Magyar Nemzet, 1904. január (23. évfolyam, 1-27. szám)

1904-01-01 / 1. szám

ben tesz jelentést. Kossuth Ferencz pártállásánál fogva a javaslatot el nem fogadja. Ő többször javasolta, hogy első­sorban a költségvetés tár­­gyaltassék, mert ezt tartja alkotmányos szempont­ból a legsürgősebben elintézendőnek. Az, hogy törvényben ki­vilis állapotba jusson az ország és ehh­ez hozzászoktatni az országot, veszedelmes , kéri a pénz­ügyminisztert, tudassa, mily összegben maradt hátra az egyenesadó-befizetés az év végéig? Lukács László pénzügyminiszter meddőnek tartja a vitát arról, vájjon helyesebb lett volna-e előbb a költségvetést tárgyalni, mert ez esetben sem biztos, hogy ez letár­gyalható lett volna. Sajnos, azoknál az adóknál, a­melyek végrehajtás útján szedhetők be, mint az egyenes adók és illetékek, a visszamaradás igen nagy, ellenben a fogyasztási adóknál, a­hol az adó­megtagadható nem volt, mert a gyárakban fizetik, nemcsak nincs visszaesés, de örvendetes emelkedés mutatkozik s részben ennek is köszönhető, hogy az államháztartás rendje fönn volt tartható. A vidéken elterjedt az a téves fölfogás, hogy az adó­nemfizetés hazafias cselekedet, a­mit még tetőzött az, hogy némely helyen az önként fizetett adót sem akarták elfogadni, azt eredményezte, hogy az egyenes adóknál és illetékeknél a hátramaradás az év végéig ötven millió koronára tehető, a­mi annál sajnálatosabb, mert ennek jelentékeny része az államra nézve el fog veszni. Ezután a bizott­ság a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta s a jelentés hitelesí­tésével az elnököt és az előadót bízta meg. Egyezmény Olaszországgal. Kicsiben megismétlődött az idén a múlt év utolsó napjának históriája. Akkor a kiegyezési tárgyalások körül folyt a magyar és az osztrák kormány közt idegfeszítő tusa s közvetlen az évzártakor jött létre a megállapodás. Az idén az olasz kor­mánynyal folytatunk az utolsó órában tárgyalásokat, szintén idegfeszítő tusakodás­sal és az érdekelt közvélemény felcsigázott várakozása mellett, m­íg végre Szilveszter­napjára megjött a hír, hogy az ideiglenes kereskedelmi egyezményt aláírták. Elkerültünk tehát szerencsésen egy könnyen végzetessé válható eshetőséget: a szerződésnélküli vagy esetleg vámháborús állapotot. S ez minden körülmény közt szerencsés eredmény. De szerencsés meg­oldása a fölötte kényes és nehéz kérdésnek az is, a­mely az átmeneti viszonyt az új szerződés megkötéséig szabályozza. A megoldás t. i. az, hogy az eddigi olasz szerződés megh­osszabbíttatik az új, végleges szerződés létrejöttéig, de legké­sőbb 1904 október 1-éig. Ezzel tehát ugyan­azt a status quo-t biztosítottuk, a­mely a többi külföldi államokkal az ez év végén lejáró szerződések fel nem mondása, illetve hallgatólagos meghosszabbítása foly­tán jött létre. Az egyedüli ütközőpont­ a horvám­klauzula volt. Ennek a rendelkezését két körülmény egyenesen kizárta a provizó­rikus megállapodásokból. Az egyik a mi bortermelőink jogos és sürgős kívánsága, hogy a 3 fit 20 kros vámtétel eliminál­­tassék, s ezzel az olasz borok gyilkos konkurrenc­iájától megszabaduljunk. A másik az, hogy az említett alacsony vám­tétel kedvezményét a többi bort exportáló államok, nevezetesen Francziaország, eset­leg Spanyolország is jogosan igénybe ne vehessék, mivel 1904-től kezdve reájuk nézve ez az alacsony borvámtétel, mint legtöbb kedvezményt élvező szerződő fe­lekre is érvényesült volna. Mindkét körülménynyel számolt kor­mányunk s oly megoldást hozott létre, mely a legteljesebb mértékben érvényesíti a magyar bortermelők érdekeit. A borvám­­klauzula ugyanis január elsejével érvényét veszti. A 3 krt 20 kros borvám tehát egy­szerűen megszűnik s érvénybe lép az álta­lános vámtarifa megfelelő borvámtétele mindaddig, mig végleges szerződést nem kötünk. A mi olasz borszállitmány még ez év utolsó napjáig hozzánk eladatott vagy elszállittatott, január 31-ig a 3 fi­­ 20 krás vámtételt még élvezi, de a mi holnaptól kezdve szállíttatik, az már az általános vámtarifa tétele alá esik. Szembetűnő a siker, melyet kormá­nyunk álláspontja kivívott. A borvámklau­­zula eltöröltetett minden rekompenzáczió nélkül. Az olasz kormány előzékenységét, melyet a megoldás ily létrejöttében tanú­sított, azzal honoráltuk, hogy átmenetileg bizonyos könnyítéseket nyújtottunk a már újév előtt eladott és szállított olasz bo­rokra, tehát már megkötött s érvényben levő ügyletekre. Az eredmény jelentősége tehát az, hogy egyrészt elhárult a veszély, misze­rint a többi államok igénybe veszik a kedvezményes olasz borvámot, másrészt és legfőképpen pedig, hogy nem alkottatott semmiféle prec­edens egy ideiglenes új vámtétellel, a­mely aztán esetleg a végleges szerződés megkötésénél érvényesült volna. Szabad kezünk maradt teljesen Olaszország­gal szemben, s ha majd sor kerül a kül­kereskedelmi szerződések végleges rende­zésére, módunk lesz a magyar bortermelés érdekeit a leghathatósabban megvédeni. Így lett tehát tényleg, a­hogy tegnap Tallián Béla földművelésügyi miniszter az ellenzéki interpellálók és az egész Ház meg­nyugvása közepette előre kijelentette, hogy nem állapíttatott meg egy oly fix vámtétel, a­milyenről egyes lapok hírt adtak, sőt egyáltalán nem kapott Olaszország még átmenetileg sem kedvezményes vámot s hogy a kormány a bortermelők érdekeit a lehető legnagyobb mértékben megoltal­mazza. Bizton reméljük, hogy az egész köz­vélemény helyesli s az érdekelt borterme­lők és kereskedők örömmel és elégtétellel fogadják ezt az újévi meglepetést. * Az olasz kereskedelmi és hajózási szer­ződés érvénye a ma létrejött megállapo­dás értelmében, — mint értesülünk — a végleges új egyezmény megkötéséig, de legkésőbb 1904 október 1-éig meghosszab­­bíttatott, a borvám-klauzula kivételével, a­melynek érvénye 1904 január 1-én meg­szűnik. A borvám-klauzula hosszú fenn­állása alatt létrejött üzleti viszonylatok le­bonyolítása végett azon olasz borok, melyek 1903 deczember 31-ég az olasz kikötőkből el­­szállittatnak, vagy a melyek oly szerződések­ből származnak, melyek 1903 deczember 31-ike előtt köttettek, a mennyiben a tör­tént eladások 1904 január 20-áig a kon­zulátus által láttamoztatnak, 1901 január 31-éig métermázsánként 3 frt 20 kr. ked­vezményes vámtétel mellett be fognak bo­csáttatni. Olaszország részéről hasonló át­meneti intézkedések történtek, a­melyek­nek értelmében magyar vagy osztrák borok 1904 január 31-éig métermázsánként 5 lira 77 centes imóért fognak bebocsáttatni.­ ­ •• ^ MAGYAR NEMZET 1904. január 1. TÁVIRATOK. Lesz-e háború? London, deczember 30. A Reuter-ügynök­­ség arról értesül, hogy Japán két jelenleg Gé­miában épülőfélben levő argentínai hadihajót megvásárolt. London, deczember 31. A Times jelenti S Pekingből: Hanjufen, a kínai északi­ vasút igazo­l­gatója a sanghai-kvang-kvincsau-niucsuangi rövid ,■■ PSIWj ) előtt befejezett vasúti vonal megtekintése tán Sieu-Mentonba utazott Kvingcsuból és Port-Arthurban Alexejev helytartóval vasúti ügyekben tárgyalt. Alexejev javasolta a vasút­nak Lieu-Mentonból Mukdenig való meghosz­­szabbítását. Haujufen kijelentette, hogy mit sem ígérhet a nélkül, hogy Pekingben jelentést nem tenne és azt kérdezte, miért nem tartotta­ meg Oroszországnak Mandzsúria kiürítésére vonatkozó ígéretét. Alexejev azt válaszolta, hogy Oroszországban nem tetszik Kína azon eljárása, hogy a­helyett, hogy a viszályok megszünteté­sére vonatkozó barátságos javaslatokra hallgatna, Japántól megtéveszteti magát. Ezután Alexejev kifejtette Hanjusennek, hogy világosítsa fel kormányát, hogy az ország magatartásának oka a dolgoknak nem tisztánlátása, a­mi pedig el­kerülhetetlenül bajt fog okozni. Diplomácziai fogadtatás. Róma, deczember 30. Ma este volt az újévi szokásos diplomácziai fogadtatás. A királyi pár a nagykövetekkel és nejeikkel szívélyesen társalgott. A forrongó Balkán, Konstantinápoly, deczember 30. A porta ma fordul az olasz kormányhoz egy olasz tábornok átengedése végett csendőrparancsnokul a mac­e­­dóniai vilajetek számára. A prizrendi osztrák­­magyar és orosz konzul egy keresztény csendőr jelentett megölése és egy gyakovai bírósági ül­nök megsebesítése miatt Hilmi basa főfelügye­lőhöz fordult. Egyidejűleg az entente-hatalmak nagykövetségei felhívták a porta figyelmét ez esetekre, mire a porta azt felelte, hogy a me­rénylők keresztények voltak, a­kik egy kivéte­lével le vannak tartóztatva. Skutari, deczember 31. (Saját tudósítónk távirata) Nopcsa Ferencz báró, a 2. számú magyar-osztrák huszárezred tartalékos kadétja ellen ma merényletet követtek el. A báró egy lovascsapat kíséretében ma Prizrendről ide-­ érkezett. A város főutczáján egy volt moha­medán csendőr, kit a reformok életbeléptetése alkalmával elbocsátottak és egy keresztény em­berrel helyettesítettek, revolverrel rálőtt a báróra. A lövés nem találta el a bárót, csak a kalap­ját lyukasztotta át. A merénylőt letartóztatták. Megc­áfolt látogatás: London, deczember 31. A Daily Chronicle lord Knollistól, a király titkárától azt a jelentést veszi, hogy teljesen téves az a hír, hogy Eduárd király 1904 májusban megláto­gatja az orosz czárt. Magyar Nemzet politikai napilap: 1904. évi január hó 1-jével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: január hóra..........................2 korona január 1-től márczius 31-ig 6 « január l-től június 30-ig . 12 « január l-től deczember 31-ig 24 « Az országnak, az olvasóközönségnek a par­lament iránt megnyilatkozott nagyfokú érdeklő­dését tartva szem előtt, új, nevezetes reformot léptetünk életbe: a Magyar Nemzet olvasói ugyanis díjtalanul kapják a képviselőházi, ille­tőleg a főrendiházi leszédek szószerinti szövegét. Lapunk este jelenvén meg, abban teljes, ha képét fogjuk nyújtani, alig néhány órával a törvényhozás tárgyalásai befejezte után, mind­annak, a­mi a parlamentben történt. De más­nap reggel, helybeli előfizetőinknek külön kéz­­besítéssel, vidékieknek postával küldjük meg a beszédek szószerinti szövegét. S daczára annak hogy ez tetemes anyagi áldozatokkal jár, lapunk ára marad a régi. Más jelentős kedvezmények is járnak a Magyar Nemzet előfizetésével. Lapunk előfizetői kedvezményes áron kapják az Athenaeum r.-t, kiadásában megjelenő Magyar Bazár czimü remek divatojságot és a Kis Lap czimü pompás gyermeklapot.

Next