Magyar Nemzet, 1940. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)
1940-09-01 / 182. szám
2 U dl az útun Oramfard RADIO B a m u I a t J a NARNITZ Vill., József körút 37-39. Tel.: 134-028. RÉSZLETI CSEREI A Belváros zxolid szakészlet KONCERT IV Vári !l 9*1 RÁDIÓ GRAMOFON. I i •* iut'11. 4» villamos háztartási cikkek Bemutatóterem: FORTUNA kft VI., Andrássy út 33. Telefon: 126-273. Belgráder Főüzlet Ráday-u. 11. Fiók József-krt 31 Használt készülékek Ráday-uátca 1 Szakszerűen bemutatja HOFFMANN RÁDIÓ V., Szent István-körút 19. T.: 120-531. Szakszerűen bemutatja, rátai készülékét készséggel becseréli AUDION Nagymező-u. 31. 101 Telefon: 77-13-75. LENGYEL RÁDIÓ VI.. TERÉZ-KÖRÚT 38. TELEFON: 115-739. Készpénz-, részletfizetés, csere ellenében kapható Podmaniczky-utca 39. Rékóczl-út 30 szerint, mind Alanin, mind peili Alhatlanu György előtt félreérthetetlen módon tisztázta, hogy a megalakítandó új kormány nem nélkülözheti kettejük részvételét. Tilos a zene Romániában Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iratra. A szombat reggeli román sajtó nagyon szűkszavúan kommentálja az eseményeket. A kormány félhivatalosa csupán annyit emel ki, hogy Romániának újból megrázó áldozatokat kell hoznia és igen nagy veszteségeket kell elszenvednie, de a Németország és Olaszország által nyújtott biztosíték szavatolja az új határokat Az új határokon belül Románia újra felveszi a rendes életütemet. A Timpul ugyancsak annyit jegyez meg, hogy Románia újra megrázó áldozatoknak lett alávetve. A többi lap az eseményekkel nem foglalkozik, csupán a külföldi távirati irodák nyomán ismertetik az eseményeket. Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Péntek este óta valamennyi színházban, moziban és zenés szórakozóhelyen tilos a zene, úgyszintén a rádióból is törölték a zenés műsorszámokat. SHF.TES, J HÓNAPOS fiS 1 fiVRS iparművészeti tanfolyamok: miK.'.'i r.fjz. lelv'rul». ayerteknih*, st» bst. varrat. terve;**. marirSit. UmpaernyA késiül", bvt .li'mbnnUo. lukkoiuUaUraysk portelUnfeMu Mb. Iratk^iSt weptfmber tStb d. «. 10—lior.iru Tantel'einkezdet havonti 1-én és l.Ven. »PROSPEKTUS.) P. f.BI'H VNNA All. inf. képiAmfkr*«»el Itkomn. budapr.l, VI.. l'rriiktfrót II. •■Am _____Magyar Nemzet_____ VASÁRNAP, 1940 SZEPTEMBER 1. ^ Német hadijelentések Berlin, augusztus 81. , Német Távirati Iroda.) A véderő fő paranczni oka ága közli: Jelentettük már, hogy augusztus 30-án a német harci- és vadászgépek több meglepetésszerű támadást intéztek a szigetország ellen. A támadások során több repülőtéren bombával súilyosan megrongálták a gépszíneket és a legénységi szállásokat. Egy délangliai tábort több középméretű bombatalálat ért. E támadások, valamint a délangliai tengerparton vadászgépekből vont védelmi vonal áttörése során sok légi ütközet folyt le. Az augusztus 31-ére virradó éjjel harci repülőrajaink bombázták a Közép-Angliában fekvő kikötők építményeit és hadfelszerelési üzemeket. A Themre torkolatánál eredményesen bombázták az olajtelepeket és hajójavító üzemeket. A megtámadott célpontokon nagy tüzek keletkeztek. Az angol kikötőkben újból aknákat raktunk le. Az elmúlt éjjel angol repülőgépek folytatták a Berlin és a birodalom egyéb céljai ellen intézett támadásokat Sok bomba esett Berlin belvárosára, valamint munkásnegyedeire. A Berlinben és a birodalom más részében okozott anyagi károk jelentéktelenek. A támadásoknak halálos áldozata nem volt Néhány polgári személy megsebesült A nappali légi harcokban lelőttünk 93 ellenséges repülőgépet az éjszakai támadásokban légvédelmünk egy, éjszakai vadászaink pedig két angol repülőgépet lőttek le. Az Északitenger partján a haditengerészet légvédelmi ütegei szintén lelőttek két gépet s így az ellenség összes vesztesége 96 repülőgép. Harmincnégy gépünk eltűnt. Egy tengeralattjáró a Hebridaszigetektől nyugatra megtámadott egy erősen védett hajókaravánt és kilőtt három, összesen 29.000 tonna tartalmú ellenséges kereskedelmi hajót. Ezek között volt egy 12.000 tonnás tartályhajó is. (MTI.) nem változtak ugyan az évezredek folyamán, de ugyanúgy nem változott meg a hadviselésnek az a sarkalatos parancsolata sem, hogy a mindenkor adódó legújszerűbb eszközöket úgy használjuk fel, hogy a legtökéletesebb formában eleget tegyünk a megváltoztathatatlan sarkigazságoknak. Hiller, az államférfiú és hadvezér, aki az őstehetséggel megáldott német népből sarjadt ki népe boldogítására, a történelemben párját ritkító módon érlelte meg ezt a törvényt. A többi hadvezérektől eltérően felismerte azt az igazságot, hogy — éppúgy mint a politikában — az állóharc és a várakozás csak az elmúlt háború elfajult elvei voltak s hogy a hadviselés alapelemei továbbra is a meglepetésszerű, megelőző és a képzelettől vezérelt támadás maradtak. A régi és új harci eszközök kártyajátékát elmésen kavarta. Mindegyik fegyvert a maga helyén alkalmazták. A repülőgép, páncélkocsi és a motor a hadászati felépítésben diadalmaskodtak milliós seregeket befogadó harctereken és hagyományos régi harcmodor minden gátlása nélkül a lángelméjű felső vezetés alatt e harci eszközök olyan páratlan haditényeket vittek véghez, mint mondjuk a flandriai csata. A gyalogság, utászok, híradósok és más katonák egy lépésben haladva nyújtottak hallatlan teljesítményeket és — ha szükségesnek mutatkozott — mint a Somme-on és az Aisnen a világháborús gyalogsági csatákhoz hasonlót vittek véghez. Narviknál a hegyi vadászok hervadhatatlan hírnevet szereztek maguknak, az ejtőernyősök és földreszálló csapatok pedig — szinte érzékelhetetlen képet tárva elénk — harcrakészen ereszkedtek le a földre a hollandiai csatornák és töltések között. A fiatal vagy koruk ellenére is fiatalnak maradt vezetők a villámháborúk hallatlan gyorsaságában küzdő csapataikat újból a legelső sorokból vezették rohamra, hogy úgy mondjuk, kivont karddal. Ilyen változatos a szemlélő előtt a német megújhodás háborúja. A tengeri hadviselés sem marad el a szárazföldi és légi hadviselés mögött. Ennek a harcsorozatnak talán fénypontja a számbelileg sokkal erősebb ellenséges hajórajjal szemben aránylag kis tengeri erővel véghezvitt csodás norvégiai partraszállás. Már csak egy ellenségünk állja a küzdelmet, Anglia. A többiek a küzdőtéren maradtak. Az elmúlt hét tengeri és légi eseményei újból erősen fokozták Albion szorongó félelmét. A megvívandó tusa nem lesz könnyű, de hogy azt Németország a döntő befejezésig végigküzdi, abban már az elmúlt háborús esztendőre visszapillantva sem lehet kételkedni. (MTI.) Kétórás éjszakai légi riadó Berlinben Berlin, augusztus 11. (Német Távirati Iroda.) Az angolok al címűst éjszaka folytatták támadásukat a birodalmi főváros ellen. Éjfél után több mint két óráig tartó légi riadó volt. Ezalatt az idő alatt több brit repülőgép elrepült Berlin területe fölött és különböző helyeken sok gyújtó- és robbanóbombát dobott le. A bombák a belvárosba és lakónegyedekre estek és lakóházakban, valamint középületekben tetőtüzeket, beomlásokat okoztak. Neukölnben (Berlin egyik városrésze) egy bomba egy kórházra zuhant és tüzet okozott. Két további bomba a kórház mellett lévő templomba csapódott be. Katonai célpontokat nem támadott meg az ellenség. A lakosság fegyelmezett magatartása következtében nagyobb emberveszteségek nem történtek. Három polgári személy súlyosan, három pedig könynyebben megsebesült. (MTI.) Glaise-Horstenau tábornok visszapillantása a háború egy évére Berlin, augusztus 31. Glaise-Horstenau tábornok, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa keli beszámolójában visszapillant a háború egy évére. A beszámoló így hangzik: Mialatt a pusztulást és romlást hozó német légi rajok szinte szakadatlanul szántják keresztül-kasul Nagy-Britannia egét és az ellenséget minduntalan újabb viadalra kényszerítik, mialatt torpedórombelóink, búvárnaszádaink és gyorsnaszádaink egyre szorosabbra fogják a gyűrűt a szigetország körül: a háború kitörése egyéves évfordulójához ért. Ez az évforduló arra int, tekintsünk vissza azokra az eseményekre, amelyeket egy évvel ezelőtt még alig sejthettük: három hét alatt legyőztük Lengyelországot, majd egy félév látszólagos pihenés és fáradhatatlan fegyverkezés után alig tíz hét alatt elfoglaltuk Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot. A világtörténelem nem tud felmutatni ehhez hasonló teljesítményt. A Führer és a nemzeti szocialista párt — tudatosan szembehelyezkedve más államok jóllakott pacifizmusával — megtanították nemzetünket a hősiesség eszményére. A nemzeti szocialista államvezetés már eredetileg is tisztában volt a politika és a háború szoros összefüggésével és bármennyire óhajtotta is a békét, nem hagyta magát rászedni ellenfelétől, hanem eltökélten látott hozzá a Németország számára létfontosságú kérdések, sorrendben az osztrák, szudétanémet és a cseh kérdés megoldásához. A hadviselés legfontosabb alapelvei Olasz hadijelentések Valahol Olaszországban, augusztus 31. (Stefani.) Az olasz főhadiszállás 83. hadijelentése: A circnnikai határon túl lévő Dan el Hambra övezetében repülőgépeink bombázták az ellenség gépesített szállító eszközeit. A Vörös-tengeren egy ellenséges cirkálót bombáztunk. Az ellenséges hajó tüzelése az olasz légi alakulat egy gépét sem találta el. Az ellenség légi támadást intézett Agirdot ellen. A támadásnak a bennszülött lakosság között nyolc halottja és kilenc sebesültje van. Az anyagi kár csekély. (MTI.) Mennyi kereskedelmi hajóteret vesztett Anglia egy év alatt Róma, augusztus 31. (Stefani.) A lapok kiemelik, hogy a most folyó háború 12 hónapjában Nagy Britannia 762.158 tonna kereskedelmi hajóteret vesztett. Ez a szám az angol hivatalos jelentések adatait tükrözi vissza és a valójában elvesztett hajótérnek körülbelül csak 60 százalékát teszi ki. (MTI) osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésről. A külügyminisztérium sajtófőnöke a lap tudósítója előtt ecsetelte a bécsi megbeszélés első napja óta szerzett benyomásait és többek között ezeket mondotta: — A magyar küldöttség abban a meggyőződésben jött Bécsbe, hogy ha majd a várost néhány nap múlva el kell hagynia , semmi esetre sem fog elégedetlenül távozni. Ez a benyomás igazolódott. Magyarország már kezdettől fogva határozottan kifejezte álláspontját a tengelyhatalmakkal kapcsolatban. Magyarország tudta, hogy léte szorosan kapcsolódik a tengelyhatalmak sorsához és tudta, hogy nem várhat tőlük sem többet, sem kevesebbet, mint amenynyit a hatalmak a jogról és szükségességről alkotott meggyőződésük szerint megadhatnak. A sajtófőnök azután szembefordult azokkal a híresztelésekkel mintha Magyarország revíziós törekvéseinél a történelmi szempont lett volna az irányadó. Német lap Csáky pályafutásáról Bécsből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Neues Wiener Tagblait a bécsi megbeszélésekkel kapcsolatban rendkívül meleg szavakban foglalkozik gróf Csákiy István külügyminiszter személyével és a többi között a következőket írja: — Gróf Csáky István Bécsben nem idegen. A magyar külügyminiszter a bécsi konzuli akadémián végezte be főiskolai tanulmányait, oly időben, amikor Magyarország a dualisztikus monarchia keretében politikai szempontból nagyjelentőségű korszakon ment át. A magyar külügyminiszter pályafutásának kezdete a trianoni Magyarország első nehéz és komor idejébe nyúlik vissza. Az annak idején szerzett politikai benyomások bizonyára maradandó hatást gyakoroltak a fiatal hazafira. Elöljáróinak már korán feltűnt szenvedélyes komolyságával, amellyel hivatali kötelezettségeit teljesítette. Felfelé ívelő pályafutását az is kedvezően befolyásolta, hogy személyes kapcsolatba lépett a politikai élet vezető személyiségeivel és az utóbbi évek során elődjének, Kánya Kálmán külügyminiszter kabinetfőnökeként tájékozva volt valamennyi nemzetközi eseményről. Gróf Csákyi István röviddel a bécsi döntés elhangzása után, Kánya Kálmán visszalépése után, 44 éves korában vette át a magyar külpolitika vezetését. Gróf Csáky István külügyminisztert régóta a tengelyhatalmakhoz való szoros közeledés őszinte hívének ismerik. A külügyminiszter ennek a vonalvezetésnek lojális követésével döntően hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma ismét a neki járó rangot viseli az európai népek társaságában. Ullein-Reviczky Antal a bécsi döntésről Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Deutsche Allgemeine Zeitung Jog és szükségszerűség címmel cikket közöl Ullein-Reviczky Antal követségi tanácsosnak, a magyar külügyminisztérium sajtó és kulturális ITtUVESZETI . .. .JEHEZI ES LwsSALMI Budapest V., Személynök-u 9-11 Telefon: 119-519. Tanszakok: Grafika, női divattervezés, építőipar-művészet, textiltervezés, kerámia. Előkészíti tanfoly.mok. Beiratás naponta 10—12, 1—6 óráig. Tanévnyi és szeptember 16 Aláírtak a magyar—német kereskedelmi egyezmény hatodik pótegyezményét A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap vasárnapi számában közli a július 20-án Budapesten befejezett magyar—német kereskedelmi tárgyalások eredményeként aláírt u. n. „Hatodik Pótegyezmény‘‘-t a magyar királyság és a Német Birodalom között 1931 július 18-án kötött kereskedelmi szerződéshez. Az említett pótegyezmény összefoglalja az 1931 július 18-án kötött magyar—német kereskedelmiszerződésbe, valamint az azt kiegészítő korábbi pótegyezményekbe, továbbá a volt osztrák és cseh kereskedelmi szerződésekbe foglalt valamennyi vámtarifáng és zárójegyzőkönyvi rendelkezést. Ezenkívül a pótegyezményben a szerződő felek egymásnak néhány újabb vámkedvezményt is nyújtottak és rendezték a Cseh-Morva Protektorátusnak a Német Birodalomba leendő vámjogi bekebelezésével kapcsolatos vámkérdéseket is. Ez a nagyterjedelmű „Hatodik Pót Textil-kikészítő-, fehérítő-, festő-, nyomó- és appretálóüzem keres lehetőleg azonnali belépésre tapasztalt, erélyes, elektromos, műhelyvezetési és gépkarbantartási jártassággal bíró gyráspref .Jzenémű kazán- és erőműtelepéhez. A textilszakmában lehetőleg megfelelő gyakorlattal rendelkező ŐSKERESZTÉNY ajánlkozók fizetési igények megjelölésével ellátott részletes ajánlatai „TEXTILVÁLLALAT 5737" jeligére Dlocknar J. hirdetőjébe Budapest, IV., Városház utca 10 keretnek. egyezmény" tehát lényegileg a korábbi magyar—német kereskedelmi megállapodásokban foglalt és már eddig is érvényben volt rendelkezéseket tartalmazza és azokat kiegészíti azokkal az újabb rendelkezésekkel, amelyekben a két kormány az említett júliusi tárgyalásokon megállapodott, úgyhogy a Német Birodalommal lebonyolított áruforgalmunkban szeptember 1-étől kezdődőleg kizárólag ennek az egyezménynek határozmányait kell alkalmazni. A háború első évfordulónapja Berlinben Berlinből jelentik. A nagy német szabadságharc megkezdésének első évfordulója alkalmából irányadó német körökben büszkeséggel, megelégedéssel és hálával állapítják meg, hogy az első tizenkét hónap lefolyása — ha kezdettől fogva nem is lehetett kételkedni a német győzelemben — mégis túltett minden várakozáson és reményen. Csak vissza kell emlékezni — jelentik ki — a nyugati hatalmak vezető politikusainak egy évvel ezelőtt mondott beszédeire, hogy felismerjük azt a roppant nagy változást, amely azóta Németország javára bekövetkezett. E háborús év lezárásával német részről megállapítható, hogy Anglia a lefolyt eseményekből nem tarnál semmit: sem katonai célkitűzéseinek összeomlásából a kontinensen, sem politikai terveinek csődjéből, amelyek nem tudták megakadályozni a Német Birodalom cselekvőszabadságát s a tengelyhatalmaknak engedték át az európai német és olasz élettér rendezését, sem pedig a nemzetközi jogba ütköző tengerzárából, amelynek kilátástalanságát még a be nem avatottak is könnyen felismerik. Megállapítható, hogy ugyanazzal a könnyelmű optimizmussal, ugyanazzal az igazság előtt önámításig menő félelemmel és a maga lehetőségeinek ugyanazzal a túlbecsülésével indult a végső harcba, amelyek jellemzőek voltak mindazokra a kijelentésekre, amelyekkel Anglia a háború eddigi szakaszait megkezdte. Mint a háború régebbi szakaszaiban, ezúttal is csupán annak a körülménynek köszönheti bizakodását, hogy még mindig nincs abban a helyzetben, hogy helytálló elképzelései legyenek a korszerű háború lehetőségeiről. (MTI.) A háború kezdetétől 1910 július 31-éig a német haditengerészet és a légierő együttesen 4.986.800 bruttóregisztertonnányi hajóűrt süllyesztett el. Ennél a számításnál nem vettük figyelembe az aknák által elsüllyesztett hajókat és nem számítjuk bele a megrongált ellenséges hadi- és kereskedelmi hajókat sem. A német légi haderő, hála a Führer éleslátásának, a haderő önálló részévé lett s nemcsak az eddigi háborús eredményeket befolyásolta döntőleg, hanem készen áll az utolsó ellenfél, a brit sziget végleges leveréséhez is. Az első háborús év lefolyása azt bizonyítja, hogy Németország végső győzelme már nincs messze. (MTI.) Lédám Kiss István ás mnie szül. Álkalom Emília, tervére:, István ás Katalin, sógorai, menyasszonya S. Zaritzky Mária, valamint a égisz rokonság nevében, fájdalomtól lesújtva tudatjuk, hogy a szereld! gyermek, testvér, rokon ás v.’laány, LEDÁCS KISS ZOLTÁN a kistarcsai MOVE. háznagya, bajtársi egyesületének vezére, MAVAG Arélhang dalárda tagja, rövid szenvedés és a haldoklók szent sárénk felvétele után nemes lelkét vissza adta Teremlfljének. Temetése reptember 2-án d. u. j amkor a Kerepesi temetőben. Lelkeivk üdvéért az engeszteld szentmise áldozat szeptember 3-án, kedden d. e. 9 órakor lesz a Rózsák terén lévő róm. katolikus templomban. Budapest, 1910 szeptember 1. Emléke sirokké ál közülünk!