület­ben hány ülést tartottak. 1866. április 14-ikén volt az első tanácskozás. Az utolsó ülés 1902. június 20-ikán volt gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. A két határnap között volt tíz országgyűlés, mely összesen 4841 nyilvános tanácskozást tartott. Az első országgyűlés, a­melynek során 289 nyil­vános ülést tartottak a Házban, 1865. deczember 26-ikén ült egybe s 1868. deczember 9-ikén végző­dött. A második 1869. április 22-ikén nyilt meg s 1872. április 15-ikén zárult be; ezen 484 ülés volt. A harmadik 1872. szeptember 3-ikától 1875. május 25-ikéig tartott, a­mely idő alatt a kép­­viselőháznak 399 ülése volt. A negyedik 1875. augusztus 30. és 1878. junius 29-ike közé esik 420 üléssel. Az ötödik 1878. október 19-ike és 1881. junius 1-je között volt 412 üléssel. A hatodik 1881. szeptember 26.-tól 1884. május 19.-éig tartott s 364 ülése volt. A hatodik 1884. szeptember 1-jén nyilt meg s 1887. május 25-ikén végződött. Ebben a Ház 373 ülést tartott. A hetedik 1887. szeptember 28. és 1892. január 4-ike között 585, a nyolczadik 1892. február 10. és 1896. október 3-ika között 659, a kilenczedik 1896. november 25. és 1901. szep­tember 5-ike között 729 ülést tartott. A mostani országgyűlés első szakában a képviselőháznak 127 ülése volt. — Egy újságíró síremléke. Korán elköltözött derék kollégánknak, Zilahi Bélának, a Budapesti Hírlap politikai munkatársának sírja fölé emelt síremléket a családja. A remek emléket Máté Rezső, az elhunyt gyermekkori barátja mintázta és a Somogyi és fia elég faragta terméskőbe. A sima kőlappal borított sír fejénél, lépcsős alapzaton áll egy tömör fehérkő oszlop, a temetői magyar csá­szárfa művészi kiképzése, az oszlop alján, a négy

Next