Magyar Nemzet, 1904. január (23. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-01 / 1. szám
ben tesz jelentést. Kossuth Ferencz pártállásánál fogva a javaslatot el nem fogadja. Ő többször javasolta, hogy elsősorban a költségvetés tárgyaltassék, mert ezt tartja alkotmányos szempontból a legsürgősebben elintézendőnek. Az, hogy törvényben kivilis állapotba jusson az ország és ehhez hozzászoktatni az országot, veszedelmes , kéri a pénzügyminisztert, tudassa, mily összegben maradt hátra az egyenesadó-befizetés az év végéig? Lukács László pénzügyminiszter meddőnek tartja a vitát arról, vájjon helyesebb lett volna-e előbb a költségvetést tárgyalni, mert ez esetben sem biztos, hogy ez letárgyalható lett volna. Sajnos, azoknál az adóknál, amelyek végrehajtás útján szedhetők be, mint az egyenes adók és illetékek, a visszamaradás igen nagy, ellenben a fogyasztási adóknál, ahol az adómegtagadható nem volt, mert a gyárakban fizetik, nemcsak nincs visszaesés, de örvendetes emelkedés mutatkozik s részben ennek is köszönhető, hogy az államháztartás rendje fönn volt tartható. A vidéken elterjedt az a téves fölfogás, hogy az adónemfizetés hazafias cselekedet, amit még tetőzött az, hogy némely helyen az önként fizetett adót sem akarták elfogadni, azt eredményezte, hogy az egyenes adóknál és illetékeknél a hátramaradás az év végéig ötven millió koronára tehető, ami annál sajnálatosabb, mert ennek jelentékeny része az államra nézve el fog veszni. Ezután a bizottság a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta s a jelentés hitelesítésével az elnököt és az előadót bízta meg. Egyezmény Olaszországgal. Kicsiben megismétlődött az idén a múlt év utolsó napjának históriája. Akkor a kiegyezési tárgyalások körül folyt a magyar és az osztrák kormány közt idegfeszítő tusa s közvetlen az évzártakor jött létre a megállapodás. Az idén az olasz kormánynyal folytatunk az utolsó órában tárgyalásokat, szintén idegfeszítő tusakodással és az érdekelt közvélemény felcsigázott várakozása mellett, míg végre Szilveszternapjára megjött a hír, hogy az ideiglenes kereskedelmi egyezményt aláírták. Elkerültünk tehát szerencsésen egy könnyen végzetessé válható eshetőséget: a szerződésnélküli vagy esetleg vámháborús állapotot. S ez minden körülmény közt szerencsés eredmény. De szerencsés megoldása a fölötte kényes és nehéz kérdésnek az is, amely az átmeneti viszonyt az új szerződés megkötéséig szabályozza. A megoldás t. i. az, hogy az eddigi olasz szerződés meghosszabbíttatik az új, végleges szerződés létrejöttéig, de legkésőbb 1904 október 1-éig. Ezzel tehát ugyanazt a status quo-t biztosítottuk, amely a többi külföldi államokkal az ez év végén lejáró szerződések fel nem mondása, illetve hallgatólagos meghosszabbítása folytán jött létre. Az egyedüli ütközőpont a horvámklauzula volt. Ennek a rendelkezését két körülmény egyenesen kizárta a provizórikus megállapodásokból. Az egyik a mi bortermelőink jogos és sürgős kívánsága, hogy a 3 fit 20 kros vámtétel elimináltassék, s ezzel az olasz borok gyilkos konkurrenciájától megszabaduljunk. A másik az, hogy az említett alacsony vámtétel kedvezményét a többi bort exportáló államok, nevezetesen Francziaország, esetleg Spanyolország is jogosan igénybe ne vehessék, mivel 1904-től kezdve reájuk nézve ez az alacsony borvámtétel, mint legtöbb kedvezményt élvező szerződő felekre is érvényesült volna. Mindkét körülménynyel számolt kormányunk s oly megoldást hozott létre, mely a legteljesebb mértékben érvényesíti a magyar bortermelők érdekeit. A borvámklauzula ugyanis január elsejével érvényét veszti. A 3 krt 20 kros borvám tehát egyszerűen megszűnik s érvénybe lép az általános vámtarifa megfelelő borvámtétele mindaddig, mig végleges szerződést nem kötünk. A mi olasz borszállitmány még ez év utolsó napjáig hozzánk eladatott vagy elszállittatott, január 31-ig a 3 fi 20 krás vámtételt még élvezi, de a mi holnaptól kezdve szállíttatik, az már az általános vámtarifa tétele alá esik. Szembetűnő a siker, melyet kormányunk álláspontja kivívott. A borvámklauzula eltöröltetett minden rekompenzáczió nélkül. Az olasz kormány előzékenységét, melyet a megoldás ily létrejöttében tanúsított, azzal honoráltuk, hogy átmenetileg bizonyos könnyítéseket nyújtottunk a már újév előtt eladott és szállított olasz borokra, tehát már megkötött s érvényben levő ügyletekre. Az eredmény jelentősége tehát az, hogy egyrészt elhárult a veszély, miszerint a többi államok igénybe veszik a kedvezményes olasz borvámot, másrészt és legfőképpen pedig, hogy nem alkottatott semmiféle precedens egy ideiglenes új vámtétellel, amely aztán esetleg a végleges szerződés megkötésénél érvényesült volna. Szabad kezünk maradt teljesen Olaszországgal szemben, s ha majd sor kerül a külkereskedelmi szerződések végleges rendezésére, módunk lesz a magyar bortermelés érdekeit a leghathatósabban megvédeni. Így lett tehát tényleg, ahogy tegnap Tallián Béla földművelésügyi miniszter az ellenzéki interpellálók és az egész Ház megnyugvása közepette előre kijelentette, hogy nem állapíttatott meg egy oly fix vámtétel, amilyenről egyes lapok hírt adtak, sőt egyáltalán nem kapott Olaszország még átmenetileg sem kedvezményes vámot s hogy a kormány a bortermelők érdekeit a lehető legnagyobb mértékben megoltalmazza. Bizton reméljük, hogy az egész közvélemény helyesli s az érdekelt bortermelők és kereskedők örömmel és elégtétellel fogadják ezt az újévi meglepetést. * Az olasz kereskedelmi és hajózási szerződés érvénye a ma létrejött megállapodás értelmében, — mint értesülünk — a végleges új egyezmény megkötéséig, de legkésőbb 1904 október 1-éig meghosszabbíttatott, a borvám-klauzula kivételével, amelynek érvénye 1904 január 1-én megszűnik. A borvám-klauzula hosszú fennállása alatt létrejött üzleti viszonylatok lebonyolítása végett azon olasz borok, melyek 1903 deczember 31-ég az olasz kikötőkből elszállittatnak, vagy a melyek oly szerződésekből származnak, melyek 1903 deczember 31-ike előtt köttettek, a mennyiben a történt eladások 1904 január 20-áig a konzulátus által láttamoztatnak, 1901 január 31-éig métermázsánként 3 frt 20 kr. kedvezményes vámtétel mellett be fognak bocsáttatni. Olaszország részéről hasonló átmeneti intézkedések történtek, amelyeknek értelmében magyar vagy osztrák borok 1904 január 31-éig métermázsánként 5 lira 77 centes imóért fognak bebocsáttatni. •• ^ MAGYAR NEMZET 1904. január 1. TÁVIRATOK. Lesz-e háború? London, deczember 30. A Reuter-ügynökség arról értesül, hogy Japán két jelenleg Gémiában épülőfélben levő argentínai hadihajót megvásárolt. London, deczember 31. A Times jelenti S Pekingből: Hanjufen, a kínai északi vasút igazolgatója a sanghai-kvang-kvincsau-niucsuangi rövid ,■■ PSIWj ) előtt befejezett vasúti vonal megtekintése tán Sieu-Mentonba utazott Kvingcsuból és Port-Arthurban Alexejev helytartóval vasúti ügyekben tárgyalt. Alexejev javasolta a vasútnak Lieu-Mentonból Mukdenig való meghoszszabbítását. Haujufen kijelentette, hogy mit sem ígérhet a nélkül, hogy Pekingben jelentést nem tenne és azt kérdezte, miért nem tartotta meg Oroszországnak Mandzsúria kiürítésére vonatkozó ígéretét. Alexejev azt válaszolta, hogy Oroszországban nem tetszik Kína azon eljárása, hogy ahelyett, hogy a viszályok megszüntetésére vonatkozó barátságos javaslatokra hallgatna, Japántól megtéveszteti magát. Ezután Alexejev kifejtette Hanjusennek, hogy világosítsa fel kormányát, hogy az ország magatartásának oka a dolgoknak nem tisztánlátása, ami pedig elkerülhetetlenül bajt fog okozni. Diplomácziai fogadtatás. Róma, deczember 30. Ma este volt az újévi szokásos diplomácziai fogadtatás. A királyi pár a nagykövetekkel és nejeikkel szívélyesen társalgott. A forrongó Balkán, Konstantinápoly, deczember 30. A porta ma fordul az olasz kormányhoz egy olasz tábornok átengedése végett csendőrparancsnokul a macedóniai vilajetek számára. A prizrendi osztrákmagyar és orosz konzul egy keresztény csendőr jelentett megölése és egy gyakovai bírósági ülnök megsebesítése miatt Hilmi basa főfelügyelőhöz fordult. Egyidejűleg az entente-hatalmak nagykövetségei felhívták a porta figyelmét ez esetekre, mire a porta azt felelte, hogy a merénylők keresztények voltak, akik egy kivételével le vannak tartóztatva. Skutari, deczember 31. (Saját tudósítónk távirata) Nopcsa Ferencz báró, a 2. számú magyar-osztrák huszárezred tartalékos kadétja ellen ma merényletet követtek el. A báró egy lovascsapat kíséretében ma Prizrendről ide- érkezett. A város főutczáján egy volt mohamedán csendőr, kit a reformok életbeléptetése alkalmával elbocsátottak és egy keresztény emberrel helyettesítettek, revolverrel rálőtt a báróra. A lövés nem találta el a bárót, csak a kalapját lyukasztotta át. A merénylőt letartóztatták. Megcáfolt látogatás: London, deczember 31. A Daily Chronicle lord Knollistól, a király titkárától azt a jelentést veszi, hogy teljesen téves az a hír, hogy Eduárd király 1904 májusban meglátogatja az orosz czárt. Magyar Nemzet politikai napilap: 1904. évi január hó 1-jével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: január hóra..........................2 korona január 1-től márczius 31-ig 6 « január l-től június 30-ig . 12 « január l-től deczember 31-ig 24 « Az országnak, az olvasóközönségnek a parlament iránt megnyilatkozott nagyfokú érdeklődését tartva szem előtt, új, nevezetes reformot léptetünk életbe: a Magyar Nemzet olvasói ugyanis díjtalanul kapják a képviselőházi, illetőleg a főrendiházi leszédek szószerinti szövegét. Lapunk este jelenvén meg, abban teljes, ha képét fogjuk nyújtani, alig néhány órával a törvényhozás tárgyalásai befejezte után, mindannak, ami a parlamentben történt. De másnap reggel, helybeli előfizetőinknek külön kézbesítéssel, vidékieknek postával küldjük meg a beszédek szószerinti szövegét. S daczára annak hogy ez tetemes anyagi áldozatokkal jár, lapunk ára marad a régi. Más jelentős kedvezmények is járnak a Magyar Nemzet előfizetésével. Lapunk előfizetői kedvezményes áron kapják az Athenaeum r.-t, kiadásában megjelenő Magyar Bazár czimü remek divatojságot és a Kis Lap czimü pompás gyermeklapot.