Magyar Nemzet Képeslap, 2012. július-december (75. évfolyam)

2012-09-16

Fókuszban . Képeslap Magyar Nemzet 2012. szeptember 16., vasárnap Biszku Béla (bal szélen) és Kádár János a Szovjet Déli Hadseregcsoport egyik du­nántúli alakulatának katonái között 1978-ban Biszku belügyminiszter gratulál az újdonsült fiatalasszonyoknak a Kender- és Jutagyár kultúrtermében rendezett kettős esküvő után 1958-ban .Tízezrek vettek részt a fővárosban a párt forró hangulatú munkásgyűlésein­ 1957 márciusában - áll a korabeli forrásban. Beszédet mond: Biszku Béla Címlapunkon: A Kádár-kor volt belügyminiszterét rendőrök vitték a Budapesti Nyomozó Ügyészségre Címlapfotó: Béres Attila Sortűz és paprikás csirke S­zanyi Tibor nem tudja, mi az, hogy háborús bűn. Azt mondja, ’56-ban nem volt háború, tehát a megtorlást veze­tők sem lehettek háborús bűnösök. Ha egy tó partján az úszkáló vadkacsákat nézegetné, valószínűleg azon mor­fondírozna, hogy azok ott miért „vadak”. Hiszen oly szelídek, lám, őt sem bántják. Még akkor sem támadják meg, ha fürdőnadrág­ban van, és ostobaságokat beszél. Senkinek nem ajánlom, hogy föltegye a kérdést egy lakossági fórumon, volt-e háború ’56-ban, vagy inkább babazsúrnak kelle­­ne-e éreznünk, hogy szovjet lánctalpakkal tiporták el egy nép sza­badságvágyát. Békés masírozással kezdődött ’56, mert az emberek a pokolba kívánták az országot börtönné alakító Rákosi-rend­­szert. Magyarországon a felnőtt lakosság körében 1950 és 1953 kö­zött 1,5 millió, azaz minden harmadik ember ellen eljárás indult. Ez ellen lázadt föl az ország 1956-ban. Vannak újságok, amelyek arról írnak, hogy Biszku Béla ma paprikáscsirke-evéssel vigasztalja magát. De vajon mivel vigasz­talja annak a négyszáz kivégzettnek a házastársát, szerelmét, gyerekeit, akik még itt élnek ebben az országban? 1956 után po­litikai okokból három év alatt 21 668 embert börtönöztek be. Biszkunak, az angyalföldi párttitkárnak fényes és meredek kar­rierje önmagáért beszél. Lehet-e kérdés, miként lett a felkelők el­len csapatokat szervezőből, a Kádár-rezsim „kemény ökléből” belügyminiszter, KB-tag, PB-tag, sőt a Minisztertanácsban el­nökhelyettes? Jó lenne tudatosítani a fiatalokban, hogy „pusz­tán” az akasztások 1961. augusztus 26-ig tartottak! Ekkor vé­gezték ki az utolsó politikai elítéltet, Nickelsburg László műsze­részt, a Baross téri csoport vezetőjét, akiről történészek megem­lítik, hogy a harminchét évet élt fiatalember zsidó származású volt - ennyit arról, hogy volt-e antiszemita jellege az ’56-os fel­kelésnek. (Nickelsburg László erről sajnos már nem tud nyilat­kozni.) Biszkut, aki a Minisztertanács elnökhelyettesévé holtteteinek hátán küzdötte föl magát, félretolták. 1962. szeptember 27-én miniszterelnök-helyettesi státusából fölmentették. Kádárnak zsenánt lett. A véreskezű mór, aki ezek szerint nemcsak a papri­kás csirkét, hanem a hatalmat is szerette, megtette kötelességét. A Kádár-rendszernek új, Picasso-békegalambos imázsra volt szüksége. Szanyi Tibor máskor, mielőtt megszólal, tájékozódjék kicsit! Biztosan van egy műveltebb jogász ismerőse, aki elmagyarázza neki, hogy a háborús bűnös jogi kategória, s az elkövetett cselek­ményekből (megölt, bebörtönzött áldozatok, fegyvertelen tömegre lövetés stb.) indul ki.

Next