Magyar Nemzet, 1902. szeptember (21. évfolyam, 208-232. szám

1902-09-02 / 208. szám

1902. szeptember 2. MAGYAR NEMZET. nak közös tartására, az erdőbirtok elidegenitheté­­sének korlátozására. Tigron Gábor a régi székely jogot fejtegette, bizonyítva ezzel, hogy az arányosítás régen gya­korlatban van. Ugyanily értelemben szólalnak föl, pártolva az arányosítást: Perjéssy Mihály,­­ Gyöngyössy Béla, Győrffy Gyula, Incze István, de követelik az eddigi hibák kiküszöbölését. Bartalus Imre ellenzi az arányosítást. A szakosztály Kelemen Ádám­ hatá­­rozati javaslatát Barthy Zsigmond báró, Perjéssy és Bodor pótlásával elfogadja Sárkány Miklós a végrehajtási törvény módosításáról terjeszt be határozati javaslatot, tekintettel arra, hogy mivel a végrehajtási törvény több tekintetben nehézkes, hosszadalmas, költséges, czélszerűtlen és köz­gazdaságilag több tekintetben káros, ennél­fogva a végrehajtási eljárás terén észlelt leg­égetőbb bajok sürgős orvoslása érdekében mondja ki a kongresszus, hogy feltétlenül szükségesnek tartja annak módosítását és kiegészítését. Sárkány bőségesen megjelöli a hiányokat és a kiegészítésre is konkrét javaslatokat tesz. A javaslatot elfogadták. Még a homestead kérdésében a szakosztály Fenyvessy Soma indítványára hoz határozatot s ezt a kérdést is fölveszik a székely ügyek közé. A záró ülés. A székely kongresszus nagy­számú tagjai a nagyteremben déli 12 órakor jöt­tek össze a záró ülésre. Ezen ülésre igen sok fürdővendég, számos erdélyi szépség is megjelent. Báró Kemény Kálmán díszelnök, a­kinek felada­tául jutott a kongresszus záró ülésének vezetése, köszönetet mond megválasztatásáért. Szívesen azo­nosítja magát azzal az iránynyal, mely a székely kongresszuson kifejezésre jutott. Hangsúlyozza, hogy a székely­ kérdés nem védekezés és nem tá­madás más nemzetiségiek ellen, hanem igen is vé­dekezés a nagy nemzeti betegség, a kivándorlás és az azzal kapcsolatos betegségek ellen. A kon­gresszus bizottsága eredménynyel dolgozott s ha­tározatai be fognak válni a kivándorlás korlátozá­sára, a­mivel a haza boldogulását érjük el. (Élénk helyeslés.) Ezután a szakosztályok előadói teszik meg előterjesztéseiket, bemutatván a szakosztályi tár­gyalások során az eredeti javaslatokon történt vál­tozásokat, a jelentések végeztével báró Kemény Kálmán díszelnök konstatálja, hogy a kongresszus a javas­latokat elfogadta. Bedő Albert elnök indítványára a rendező-bi­zottságot megválasztják végrehajtó bizottságul. Forster Géza a rendező-bizottság nevében köszönetet mond Csik megyének a szíves vendég­látásért, Tusnádfürdő közbirtokosságának, igazgató­ságának, a villatulajdonosoknak, kik a kongresz­­szus tagjait vendégül látták. Köszönetet mond a fáradhatatlan helyi bizottságnak a tanulmányutat rendezőknek, a Dolecsko dr. vezetése alatt működő elszállásoló-bizottságnak. Ezenkívül a rendező­bizottság köszönetét tolmácsolja a magyar sajtó­nak, a­mely oly rokonszenvesen fogadta és kezdet­től fogva támogatta a székely kongresszust. Köszö­netet mond a posta- és távirdaigazgatóságnak is, mely a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből a kongresszus távirat-anyaga lebonyolításához szük­séges intézkedéseket oly figyelmesen végezte s ezzel a sajtóképviselet munkáját elősegítette. (Élénk helyeslés.) Báró Kemény Kálmán díszelnök a maga részé­ről néhány szót óhajt mondani a székely kon­gresszusról. Ha a magyar társadalom cselekszik s a magyar kormány támogatja az itt kifejtett irányt, bizonyára nagy eredményeket érünk el. A kor­mányok változnak és változhatnak. Reméljük, hogy a mostani kormány tartós lesz, de meg van arról győződve, hogy úgy ez a kormány, mint a követ­kező támogatója lesz a székely kongresszuson ki­fejezett programmnak, mivel ez a programm nem rövid időre készült. A­mit itt teendőül kijelöltek, az a maga idejében valósulásra mind meg fog érni. (Helyeslés.) Köszönetét fejezi ki a kormány kül­dötteinek is, megköszönvén küldőik gyors és pon­tos informác­ióját. Ugron Zoltán, mint székely közbirtokos, a székely nemzet egyszerű tagja, kiemelve a székely ügyek körül kifejtett munkásságot, köszönetet mond a díszelnöknek, a rendező-bizottságnak, Buday Barnának, a Hazánk főszerkesztőjének, mint főtitkárnak, a szakosztályi elnököknek, jegy­zőknek és előadóknak, különösen az O. M. G. E.-nek, mely sokat és nagyot művelt ténykedésé­vel az egységes magyar társadalom kiépítése kö­rül. (Zajos helyeslés.) Báró Kemény Kálmán a kongresszus határo­zatául jelentve ki az Ugrón által proponált köszö­netét, lelkes éljenzés mellett bezárja az ülést, mely a díszelnök éltetésével oszlik szét. A kongresszusi tagok egy része a délutáni vonattal elutazott. Pénteken este Geöcze Sarolta, a kiváló szocziál­­politikai írónő tartott általános tetszéssel fogadott előadást: a »Női kérdésről«. A fürdő gyógytermé­­ben ez alkalommal az összes kongresszusi tagok és fürdővendégek megjelentek. A nagy hatást keltő előadás után Benedek János szavalta el több sike­rült­ kőlteményét és a székely dalárda énekelt. A pozsonyi kiállítás, Pozsony, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A sajtó képviselői ma tekintették meg az országos mezőgazdasági kiállítást, mely e hó 7-én nyílik meg. Az újságírókat Bubinek Gyula képviselő, Kumlik Tódor alpolgármester, Horváth Jenő gazda­sági egyesületi titkár és Fülöp Jónás, a Szőlészeti Egyesület elnöke két csoportban kalauzolta. Az egyes kiállítási főcsoportokat a csoportbiztosok magyarázták meg. A pavillonok nagy része kész. A látnivalók már most is sejtetik a kiállítás gazdag­ságát és szépségét. Két órai séta után a ligeti kávéház pavillonjában százterítékű bankér volt. A kiállítás a dunai ligetben mintegy 75 kát­­hóig területen fekszik. A kiállítás képe már most is grangiózus. Az ügyesen és czélszerűen elhelye­zett pavillonok mindegyike a rendezőség ízlését dicséri. Természetesen legérdekesebb és legtanulsá­gosabb a kiállítás anyaga, a­mely híven mutatja be a magyar mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termények csarnoka be fogja mutatni a kiállítás kerületébe tartozó országrészek mezőgazdasági termelésének állapotát, valamint is­mertetni amaz állami intézményeket és működésü­ket, melyek hivatva vannak a mezőgazdasági ter­melést tökéletesíteni és emelni. A mezőgazdasági termelést és a terményeket első­sorban a gazda­sági egyesületek gyűjteményei tüntetik föl. E gyűjtemény között kiemelendők: Komárom-,­Fejér- Sopron-, Bars-, Nógrád- és Hont megyéké, mint a legnagyobb és legtökéletesebbek. Ugyanitt mu­tatják be a vízszabály­ozást, ármentesítést és ta­lajjavítást. A Pozsony megyei Gazdasági Egyesület külön pavillonban mutatja be gyűjteményes ter­­ménykiállítását. A szőlészeti és borászati csoportban megnyilat­kozik a magyar szőlőmivelés hatalmas fellendülése. Oly nagy számban bort és oly nagy számban sző­lőt még soha Magyarországon egy kiállításon sem mutattak be. Van itt mintaszőlőtelep, melyen az állam és számos nagyobb szőlőbirtokos vesz részt. A borkiállítás számára külön helyiség van, mely­ben az összes alkalmasnak talált borokat, körül­belül 1300 fajtát, fognak a kiállítás tartama alatt poharankint kimérni. Ehhez a csoporthoz tartozik a Pozsonyi Pincze­ Egyesület által fölállított külön borkóstoló-csarnok is. A kertészettel a kiállítási terület sok helyén találkozunk, a­hol díszítésre volt szükség. A gyü­­mölcskertészet, mely az ország minden részéből származó gyümölcsfát mutat be, a kertészeti pa­vilion azonban külön kertészeti kiállítás. A ker­tészeti pavillonban elhelyezik mindama kerti ter­ményeket, vagy az azokból készült czikkeket, melyek szabadban be nem mutathatók. A tejgazdaság egyik legérdekesebb és legfon­tosabb része a kiállításnak. Három külön pavillon­ban mutatják be tejgazdasági gépiparunkat tej­szövetkezeti mintaberendezésekkel, továbbá a tej­termékeket, főleg sajtot és vajat. A kiállítók száma meghaladja a kétszázhúszat, kik közül 179-en kü­lönböző módon készült vajat fognak kiállítani. Az erdészeti és vadászati kiállítás, mely külső és belső részre oszlik, egyik dísze lesz az egész­nek. A különféle exotikus fenyőfákkal parkozott külső területen láthatók az erdészeti nyerstermé­nyek és félgyártmányok, csemetekertek, fűzfatelep, fáczános, fáczánköltő- és fölnevelőgépek, fáczán volier különféle fáczán fajokkal, dámvadbefogó min­tája, stb. A belső kiállítás kéregben levő nyers fából alkotott díszes pavillonban van elhelyezve. Ennek tartozéka az elmésen mellé illesztett ma­gaslat, melyet függőhíd köt össze a pavillonnal, melyben a vadászati remek dioráma van elhelyezve. A magas- és középhegységnek, valamint a lapály­nak állatvilágát mutatják itt be ízléses elrende­zésben. Jobbról-balról van az erdészeti kiállítás. A legnagyobb csarnok, 2500 négyszögméter területű, a mezőgazdasági és háziipar kiállítása. Ez a pavilion legszebben mutatja a mezőgazdasági és ipari termelés harmonikus kölcsönhatását és iparos érdekkapcsolatát. Itt látjuk a malomipart, a maláta-, sör-, szesz-, czukor- és keményítőgyártás termékeit. Gazdag változatokban látjuk a magyar mezőgaz­dasági és egyéb háziipart. A háziipari csoport szép sikerében nagy része van Izabella főherczeg­­asszonynak, a­ki külön pavillont építtetett az Izabella Háziipar­ Egyesület munkái számára. A nagy csarnokban helyezték el a pozsonyi vasművesség, a műbútor- és esztergályos-ipar remek termékei mellett a szövészeti és ruhászati ipar készítményeit. Frigyes főherczeg, a kiállítás védője külön pavillonban mutatja be a híres minta­ tejgazdaságát, mely naponként 28—30 ezer liter tejet szolgáltat. Külön pavillonban helyezték el a halászatot és külön a szeszesitalokat és gyümölcspálinkákat. Az állatkiállítás szintén impozánsnak ígér­kezik. A tizenkét hosszú istállóban elhelyezett kilenczszáz szarvasmarha remek látványosság lesz. A tisztavérű szimentáli és berni faj fog itt domi­nálni, melyeket leghíresebb tenyésztőink állítanak ki, köztük Széll Kálmán miniszterelnök. A lókiál­­lításon látható lesz az angol telivértől kezdve a magasan nevelt angol félvér, angol-arabs kereszte­zés, gyorsügető, a Dunántúl tenyésztett hidegvérű nehéz lófajta, stb. A sertéskiállításra hétszázötven sertést jelentettek be uradalmak és kistenyésztők. A juhkiállításon körülbelül háromszáz állat kép­viselni fogja a finomgyapjast, a fésüsgyapjast, keresztezést és angol húsfajtát. Lesz ezenkívül külön gyapjúkiállítás is. A baromfikiállításon kö­rülbelül négyezer darab különféle aprójószág lesz és néhány költőgépből a megnyitás napján kerülnek majd ki a csirkék. Megemlítjük még, hogy a kiállítás tartama alatt, azaz szeptember 7-től szeptember 28-ig több­­rendbeli kongresszus lesz, mely felöleli a mező­­gazdaság majd minden ágát. * A kormány a pozsonyi kiállításon. A szeptember 7 én megnyíló pozsonyi II. országos mezőgazda­­sági kiállításon a kormány több tagja helyezte kilátásba megjelenését. Magán a megnyitási ünne­pen Darányi Ignácz földmivelési miniszteren kí­vül, a­ki a kiállításnak egyik díszelnöke, ott lesz Széll Kálmán miniszterelnök is, továbbá gróf Széchényi Gyula ő felsége személye körüli minisz­ter. A kiállítás hivatalos lapja e látogatásokról szóló hírhez a következő kommentárt fűzi : A kor­mány tagjainak a pozsonyi kiállításon való meg­jelenése nemcsak a kiállítás fényét fogja emelni, hanem egyúttal fontos politikai momentum, mert alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy a kormány tagjai épp úgy, mint a három év előtti szegedi kiállításkor, a gazda­törekvések tekintetében meg­nyilatkozzanak. Steindl Imre halála. A mosolygó életnek zord pajtása, a halál olykor keserű tréfákat csinál. Ki várná szinte tragikus, katasztrófaszerű végét az olyan sima, egyszerű, harmonikus élet­­folyamatnak, mint a minő a mai nap nevezetes halottjáé volt? Élete főműve, impozáns, igazán világra­szóló alkotás, melybe egész géniuszát, minden tudását, becsvágyát belehelyezte, az ezeréves nemzeti lét legnemesebb, legméltóbb monumen­tuma­, az új parlament végképp elkészülvén, egy hónap múlva hivatalosan és tényleg át fog adatni fenkölt hivatásának. Alkotó művésze Steindl Imre, már nem érhette meg ezt a mindenkire, de legfőként ő ,rá nézve magasztos, rég várt pillanatot. Pedig ez az ünnepi mozzanat, a vele ter­mészetesen együttjáró elismerés, kitüntető ma­gasztalás, hogy úgy mondjuk, kidukált volna neki művészi nagy érdemein túl már csak azért is, mert csak nem is oly rég el kellett szen­vednie a kicsinyes okokból fakadt méltatlan meghurczoltatást, így hát már csak ravatalára, majdan frissen hantolt sírjára helyezzük a nemzeti hála, meg­becsülés nyíló borostyánát. Steindl hosszabb idő óta betegeskedett; a nyár nagyobb részét Grácz mellett, Mária-Grün szanatóriumban töltötte, a­hol gyógyittatta ma­gát. A javulás, melyet várt a beteg, nem követ­kezett be és Steindl csalódottan tért haza sváb­hegyi nyaralójába, alig két héttel ezelőtt. Va­sárnap délután csak rosszul érezte magát, csak panaszkodott, a­mint szoktak panaszkodni a huzamosabb időn át betegeskedők, aztán még alkony előtt, délután fél öt óra tájban meghalt. Özvegyet és két felnőtt gyermeket, egy fiút, meg egy leányt hagyott maga után. Steindl Imre 1839. október 29-én született Budán, német eredetű, de megmagyarosodott család­ból. Iskoláit Pesten, a műegyetemet Budán végezte, majd a bécsi képzőművészeti akadémiának lett hall­gatója. Innen hazahívták a műegyetemre, egyelőre segédtanárnak. Mégegyszer visszament Bécsbe, de azután végleg itt telepedett meg a fővárosban. A fejlődő közélet meghozta az építési kedvet is és a nagyratörő fiatal­embernek bőven jutott alkalma nagy alkotásokra. Első monumentális munkája Arad vámházának terve volt, a­melylyel pályadíjat nyert. Elismerést kapott arra a tervére is, mely­­lyel a berlini parlamentre pályázott, a­mi nagy siker számba megy, mivel a német főváros parlamentjének tervpályázatán a külföld legelőke­lőbb tekintélyei vettek részt. Ezenközben Steindlt kinevezik a műegyetemen rendkívüli, majd rendes tanárnak, a képzőművészeti tanács tagjának vá­lasztja s ugyanígy a rajztanári és építőmesteri bizottság is. Nagy tere nyílt Steindl középkori stílusokon nevelt fantáziájának, mikor a nevezete­sebb hazai műemlékek restaurálására került a sor. Steindl nagy tudásának és fényes szín­­érzékének bizonysága a vajda-hunyadi vár, az­után a szegedi Ferencziek­ temploma, a nagy­szerű kassai dóm, a bártfai és a mária­­falvi, továbbá a híres jáki templom. A-Buda- 3

Next