Magyar Nemzet, 1906. június (25. évfolyam, 128-153. szám)
1906-06-01 / 128. szám
Budapest, 1900. XXV. évfolyam, 120. szám. Péntek, junius 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Miksa utcza 8. Telefonszám : 58—92. Városközi (Interurban) 31. Egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hónapra 140 korona. ZdVIROK A 48~AS JÁRTBAN. A vezérek és a párt. Kossuth és Justh álláspontja, Szatmári lemondott. Tegnap óta minden igaz függetlenségi aggodalommal figyeli meg azokat a jelenségeket, a melyek a függetlenségi párt kebelében mutatkoznak s a nagyerejű többségi pártnak mind fegyelmére, mind egyetértésére különös világot vetnek. Már a képviselőházi tisztségek betöltésénél nehezen lehetett csillapítani a párt egyes részeinek elégületlenségét. Azóta fokozódik a függetlenségiek kedvetlensége. Úgy érzik, hogy az alkotmánypárt ragadja magához a vezetést, a miniszterek is odaszílanak, s inkább a 67-es pártkört látogatják, mint a 48 asok táborát. E miatt felszólalás is volt a pártértekezleten, de az illető képviselőt, aki a minisztereknek a függetlenségi pártkörben való megjelenését követelte, letorkolták a vezéremberek. Tegnap aztán a képviselők torkolták le a vezérembereket. Kibuktatták a delegáczióból Szatmári Mórt, a függetlenségi párt hivatalos jelöltjét. A dologba belejátszott a néppárt is. De akár így, akár úgy, bizonyos, hogy nagy megütközést keltett a függetlenségi pártban, mely meglepetve látja, hogy nagy, roppant többségét milyenféle aprólékos cselekkel lehet felhasználni legkülönbözőbb czélokra. Ez döbbenti meg a függetlenségi képviselőket, valamint az, hogy ilyen szervezett, titkos aknamunka lehetséges a párt hivatalos határozatával szemben. Azt mondják, hogy itt mellékes, kik és miért csinálták. Fő az, hogy egyáltalán meg merték csinálni, s hogy sikerrel csinálhatták meg. Maguk a vezérek is meg vannak lepődve az eseten, s álláspontjukról többek előtt nyilatkoztak is, értesülésünk szerint a következőképpen : Kossuth Ferencs. Elsősorban a függetlenségi párt elnöke, Kossuth Ferencz az, akit ez az eset a legkínosabban érint. Mikor hírét vette, hogy Szatmári megválasztatása ellen—akit tudniillik az ő határozott kívánságára jelöltek — készül valami, a Ház tegnapi ülésén odament egy szélsőbaloldali képviselőcsoporthoz s ezt mondta: — Szatmári megválasztatását a magam ügyének tekintem és saját magam elleni támadásnak veszem, ha kibuktatjátok. S mikor aztán Szatmári tényleg kibukott, a legkínosabb helyzetbe került s azt mondta: — Érthetetlennek tartom, hogy miféle okok lehettek azok,a melyek miatt Szatmári megbukott. Szükségesnek tartom igenis, hogy neki ezért a legmesszebbmenő elégtétel adassék. Justh Gyula. A Ház elnöke, Justh Gyula is a legnagyobb méltatlankodással értesült a történtekről s egynéhány képviselő előtt igy nyilatkozott : — Szatmári Mór 25 éve szolgálja a pártot s érthetetlen előttem ez az eljárás, annál is inkább, mert fogalmam sincs róla,, hogy mit hozhattak fel ellene. Eötvös Károly, Eötvös Károly is elítélően nyilatkozott: — Ilyesminek csak nagyon különös okokból kifolyólag szabadna előfordulnia. Szatmárira a delegáczióban szükség van, mert az csak természetes, hogy a hivatalos lap szerkesztője részt vegyen a delegáczió tárgyalásaiban. Egyéb értesülések. A legnagyobb felháborodást az keltette, hogy Szatmári elejtését nem nyíltan, nem a pártértekezleten, hanem alattomban készítették elő, s valószínű, hogy a függetlenségi párt ma esti tanácskozásán többen is fel fognak szólalni, előreláthatólag maga Kossuth Ferencz is. Egy országgyűlési képviselőtől veszszük azt az értesülésünket is, hogy a kibuktatók azzal mentek a pártokhoz, hogy Szatmári lemond Szentiványi javára, s hogyKossuth Ferencz azt az óhajtását fejezte ki, hogy Szentiványinak benn kell lenni a delegáczióban. S ugyanez a képviselő tudja azt is, hogy ezen híresztelésekből egyetlen szó sem volt igaz. Az alkotmánypárt álláspontja. Alkotmánypárti körökben megfordítják a dolgot, mégpedig a függetlenségi többség ellen. Nagy megütközéssel tárgyalják, hogy a a függetlenségiek között olyan kiáltó fegyelmezetlenség van, hogy ilyesmi a párt tudta nélkül, szinte annak megkerülésével megtörténhetik. Szatmári lemondása. Szatmári Mór országgyűlési képviselő ma délelőtt személyesen és írásban is hivatalosan bejelentette Justh Gyula képviselőházi elnöknek, hogy a mentelmi és a munkásügyi bizottságokban viselt tagsági állásáról lemond. Ugyanezt bejelentette Kossuth Ferencznek, mint a függetlenségi és 48-as párt elnökének is terjedelmesebb levélben, amelyet a párt ma esti értekezletén elő fognak terjeszteni. — Mire mutassak rá ? — folytatja beszédét. — Az első, a legfontosabb: a tanügy, a gyermekek nevelése. Ott vagyunk ebben, ahol voltunk. Semmit sem nyertünk. A középiskolákból ki vagyunk figurázva a törvénynek félszeg magyarázata és rosszszándékú szövegezése által. A katolikus vagyon ? Hiszen az a kormány kezében van, a kormány pedig nem katolikus. Minden felekezet rendelkezik a magáéról, mi felettünk pedig mások rendelkeznek. (Úgy van!) A mi tanügyünk nem katolikus tanügy, hanem lényegében állami tanügy. A mi népiskoláink most is csak ott vannak, ahol voltak. Egyet értünk el, hogy — úgy hiszem — a mi katolikus iskoláink államosítása szünetel. Ezután megköszönte az ünneplést s a jelenlevők lelkes éljenzésével az összejövetel véget ért. Budapest, május 31. – A néppárt Zichy Nándornál. A néppárt ma nagy háziünnepélyt rendezett vezére, Zichy Nándor grófnak, Zichy Aladár, a király személye körüli miniszter édes atyjának tiszteletére, akit a király tárnokmesterré nevezett ki. Az ünnepeltet Rakovszky István üdvözölte, mire Zichymeghatottan válaszolt, hangsúlyozva azt, hogy tulajdonképpen csak most kezdődik a néppárt küzdelme, mert hiszen — úgymond — azok a sérelmek, amelyeket elszenvedtünk, még mai nap is nagyobbrészt fennállanak. A földmivesszövetségek feloszlatása. »«»««»♦« ♦ —♦««♦— Az aratósztrájk veszedelme. Vizsgálat a központban. Egy szoczialista vezér véleménye. ■ O . ....... Mikor oszlatják föl a szövetséget? A belügyminiszter tegnapi rendelete, e, melylyel a Földmunkások Országos Szövetsége és a Munkásvédő Szövetség ellen szigorú vizsgálat megejtésére hívja föl a fővárost, konsternácziót keltett mindenfelé. A fenyegető aratósztrájk réme újult erővel támadt neki azoknak, akik rettegve gondoltak arra az eshetőségre, hogy a beköszöntő nyár gyönyörű gazdasági reményei légvárak módjára hullanak majd szét a semmiségbe. A két szövetség ellen elrendelt vizsgálat szálai nemcsak a fővárosi központot veszik körül, de kiterjeszkednek a vidéki helyi csoportokra is, úgy hogy ma már a vizsgálat teljes erővel folyik az ország nagy részén. A központban a vizsgálatot tegnap délután kezdették meg. A Földmunkások Országos Szövetségének központja a Rottenbiller utcza 24. számú ház első emeletén van, együtt a földmunkások szaklapjának, a Világszabadságnak szerkesztőségével. A vizsgálat vezetésével megbízott V. kerületi elöljáróság három tagú bizottságot küldött ki, amelynek tagjai tegnap délután három órakor jelentek meg a szövetség helyiségében, ahol Gyuris Árpád titkárnak mutatták föl a belügyminiszteri végzést. A vizsgálóbizottság vezetője a következő kérdéseket intézte Gyuris titkárhoz: 1. Igaz-e, hogy a szövetség kifejezett czélja volt az aratósztrájkot szervezni az idén ? 2. Igaz-e, hogy a szövetség munkásügyekbe avatkozott. 3. Igaz e, hogy a szövetség bérkérdések rendezésébe is beleavatkozott ?