Magyar Nemzet, 1903. december (22. évfolyam, 286-311. szám)

1903-12-01 / 286. szám

_ ______ MAGYAR NEMZET. .. 2003. deczember 1. hozzájárulok Krasznay ur óhajához, hogy a Ház szerdáig ülést ne tartson. A jegyzőkönyvhöz beadott módosításokkal most már hamarosan végeztek s a Ház azzal a reménységgel ment szét, hogy szerdáig tán­­talan megtalálják a békés kibontakozás egész­séges alapját. A képviselőház ülése november 30-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök: Feilitzsch Artur báró. Jegyzők: Szőts Pál, Hertelendy Ferencz, Tru­­binyi János. A kormány részéről jelen vannak: Tisza István gróf miniszterelnök, Lukács László pénzügymi­niszter, Nyíri Sándor honvédelmi miniszter, Hiero­­nymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Plósz Sándor igazságügyminiszter, Cseh Ervin h­orvát­­szlavon-dalmát tárc­anélküli miniszter. A jegyzőkönyv hitelesítése: Lengyel Zoltán kifogásolja, hogy a jegyző­könyvet nem a jegyző írta le, hogy a jegyző­könyvet a képviselőknek nem mutatják be, hogy Rosenberg név helyett Rakovszky név fordul elő, kifogást emel az elnöki enuncziácziók ellen. Indít­ványozza, hogy november helyett az őszutó szó tétes­sék, hogy az ülés helyett ülések vétessék fel. Összesen huszonöt indítványt terjeszt elő. Szőcs Pál: T. Ház! Eleve kijelentem, hogy a t. képviselőház türelmét nem veszem oly terjede­lemben igénybe, mint a­milyennel provokál Lengyel Zoltán t. képviselőtársam indítványainak belát­hatatlan sorozata. A magam részéről csak épen azokra terjeszkedem ki, a­melyekkel szemben iga­zolnom kell magamat a jegyzőkönyv szerkesztése tekintetében. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) A jegyző­könyvek leírását azért nem eszközöltük most sajátkezűleg, mert, mint a t. Ház igen jól méltóz­­tatik tudni, nekünk jegyzőknek ezek a technikai obstrukc­iós napok annyi munkát adnak, hogy a jegyzőkönyv lemásolására igazán már fizikai időnk sincsen. Kubik Béla: A vasárnap is közbeesett! (ügy van! Zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben meg­hallgatni a szónokot! Szőts Pál: Különben pedig a jegyzőkönyveket mindig sajátkezűleg szoktuk megírni. Méltóztassa­nak utána nézni, csupán csak az a két-három hosszú ülés az, a­mikor annyira igénybe vétettünk, hogy fizikai időnk sem jutott a jegyzőkönyvek sajátkezű leírására és azért fordultunk e végett az irodához, a­mely a házszabályok szerint külön­ben is arra van felállítva, hogy az irodai munkát elvégezze, ez pedig tisztán irodai munka. Egyébként megjegyzem, hogy a jegyzőköny­veket hosszú idők gyakorlata szerint a jegyzőknek sajátkezű leírása után még egyszer külön leírja az iroda és ez kerül hitelesítés alá és az irat­tárba. A­mi pedig a jegyzőkre vonatkozó kifogását illeti, erre c­élzó indítványát sem értem, egyszerűen azért, mert bármelyik jegyzőhöz fordul a képviselő úr a jegyzőkönyv megtekinthetése végett, ezt az a legnagyobb készséggel a rendelkezésére bocsájtja mindegyik képviselő úrnak , épp úgy, a­mint meg­tettem azt én is a mai ülés elején, midőn Lengyel Zoltán képviselő úr e czélból hozzám fordult. A­mi pedig azt a kifogást illeti, hogy Rosen­berg Gyula képviselő úr helyett Rakovszky J. képviselőtársamat nevezi meg a jegyzőkönyv, ez csakugyan igy volt; ezt az íráshibát az irodában követték el. Én azonban észrevettem­ és kiigazítottam. Lengyel Zoltán: Az erre vonatkozó indítvá­nyomat tisztelettel visszavonom ! Kováts Pál: T. Ház! Én magamévá teszem Lengyel Zoltán képviselő úr ez indítványát. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat a Ház minden oldalán, méltóztassanak csendben lenni és ne zavarják a szónokot. Szőts Pál: Végül a­mi Lengyel Zoltán kép­viselő úrnak az elnöki enuncziáczióra vonatkozó indítványát illeti, az abban foglalt megrovás en­gem is ér, a­mennyiben azt mondhatnák, hogy én vezettem be a jegyzőkönyvbe helytelenül a napi­rendre vonatkozó elnöki enuncziácziót. A napi­rendre vonatkozó elnöki enuncziáczió a napló ta­núsága szerint azon az alapon történt, hogy az elnök megkérdezte a Házat, hogy méltóztatnak-e napirendi javaslatához hozzájárulni, erre a Ház részéről egyetlen ellentmondás sem volt, ennélfogva az elnök propozíc­ióját, mint a Ház által egyhan­gúlag elfogadott határozatot mondta ki és ennek az alapján vétetett fel a jegyzőkönyvbe a napi­rend megállapítása. Ezeket voltam bátor Lengyel Zoltán képviselő úr kifogásaira előadni. (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: T. Ház ! Lengyel Zoltán képviselő úrnak 25 indítványára vonatkozólag, a­melyben azt kifogásolja, hogy a jegyzőkönyvbe felvétetett volna a délutáni ülés napirendjének megállapítása, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én a délutáni ülés napirendjét nem állapítottam meg. Hanem a­mint a Ház naplójából és ezzel teljesen egyformán a Ház jegyzőkönyvéből is kitűnik, azt proponál­tam, hogy a napirend tárgyalására szánt idő vé­gével pedig állapíttassák meg a hétfőn délután öt órakor kezdődő ülés napirendje. Kérdést intéztem a Házhoz, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni; ellent­mondás nem lévén, ezt határozatilag kimondtam és az ülést bezártam. Tehát minden tekintetben teljesen a házsz­abályoknak megfelelően jártam el és igenis megtartottam a házszabályok rendelke­zését, hogy az ülés végén a következő ülés napi­rendje állapíttassák meg. Hibát akkor követtem volna el, ha a szombati ülés végén a hétfőn dél­után tartandó ülés napirendjére nézve is tettem volna indítványt. Ezt azonban nem tettem, és így ez a kifogás, — azt hiszem, a t. Ház minden tagja elismeri — teljesen alaptalan. (Igaz! Úgy van­ a jobboldalon.) Méltóztassék tehát ezt tudomásul venni. Lengyel Zoltán személyes kérdésben rektifikálja Szőts Pál jegyzővel szemben tett kifejezéseit s visszavonja a Rosenberg—Rakovszky indítványát. Elnök: Lengyel Zoltán indítványai közül 6 nem tartozik a 264. §. alá, tehát csak önálló indítványoknak tekinthetők. Kissi Pál 7 indítványt terjesztett elő a jegyző­könyvre vonatkozólag. Nagy Mihály: T. képviselőház! Én azt a ké­relmemet terjesztem elő, hogy méltóztassék a jegyző­könyvet, úgy a­mint van, elfogadni és úgy Lengyel Zoltán, mint Nessi Pál képviselő urak 30 pontban esszeírt mókáit félretenni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon. Rendre! Folytonos zaj és lárma.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ! (Halljuk! Halljuk !) Hagy Mihály: Engedelmet kérek, senki sem vádolhat azzal, hogy akár feltűnési, akár beszélési viszketegből kértem szót, mert sokáig hallgattam, de a­mikor a magyar alkotmányos élet menetét és a parlamenti tárgyalásokat így lábbal tapossák önök. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellent­mondás és zaj a szélsőbaloldalon.) a­mikor a ma­gyar képviselőház tekintélyét s egyúttal a magyar képviselők tekintélyét is annyira nevetségessé teszik az ország előtt, akkor lelkiismeretem han­gosan tiltakozik az ilyen merénylet ellen. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és ellentmondá­sok a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Hadd tudja meg az ország, hogy 25.000 forintjába kerül naponkint az uraknak ez a mókája és a házsza­bályokkal való ez a visszaélése. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és ellentmondások a nép­párton.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ! Nagy Mihály: Ha önök konfiskálják a hazafi­­ságot a maguk részére és folytonosan azt hangoz­tatják, hogy önök védik a hazát és a magyar nyel­vet, akkor tiltakoznunk kell ez ellen. (Élénk helyes­lés a jobboldalon.) mert senki sem hiszi el bünt az országban sem önöknek, hogy csak az­­ellenzék teljesíti a hazáért kötelességét. Mi is a hazáért har­­czolunk, s ha tiszteljük is az ellenzék meggyőző­dését, tiltakoznunk kell az ellen, hogy önök ma­guknak foglalják le a hazafiságot. (Élénk helyeslés jobbról.) Nessi Pál tiltakozik a »móka« kifejezés ellen. Hagy Mihály: A­ki személyes politikát folytat. (Nagy zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) annak a tiltakozására nem hederüt. (Nagy zaj.) Pap Zoltán kéri, hogy a Gáli Sándorra vonat­kozó rész a jegyzőkönyvben precííze tüntettessék ki. Kubik Béla felhívja az elnököt a házszabályok 225. §-ára, mely szerint az indítványok külön teendők fel, mert Nagy Mihály egészen kumulatív akarja kezeltetni. Elnök felteszi a kérdést: Hitelesíti-e a Ház ügy a jegyzőkönyvet, hogy az összes módosítások elvettessenek? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Lengyel Zoltán nem módosításokat terjesztett elő, hanem indítványokat. Kéri ezeket külön-kü­­lön feltenni. Több indítványt összefoglalni nem lehet; kéri, hogy ne kényszerítsék az ellenzéket oly eszközökhöz nyúlni, mely nem felel meg a házszabályoknak. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt előrebocsá­tom azt, hogy a jelen pillanatban semmi kifo­gásom az ellen, hogy a kérdések úgy tétessenek fel, a­hogy azt Lengyel Zoltán képviselő úr kí­vánta. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A ház­szabályok! Nagy zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képvi­selő urak! Ne méltóztassék zavarni a szónokot; a képviselő uraknak mindig van joguk ellenvé­leményeiket előadni. (Felkiáltások a szélsőbal­­oldalon: Hiszen helyeseltünk!) Kubik Béla: Úgyis ritkán történik meg! (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Semmi ki­fogásom ellene, mert egészen megfelel az én intenczióimnak is az, hogy a képviselő uraknak ezen egész mulatozása a nemzet előtt a maga egész meztelenségében mutatkozzék. (Zajos he­lyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és felkiáltások a szél­sőbaloldalon . Ezt már hallottuk! Valami újabbat kérünk! Elnök csenget.) Hadd lássa az ország, hogy közügyeink ezen válságos pillanatában. ..(Zaj a szélsőbalolda­­lon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni és a szó­nokot csendesen meghallgatni! Gr. Tisza Isván miniszterelnök: Hadd lássa az ország, hogy közügyeinknek ezen válságos pillanatában (Ügy van! ügy van! jobbfelől.) micsoda módon lopják el az urak az ország idejét. (Zajos helyeslés és taps jobb felöl. Zajos Rendre! kiáltások a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Hát ez nem ellenkezik a parlamenti illemmel? (Felkiáltások jobbfelől: Igaza van! Megegyezik az igazsággal! Mind­nyájan a lánjuk!) Sok igazságot lehetne mon­dani! Rákosi Viktor: Hol vannak a vásárcsarnoki delnók ? (Zaj. Elnök csenget. Egy hang bal­­felől: A házszabályok értelmében jártunk el! Egy hang jobbfelől: Az »őszutó« is házszabály?) Kubik Béla: Majd ezt a stílust alkalmazni fogjuk! Az elnöknek ez ellen sincsen szava? (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rigó Ferencz: Nehéz ott lopni, a­hol a gazda maga is tolvaj! (Élénk derültség a szélső­­baloldalon. Elnök ismételten csenget és csendet kér.) Kubik Béla: Ilyen dolgokat provokálnak a parlamentben! (Zaj.) Elnök: Ismételten kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni a szó­nokot. Bakonyi Samu: Az elnök úr ezt megtűri? (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék az elnököt utasítani. Kecskeméthy Ferencz: Elnök úr, nem uta­sítja rendre! Kubik Béla: Nem meri! (Felkiáltások a jobboldalon: Nem meri!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Én mélyen meg vagyok hatva, hogy a képviselő urak .. . Várady Károly: Napi 150 forintért csak gorombáskodhatik! Elnök: Kérem, ne tessék a szónokot folyto­nos közbeszólásokkal zavarni. Gr. Tisza István miniszterelnök:... hogy a képviselő urak a parlamenti illemnek egyszerre ily gondos őrizőivé váltak, de engedelmet ké­rek, az a kifejezés, hogy időlopás, abszolúte nem imparlamentáris, annál már sokkal erősebb kife­jezéseket is méltóztattak használni. (Folytonos zaj half­elölt) Elnök: Csendet kérek, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Rákosi Viktor: Kérem, mi egyszerű képvi­selők vagyunk, nem miniszterelnökök, mi gorom­­báskodhatunk. (Ellenmondások jobb felöl.) Igenis, a miniszterelnök nem! Elnök: Kérem a t. képviselő urakat jobb­ról is, balról is, ne méltóztassék a szónokot folyton zavarni. Gr. Tisza István miniszterelnök: A minisz­terelnöknek sem több joga, sem kevesebb joga a parlamenti illem szempontjából nincsen, mint az egyszerű képviselőnek. Arról biztosíthatom a képviselő urat, akár innen, akár a képviselői padokról nagyon sokat nem fogok ebben a ház­ban megtenni, a­mit a képviselő úr megtesz. Kubik Béla: De különbeket igen! (Nagy zaj balfelöl) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nekem, mondom, semmi kifogásom az ellen, hogy most a kérdés úgy tétessék fel, a­hogy a képviselő urak kívánták, de meg kívánom jegyezni, hogy ez esetről-esetre a háznak apprec­iácziójától függ. Rákosi Viktor: Nem áll, ez házszabály dolga! Dr. Tisza István miniszterelnök: A közbe­kiáltás argumentumokat nem vont le semmi esetre. B. Kaas Ivor: De ha igaz, akkor leront. Elnök: Kérem Kaas képviselő urat, na mél­tóztassék közbeszólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ha a kép­viselő urak három mondatomat meghallgatják, akkor látni fogják, hogy ebben a kérdésben csakugyan argumentumokkal lehet fellépni. A ház apprec­iácziójától függ igenis, hogy valamely

Next