Magyar Nemzet, 1943. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-07 / 30. szám

14 Gazdasági hírek­nél telel ez őszi vetés A földművelésügyi minisztérium szombaton délben kiadott hivatalos vetésjelentése­­ szerint a legutóbbi ,­január 5-i­ hivatalos vetésjelentés közzététele óta eltelt időszak idő­járása mezőgazdaságunk helyzetére, de főleg a vetések állására kedvező lefolyást gyakorolt. Az őszi vetések közül a repce a legjobb helyen még az őszi száraz­ság következtében ritka vagy foltos maradt, de eléggé­­megerősödve ke­rült hótakaró alá. Az őszi kalászosok közül az őszi árpák legnagyobb része, valamint a korai vetésű búzák és rozsok egy része szintén ritka ma­radt, néhol foltos vagy hiányos, ettől eltekintve azonban nagyon jól meg­erősödtek és bokrosodnak. Az októ­beri vetésű búzák és rozsok szép sűrűek, nagyon jól keltek és eléggé meg­­is erősödtek. A novemberi, vagy még későbbi veté­sű búzák és rozsok legnagyobb része szintén jól­ kikelt és­ még az erős fagyok beköszöntése előtt kellő vastagságú hótakaró alá került. Az őszi vetésekben fagykár­tól csak egy-két helyen lehet tartani, ott, ahol nem volt elég vastag a hó­takaró vagy a szél elfújta a havat. Altjában megállapíthatjuk, hogy az őszi vetések eddig jól teleltek és ez idő szerint állásuk kedvező képet mutat. Az állatállomány kondíciója ki­elégítő. A fertőző megbetegedések közül a száj- és körömfájás elég enyhe lefolyású és sok helyen szűnő­ben van. Sertésbénulás csak Hajdú vármegyében lépett fel, de a ható­sági óvintézkedések következtében tovább nem terjed. Egyéb fertőző betegségek nem lépték túl a­­ szokásos méreteket. ársaság;©* vásáraik Február 8: Bácsalmás (Bács m.), Dunavecse (Best m., 8—9-én), Fehér­­gyarmat (Szatmár m.), Feled (Gö­­ntör m.), Felsővisó (Máramaros m.), Hatvan (Heves m.), Irsa (Pest m.), Körmend (Vas m.), Kenderes (Szol­nok m.), Losonc (Nógrád m.), Nagy­­berezna (Ung m.), Pásztó (Heves m., 8— 9-én), Sátoraljaújhely (Zemplén m­­.), Szam­osújvár (Szolnok-S­oboka m­.,), Tarca­ (Zemplén m.), Mór (Fe­hér m.) Február 9: Csipkerek (Vas m.), Dunavecse (Pest m., 8—9-én), Hat­van (Heves m., kiv.), Jolsva (Gömör m.), Megyasszó (Zemplén m.), Nagy­­ecsed (Szatmár m.), Nagyfüged (He­ves m.), Ógyalla (Komárom m.), Pán­­c­élcseh (Kolozs m.), Pápa (Veszprém m., 9—10-én), Pásztó (Heves m. krv.), Szamosújvár (szd.), Szatmár­németi (Szatmár m.), Szikszó (Abaúj- Torna m., áv.), Verebély (Barcs m., 9— 1­1-én),­­ Zagyvarékás (Pest m.), Zalaegerszeg (Zala m., áv.), Zselíz (Barcs mi). Február 10: Kaposmérő (Somogy m­.), Kraszk­abéltek (Szatmár m.), Megyasszó (Zemplén m.s 9—10-én), Nagyecsed (Szatmár m., Szelo­én), Nagyszakácsi (Somogy m.), Pápa (Veszprém m., krv.), Rimaszombat (Gömör m., áv.), Székesfehérvár (Fe­jér m.), Szilágynagyfalu (Szilágy m., áv.), Városlőd (Veszprém m.), Zagy­varék (Vas m., krv.). Február 11: Diósgyőr (Borsod mj, Drávátok (Somogy m., sertésv.), Felsőbánya (Szatmár m., sertésv.), Lövő (Sopron m.), Mezőkövesd (Bor­sod m., áv), Szászbudok (Szilágy m., áv.) Tét (Győr m.), Vasszécheny (krv.). Február 12: Szilágynagyfalu (krv.), Lövő (Sopron :A., krv.), Szászbudok (krv.), Szászrégen (Szolnok-Doboka m., krv.). Február 13: Abádszalók (Szolnok is., áv.), Beszterce (áv.), Kunszent­­márton (Szolnok m., sertésv.), Szász­budok (Szolnok-Doboka m., krv.), Szászrégen (Szolnok-Doboka m., krv.), Újkécske (Szolnok m., áv.). Február 14: Abádszalók (Szolnok m., krv.), Baja (Bács m.), Beszterce (Besztercenaszód m., áv.), Kunszent­­márton (Szolnok m.), Újkécske (Szol­nok m., krv.), Zsibó (Szilágy m.). Szerbia állami költségvetést az 1943. évre dr. Gyorgyevity szerb pénzügyminisz­ter a napokban ismertette a miniszter­­tanácsban Szerbia állami költségvetését az 1943-ik évre s ez alkalommal érde­kes expozét adott. Ez most a harmadik szerbiai állami költségvetés és természetszerűleg az ország rendkívüli helyzetének minden tekintetben meg kell, hogy feleljen. A miniszter szerint a kiadások mind elke­rülhetetlenek, a bevételek pedig telje­sen reálisan állapíttattak meg. Első­sorban az állami adminisztráció alap­­szükségleteinek és az ország békéjét és rendjét biztosító költségeknek megfelelő biztosításáról kellett gondoskodni. Nem csekély azonban Szerbiában a nacioná­­lis és szociális követelmények költsége sem. Ezek pedig leginkább a régi Jugo­szlávia elszakadt­­ területeiről Szerbiá­ban összegyűlt rendkívül sok menekült­ről és azok családtagjairól való gon­doskodás, a hadifoglyok rászoruló csa­ládtagjainak ellátása, végül az állami alkalmazottak, nyugdíjasok és rokkan­­tak létminimumának biztosításának szükségletei. Részleteiben a szerb állami költség­vetés végösszege az 1943-ik évre 1180 millió dinár. Ebből az állami admi­nisztráció költségei 5.480.265.700 dinár. Az önálló állami intézmények kiadásai 2,999.734.300 dinár. Az előző évivel szemben ez 3.480 millió dinár emelke­dést mutat, ha a múlt évi póthiteleket nem vesszük figyelembe, amelyek fő­ként az állami alkalmazottak rendkí­vüli pótlékainak állandó emelése foly­tán következtek be, illetve váltak szük­ségessé. A rendes kiadásokból személyi kiadások 4.021.246.346 és az anyagi kiadások összege 3.328.623.554 dinár. Az adminisztráció anyagi kiadásai kö­zön 350 millió kell a volt jugoszláv királyság idejéből való, kölcsönök annuitására, a szerb Nemzeti Bank bányai harnijainak kifizetésére és a központi pénztár kamatmentes bánjai­nak felvásárlására. Ezeken kívül a szerb kormány jelentős intézkedéseket tesz a folyó évben a szerb Nemzeti Banknál fennálló adósságainak lefize­tésére..­ A rendes kiadásokból 54,71 szá­zalék megy a személyi kiadásokra. A mini­szte­r szerint, bár az­ állami alkal­mazottaknak adott rendkívüli pótlékok összege meghalad­ja az egymilliárd di­nárt, ezzel azonban azok anyagi bizto­sítása még nem teljesen megoldott do­log, de a szerb kormány a jövőben is mindent el fog követni, hogy alkalma­zottainak legalább is a létminimumát biztosítsa. A rendkívüli kiadásokból a Sztelekürtek és a hadifoglyok családtag­jainak segélyezése 350 millió dinárt emészt fel. A közbiztonság rendkívüli költségeire 180 millió, Szerbia megúj­hodásának nemzeti szolgálatára ötven­millió dinárt irányoztak elő. Beruhá­zásokra 162 milliót vettek fel, ezen­kívül azonban a szerb kormány egy hárommilliárdos kölcsönt irányzott elő közmunkák elvégzésére. Az állami bevételek összege ugyan­csak 8480 millió dinárral vannak elő­irányozva. Expozéja végén dr. Gyorgyevity szerb pénzügyminiszter, azt a megálla­pítást tette, hogy a többi mint--húsz­éves jugoszláv állami élet idején nem fordítottak jóformán semmi figyelmet gazdasági szempontból a mai Szerbia területére. Szerinte minden fontosabb nagyipari, pénzügyi, bank és kereske­delmi várakozást a mai Szerbia terü­letén kívül létesítettek és ezek az össze­omlás után is kívül maradtak. Végül megállapítja még­­ a szerb pénzügyminiszter, hogy amennyiben van ma Szerbiában ipar, ennek terme­lése a nyersanyag hiánya miatt teljesen pang. Ugyanígy áll a helyzet Szerbia mai külkereskedelmével is. G. L. Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronás­ és annál kisebb címlet) 11.54 —11.75, líra (csak 10 lírás és annál kisebb címletek) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.69, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címletek) 81.70—82.70. Devizák: Amszterdam 180.07V2— 181.40, Athén 2.21—2.24,­­Belgrád 6.78V*^-6.83K, Berlin 135.70—136.70. Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel:­ 54.28 —54.68, Bukarest 2.75—2.82, Isztan.hu­ 208.68K—27­ 0.60V*,­ Kopenhága 70.84— 71.36, Madrid 32—32.24, Milánó 17.66 — 17.8864, Os­lo 77.10—77.67, Párizs ( Vichy) 6.78*2*—6.8.30, Prága 13.57- 13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm­ 82—82.80, Zürich 79.80—80.60, Hel­sinki 6.78—6.93, Zágráb 6.79—6.8,81. Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar—német­­deviza­­kompenzáció keretében történnek, kivéve, azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolá­sáról külön rendelkezések intézked­nek. Athéni átutalások a magyar­­olasz fizetési forgalom keretében tör­ténnek,. Magyar Nemzet Zürich. tébr. S. (Zárlati) Párizs 4.50, New York 431. London 17.35. Brüsszel 69.25. Milánó 22.6625. Madrid 39.75 Amszterdam 229.375. Berlin 172.55. Stockholm 102.6625, Oslo 98.625. Kopenháfía 90.375. Szófia 5.375. Bukarest 2.375. Amszterdam, febr. 6. (Zárlat.) Berlin 75.36. New York 1.88*/í e —l.tíSs/ie Brüsszel 30.11-30.17. Zürich 43.63-43.71, -Stockholm 44.81—44.90. London, lehr, 6. (Zárlat.) New York 4.02^—4.031,4. Montreal 4.43—4.47 Zürich 17.30—17.40. Stockholm 16.85—16.95. Lissza­bon 99.80—100.20. Buenos Aires 16:9594—17.13. Bio de Janeiro 83.65. — Nem- hivatalos ár­folyam: Madrid 40.50. — Mafiándiszkonl 1—Vitt. napipénz 0.75—1.25%. ?ermény(9z$de A budapesti terménytőzsdén szom­baton a következő kötések történtek: lucernamag, minta szerint, 19 q 385.—; fehérhere, minta szerint, 1,5 q 360.—, 3 q 175.—; kazetta 150 q 14.50; almavelő, nettó, frankó hordó, 150 q 105.— pengő mázsánként. Értéktőzsdéi«. A budapesti értéktőzsdén árfolyam­­emelkedés­ volt úgy a részvény-, mint a kötvénypiacon. Fixkamatozású értékek: Népszöv.­­ magyar 139-6; népszöv. amerikai 163,5 165; népszöv. font 140 141,5 141,5; népszöv. holl. for. 116.5 117,75; népszöv. sv. fr. 153.5 155. 1941. nyereménykölcsön 97 97 97; 1914. főv. kv. 578 583.75; 1927. főv­kv. 161.5 163; BSZKRT A. 10.8 11; Bel.Tp. 7.5% font zl. 144 1­46.25; Belv. Tp. 7% dol­lár zl. 136 138; Kisbirt. 7% B. dollár 142 144.25; Kisbirt.­7.5% dollár zl. 142 144,25; Alt. Tak. B. dollár zl. .134 136; Földhitelint. A.­font zl. 174.75 176 176; Földhitel A és B. dollár zl. 156 158.25; Földhitelintézetek . Oltsz. Szöv. dollár zl. 150 152; Olaszbank doll. községi 121 122.75 122.75; MOKTÁR B. dollár ar. zl. 146.5 148.75; MOKTÁR A. font ar. zl. 146.5 148.75; Pesti Házai 7.5% dollár zl. 163.75 166.25; Ker. Bank dollár z1. 170.5 172. 1942. 3%-os köl­csön 50 50 50. Előző zárlat Kötések Zárlat Az Ipari Növénytermelési Bizottság közli az ipari növényeket termelő gazdákkal, hogy a megkötött szerző­désekre vonatkozó bejelentési kötele­zettség nem a termelő gazdát, hanem­­a termeltető vállalatokat terheli s ennélfogva termelő gazdának az Ipari Növénytermelési Bizottsághoz beje­lentést tenni nem kell (MTI.) VASÁRNAP, 1945 FEBRUÁR 7. ­ 227* saái«' Keresztrejtvény Rovatvezető SALAMON JÓZSEF VÍZSZINTES SOROK: 1. Fialá induló 14. Mohón­ette. 15. Éli betűt keverve. 16. Vadász kutyája. 17. Kutya. 18. Távolkeleti ország. 20. Katona elnevezés volt. 22. Víg Géza. 23. Testrész 25. ... és a negyven rabló. 27. Régi ma­gyar név. 28 A meggyulladt holmi teszt. 30. Nem érdes. 31. összedőlt épület. 32. A meleg. 34. Közkedvelt­ pótló szó. 35. Eszten­dőn. 37. Budapesti­ út. 39. Kis kutya. 41. Gaál Endre. 42. Huszka zeneműve. 43. Fa­lusi megszólítás. 44. ..Tehát­ latinul. 46. üres színházban sok... 47. Paradicsom. 49. Olasz város. 50. , a 49. vízszintessel. 51. Bácsmegyei község. 42. Niő név. 56. Nagyközség Somogy vármegyében. 58. ...culpa. 59. Lefekvés előtt szokás. 63. „Ige“ betűt keverve. 64. Bihary László. 65. Község Tolna vármegyében. 66. Fiú bece­név. 68. „Redőny“ eleje és vége. 69. Idegen női név. 71. Női név. 73. Község Győr vár­megyében. 75. Község. Pest vármegyében. FÜGGŐLEGES SOROK* 1. Török regény. 2. Mohón eszik. S. Tóti László. 4. Vers. 5. Adriád város. 6. Falusi megszólítás. 7. Azonos magánhangzók S. Német folyó. 9.­­ a 20. vízszintessel 10. Török rang. 11. Rag. 12. Szülőtlen gyer­mekem. 13. Csanádmegyei nagyközség. 19. Énekhang. 21. Magyar király volt. 24­. Heti­fizetése. 26. Puccini-opera. 27. „Filé“ betűt keverve. 26. Olasz vízijármű.. 30. Írónő. 32. Testünket fedi, névelővel. 33. N­em nálam. 36. Út 37. Vőlegénye van. 38. Magyar költő. 40. Kutyája. 45. Vissza­­híres lóver­senyek színhelye. 48 Fiú becenév. 53. Ba­latoni üdülőhely. 54. A mise háromnegyed­­része. 55. Spanyol női név. 57. Víz volt benne. 59. Mezei mu­nkás teszt (ékezet törlendő). 60. Nyelvtani­­ fogalom többese. 61. Követel. 62. Vissza­üll. 65. „Sínek“ kö­zepe. 67. „Dinár“ közepe. 70. Betű foneti­kusan. 72. Képző. 74. Német névmás. A 76. SZ. KERESZTREJTVÉNY MEG­FEJTÉSE. Vízszintes sorok: 1. A hajnali csillag. 25. Levente. 47. Teremőr. 65. Nyi­­roda. 1. Országos vásárok. Függőleges so­rok: 1. A vén zászlótartó. 13. Glatz. Jópár­­tások. 26. Előre megy. 27. Termőföld. 36. Ágens. Jó gyerekek rejtvényei Képrejtvény Beküldte: Pál Éva, Újpest, Más-más rejtvény Beküldte: Papp. Amerika, Budapest. Sirály. Ipa. Heves. Álom. Kapa. Ákos Nándor. Fák. Ide. Vas. Verem ígér. Mag. Cseréljétek ki a fenti szavak kezdőbetűit úgy, hogy más értelmes szó legyen belőlük s az új betűkből egy iparos nevét kapjátok. A 22­. SZÁMÚ REJTVÉNYEK MEGFEJ­TÉSE: 1. Bérpalota, 2. Szolnok. A ssádSfíSsi mala­sséjek és a tySai©zis A közellátásra éppen olyan fonto­s feladat az áruszállítás megszervezése nehézségek idején, mint maga a ter­melés. Minden hadban álló állam köz­gazdasága bizonyíték erre, az pedig köztudomású, hogy a harcoló seregek utánpótlása dönti el a háború sorsát és itt tudomásul kell venni a viziutak szerepét, különösen pedig a tengerét. Hazánkban a viziutak kiépítése és fő­leg kihasználása sokat halad, de még nagy lehetőségei vannak, de ezek ki­használását főleg a háborús viszonyok kívánják meg. Érdemes ezért egy né­met példát megismerni. A Birodalom­ban teherszállítást olyan helyekre ahova vizen lehet szállítani árut, csak vizen szabad lebonyolítani. Kivételt jelentenek természetesen a gyorsan romló áruk. A Duna-tengerjáró hajók jövője már a háború előtt is hatalmasnak tűnt és a háború után a magyar közgazdaság­nak igen nagy lehetőséget fog adni. Mégis mikor a fejlődés e legnagysze­rűbb ,eredménye annyira ismeretes nem használják ki eléggé a víziutakat, így a Tiszát. Magyarországon évente körülbelül 25.000 vagon fenyőfát dolgoznak fel az ország­ különböző részében levő fű­részüzemek. A puhafa megközelítően egyharmat’'’ Kárpátaljáról kerül ki. Tehát körülbelül 6—8000 vagonnal le­hetne csökkenteni a MÁV megterhelé­sét, ha ezt a kárpátaljai fát mind vízi­­ütőn, a Tiszán szállítanák le. A kész fűrészárut már nem lehet vízen úsz­tatni, de lehet tutajozással szállítani a rönköket. Az utóbbi időben a tutajozás vissza­esett a Tiszán. Pedig ez a legősibb szállítási módok egyike és mielőtt a fűrészi­ar kifejlődött volna, a mára­­marosi sót is a Tiszán hozták le Szol­nokig, amelynek, mint neve mutatja, sólerakó szerepe volt régtől fogva. A tiszai tutajozást tulajdonképpen a cseh iparpolitika sorvasztotta el. Kárpátal­ján az üzemek egész sorát létesítették állami segítséggel vagy kedvezmények­kel a csehek, mert az volt a céljuk, hogy a magyar Alföld felé tartó fát más irányba tereljék. Németországba, sőt Dankkára keresztül Angliába pró­bálták szállítani a kárpátaljai fát. Ké­sőbb azonban maguk is rájöttek en­nek az ostoba gazdaságpolitikának kö­vetkezményére, mert az így tengelyen szállított áruval nem tudták a versenyt tartani a külföldi piacokon. Még javá­ban tartott a csehek vámháborúja Ma­gyarországgal, mikor rákényszerültek újból minden lehetséges módon a ma­gyar Alföldre szállítani a kárpátaljai fenyőfát. A magyar Alföldnek, különösen a két esztendő előtti árvíz következmé­nyei miatt nagyobb szüksége van­­ az épületfára, mint bármikor. De a szál­lítási nehézségek miatt nem kaphatja meg az építeni akaró az Alföldön az épület­ét, csak nagy késedelemmel Ha a MÁV-ot felmentenék a kárpát­aljai puhafa szállításától, nemcsak k­­esőbb lenne az alföldi építtető szá­mára az anyag, de biztosan és azon­nal hozzájuthatna. A természetes hely­zet­ nyújtotta előnyöket feltétlenül ki kell használni, a szállítások terén is. A kárpátaljai­ puhafát le kell futajozni az alsó Tiszán, hogy a­z ott levő üze­mek­ dolgozzák fel. Nem okoz ez munkanélküliséget semmikép sem Kárpátalján, hiszen az országnak ezen a részén a legnagyobb a munkaerő­­hiány. Tekintélyes üzemanyagmegta­karítást is­ érhet el a­ MÁV ezen a mó­don és mindezt nem szabad lebe­csülni a mai világban. De nem megvetendő az anyaggaz­dálkodás szempontja sem, mert a­ huladékanyagokat az Alföldön sokkal jobbunk­ fel lehet használni, mint Kár­pátalján, ahol ezeknek az értéke nem ér fel a szállítási költségekhez, így évente több tízezer köbméter felhasz­nálható faanyag semmisül meg. Mi van a hivatalos lapban A hivatalos lap szombati számában a kö­vetkezőket találjuk. Rendeletiek: a kétfilléres érméknek horganyból veréséről — a Keres­kedelmi Törvény 199. §-a 1. és 4. pontjai­nak alkalm­azásáról — egyes gazdasági mag­vak vetőmagkereskedői áráról. — Pályáza­tok: a pénzügyminisztérium adóhivatali fő­nöki állásokra — Székelyudvarhely város aljegyzői állásra — a székesfőváros tűzoltói állásokra — a Közegészségügyi intézet adj­aznkilisi -állásokra hirdet pályázatot.

Next