Magyar Nemzet, 1938. szeptember (1. évfolyam, 7-31. szám)

1938-09-01 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 1938 SZEPTEMBER 6. Magyar Nemzet A Im­re elv és három miniszter ki­hallgatáson volt a kormányzónál Szerdán délben Imrédy Béla mi­niszterelnök elnökletével újra egy­beült a minisztertanács és a tanács­kozást délután is folytatták. Ez a minisztertanács volt az utolsó napja­­annak a sorozatos miniszteri ta­nácskozásnak, amely a Szent István­­napi ünnepségek és a berlini út előtt kezdődött és amelyen a kor­mány őszi munkaprogramjának ter­vét állapították meg. A keddi minisztertanács már fog­lalkozott a németországi út esemé­nyeivel s a Németországban járt miniszterek beszámoltak útjukról, szerdán pedig vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, aki a tárcája körébe eső kérdések­ről tett jelentést az államfőnek. .A miniszterelnökön kívül vitéz Keresz­­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter, majd Kánya Kálmán külügyminisz­ter és vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszter jelent meg legfelsőbb ki­hallgatáson és a kihallgatások ti­zenegy órakor értek véget. A ki­hallgatás után a miniszterelnök és a miniszterek a miniszterelnökségre mentek s féltizenkét órakor kezdő­dött meg a minisztertanács. Gróf Teleki Pál a tokaji hivatalos jelölt Mint a Magyar Nemzet megírta, a Széchenyi György halálával meg­üresedett tokaji választókerületben hivatalosan gróf Teleki Pál kultusz­­minisztert jelölték képviselőnek. A miniszter a jelöltséget elfogadta s valószínű, hogy szeptember 18-án, vasárnap ejtik meg a választást. A kultuszminiszternek a pártok nem állítanak ellenjelöltet. A tokaji ke­­■flílet népes küldöttsége kereste fel szerdán délelőtt gróf Teleki Pál kultuszminisztert, aki a nemzeti egység pártjában Tasnádi Nagy András országos elnök, Fáy István főispán és Társ Tibor képviselő társaságában fogadta a küldöttsé­get, amelynek élén Mosolygó Jó­zsef görögkatolikus esperes-plébános kérte a minisztert, hogy vállalja el a jelöltséget. Gróf Teleki Pál köszönetet mon­dott a bizalomért, kijelentette, hogy a kerület jelöltségét elfogadja. A küldöttségjárás után ebéd volt, amelyen Tasnádi Nagy András kö­szöntötte a tokaji választókerület küldöttségét, majd Szuchy Elek szerencsi lelkész üdvözölte a kerü­let jelöltjét és gróf Teleki Pál vála­szában a magyar ember alapvető tulajdonságáról, a józanságról szó­lott, amivel szemben, mint mon­dotta, a fővárosi polgárnak ennek az ellentéte, a hisztéria jut ki. Le kell szokni erről a hisztériáról, ezenkívül le kell vetni három alap­vető hibát, amely napjainkban egyre jobban jut felszínre. Fel kell hagyni az emberi hiúsággal, a bi­zalmatlansággal és a fegyelmezet­lenséggel. A mai világpolitikai hely­zetet leginkább a népvándorlás ko­rához lehet hasonlítani és ha nem­zetünket meg akarjuk menteni, ma ugyanolyan radikális és értelmes munkát kell végeznünk, mint ami­lyen Szent István nevéhez fűződik. Végül mint negyedik hibára mu­tatott rá a kultuszminiszter — a külföldi minták keresésére. Amint az olasz nemzet nem tud másolni a németből és a német az olaszból, ugyanúgy nem tudunk másolni mi sem és ezért a saját magunk képére és hasonlatosságára teremtett át­alakuláson kell keresztülmennünk. Eckhardt Tibor a választás­­elő­estéjéről44 Eckhardt Tibor a tokaji pártve­zetőséghez intézett levelében közli, hogy az a kérése, hogy a most meginduló küzdelemben a párt ne állítson jelöltet. Kéri erre az or­szágos pártvezetőséget, nemcsak­­ azért, hogy a kerületbeli híveit a­­ választás előestéjén ne vigye bele még egy nyílt választás küzdel­meibe, hanem azért is, mert a ke­rületben már jelöltséget vállalt gróf Teleki Pál kultuszminiszter. Gróf Teleki Pál pedig nem expo­nált pártpolitikus, hanem a ma­gyar közéletnek olyan nagy értéke, aki azokat a nagy nemzeti eszmé­ket, amelyekért a független kis­gazdapárt is harcol, magáénak vallja. Joggal megbízhat tehát benne a párt vezetősége és támo­gathatja, anélkül, hogy elveiből csak egy vesszőnyit is engedne. Általános panasz a választói névjegy­zékek ellen Mint a Magyar Nemzet már je­lentette, országszerte általános a panasz a választásra jogosult pol­gárok névjegyzéke ellen, mert úgy­szólván minden községben és vá­rosban a választói jogosultak egész sorát hagyták ki a névjegyzékből és a mintegy hárommillió választó­jogosult közül közel félmillió vá­lasztó nevét nem regisztrálták. Egyedül Debrecenben tizenötezerrel csökkent a szavazók száma s olyan esetek is előfordultak, hogy örökös városi törvényhatósági bizottsági tagok is kimaradtak a listáról. Az egyes pártok elhatározták, hogy panasszal fordulnak a belügymi­niszterhez, aki különben már uta­sította a hatóságokat, hogy a fel­merült panaszokat sürgősen orvo­solják. 500 lapra nem kértek megjelenési engedélyt A sajtórendészeti törvénnyel kap­csolatosan a végrehajtási utasítás szerint augusztus 31-én, kedden délig kellett benyújtani az időszaki lapok szerkesztőinek és kiadóinak a lapengedélyezést igénylő kérel­meiket. Mint a Magyar Nemzet már jelentette, ezek a kérelmek lassan futottak be a miniszterel­nökségre s csupán az utolsó két napon nyújtottak be tömegesen lapengedély-revízióért kérelmeket. Mintegy 1350 lapnak kellett volna a megjelenési engedélyt kérel­mezni, kedden délig azonban mind­össze 800 kérvény érkezett be, úgyhogy több mint 500 lap auto­matikusan megszűnik, mivel a szerkesztői és kiadói nem kértek új engedélyt. advánnyal fordult vitéz dr. Ke­­resztes-Fischer Ferenc belügymi­niszterhez, amelyben kérte a párt részére az országos párt jellegének elismerését. A belügyminiszter most értesítette a pártot, hogy tudo­másul veszi és elismeri, hogy a párt a törvény értelmében az or­szágos pártoktól megkívánt előfel­tételeket igazolta. Tildy Zoltán beszámolója Kőrösladányban Tildy Zoltán, a szeghalmi vá­lasztókerület képviselője vasárnap, szeptember 4­-én Kőrösladányban beszámolót tart. A belügyminiszter elismerte a független kisgazdapárt országos párt jellegét Az új választójogi törvény bizo­nyos előnyöket nyújt a képviselő­­jelölésnél az országos pártoknak. Éppen ezért a törvény meghatá­rozza az országos párt fogalmát is, amelynek első kelléke, hogy az il­lető párt országos szervezkedését a belügyminiszternél a törvény ér­telmében bejelentse és igazolja, hogy a bejelentés időpontjában, amelynek első esetben a törvény kihirdetésének napját kell tekin­teni, vagyis 1938 június 3-át, leg­alább négy olyan országgyűlési képviselő tagja van, akiket ennek a pártnak tagjaiként választottak meg, vagy akik a bejelentés idő­pontját megelőzően legalább hat hónapon át ennek a pártnak a tagjai voltak. A független kisgazda­­párt vezetősége már­ régebben be­ 3 '— /dCA Hornt!) mikiót-uti lüsffieilifis&en k­iósmefoidslemez-VwiC 7 I osztályt nyitottunk. Pompás raktá­r Ás­tünk — amelyben a magyar rádió-és gramofongyárak minden darabja _________ A'Ax.11 / képviselve van — minden igényt ki-V\wi i elégít V \\ I UJ cikkeinket kizárólag Horthy Mik­­lós-úti fióküzletünkben árusítjuk.­­ dUDAI fióküzlete „Magyarország a válaszúton”6 A londoni Times feltűnést keltő cikksorozata Magyarországról A magyar helyzet hosszas éveken keresztül ritkán szerepelt beható megvilágításban az angol világ­lapok hasábjain és legtöbbször rö­vid, pár soros hírek számoltak be a bennünket érintő eseményekről. Időnként, különösen néhány ma­gyarbarát lap hasábjain, természe­tesen hosszabb közlemények foglal­koztak a magyar sorskérdésekkel, azonban ezeket is rendszerint na­gyobb szünet követte és így a ma­gyar kérdések iránt érdeklődni kí­vánó angol olvasóközönség sem nyerhetett kimerítő tájékoztatást a magyar viszonyokról. A világpolitikai helyzetben leg­utóbb beállott változások azonban a­ szigetországban is előtérbe állí­tották a magyar kérdést. Ennek két oka van: egyrészt a megcsonkított o­rszág a maga gúzsbakötöttségében is annyi erőt, annyi el nem nyom­­ható életakaratot sugárzott szét, hogy a távol álló angol közönség is megérezte ezt, másrészt és fő­ként az vonzotta felénk az angol szimpátiát, hogy lassan megismer­ték az ezeréves függetlenségünkhöz való törhetetlen ragaszkodást és a brit érzelemhez hasonló alkotmány­­tisztelet kivívta irántunk az angol nemzet megbecsülését. Ez a fordulatváltozás és az an­gol közvéleménynek a magyar ügyek iránt megnyilvánuló mind nagyobb rokonszenve, még a kü­lönben hűvösen rideg hangú Times-t is megmozdította és most már vasárnaponkénti sorozatos folytatásban harmadik cikkét kö­zölte B. Keane tollából a magyar viszonyokról. Legutóbbi beszámo­lója a magyar—német barátsági viszonyt fejtegeti, kapcsolatban a kormányzó németországi látogatá­sával. Megítélése szerint egy eset­leg elkövetkezendő háborúban Ma­gyarország csak Németország olda­lán harcolna, vagy semlegesség ese­tén annak élelmiszerellátásáról gondoskodna. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy kisantant­­állam szomszédai ma is féltéke­nyen őrzik azokat a területeket, amelyekről a megcsonkított Ma­gyarország sohasem mondott le és határainak megvédésében Német­országra számít. Németország a legjobb vevője a magyar termékek­nek még a márkaérték szerint is. A belpolitikai és német viszony­lattal kapcsolatban megemlékezik a Times tudósítója a Szálasi-féle mozgalomról, amelynek célkitűzé­seit ismertetve kiemeli, hogy maga Szálasi lett még a­­ kúriai ítélet előtt írta az angol lap) rossz szó­nok, aki inkább közvetlen beszél­getéssel és röpirataival igyekszik párthíveket toborozni. Német min­tára zöldinges két gárdista őrizte és a Barna Házhoz hasonlítja köz­pontjukat, amely a „zsidó-negyed“ szívében fekszik. Röpiratainak tar­talma az angol hírlapíró szerint legtöbbször zavaros és értelmet­len, azonban a pártfegyelemmel beszervezett tagok között így is népszerű. Érdekes megállapításokat közül a magyar földkérdéssel kapcsolat­ban,­­ahol megállapítja, hogy egy földreform csak lassan vihető ke­resztül, m­ert a nagybirtokok felda­rabolása esetén nem lehet az egész földműves-társadalmat megélhetést nyújtó nagyságú birtokhoz juttatni és azok a még kellőleg ki nem fej­lesztett iparnál sem találnának munkát. A Times írója szerint egy kérdés van, amelyben egyetért valamennyi politikai párt és ez a revízió kér­dése. Különösen a cseh problémá­val kapcsolatban Magyarországnak és Németországnak számtalan kül­politikai érdeke azonos és egyezik. Ez azonban nem jelenti azt — mint R. Keane írja —, hogy Német­ország egy nemzeti szocialista Ma­gyarországot szeretne látni. Ugyanis — mondja a cikk — a magyar nemzeti szocialista mozgalom rövi­desen felfordulásba sodornná az or­szágot, amelyben csak egy kívülről hozott német uralom teremthetne rendet. Ennek azonban reménye sem lehet, mert a harmadik biro­dalom n­em kívánja bekebelezni Magyarországot és számára sokkal előnyösebb, ha baráti kapcsolatot tart fenn egy kitűnően felépített, alkotmányos alapokon nyugvó, nem nemzeti szocialista Magyarország­gal. A német belátás tisztában van azzal, hogy az ezeréves független­ségben felnőtt magyar nemzet nem alkalmas vazallusi szolgálatra. A Times cikkírója ezek alapján biz­tosra veszi, hogy a kormányzó és a nemzeti szocialista mozgalmakkal erős kezekkel birkózó Imrédy Béla miniszterelnök németországi útja is a baráti kapcsolatokat mozdítja elő a nem nemzeti szocialista alapokon kormányzott Magyarországgal, eset­leg számos közelebbi kapcsolatok és vámunió megteremtésével, fő­ként pedig egységes állásfoglalással a cseh kérdésben. Az érdekes beállítású és komoly meglátásokon alapuló cikksorozat máris nagy érdeklődést keltett az angol közvéleményben, amelynek kifejezői többek között a Times szerkesztőjéhez intézett levelek. A legutóbbi vasárnapi számban egyik levélíró — aki a sorokból kitűnően jól ismeri a magyar viszonyokat . Imrédy Béla miniszterelnök munkájáról és politikájáról szól és sürgeti az angol nyilvánosságot: is­­merjék fel a magyar probléma fon­­tosságát, igyekezzenek mindenkor segítségére lenni az angol nemzet igaz magyar barátainak, mert európai érdek az önálló és ezeréves múlttal bíró Magyarország megerő­­sítése a Duna völgyében. A Times hasábjain megjelenő cikksorozat és az olvasók levelei legkitűnőbb bizonyítékai annak, hogy Anglia számára a magyar kérdés fontosságot nyert, amelyről írnak, amellyel foglalkoznak és amely most már jelentőségének megfelelő beállításban kerül az an­­gol közvélemény elé. Boris bolgár király Mussolininál Rómából jelentik: Boris bolgár király San Rossereből, az olasz uralkodópár nyári tartózkodási he­­­lyéről, Rómába visszatérve a Ve­­nezia-palotába ment és hosszú, szívélyes megbeszélést folytatott Mussolinival. Tisztújítás lesz a Budapesti Orvosi Kamarában A Budapesti Orvosi Kamara októ­ber 16-án a Reáltanoda­ utcai Eötvös József-gimnázium tornatermében tiszújító közgyűlést tart. A képvise­leti közgyűlésbe 237 kiküldöttet és 237 helyettes kiküldöttet, az orszá­gos közgyűlésbe 47 kiküldöttet és 47 helyettes kiküldöttet, az orszá­gos választmány öt tagját és öt pót­tagját, a kerületi választmány 47 tagját­ és 47 póttagját arányos kép­viseleti rendszer szerint megválaszt­ják. Választás alá kerül az egész tisztikar is, még­pedig az elnök, két alelnök, főtitkár, ügyész, pénz­táros és ellenőr. A választóközgyű­­lésen felszólalás nem lesz. Es­suial Mil? Természetesen resassii- RecoN­et Sts­us., Midssy-ut 8

Next