Magyar Nemzet, 1905. szeptember (24. évfolyam, 211-236. szám)
1905-09-01 / 211. szám
Witte és Komura, valamint egész kíséretük díszegyenruhában fognak megjelenni. Beszélnek arról,hogy egy előkelő művész már megbízást kapott, hogy a zárójelenetet ecsetjével nagy történelmi képen örökítse meg. A békekötés után a két állam delegátusai közös banketten vesznek részt. Az oroszok tegnap az előző napok izgalmait pihenték ki, különösen a Witte kíséretéhez tartozó személyeknek volt nagy szükségük erre a nyugalomra, mert kedden reggeltől majdnem estig munkában álltak. A japán békekövetek, Komura báró és Takahira szinte láthatatlanok voltak tegnap. A látogatókat Sato fogadta, aki mindenkinek azt a felvilágosítást adta, hogy a japán engedmények egyedüli forrása a mikádó békeszeretete volt s neki nincs joga a mikádó elhatározása fölött kritikát gyakorolni. Komura személyesen csak két japáni újságírót fogadott néhány perezre. Mikor a laptudósítók elhagyták a báró szobáját, egyiküknek a szeme tele volt Jeönynyel. Meghívás a békeköveteknek. London, augusztus 31. A »Morningpost« jelenti Ottawából: A kanadai kormány meghívta a békeköveteket, hogy hazatértükben látogassák meg Kanadát. Witte a czárhoz. ...• Pétervár, augusztus 31. (Péten úri távirati ügynökség.) Witte miniszter 29-én a következő táviratot intézte Miklós czárhoz Portsmouthból: Van szerencsém czári felségednek jelenteni, hogy Japán elfogadta felséged békeföltételeit és igy a béke, hála felséged bölcs és szilárd elhatározásának, helyre van állítva, még pedig feleséged utasításainak szigorú betartásával. Oroszország továbbra is ugyanaz a nagyhatalom makrád a szélső Keleten, a mely eddig volt és ez marad minden időben. Felséged megbízásának végrehajtására minden szellemi erőnket kifejtettük és bocsássa meg felséged, hogy nem tehettünk többet. A czár öröme. V 1 Pétervár, augusztus 30. A czár ma reggel Orlov gróf kíséretében Peterhofból a krasznojenszelői barakktáborba ment s elrendelte, hogy az újonnan bevonult tartalékosokat azonnal ismét haza kell bocsátani. Azután örömmel közölte a tábor parancsnokával, hogy a béke létrejött s Linevics tábornok Oyama tábornagygyal már megegyezett a fegyverszünet dolgában. Witte birodalmi kanczellár, Berlin, augusztus 31. A National-Zeitungnak jelentik Pétervárról. Itt azt hiszik, hogy a czár Wittét birodalmi kanczellárrá fogja kinevezni s rábízza majd a belső reformok végrehajtását. A czár manifesztuma. Pétervár, augusztus 30. (Saját tudósítónk távirata.) A czár manifesztum kibocsátására készül, amely a népnek jelenteni fogja az orosz-japán béke megkötését. Üdvözlések. Oysterday, augusztus 30. Roosevelt elnök a német császártól a következő üdvözlő-táviratot kapta: »Új ’palota. Ideérkezve, most vettem egy amerikai táviratot, amely a békekonferencziának a békére vonatkozó megegyezését adja hírül. Az eredmény nagyon megörvendezteti és őszinte szerencsekívánatomat fejezem ki önnek az elért nagy sikerhez, amely az ön fáradhatatlan tevékenységének köszönhető. Az egész emberiségnek egyesülnie kell és meg is fogja ezt tenni, hogy megköszönje önnek azt a nagy jótéteményt, amelyet vele szemben gyakorolt.« Eduárd angol király a következő táviratot intézte Roosevelt elnökhöz : Engedje meg, hogy az elsők között lehessek akik önnek a békekonferenczia sikeres kimeneteléhez, amelyben önnek oly nagy része volt, szerencsét kívánnak.« Oysterbay, augusztus 31. Roosevelt elnök felkérte Komura bárót, hogy nevében üdvözölje a mikádót a mikádó és népe által tanúsított bölcseségért és nagylelkűségért. Roosevelt elnök ma üdvözlő táviratot kapott Loubet franczia köztársasági elnöktől a béke megkötése alkalmából. Páris, augusztus 31. Az »Echo de Paris« jelenti, hogy Loubet elnök, mihelyt megtudta a béketárgyalások eredményét, üdvözlő táviratot intézett Miklós czárhoz és a mikádóhoz. Magdeburg, augusztus 31. (Saját tudósítónk távirata.) Pétervárról táviratoztak a »Magdeburger Zeitung«-nak. A békekötés alkalmából a czár Vilmos német császártól, Ferencz József császár s királytól és Loubet elnöktől üdvözlő táviratokat kapott. Roosevelt válasza: Potsdam, augusztus 31. Roosevelt elnök a német császárhoz a következő táviratot intézte: Őszinte köszönetet mondok felségednek szerencsekivánataiért és megragadom az alkalmat, hogy igaz elismerésemnek adjak kifejezést ama mód felett, amelyen felséged a béke helyreállítására irányuló törekvések minden stádiumában közreműködött. Nagy örömömre szolgált hogy felségeddel a béke kiküzdésében együtt működhettem. Roosevelt Tivadar: Ajándék Rooseveltnek. Lyon, augusztus 31. A Lyon czímű köztársasági lap gyűjtést indított, amelynek jövedelméből ajándékot vesznek Roosevelt elnöknek, aranyból készült olajág formájában, a béke érdekében kifejtett működésének elismeréséül. Japán nyeresége: Páris, augusztus 31. A Matin jelenti Oysterbayből. Azt hiszik, hogy Japán megváltozott magatartása a Haukan—Kanton vasúti vonal átadásában leli magyarázatát. A vasutat hír szerint Kína fogja megszerezni és azután átadja Japánnak. Páris, augusztus 31. Egy távirat, melyet a Matin Oysterbayből kapott, azt mondja, hogy a japánok magatartása távolról sem volt oly engedékeny, mint amilyennek látszik. A japánok Roosevelt elnök közbenjárására olyan engedményeket kaptak, mely sokkal többet ér, mintha nekik a kért hadikárpótlási összeget megfizették volna. E szerint Oroszország átadja Japánnak azt a vasutat, melyet a kínai kormánytól nagy áldozatok árán szerzett. Ez a vasút Japánra nézve óriási kereskedelmi előnyöket biztosít, mert Japán ilyen módon a kínai vasutak üzemét saját ellenőrzése alá helyezheti. A háború költségei: Berlin, augusztus 31. A német újságok számítgatják, mennyibe kerülhetett Oroszországnak a háború. Szerinte eddig 1200 millió rubelt emésztettek fel a háború költségei. Ez az összeg a csapatok hazaszállításának költségeivel és egyéb költségekkel együtt 2000 millió rubelre fog nőni. Witte ellen, Páris, augusztus 31. A Shammi portsmohthi tudósítója jelenti: Witte nagyon lehangolt, amiből azt következtetni, hogy Pétervárról máris éreztetik Wittevel, hogy nincsenek vele megelégedve. Míg a világ összes lapjai Witte nagy diplomácziai diadalát ünnepük, Pétervárról egy szó elismerésben sem részesült, amiből azt következtetik itt, hogy orosz körökben elégedetlenek vele. Azt hiszik, hogy Oroszországnak nem lett volna szüksége arra, hogy Sachalin felét átengedje, de Witte nem értett hozzá, hogy Oroszország érdekeit megvédje. Pétervár, augusztus 31. A béke megkötésének hírét Pétervárott nagy tartózkodással fogadják. Az örömnek semmi nyoma. A katonatisztek különösen elégedetlenek. Sokan közülük le akarnak mondani, mert fáj nekik, hogy elvették tőlük annak a lehetőségét, hogy a fegyverükön esett csorbát kiköszörüljék. Elégedetlenség Oroszországban. Berlin, augusztus 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Lokalanzeiger pétervári tudósítója táviratozza lapjának. A pénzvilág nagy örömmel fogadta az orosz diplomáczia győzelmét, amelynek sikerült a békét úgy megkötni, hogy Oroszország nem köteles hadikárpótlást fizetni. A mai börzén óriási hausse volt. A lakosság azonban általánosságban nem mutatkozik valami nagyon megelégedettnek. Különböző foglalkozási ágakhoz és társadalmi osztályokhoz tartozó polgárok nagy elégedetlenségüknek adtak kifejezést. Katonai körökben bizonyosra vették, hogy legközelebb az orosz fegyverek fognak győzelmet aratni. A czári udvarnál egész napon át igen deprimált volt a hangulat, mert csakis a belső zavarokra való tekintettel egyeztek bele abba, hogy Oroszország a béke árául területének egy darabjáról lemondjon. Az orosz fővárosban semmi nyoma az örömnek. Olyan benyomása van az embernek, mintha valami rendkívüli dolog történt volna, amiről az emberek szégyennek beszélni. Senki sem akarja belátni, hogy ez volt az egyetlen helyes út nagyobb szerencsétlenségek meggátlására. Az elégedetlenség különösen a kormány ellen fordul, amelynek nehéz lesz a helyzete. Természetes, hogy ilyen körülmények között szó sincs valamiféle békeünnepről. A mai nap semmiesetre sem volt örömünnepe az orosz fővárosnak. Csak azok számára ünnep, akik nemsokára boldogan ölelhetik a harcztérről viszszatérő kedveseiket, MAGYAR NEMZET, 1905. szeptember 11 Még mindig csatáznak, Tokió, augusztus 31. (Reuters) A japán főhadiszállás jelenti Mandzsúriából, hogy 27-én Csingcsing vidékén kisebb összeütközések voltak. Az oroszok támadásait Nancsancenta és Rusanza mellett visszaverték. 27-én a japán csapatok egy 100 főből álló orosz lovascsapatot űztek vissza Jutiangcsu mellett. Toulou mellett a japánok 27-én előrenyomultak és két községet bevettek. — Viff Az orosz vasutak krízise. ínség Oroszországban, Egy belga lap levelezője Írja Oroszországból az alábbi igen érdekes adatokat az orosz vasutak állapotáról. A nyugateurópai embert meglepik azok a nagy számok, melyekről az orosz vasutakkal kapcsolatban szó van, de nem szabad elfelednünk, hogy maga európai Oroszország is csaknem olyan nagy terület, mint a többi nyugati államok együttvéve. S ehhez hozzá kell venni a szibériai vasút szinte végtelen vonalát, melyen, ha gyér is a közlekedés, a mozdonyok és vasúti kocsikk egész tömege mozog, különösen most, hogy a háború teszi szükségessé a gyorsabb, nagyobb és gyakoribb szállítmányokat.* '"■***■ ■r- »Az orosz vasúti hálózat jellemző vonása az óriási rendetlenség, melyet csak fokoz a vasúti kocsik és mozdonyok száma, mely nem felel meg az óriási forgalomnak. A fő oka e rendetlenségnek a keletázsiai harcz, mely állandóan ötvenkétezer vagyont foglal le a maga szükségletei számára. E kocsik legnagyobb része, mire visszakerül a tizenkétezer kilométeres útról, teljesen hasznavehetetlen. Azonfelül a sztrájkok is sokat ártanak a forgalomnak. Mert ezerszámra kötik le a vagyonokat, melyek használatlanul hevernek a kikötőkben, vasútállomásokon, míg a szállítandó anyag képtelen mennyiségekben halmozódik fel, így például csak a legsürgősebb gabnaszállításokhoz nyolcvanezer vagyonra volna.