Magyar Nemzet, 1943. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-07 / 30. szám
14 Gazdasági híreknél telel ez őszi vetés A földművelésügyi minisztérium szombaton délben kiadott hivatalos vetésjelentése szerint a legutóbbi ,január 5-i hivatalos vetésjelentés közzététele óta eltelt időszak időjárása mezőgazdaságunk helyzetére, de főleg a vetések állására kedvező lefolyást gyakorolt. Az őszi vetések közül a repce a legjobb helyen még az őszi szárazság következtében ritka vagy foltos maradt, de eléggémegerősödve került hótakaró alá. Az őszi kalászosok közül az őszi árpák legnagyobb része, valamint a korai vetésű búzák és rozsok egy része szintén ritka maradt, néhol foltos vagy hiányos, ettől eltekintve azonban nagyon jól megerősödtek és bokrosodnak. Az októberi vetésű búzák és rozsok szép sűrűek, nagyon jól keltek és eléggé megis erősödtek. A novemberi, vagy még későbbi vetésű búzák és rozsok legnagyobb része szintén jól kikelt és még az erős fagyok beköszöntése előtt kellő vastagságú hótakaró alá került. Az őszi vetésekben fagykártól csak egy-két helyen lehet tartani, ott, ahol nem volt elég vastag a hótakaró vagy a szél elfújta a havat. Altjában megállapíthatjuk, hogy az őszi vetések eddig jól teleltek és ez idő szerint állásuk kedvező képet mutat. Az állatállomány kondíciója kielégítő. A fertőző megbetegedések közül a száj- és körömfájás elég enyhe lefolyású és sok helyen szűnőben van. Sertésbénulás csak Hajdú vármegyében lépett fel, de a hatósági óvintézkedések következtében tovább nem terjed. Egyéb fertőző betegségek nem lépték túl a szokásos méreteket. ársaság;©* vásáraik Február 8: Bácsalmás (Bács m.), Dunavecse (Best m., 8—9-én), Fehérgyarmat (Szatmár m.), Feled (Göntör m.), Felsővisó (Máramaros m.), Hatvan (Heves m.), Irsa (Pest m.), Körmend (Vas m.), Kenderes (Szolnok m.), Losonc (Nógrád m.), Nagyberezna (Ung m.), Pásztó (Heves m., 8— 9-én), Sátoraljaújhely (Zemplén m.), Szamosújvár (Szolnok-Soboka m.,), Tarca (Zemplén m.), Mór (Fehér m.) Február 9: Csipkerek (Vas m.), Dunavecse (Pest m., 8—9-én), Hatvan (Heves m., kiv.), Jolsva (Gömör m.), Megyasszó (Zemplén m.), Nagyecsed (Szatmár m.), Nagyfüged (Heves m.), Ógyalla (Komárom m.), Páncélcseh (Kolozs m.), Pápa (Veszprém m., 9—10-én), Pásztó (Heves m. krv.), Szamosújvár (szd.), Szatmárnémeti (Szatmár m.), Szikszó (Abaúj- Torna m., áv.), Verebély (Barcs m., 9— 11-én), Zagyvarékás (Pest m.), Zalaegerszeg (Zala m., áv.), Zselíz (Barcs mi). Február 10: Kaposmérő (Somogy m.), Kraszkabéltek (Szatmár m.), Megyasszó (Zemplén m.s 9—10-én), Nagyecsed (Szatmár m., Szeloén), Nagyszakácsi (Somogy m.), Pápa (Veszprém m., krv.), Rimaszombat (Gömör m., áv.), Székesfehérvár (Fejér m.), Szilágynagyfalu (Szilágy m., áv.), Városlőd (Veszprém m.), Zagyvarék (Vas m., krv.). Február 11: Diósgyőr (Borsod mj, Drávátok (Somogy m., sertésv.), Felsőbánya (Szatmár m., sertésv.), Lövő (Sopron m.), Mezőkövesd (Borsod m., áv), Szászbudok (Szilágy m., áv.) Tét (Győr m.), Vasszécheny (krv.). Február 12: Szilágynagyfalu (krv.), Lövő (Sopron :A., krv.), Szászbudok (krv.), Szászrégen (Szolnok-Doboka m., krv.). Február 13: Abádszalók (Szolnok is., áv.), Beszterce (áv.), Kunszentmárton (Szolnok m., sertésv.), Szászbudok (Szolnok-Doboka m., krv.), Szászrégen (Szolnok-Doboka m., krv.), Újkécske (Szolnok m., áv.). Február 14: Abádszalók (Szolnok m., krv.), Baja (Bács m.), Beszterce (Besztercenaszód m., áv.), Kunszentmárton (Szolnok m.), Újkécske (Szolnok m., krv.), Zsibó (Szilágy m.). Szerbia állami költségvetést az 1943. évre dr. Gyorgyevity szerb pénzügyminiszter a napokban ismertette a minisztertanácsban Szerbia állami költségvetését az 1943-ik évre s ez alkalommal érdekes expozét adott. Ez most a harmadik szerbiai állami költségvetés és természetszerűleg az ország rendkívüli helyzetének minden tekintetben meg kell, hogy feleljen. A miniszter szerint a kiadások mind elkerülhetetlenek, a bevételek pedig teljesen reálisan állapíttattak meg. Elsősorban az állami adminisztráció alapszükségleteinek és az ország békéjét és rendjét biztosító költségeknek megfelelő biztosításáról kellett gondoskodni. Nem csekély azonban Szerbiában a nacionális és szociális követelmények költsége sem. Ezek pedig leginkább a régi Jugoszlávia elszakadt területeiről Szerbiában összegyűlt rendkívül sok menekültről és azok családtagjairól való gondoskodás, a hadifoglyok rászoruló családtagjainak ellátása, végül az állami alkalmazottak, nyugdíjasok és rokkantak létminimumának biztosításának szükségletei. Részleteiben a szerb állami költségvetés végösszege az 1943-ik évre 1180 millió dinár. Ebből az állami adminisztráció költségei 5.480.265.700 dinár. Az önálló állami intézmények kiadásai 2,999.734.300 dinár. Az előző évivel szemben ez 3.480 millió dinár emelkedést mutat, ha a múlt évi póthiteleket nem vesszük figyelembe, amelyek főként az állami alkalmazottak rendkívüli pótlékainak állandó emelése folytán következtek be, illetve váltak szükségessé. A rendes kiadásokból személyi kiadások 4.021.246.346 és az anyagi kiadások összege 3.328.623.554 dinár. Az adminisztráció anyagi kiadásai közön 350 millió kell a volt jugoszláv királyság idejéből való, kölcsönök annuitására, a szerb Nemzeti Bank bányai harnijainak kifizetésére és a központi pénztár kamatmentes bánjainak felvásárlására. Ezeken kívül a szerb kormány jelentős intézkedéseket tesz a folyó évben a szerb Nemzeti Banknál fennálló adósságainak lefizetésére.. A rendes kiadásokból 54,71 százalék megy a személyi kiadásokra. A miniszter szerint, bár az állami alkalmazottaknak adott rendkívüli pótlékok összege meghaladja az egymilliárd dinárt, ezzel azonban azok anyagi biztosítása még nem teljesen megoldott dolog, de a szerb kormány a jövőben is mindent el fog követni, hogy alkalmazottainak legalább is a létminimumát biztosítsa. A rendkívüli kiadásokból a Sztelekürtek és a hadifoglyok családtagjainak segélyezése 350 millió dinárt emészt fel. A közbiztonság rendkívüli költségeire 180 millió, Szerbia megújhodásának nemzeti szolgálatára ötvenmillió dinárt irányoztak elő. Beruházásokra 162 milliót vettek fel, ezenkívül azonban a szerb kormány egy hárommilliárdos kölcsönt irányzott elő közmunkák elvégzésére. Az állami bevételek összege ugyancsak 8480 millió dinárral vannak előirányozva. Expozéja végén dr. Gyorgyevity szerb pénzügyminiszter, azt a megállapítást tette, hogy a többi mint--húszéves jugoszláv állami élet idején nem fordítottak jóformán semmi figyelmet gazdasági szempontból a mai Szerbia területére. Szerinte minden fontosabb nagyipari, pénzügyi, bank és kereskedelmi várakozást a mai Szerbia területén kívül létesítettek és ezek az összeomlás után is kívül maradtak. Végül megállapítja még a szerb pénzügyminiszter, hogy amennyiben van ma Szerbiában ipar, ennek termelése a nyersanyag hiánya miatt teljesen pang. Ugyanígy áll a helyzet Szerbia mai külkereskedelmével is. G. L. Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronás és annál kisebb címlet) 11.54 —11.75, líra (csak 10 lírás és annál kisebb címletek) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.69, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címletek) 81.70—82.70. Devizák: Amszterdam 180.07V2— 181.40, Athén 2.21—2.24,Belgrád 6.78V*^-6.83K, Berlin 135.70—136.70. Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel: 54.28 —54.68, Bukarest 2.75—2.82, Isztan.hu 208.68K—27 0.60V*, Kopenhága 70.84— 71.36, Madrid 32—32.24, Milánó 17.66 — 17.8864, Oslo 77.10—77.67, Párizs ( Vichy) 6.78*2*—6.8.30, Prága 13.57- 13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.78—6.93, Zágráb 6.79—6.8,81. Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar—németdevizakompenzáció keretében történnek, kivéve, azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolásáról külön rendelkezések intézkednek. Athéni átutalások a magyarolasz fizetési forgalom keretében történnek,. Magyar Nemzet Zürich. tébr. S. (Zárlati) Párizs 4.50, New York 431. London 17.35. Brüsszel 69.25. Milánó 22.6625. Madrid 39.75 Amszterdam 229.375. Berlin 172.55. Stockholm 102.6625, Oslo 98.625. Kopenháfía 90.375. Szófia 5.375. Bukarest 2.375. Amszterdam, febr. 6. (Zárlat.) Berlin 75.36. New York 1.88*/í e —l.tíSs/ie Brüsszel 30.11-30.17. Zürich 43.63-43.71, -Stockholm 44.81—44.90. London, lehr, 6. (Zárlat.) New York 4.02^—4.031,4. Montreal 4.43—4.47 Zürich 17.30—17.40. Stockholm 16.85—16.95. Lisszabon 99.80—100.20. Buenos Aires 16:9594—17.13. Bio de Janeiro 83.65. — Nem- hivatalos árfolyam: Madrid 40.50. — Mafiándiszkonl 1—Vitt. napipénz 0.75—1.25%. ?ermény(9z$de A budapesti terménytőzsdén szombaton a következő kötések történtek: lucernamag, minta szerint, 19 q 385.—; fehérhere, minta szerint, 1,5 q 360.—, 3 q 175.—; kazetta 150 q 14.50; almavelő, nettó, frankó hordó, 150 q 105.— pengő mázsánként. Értéktőzsdéi«. A budapesti értéktőzsdén árfolyamemelkedés volt úgy a részvény-, mint a kötvénypiacon. Fixkamatozású értékek: Népszöv. magyar 139-6; népszöv. amerikai 163,5 165; népszöv. font 140 141,5 141,5; népszöv. holl. for. 116.5 117,75; népszöv. sv. fr. 153.5 155. 1941. nyereménykölcsön 97 97 97; 1914. főv. kv. 578 583.75; 1927. fővkv. 161.5 163; BSZKRT A. 10.8 11; Bel.Tp. 7.5% font zl. 144 146.25; Belv. Tp. 7% dollár zl. 136 138; Kisbirt. 7% B. dollár 142 144.25; Kisbirt.7.5% dollár zl. 142 144,25; Alt. Tak. B. dollár zl. .134 136; Földhitelint. A.font zl. 174.75 176 176; Földhitel A és B. dollár zl. 156 158.25; Földhitelintézetek . Oltsz. Szöv. dollár zl. 150 152; Olaszbank doll. községi 121 122.75 122.75; MOKTÁR B. dollár ar. zl. 146.5 148.75; MOKTÁR A. font ar. zl. 146.5 148.75; Pesti Házai 7.5% dollár zl. 163.75 166.25; Ker. Bank dollár z1. 170.5 172. 1942. 3%-os kölcsön 50 50 50. Előző zárlat Kötések Zárlat Az Ipari Növénytermelési Bizottság közli az ipari növényeket termelő gazdákkal, hogy a megkötött szerződésekre vonatkozó bejelentési kötelezettség nem a termelő gazdát, hanema termeltető vállalatokat terheli s ennélfogva termelő gazdának az Ipari Növénytermelési Bizottsághoz bejelentést tenni nem kell (MTI.) VASÁRNAP, 1945 FEBRUÁR 7. 227* saái«' Keresztrejtvény Rovatvezető SALAMON JÓZSEF VÍZSZINTES SOROK: 1. Fialá induló 14. Mohónette. 15. Éli betűt keverve. 16. Vadász kutyája. 17. Kutya. 18. Távolkeleti ország. 20. Katona elnevezés volt. 22. Víg Géza. 23. Testrész 25. ... és a negyven rabló. 27. Régi magyar név. 28 A meggyulladt holmi teszt. 30. Nem érdes. 31. összedőlt épület. 32. A meleg. 34. Közkedvelt pótló szó. 35. Esztendőn. 37. Budapesti út. 39. Kis kutya. 41. Gaál Endre. 42. Huszka zeneműve. 43. Falusi megszólítás. 44. ..Tehát latinul. 46. üres színházban sok... 47. Paradicsom. 49. Olasz város. 50. , a 49. vízszintessel. 51. Bácsmegyei község. 42. Niő név. 56. Nagyközség Somogy vármegyében. 58. ...culpa. 59. Lefekvés előtt szokás. 63. „Ige“ betűt keverve. 64. Bihary László. 65. Község Tolna vármegyében. 66. Fiú becenév. 68. „Redőny“ eleje és vége. 69. Idegen női név. 71. Női név. 73. Község Győr vármegyében. 75. Község. Pest vármegyében. FÜGGŐLEGES SOROK* 1. Török regény. 2. Mohón eszik. S. Tóti László. 4. Vers. 5. Adriád város. 6. Falusi megszólítás. 7. Azonos magánhangzók S. Német folyó. 9. a 20. vízszintessel 10. Török rang. 11. Rag. 12. Szülőtlen gyermekem. 13. Csanádmegyei nagyközség. 19. Énekhang. 21. Magyar király volt. 24. Hetifizetése. 26. Puccini-opera. 27. „Filé“ betűt keverve. 26. Olasz vízijármű.. 30. Írónő. 32. Testünket fedi, névelővel. 33. Nem nálam. 36. Út 37. Vőlegénye van. 38. Magyar költő. 40. Kutyája. 45. Visszahíres lóversenyek színhelye. 48 Fiú becenév. 53. Balatoni üdülőhely. 54. A mise háromnegyedrésze. 55. Spanyol női név. 57. Víz volt benne. 59. Mezei munkás teszt (ékezet törlendő). 60. Nyelvtani fogalom többese. 61. Követel. 62. Visszaüll. 65. „Sínek“ közepe. 67. „Dinár“ közepe. 70. Betű fonetikusan. 72. Képző. 74. Német névmás. A 76. SZ. KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE. Vízszintes sorok: 1. A hajnali csillag. 25. Levente. 47. Teremőr. 65. Nyiroda. 1. Országos vásárok. Függőleges sorok: 1. A vén zászlótartó. 13. Glatz. Jópártások. 26. Előre megy. 27. Termőföld. 36. Ágens. Jó gyerekek rejtvényei Képrejtvény Beküldte: Pál Éva, Újpest, Más-más rejtvény Beküldte: Papp. Amerika, Budapest. Sirály. Ipa. Heves. Álom. Kapa. Ákos Nándor. Fák. Ide. Vas. Verem ígér. Mag. Cseréljétek ki a fenti szavak kezdőbetűit úgy, hogy más értelmes szó legyen belőlük s az új betűkből egy iparos nevét kapjátok. A 22. SZÁMÚ REJTVÉNYEK MEGFEJTÉSE: 1. Bérpalota, 2. Szolnok. A ssádSfíSsi malasséjek és a tySai©zis A közellátásra éppen olyan fontos feladat az áruszállítás megszervezése nehézségek idején, mint maga a termelés. Minden hadban álló állam közgazdasága bizonyíték erre, az pedig köztudomású, hogy a harcoló seregek utánpótlása dönti el a háború sorsát és itt tudomásul kell venni a viziutak szerepét, különösen pedig a tengerét. Hazánkban a viziutak kiépítése és főleg kihasználása sokat halad, de még nagy lehetőségei vannak, de ezek kihasználását főleg a háborús viszonyok kívánják meg. Érdemes ezért egy német példát megismerni. A Birodalomban teherszállítást olyan helyekre ahova vizen lehet szállítani árut, csak vizen szabad lebonyolítani. Kivételt jelentenek természetesen a gyorsan romló áruk. A Duna-tengerjáró hajók jövője már a háború előtt is hatalmasnak tűnt és a háború után a magyar közgazdaságnak igen nagy lehetőséget fog adni. Mégis mikor a fejlődés e legnagyszerűbb ,eredménye annyira ismeretes nem használják ki eléggé a víziutakat, így a Tiszát. Magyarországon évente körülbelül 25.000 vagon fenyőfát dolgoznak fel az ország különböző részében levő fűrészüzemek. A puhafa megközelítően egyharmat’'’ Kárpátaljáról kerül ki. Tehát körülbelül 6—8000 vagonnal lehetne csökkenteni a MÁV megterhelését, ha ezt a kárpátaljai fát mind víziütőn, a Tiszán szállítanák le. A kész fűrészárut már nem lehet vízen úsztatni, de lehet tutajozással szállítani a rönköket. Az utóbbi időben a tutajozás visszaesett a Tiszán. Pedig ez a legősibb szállítási módok egyike és mielőtt a fűrésziar kifejlődött volna, a máramarosi sót is a Tiszán hozták le Szolnokig, amelynek, mint neve mutatja, sólerakó szerepe volt régtől fogva. A tiszai tutajozást tulajdonképpen a cseh iparpolitika sorvasztotta el. Kárpátalján az üzemek egész sorát létesítették állami segítséggel vagy kedvezményekkel a csehek, mert az volt a céljuk, hogy a magyar Alföld felé tartó fát más irányba tereljék. Németországba, sőt Dankkára keresztül Angliába próbálták szállítani a kárpátaljai fát. Később azonban maguk is rájöttek ennek az ostoba gazdaságpolitikának következményére, mert az így tengelyen szállított áruval nem tudták a versenyt tartani a külföldi piacokon. Még javában tartott a csehek vámháborúja Magyarországgal, mikor rákényszerültek újból minden lehetséges módon a magyar Alföldre szállítani a kárpátaljai fenyőfát. A magyar Alföldnek, különösen a két esztendő előtti árvíz következményei miatt nagyobb szüksége van az épületfára, mint bármikor. De a szállítási nehézségek miatt nem kaphatja meg az építeni akaró az Alföldön az épületét, csak nagy késedelemmel Ha a MÁV-ot felmentenék a kárpátaljai puhafa szállításától, nemcsak kesőbb lenne az alföldi építtető számára az anyag, de biztosan és azonnal hozzájuthatna. A természetes helyzet nyújtotta előnyöket feltétlenül ki kell használni, a szállítások terén is. A kárpátaljai puhafát le kell futajozni az alsó Tiszán, hogy az ott levő üzemek dolgozzák fel. Nem okoz ez munkanélküliséget semmikép sem Kárpátalján, hiszen az országnak ezen a részén a legnagyobb a munkaerőhiány. Tekintélyes üzemanyagmegtakarítást is érhet el a MÁV ezen a módon és mindezt nem szabad lebecsülni a mai világban. De nem megvetendő az anyaggazdálkodás szempontja sem, mert a huladékanyagokat az Alföldön sokkal jobbunk fel lehet használni, mint Kárpátalján, ahol ezeknek az értéke nem ér fel a szállítási költségekhez, így évente több tízezer köbméter felhasználható faanyag semmisül meg. Mi van a hivatalos lapban A hivatalos lap szombati számában a következőket találjuk. Rendeletiek: a kétfilléres érméknek horganyból veréséről — a Kereskedelmi Törvény 199. §-a 1. és 4. pontjainak alkalmazásáról — egyes gazdasági magvak vetőmagkereskedői áráról. — Pályázatok: a pénzügyminisztérium adóhivatali főnöki állásokra — Székelyudvarhely város aljegyzői állásra — a székesfőváros tűzoltói állásokra — a Közegészségügyi intézet adjaznkilisi -állásokra hirdet pályázatot.