Magyar Nemzet, 1904. november (23. évfolyam, 261-286. szám)

1904-11-01 / 261. szám

1904. november 1. MAGYAR NEMZET. 3 gróf londoni orosz nagykövethez intézett, Czarsz­­koje-Szelóból 28-áról keltezett következő táv­iratát közli: — Áthatva ama kívánságtól, hogy az északi­tengeri esemény lehetőleg teljesen megvilágít­­tassék, az uralkodó szükségesnek tartja, hogy ezt az ügyet a hágai egyezség alapján nemzet­közi vizsgáló­bizottság elé terjeszszék. Legma­gasabb rendeletre felszólítom exczellencziádat, hogy terjeszsze a kérdés megoldásának ezt a módját az angol kormány elé. Benkendorff gróf nagykövet ugyanaznap a következőket válaszolta: — Közöltem Lansdowne lorddal exczellen­­cziádnak Czarszkoje-Szelóból küldött táviratát. Az angol kormány elfogadja azt az indítványt, hogy az északi-tengeri eseményt egész terjedel­mében a hágai egyezségben megállapított nem­zetközi bizottság elé terjeszszék megvizsgálás végett. Pétervár, október 61. (Saját tudósítónk távirata.) A czár tegnap az angol nagykövet fogadtatása alkalmával újból sajnálatát fejezte ki a hulli eseményeken. Itteni politikai körök­ben elsősorban a czárnak tulajdonítják, hogy a konfliktus békés elintézése sikerült. Vigo, október 31. Azt hiszik, hogy a nem­zetközi vizsgáló­bizottság már megkezdte mun­káját. London, október 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) A hulli eset megvizsgálására kiküldött nemzetközi bizottságban Oroszország érdekeit Martens tanár, a nemzetközi jog egyik előkelő tudományos szaktekintélye fogja képviselni. A balti flotta, Tanger, október 31. Az itt horgonyzó orosz hajó parancsnoka a szultán külügyi képviselőjé­nél, Mohamed El Torresznél látogatást tett, ki a látogatást az orosz követségen viszonozta. Öt orosz torpedó-naszád ma útnak akar indulni. A többi hajó egész nap szenet és eleséget vett fel. Az angol csatornás hajóhad egyik tenger­nagya Gibraltárból egy angol torpedó-naszádon ideérkezett és 6 órát töltött az angol követsé­gen, mire visszatért Gibraltárba. A mozgósítási munkálatot abbahagyták, a­miből kitűnik, hogy Oroszországgal való további bonyodalomtól nem tartanak. Vigo, október 31. Egy spanyol miniszter kijelentette, hogy Oroszország sürgősen felkérte a spanyol kormányt, hogy engedje meg, hogy a Vigo előtt horgonyzó orosz hajók az északi­tengeri események miatt elrendelt vizsgálat be­fejezéséig ott maradhassanak. Mielőtt a spanyol kormány meadta volna beleegyezését, érintke­zésbe lépett a külföldi hatalmak képviselőivel, kik megadták beleegyezésüket. A felhatalmazás azonban csak a most Vigóban időző hadihajókra vonatkozik. Czáfolat: Konstantinápoly, október 31. Orosz részről megc­áfolják a Morningpost ama jelentését, hogy Oroszország kikérte a nagyhatalmak vé­leményét a tengerszoroson való átjárás tilalmá­nak megszüntetését illetőleg. Japán torpedónaszádok angol vizeken. Páris, október 31. A Petit Journal-nak je­lentik Lorientből: Foyen, az Anne nevű dán brigg parancsnoka, ki a Keleti-tengerről érke­zett ide, azt beszéli, hogy kénytelen volt az angol partot megközelíteni. Ott azt látta, hogy angol gőzbárkák japánokat szállítottak és rob­bantó anyagokat raktak be ezek számára. Az angolok nem intézkedtek e tetteik titokban tartása iránt. Mindezeket sok idegen is látta. — A­mint tudom, egyedül áll a világon. Nincs senkije többé. — Nincs. Csak isten, a­ki eddig is ol­talmazott. Az igazgató gondolkodva járt fel s alá. Arczáról a régi hideg büszkeség lassanként leolvadt s valami szokatlan meleg ellágyulás­­nak adott helyet. Megfogta a lány kezét. Ekkor azonban már úgy égett az arcza, hogy a lány szinte érezte a róla szétsugárzó lángokat. — Menjen haza, Matild. Sirassa el a sze­gény boldogultat; gyászolja meg úgy, a­hogy megérdemli. Aztán, ha majd elmúlnak a gyász­napok, engedje meg nekem, hogy meglátogat­hassam. Mint a vőlegénye. Mert e percztől kezdve én, a­ki elhallgatva, eltitkolva, érzelmem­mel folytonos tusában állva, mindig szerettem kegyedet, vőlegényének tartom magamat. Most ne szóljon semmit, nincs itt a válasz ideje. Az ilyen fájdalmat tisztelni kell, nem szabad meg­rabolni. Majd ráérünk a gyász után. Ha job­ban megismer, remélem, hogy megajándékoz a vonzalmával. Addig Isten önnel, édes Matild! — És megcsókolta a lány reszkető kezét. Matild távozott, mint egy álomjáró, a­ki azt vélte, hogy ezentúl kietlen pusztaságban vezet az útja s hirtelen, váratlan rászakadt a csillagos égbolt. Odakint már várták a lányok, a­kik női szokásból hallgatóztak, dobogó szívvel, harago­san, irigykedve , most azonban nyájas barátság­gal hajlongtak előtte s mondogatták: — Kezét csókoljuk, nagysád! Fogadja leg­­őszintébb részvétünket... Oh, milyen nagy volt ez a csapás! Oh, milyen nagy! Es­könyezve zárták ki előtte az ajtót, hogy a mély gyászban ne fáraszsza magát. Még az utczára is kikisérték. A kelet-ázsiai háború. — Távirati tudósítások. — Kuropatkin jelentése: Pétervár, október 30. Kuropatkin tábornok távirata jelenti tegnapról: 29-én nem kaptam jelentést hadseregünknek az ellenséggel való összeütközéséről. A lovasságnak 28-án végre­hajtott felderítése alkalmával a tüzérség által támogatott harcz után, megszállottul Esiantankhenan falut. Az ellenség Sang­­hepuból visszavonult. A japániak 28-án meg­kísérelték, hogy önkéntes vadászainkat kiűzzék egy Sank­anputól nyugatra egy kilométernyire fekvő faluból, amelyet egész nap hevesen bombáz­tak. A vadászok azonban jelentéktelen vesztesé­gek mellett megtartották a falut. Egy két szá­zadból, két gépfegyverből és két lovasszázadból álló ellenséges osztály megkísérelte elővédünket az ITanfuline szorostól délre hat kilométernyire fekvő Ekhaiu faluból kiűzni, de visszavezetett. Vadászaink a 29-re virradó éjjel felderítést végeztek egy Jansintuntól délre két kilométer­nyire fekvő hegy irányában, melynek tetején buddhista templom áll és melyet 27-ikén fel­adtunk. A vadászok az ellenségre nézve várat­lan módon megszállták a sánczok alsó sorait, a­hol a felső sorokból heves tüzelésnek voltak ki­téve. Öt vadász felkúszott a hegy tetejére és onnét magukkal hoztak egy súlyosan sebesült orosz katonát, a­ki a 27-iki harcz után ott hátrama­radt. Ezután az egész osztály kölcsönös fegy­vertüzelés között visszavonult a főállomások felé. Egy másik vad szosztály, mely éjjel a Pulitov­­dombbal szemben fekvő ellenséges sánczokhoz kúszott, meggyújtott két jelző­oszlopot és ily módon alarmírozta az ellenséges állások nyu­gati részét. A vadászok megszállták a Lian­­k­atuntól délre egy kilométernyire fekvő Sinsin községet, ahol éjjel az ellenség túlnyomó erővel megtámadta őket, úgy, hogy kénytelenek voltak Ludisiaho felé visszavonulni. Hajnalban azonban ismét támadtak és újból megszállták Sinsint, melyet a japánok teljesen elhamvasztottak. A czár csapatszemléje: Pétervár, október 31. Miklós czár elutazá­sát a mozgósított csapatok megtekintésére a hét végére tervezik. Hír szerint a czár novem­ber elején (a­ naptár szerint) utazik át a khar­­kovi kormányzóságban lévő Csugujeven, hol a 2. mandzsuországi hadseregbe szánt lovashad­osztály állomásozik. TÁVIRATOK: A herrerók lázadása, Berlin, október 31. Trotha tábornok jelenti Vindhukból mai kelettel. Foglyok kijelentése szerint a herrerók minden marhájukat elvesz­tették. A törzsfőnökök az angol Becsuán-földre menekültek. A félig kiéhezett és szomjúságtól agyoncsigázott nép úgy látszik kezd nyugat felé visszatérni. 26-án rálőttek az okatjerusi őrségre. Mühlenfeld utasítást kapott, hogy a vidéket mozgócsapatokkal üríttesse ki. A Schauman-per, Pétervár, október 31. Hivatalosan jelentik, hogy Schauman volt finnországi szenátor és orosz tábornok, Bobrikov főkormányzó gyilkosá­nak apja ellen indított felségsértési per, mely a napokban kezdődött Helsingforsban, fényes világot fog vetni a finnországi szvekoman agi­­táczióra. Az aboi finn állami bíróság első ülésén felhozott dolgok teljesen megc­áfolják a finn­országi agitátoroktól elterjesztett ama véle­ményt, hogy igazságtalan elnyomatás áldo­zatairól volna szó. A vád főpontját az idősb Sch­auman iratai közt talált okmány teszi. Ez titkos lövésztársulatok szervezésének terve, melyeknek nyíltan bevallott czélja Finn­országban fegyveres felkelést előkészíteni. E szerint minden fegyverhordó képezze ki magát a lövésben. Úgy tervezték, hogy min­den községben alapítanak egyesületeket, me­lyeknek finn ezredek kiszolgált katonái lettek volna tanítói. A gyanú elkerülése végett az egyletek egymással való érintkezését a községek hivatalnokai tartották volna fenn. Az elnök minden csoport két kiválasztottjával állott volna érintkezésben, míg az összes szervezet vezetése öt tagú középponti bizottságra, élén az elnökkel, volna bízva. A tervezetben azzal a kérdéssel is foglalkoznak, hogy mily módon lehetne Mauser-fegyvereket beszerezni. A finn állami bíróság főügyésze vádiratában azt állítja, hogy az idősb Schauman-féle terv már megvalósulóban volt és Lulu dr. 1903-ban Berlinben főbelőtte magát, a­midőn megtudta, hogy a rendőrség iratait Viborgban lefoglalta. A Lulu dr.-tól kibocsátott körirat és adott utasításai szerint a vidéken a néptanítóknak kellett volna a férfiakat és nőket a fegyver ke­zelésében oktatni, mindenkinek külön-külön adva utasítást. Bobrikov főkormányzó megöleté­­sére különös világot vet az a körülmény, hogy Sch­auman fia apja eszméi szerint szervezett lövész-társasághoz tartozott és egy egységes alakú ismétlő­fegyver szerkesztésén dolgozott, mely a titkos lövész-egyesületeknek lett volna szánva. E czélból többekkel levelezésben állott. A vádlott másik, Pál nevű fiánál lefoglalt ira­tokban sokszor van szó egy finnországi felkelés szervezéséről. Kihallgatásakor Sch­auman volt szenátor azt vallotta, hogy a kérdéses darab valóban az ő kezeírása és az abban kifejtett eszmék bűnös jellegűek. Azoknak feljegyzésével csak az időt akarta tölteni a nélkül, hogy valaha gyakorlati meg­valósításukra gondolt volna. Az állami bíróság előzetes vizsgálatában szereplő tényeknek magas kormánykörökben nem adnak különös fontossá­got. Mértékadó orosz körökben nem okozna meglepetés, ha idősb Schaumant felmentenék, mert a törvény szerint maga a szándék nem büntetendő, ha a vádlott még semmit végre nem hajtott belőle. A felmentés esetében semmiesetre sem szabad a finn bírók jóhiszemű­ségében kételkedni. Ez a per czélra vezet, mert megsemmisisítő vád a szvekomai agitátorok ellen. Ha az orosz kormány a rend fenntartá­sára a fő bujtogatók Finnországból való kitil­tása által komoly intézkedéseket nem tesz, úgy az egész finn nép szenvedett volna. A Schau­­man-per Finnország szabadelvű pártjának szé­gyene és oly sokszor erősítgetett hazafiasságát helyes világításba helyezi. A nankingi alkirály halála. London, október 31. A Reuter-ügynökség nankingi jelentése szerint a nankingi alkirály, Vej-Kung-Tao tegnap elhalt. Verekedés a spanyol kamarában. Madrid, október 30. Képviselők ellen meg­indítandó eljárásra való felhatalmazás tárgyalá­sánál a kamarában viharos jelenetek támadtak úgy, hogy az elnök zárt ülést rendelt el. Egy munkásképviselő hosszabb beszédben megokolt egy indítványt a munkás-szakegyesületek ügyé­ben. Az elnök sajnálkozását fejezte ki, hogy oly ülésen kell elnökölnie, melyből az országnak nincs haszna. A szónok tiltakozik az elnök ki­jelentése ellen. Az ülés leírhatatlan lárma közt tovább folyik. Az elnök széke felett elhelyezett feszületet bottal leütötték és az elnöki asztalon lévő tagyakat tintával leöntöttek. Maura­mi­

Next