Magyar Nemzet, 1903. október (22. évfolyam, 234-260. szám)
1903-10-01 / 234. szám
1903. október 1. MAGYAR NEMZET, Mürzzuschlag, Szeptember 30. (Saját tudósitónk távirata.) A czár biztonsága érdekében nagy óvóintézkedések történtek. A Neubergből Mürzzuschlagra vezető utat elzárták gyalogjárók és kocsik részére. A vidéket valósággal ellepték a csendőrök. Mára erosz detektíveket is várnak. A detektívek. Gráez, szeptember 30. (Saját tudósítónk távirata.) A tartománygyűlés mai ülésén Einspinner képviselő interpellálni akart az utak egy részének elzárása és az orosz detektívek miatt. Attems gróf helytartó azonban az ülés előtt felvilágosította a képviselőt, hogy ezeknek az intézkedéseknek az az egyedüli czéljuk, hogy a czár személyi biztonsága lehetőleg megvédessék. A kapott felvilágosítás következtében Einspinner visszavonta interpelláczióját. Orosz lapnyilatkozat, Pétervár, szeptember 30. A Journal de St. Petersbourg Írja: Miklós czár szerdán érkezik Bécsbe, hogy ő felsége Ferencz József király meghívására részt vegyen a mürzstegi vadászatokon. Ez a látogatás újabb jele azon benső viszonynak, amely a két magas uralkodó között népeik javára fennáll és amely oly hatalmasan hozzájárul folyton szem előtt tartott czéljuk, az általános béke fentartásához. A válság. Kimen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma a képviselőháznak hivatalosan tudomására hozta lemondását, mire a Ház üléseit az uj kormány megalakulásáig elnapolta. Ezzel a hónapokon át húzódó súlyos krízisnek uj mozzanatához érkeztünk el. Kliuen gróf eddigelé nem utazott fel Bécsbe, hogy a felségnél kihallgatásra jelentkezzék s eddigelé még nincs is megállapodás arra nézve, hogy ezt mikor teheti, miután királyunk, mint az orosz czári vendégének házigazdája a vendéglátás kötelezettségének teljesítésében Bécstől távol van s Mürstegben időzik. Mialatt ilyképpen a krízis személyi része rövid időre nyugvó ponton van, a szabadelvűpárt kiküldött bizottsága serényen dolgozik a párt katonai programmjának megállapításán. Tegnap délutáni 5 órától nyolc óráig és ma délután egy órától ismét folytatta munkálatait, melynél a miniszterelnök lemondása következtében a kormány egyáltalán nincs képviselve. Tekintettel a bizottság serény tevékenységére, előrelátható, hogy a hét végére befejezik munkájukat s a szabadelvüpártnak ilyképpen megállapított programmja a válság megoldását úgy személyi, mint törvényi részében bizonyára meg fogja könnyíteni. A szabadelvüpárt körének termeiben tegnap este élénk élet lüktetett. A klub már szokatlanul korai órában megtelt, mert öt órakor megkezdte tanácskozását a katonai programm megállapítására kiküldött bizottság. Rövid időre megjelent a körben Khuen-Héderváry gróf is, ki azonban csak tudomására hozta a bizottságnak lemondását s nyomban távozott. A klub mozgalmas képét nyolc óra után teljessé tette a bizottsági tagoknak jelenléte, akik köré csoportosulva a képviselő urak érdeklődéssel hallgatták a helyzet kritikáját. Nagy érdeklődés közepett mondotta el higgadt nézeteit Szál Kálmán, akit ma is nagy gyűrű vett körül, hogy véleményét meghallgassa. Sátoralja-Kíjhelyről táviratoztak: Zemplén vármegyének gróf Hadik Béla főispán elnöklésével tartott közgyűlésén a függetlenségi párti Búza Barna a napirenden levő összes politikai kérdésekben öt indítványt nyújtott be. A szabadelvűek tömeges felvonulását látva és azt, hogy a szükséges többséget indítványuknak meg nem nyerik, nehogy az indítványok leszavaztassanak. Láczay Szabó László nagybirtokos, függetlenségi párti alelnök felszólalására Búza az összes indítványokat visszavonta. Miskolczról táviratozzák. A város képviselőtestülete tegnap délután Szentpáli István polgármester elnöklésével tartott közgyűlésén tárgyalás alá vette Neumann Bertalan bizottsági tagnak azt az indítványát, hogy a város adópénztára az állami adófizetéseket ne fogadja el. Az indítvány igen heves vitára adott alkalmat, melynek bezárásával 53 szavazattal 51 ellen a közgyűlés Neumann indítványát elvetette. A M. T. I. a következő táviratot közli: Zilah, szeptember 30. Szilágy vármegye ma tartotta meg őszi rendes közgyűlését Wesselényi Miklós báró főispán elnöklete alatt, ki megnyitójában jellemezte Deák halhatatlan érdemeit a haza bölcse 100-ik születésenapján. Közvéleményünk még életében a haza bölcsének nevezte őt, mondja a főispán, ki az önzetlen hazaszeretetnek ideális magaslatára emelkedett és működését kiegyezési alaptörvényeink megalkotásával koronázta meg, melyeket maga sem tartott ugyan megváltoztathatlanoknak, örök időkre alkotottaknak, hanem csak olyan bázisnak, amelyen tovább építeni lehetséges lesz majdan, amikor szabad és egységes nemzeti államiságunk épületét alkotmányos úton lehet továbbépíteni. Nincs igazuk azoknak, kik magyar államiságunk lassú fejlődéséért törvényeinket okolják. E törvények máig nincsenek végrehajtva, amiért sem Deákot, sem a törvényeket nem hibáztathatjuk, hanem csak önmagunkat. Nemzetünkre, mely fatalisztikus önmegadással engedte feje felett elvonulni e 36 esztendőt, most talán, bármily nehéz felhők tornyosuljanak, mégis jobb idők következhetnek. Hatalmas lendülettel felébredt nemzeti öntudatunk országszerte egyhangúlag követeli 67-es törvényeink minden pontjának végrehajtását. A főispán megnyitóját a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadva, egyhangúlag hozott határozattal jegyzőkönyvbe iktatta, valamint Kincs Gyula emlékbeszédét Deák Ferencz felett. Majd a tárgysorozat rendjén Both szerkesztő és társai indítványára az állandó választmány javaslatához képest a következőket fogadták el: 1. Tiltakoznak az ellen, hogy törvényeink végrehajtása érdekében folytatott küzdelmeink idegen állam törvényhozó testületei és államférfiai által bármikor befolyásoltassanak. 2. Miután a chlopyi hadparancs az 1790/91. X. és XII. t.czikkel ellentétben áll, feliratot intéznek az országgyűléshez, hogy alkotmányunk sértetlen fentartását megfelelő módon , biztosítsa. 3. A hatósága alá tartozó rendezett tanács a városok és községek elöljáróságainak nem engedi meg, hogy meg nem szavazott adót a szabad felajánlás örve alatt vagy bármely más czimen is elfogadhasson. 4. Megtiltja összes járási tisztviselőinek, hogy az országgyűléstől meg nem ajánlott újonczok kiállításában közreműködjenek és intézkedjenek. 5. A harmadévet kiszolgált katonák ben tartása ügyében feliratot intéz a képviselőházhoz a törvénytelen hadügyminiszteri rendelet megszüntetése végett. A pontokat a románnyelvűek is egyhangúlag elfogadták. London, szeptember 30. A Times Khuen- Héderváry lemondásával foglalkozik és azt mondja, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni a helyzet súlyos voltát, mely a király és a magyar nemzeti érzület között kifejlett viszály következménye. Az események további lefolyását a dualisztikus monarchia és a magyar nép minden hű barátja mély aggodalommal és részvéttel várja. Az egész világ be kell hogy lássa, hogy a monarchia két fele között folyó viszály meghosszabbítása mindkét félre halálos következményekkel fog járni és veszélyeztetik az osztrák-magyar monarchiának európai befolyása oly időben, amidőn nem könynyen nélkülözhető. A községi és körjegyzők országos gyűlése. (Saját tudósítónktól.) A magyarországi Községi és Körjegyzők Országos Központi Jegyző Egylete Pest vármegye székházában ma délelőtt 10 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen 50 vidéki egylet 195 taggal volt képviselve, ezek pedig 3590 községi és körjegyzőt képviseltek. A közgyűlést Kuncze Imre elnök nyitotta meg, szép szavakkal üdvözölvén a tagokat. Ezután felolvasták az elnöki jelentést, melyből kiemeljük a következőket: Idestova egy éve, mióta a politikai helyzet ólomsúlyként nehezedik a magyar közéletre. A törvényhozás működése zátonyra futott; nincs állandó kormánya a nemzetnek, sőt elmondhatjuk, hogy alkotmányos életének működése is fel van függesztve. Közgyűlésünk tevékenységi köréből ki van zárva a politizálás; nincs is szándékunkban a politikai helyzet kedvezőtlen alakulásának indító okait kutatni vagy bárkit is okul vetni ez immár tarthatatlan közviszonyok létrejövetele és állandósítása miatt; de ama jognak tudatában, mely e haza minden polgárának elodázhatlan tulajdona — emeljük föl kérő szavunkat hazánk sorsának intézőihez ennek a nemzetet bomlasztó helyzetnek megszüntetése végett. Az ország társadalma ezer és ezer sebből vérzik; félig megkezdett reformok várják végbefejezésüket s légió azoknak a társadalmi kérdéseknek a száma, amelyek a törvényhozástól várják kedvező megoldásukat. A föld népe napról-napra pusztul s új hazát keres magának a nyomasztó közgazdasági viszonyok miatt; az ipar, a kereskedelem alig tengődik ; a tisztviselők egész státusa méltán zúgolódik mostoha sorsa miatt; lázong az elégedetlenség miatt az egész társadalom s az általános zűrzavar fölött diadalmasan halad előre a szociális forradalom vörös zászlója . . . Ezelőtt egy évvel reményteljesen tekintettünk a jövőbe s jogosan vártuk, hogy ez az év a hasznos munkának lesz az esztendeje ; jogosan vártuk, hogy rákerül a sor a közigazgatás nyomorúságos állapotának javítására is. Méltán vártuk, hogy a törvényhozás figyelmet fordít valahára a községekre s a törvényhozásnak eddig csak sajtoló kezét érező jegyzői karra is. Vártuk ezt azért, mert a községi közigazgatás és a jegyzők helyzete immár tűrhetetlen és vártuk különösen azért, mert e téren a helyzet sürgős javítását a közigazgatás egyszerűsítésének jelszava alatt életre jött törvényhozási intézkedésekből folyó változott viszonyok égetően szükségessé tették. Ezután a jelentés részletesen beszámol a közigazgatás egyszerűsítéséről. Erre nézve a jelentésben az a kritika foglaltatik, hogy a közigazgatás általános rendezése előtt nem következhetik el a magyar közigazgatási életnek modern alapokra helyezése, de lehetetlenséget nem kívánunk; nem kívánjuk azt, hogy a törvényhozás most, midőn az állam alkotmányának épülete viharoktól recseg-ropog, a törvényhozás oly mélyreható reformokkal foglalkozzék, melyeknek megvalósítása évtizedekre terjedő idők békés munkásságának lehet csak gyümölcse; de azt joggal kívánhatjuk, hogy egy meglevő törvény sikeres végrehajtását mozdítsa elő a törvényhozás és hogy akkor, midőn a tisztviselőknek minden osztálya anyagi helyzetének javítását sürgeti, a jegyzők anyagi helyzete is lendíttessék ki abból a siralmas állapotból, amelyben 33 éve sinlődik, és kívánhatjuk azt, hogy a községek anyagi helyzetén segítsen az állam az által, hogy az adóügykezelést ruházza saját közegeire s hogy az állami feladatok teljesítésére szorított jegyző és a szükséges személyzet fizetéséhez járuljon hozzá az állam saját pénztárából. Az elnöki jelentés sajnosan emlékezik meg az egyleti élet sikertelenségéről. Az egyleti tevékenység tekintetében megemlíti a jelentés, hogy megemlítésre méltó mozzanata közigazgatási életünk működésének a vármegyei tisztviselők országos egyesületének megalakulása. Régóta táplált vágyunk volt annak az eszmének megvalósítása, hogy a közigazgatás munkásai egy táborban egyesüljenek közös érdekeink szolgálatára. Midőn a vármegyék tisztviselői ez év elején megmozdultak s elhatározták egyesületté tömörülésüket, azt hittük, hogy rég táplált reménységünk élő alakot ölt s a vármegyei tisztviselők szervezkedésének formája lehetővé teszi a vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők szövetkezését. Ebben a reménységben több kartársunk osztozott s a jegyzők körében mindinkább előtérbe nyomult a vármegyei tisztviselőkkel való egyesülésre törekvő vágyódás. Mi a vármegyei tisztviselők alakuló gyűlése után tisztában voltunk azzal, hogy a két egyesület összeolvadása kizártnak tekinthető; a mi egyesületünk ugyanis képviseleti alapon van szervezve, a vármegyei tisztviselők egyesülete pedig az egyénenkénti résztvevés alapján áll; a mi egyesületünknek csakis vármegyei egyesületieket tagja, a vármegyei tisztviselők egyesületének minden közigazgatási tisztviselő; tehát már ez az alaki különbség a szervezetben sem engedi meg a két egyesület összeolvadását. Mindennek daczára nem akartunk a magunk véleményével elébe vágni az egyesülés lehetőségének, nyilatkozatra hívtuk fel az egyesületünk rendes tagjaiul beczikkelyezett vármegyei egyesületeket arra nézve, hogy kívánják-e a vármegyei tisztviselőkkel való egyesülést oly módon, hogy az országos jegyző-egyesület oszoljon fel s a jegyzői érdekek képviselete is a vármegyei tisztviselők egyesületére bizassék. A nekünk beküldött nyilatkozatok szerint egyetlen vármegyei egyesület sem kívánta a jegyzők országos egyesületének föloszlatását s a vármegyei tisztviselőkkel való egyesülést. Újabban Brassó vármegyében alakult vármegyei jegyző-egyesület lépett be az országos egyesület rendes tagjai közé, míg az alsó-fehér-, árva-, békés- és csongrádvármegyei kartársak nem látják szükségét a mozgalmunkhoz való csatlakozásnak. A kinyomatott elnöki jelentést felolvasottnak tekintették és az elnökségre éljenzés hangzott fel - Szabó Sándor azt indítványozza, hogy a közgyűlés .