Magyar Nemzet, 1902. szeptember (21. évfolyam, 208-232. szám
1902-09-02 / 208. szám
1902. szeptember 2. MAGYAR NEMZET. nak közös tartására, az erdőbirtok elidegenithetésének korlátozására. Tigron Gábor a régi székely jogot fejtegette, bizonyítva ezzel, hogy az arányosítás régen gyakorlatban van. Ugyanily értelemben szólalnak föl, pártolva az arányosítást: Perjéssy Mihály, Gyöngyössy Béla, Győrffy Gyula, Incze István, de követelik az eddigi hibák kiküszöbölését. Bartalus Imre ellenzi az arányosítást. A szakosztály Kelemen Ádám határozati javaslatát Barthy Zsigmond báró, Perjéssy és Bodor pótlásával elfogadja Sárkány Miklós a végrehajtási törvény módosításáról terjeszt be határozati javaslatot, tekintettel arra, hogy mivel a végrehajtási törvény több tekintetben nehézkes, hosszadalmas, költséges, czélszerűtlen és közgazdaságilag több tekintetben káros, ennélfogva a végrehajtási eljárás terén észlelt legégetőbb bajok sürgős orvoslása érdekében mondja ki a kongresszus, hogy feltétlenül szükségesnek tartja annak módosítását és kiegészítését. Sárkány bőségesen megjelöli a hiányokat és a kiegészítésre is konkrét javaslatokat tesz. A javaslatot elfogadták. Még a homestead kérdésében a szakosztály Fenyvessy Soma indítványára hoz határozatot s ezt a kérdést is fölveszik a székely ügyek közé. A záró ülés. A székely kongresszus nagyszámú tagjai a nagyteremben déli 12 órakor jöttek össze a záró ülésre. Ezen ülésre igen sok fürdővendég, számos erdélyi szépség is megjelent. Báró Kemény Kálmán díszelnök, akinek feladatául jutott a kongresszus záró ülésének vezetése, köszönetet mond megválasztatásáért. Szívesen azonosítja magát azzal az iránynyal, mely a székely kongresszuson kifejezésre jutott. Hangsúlyozza, hogy a székely kérdés nem védekezés és nem támadás más nemzetiségiek ellen, hanem igen is védekezés a nagy nemzeti betegség, a kivándorlás és az azzal kapcsolatos betegségek ellen. A kongresszus bizottsága eredménynyel dolgozott s határozatai be fognak válni a kivándorlás korlátozására, amivel a haza boldogulását érjük el. (Élénk helyeslés.) Ezután a szakosztályok előadói teszik meg előterjesztéseiket, bemutatván a szakosztályi tárgyalások során az eredeti javaslatokon történt változásokat, a jelentések végeztével báró Kemény Kálmán díszelnök konstatálja, hogy a kongresszus a javaslatokat elfogadta. Bedő Albert elnök indítványára a rendező-bizottságot megválasztják végrehajtó bizottságul. Forster Géza a rendező-bizottság nevében köszönetet mond Csik megyének a szíves vendéglátásért, Tusnádfürdő közbirtokosságának, igazgatóságának, a villatulajdonosoknak, kik a kongreszszus tagjait vendégül látták. Köszönetet mond a fáradhatatlan helyi bizottságnak a tanulmányutat rendezőknek, a Dolecsko dr. vezetése alatt működő elszállásoló-bizottságnak. Ezenkívül a rendezőbizottság köszönetét tolmácsolja a magyar sajtónak, amely oly rokonszenvesen fogadta és kezdettől fogva támogatta a székely kongresszust. Köszönetet mond a posta- és távirdaigazgatóságnak is, mely a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből a kongresszus távirat-anyaga lebonyolításához szükséges intézkedéseket oly figyelmesen végezte s ezzel a sajtóképviselet munkáját elősegítette. (Élénk helyeslés.) Báró Kemény Kálmán díszelnök a maga részéről néhány szót óhajt mondani a székely kongresszusról. Ha a magyar társadalom cselekszik s a magyar kormány támogatja az itt kifejtett irányt, bizonyára nagy eredményeket érünk el. A kormányok változnak és változhatnak. Reméljük, hogy a mostani kormány tartós lesz, de meg van arról győződve, hogy úgy ez a kormány, mint a következő támogatója lesz a székely kongresszuson kifejezett programmnak, mivel ez a programm nem rövid időre készült. Amit itt teendőül kijelöltek, az a maga idejében valósulásra mind meg fog érni. (Helyeslés.) Köszönetét fejezi ki a kormány küldötteinek is, megköszönvén küldőik gyors és pontos információját. Ugron Zoltán, mint székely közbirtokos, a székely nemzet egyszerű tagja, kiemelve a székely ügyek körül kifejtett munkásságot, köszönetet mond a díszelnöknek, a rendező-bizottságnak, Buday Barnának, a Hazánk főszerkesztőjének, mint főtitkárnak, a szakosztályi elnököknek, jegyzőknek és előadóknak, különösen az O. M. G. E.-nek, mely sokat és nagyot művelt ténykedésével az egységes magyar társadalom kiépítése körül. (Zajos helyeslés.) Báró Kemény Kálmán a kongresszus határozatául jelentve ki az Ugrón által proponált köszönetét, lelkes éljenzés mellett bezárja az ülést, mely a díszelnök éltetésével oszlik szét. A kongresszusi tagok egy része a délutáni vonattal elutazott. Pénteken este Geöcze Sarolta, a kiváló szocziálpolitikai írónő tartott általános tetszéssel fogadott előadást: a »Női kérdésről«. A fürdő gyógytermében ez alkalommal az összes kongresszusi tagok és fürdővendégek megjelentek. A nagy hatást keltő előadás után Benedek János szavalta el több sikerült kőlteményét és a székely dalárda énekelt. A pozsonyi kiállítás, Pozsony, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A sajtó képviselői ma tekintették meg az országos mezőgazdasági kiállítást, mely e hó 7-én nyílik meg. Az újságírókat Bubinek Gyula képviselő, Kumlik Tódor alpolgármester, Horváth Jenő gazdasági egyesületi titkár és Fülöp Jónás, a Szőlészeti Egyesület elnöke két csoportban kalauzolta. Az egyes kiállítási főcsoportokat a csoportbiztosok magyarázták meg. A pavillonok nagy része kész. A látnivalók már most is sejtetik a kiállítás gazdagságát és szépségét. Két órai séta után a ligeti kávéház pavillonjában százterítékű bankér volt. A kiállítás a dunai ligetben mintegy 75 káthóig területen fekszik. A kiállítás képe már most is grangiózus. Az ügyesen és czélszerűen elhelyezett pavillonok mindegyike a rendezőség ízlését dicséri. Természetesen legérdekesebb és legtanulságosabb a kiállítás anyaga, amely híven mutatja be a magyar mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termények csarnoka be fogja mutatni a kiállítás kerületébe tartozó országrészek mezőgazdasági termelésének állapotát, valamint ismertetni amaz állami intézményeket és működésüket, melyek hivatva vannak a mezőgazdasági termelést tökéletesíteni és emelni. A mezőgazdasági termelést és a terményeket elsősorban a gazdasági egyesületek gyűjteményei tüntetik föl. E gyűjtemény között kiemelendők: Komárom-,Fejér- Sopron-, Bars-, Nógrád- és Hont megyéké, mint a legnagyobb és legtökéletesebbek. Ugyanitt mutatják be a vízszabályozást, ármentesítést és talajjavítást. A Pozsony megyei Gazdasági Egyesület külön pavillonban mutatja be gyűjteményes terménykiállítását. A szőlészeti és borászati csoportban megnyilatkozik a magyar szőlőmivelés hatalmas fellendülése. Oly nagy számban bort és oly nagy számban szőlőt még soha Magyarországon egy kiállításon sem mutattak be. Van itt mintaszőlőtelep, melyen az állam és számos nagyobb szőlőbirtokos vesz részt. A borkiállítás számára külön helyiség van, melyben az összes alkalmasnak talált borokat, körülbelül 1300 fajtát, fognak a kiállítás tartama alatt poharankint kimérni. Ehhez a csoporthoz tartozik a Pozsonyi Pincze Egyesület által fölállított külön borkóstoló-csarnok is. A kertészettel a kiállítási terület sok helyén találkozunk, ahol díszítésre volt szükség. A gyümölcskertészet, mely az ország minden részéből származó gyümölcsfát mutat be, a kertészeti pavilion azonban külön kertészeti kiállítás. A kertészeti pavillonban elhelyezik mindama kerti terményeket, vagy az azokból készült czikkeket, melyek szabadban be nem mutathatók. A tejgazdaság egyik legérdekesebb és legfontosabb része a kiállításnak. Három külön pavillonban mutatják be tejgazdasági gépiparunkat tejszövetkezeti mintaberendezésekkel, továbbá a tejtermékeket, főleg sajtot és vajat. A kiállítók száma meghaladja a kétszázhúszat, kik közül 179-en különböző módon készült vajat fognak kiállítani. Az erdészeti és vadászati kiállítás, mely külső és belső részre oszlik, egyik dísze lesz az egésznek. A különféle exotikus fenyőfákkal parkozott külső területen láthatók az erdészeti nyerstermények és félgyártmányok, csemetekertek, fűzfatelep, fáczános, fáczánköltő- és fölnevelőgépek, fáczán volier különféle fáczán fajokkal, dámvadbefogó mintája, stb. A belső kiállítás kéregben levő nyers fából alkotott díszes pavillonban van elhelyezve. Ennek tartozéka az elmésen mellé illesztett magaslat, melyet függőhíd köt össze a pavillonnal, melyben a vadászati remek dioráma van elhelyezve. A magas- és középhegységnek, valamint a lapálynak állatvilágát mutatják itt be ízléses elrendezésben. Jobbról-balról van az erdészeti kiállítás. A legnagyobb csarnok, 2500 négyszögméter területű, a mezőgazdasági és háziipar kiállítása. Ez a pavilion legszebben mutatja a mezőgazdasági és ipari termelés harmonikus kölcsönhatását és iparos érdekkapcsolatát. Itt látjuk a malomipart, a maláta-, sör-, szesz-, czukor- és keményítőgyártás termékeit. Gazdag változatokban látjuk a magyar mezőgazdasági és egyéb háziipart. A háziipari csoport szép sikerében nagy része van Izabella főherczegasszonynak, aki külön pavillont építtetett az Izabella Háziipar Egyesület munkái számára. A nagy csarnokban helyezték el a pozsonyi vasművesség, a műbútor- és esztergályos-ipar remek termékei mellett a szövészeti és ruhászati ipar készítményeit. Frigyes főherczeg, a kiállítás védője külön pavillonban mutatja be a híres minta tejgazdaságát, mely naponként 28—30 ezer liter tejet szolgáltat. Külön pavillonban helyezték el a halászatot és külön a szeszesitalokat és gyümölcspálinkákat. Az állatkiállítás szintén impozánsnak ígérkezik. A tizenkét hosszú istállóban elhelyezett kilenczszáz szarvasmarha remek látványosság lesz. A tisztavérű szimentáli és berni faj fog itt dominálni, melyeket leghíresebb tenyésztőink állítanak ki, köztük Széll Kálmán miniszterelnök. A lókiállításon látható lesz az angol telivértől kezdve a magasan nevelt angol félvér, angol-arabs keresztezés, gyorsügető, a Dunántúl tenyésztett hidegvérű nehéz lófajta, stb. A sertéskiállításra hétszázötven sertést jelentettek be uradalmak és kistenyésztők. A juhkiállításon körülbelül háromszáz állat képviselni fogja a finomgyapjast, a fésüsgyapjast, keresztezést és angol húsfajtát. Lesz ezenkívül külön gyapjúkiállítás is. A baromfikiállításon körülbelül négyezer darab különféle aprójószág lesz és néhány költőgépből a megnyitás napján kerülnek majd ki a csirkék. Megemlítjük még, hogy a kiállítás tartama alatt, azaz szeptember 7-től szeptember 28-ig többrendbeli kongresszus lesz, mely felöleli a mezőgazdaság majd minden ágát. * A kormány a pozsonyi kiállításon. A szeptember 7 én megnyíló pozsonyi II. országos mezőgazdasági kiállításon a kormány több tagja helyezte kilátásba megjelenését. Magán a megnyitási ünnepen Darányi Ignácz földmivelési miniszteren kívül, aki a kiállításnak egyik díszelnöke, ott lesz Széll Kálmán miniszterelnök is, továbbá gróf Széchényi Gyula ő felsége személye körüli miniszter. A kiállítás hivatalos lapja e látogatásokról szóló hírhez a következő kommentárt fűzi : A kormány tagjainak a pozsonyi kiállításon való megjelenése nemcsak a kiállítás fényét fogja emelni, hanem egyúttal fontos politikai momentum, mert alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy a kormány tagjai épp úgy, mint a három év előtti szegedi kiállításkor, a gazdatörekvések tekintetében megnyilatkozzanak. Steindl Imre halála. A mosolygó életnek zord pajtása, a halál olykor keserű tréfákat csinál. Ki várná szinte tragikus, katasztrófaszerű végét az olyan sima, egyszerű, harmonikus életfolyamatnak, mint a minő a mai nap nevezetes halottjáé volt? Élete főműve, impozáns, igazán világraszóló alkotás, melybe egész géniuszát, minden tudását, becsvágyát belehelyezte, az ezeréves nemzeti lét legnemesebb, legméltóbb monumentuma, az új parlament végképp elkészülvén, egy hónap múlva hivatalosan és tényleg át fog adatni fenkölt hivatásának. Alkotó művésze Steindl Imre, már nem érhette meg ezt a mindenkire, de legfőként ő ,rá nézve magasztos, rég várt pillanatot. Pedig ez az ünnepi mozzanat, a vele természetesen együttjáró elismerés, kitüntető magasztalás, hogy úgy mondjuk, kidukált volna neki művészi nagy érdemein túl már csak azért is, mert csak nem is oly rég el kellett szenvednie a kicsinyes okokból fakadt méltatlan meghurczoltatást, így hát már csak ravatalára, majdan frissen hantolt sírjára helyezzük a nemzeti hála, megbecsülés nyíló borostyánát. Steindl hosszabb idő óta betegeskedett; a nyár nagyobb részét Grácz mellett, Mária-Grün szanatóriumban töltötte, ahol gyógyittatta magát. A javulás, melyet várt a beteg, nem következett be és Steindl csalódottan tért haza svábhegyi nyaralójába, alig két héttel ezelőtt. Vasárnap délután csak rosszul érezte magát, csak panaszkodott, amint szoktak panaszkodni a huzamosabb időn át betegeskedők, aztán még alkony előtt, délután fél öt óra tájban meghalt. Özvegyet és két felnőtt gyermeket, egy fiút, meg egy leányt hagyott maga után. Steindl Imre 1839. október 29-én született Budán, német eredetű, de megmagyarosodott családból. Iskoláit Pesten, a műegyetemet Budán végezte, majd a bécsi képzőművészeti akadémiának lett hallgatója. Innen hazahívták a műegyetemre, egyelőre segédtanárnak. Mégegyszer visszament Bécsbe, de azután végleg itt telepedett meg a fővárosban. A fejlődő közélet meghozta az építési kedvet is és a nagyratörő fiatalembernek bőven jutott alkalma nagy alkotásokra. Első monumentális munkája Arad vámházának terve volt, amelylyel pályadíjat nyert. Elismerést kapott arra a tervére is, melylyel a berlini parlamentre pályázott, ami nagy siker számba megy, mivel a német főváros parlamentjének tervpályázatán a külföld legelőkelőbb tekintélyei vettek részt. Ezenközben Steindlt kinevezik a műegyetemen rendkívüli, majd rendes tanárnak, a képzőművészeti tanács tagjának választja s ugyanígy a rajztanári és építőmesteri bizottság is. Nagy tere nyílt Steindl középkori stílusokon nevelt fantáziájának, mikor a nevezetesebb hazai műemlékek restaurálására került a sor. Steindl nagy tudásának és fényes színérzékének bizonysága a vajda-hunyadi vár, azután a szegedi Ferencziek temploma, a nagyszerű kassai dóm, a bártfai és a máriafalvi, továbbá a híres jáki templom. A-Buda- 3