Magyar Nemzet, 1948. május (4. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

főMagyar NemzetiS A munka ünnnepe (P. Gy.) Füstös falú gyárépü­letek, kormos műhelyek, szén­­poros bányatelepek ünnepe a május elseje. Ezen a napon az Ünnep áhítatát. Vidámságát, uj­­jongását nem templomterek, tornyok sugározzák szét, hanem gyárudvarok ás gyárkémények. A verejtékes emberi munka ün­nepe május elseje. Azok ünnne­­pelnek és azokat ünnepük, akik a hétköznapok névtelen hősei Akik az izzó kohók mellett,­as, épületayványokon, a műhelyek­ben, bányákban teremtik meg nap-nap után a mindennapi élet feltételed! A munka és a mun­kások ünnepelnek ma. . Ezen a napon felvetődik a kérdés, mi az oka annak, hogy a munka ünnepe aránylag leg­fiatalabb ünnepe a kalendá­riumnak, amikor pedig a munka az emberséggel egykorú amikor az emberek túlnyomó részének egész életén át dolgoz­nia kellett? Az emberi munka a legősibb időktől kezdve te­remtett nagy alkotásokat: Mi­nivé és Babylon városai, Semi­­ram­is függőkertje, Salamon ki­rály dicsőséges temploma, az egyiptomi piramisok, az athéni Akropolis, a római Capitolium, a Via App­ák, Di­ocletian víz­vezetékei, a római Colosseum enind megannyi büszke alkotásai az emberi munkának. Az ókor­i csodái után emberi munka hozta létre a középkor utol­érhetetlen szépségű katedrál­­­sait és dómjait, kastélyait, pa­lotáit, sziklavárait,­­ tengerjáró hajó*­ majd ez új és legújabb kor technikai csodáit. És mégis nekva a büszke alkotásokra, amelyet egy-egy korszak, egy­­egy nemzet kult­­úrájának és civilizációjának értékmérői, a munkás, aki közreműködött épí­tésüknél, sokszor inkább kese­rűséggel, sőt gyűlölettel nézett és nem büszkeséggel, megelége­déssel, az alkotás feletti benső­séges örömmel. Miért volt ez így? M­ért nem volt öröme, ün­nepe a munkásnak? A felelet egyszerű, mert a munkás nem­ volt szabad. Az ókori városokat, piramisokat, hatalmas közműveket rabszol­gák építették, akiket korbáccsal serkentettek munkára. A civili­záci­ó hajóját a gályarabként kezelt munkások hajtották elő­re, akiket lábukra szerelt nehéz táncok kötöttek a gályapadhoz. A hajó bűzös, sötét alsó részé­ben játszódott le reménytelen életük és nem juthattak fel a napsugaras fedélzetre. Ünnepük ezért nem volt és nem is lehe­tet! Hosszú évszázadoknak kelett elmúlniok, míg a­ munkást is emberszámba kezdték venni. Csak mikor bekövetkezett a fizikai munkás felszabadulása, jutott ki a tisztelet a fizikai munkának is és csak ekkor ik­tatták a munkások először a saját elhatározásukból a nap­tárba a munka pirosbetűs ün­nepét Ennek a kormányok, más társadalmi osztályok részéről történt elismeréséért is meny­nyit keltett harcolni. Emlékszem, gyerekkoromban Pécsett mélyen szorongva, félve és rossz sej­telmekkel, de egyben gyanakvó rosszakarattal is várta mindig már napokkal azelőtt a városi polgárság a­­ pécskörnyéki bá­nyászok május elsejei felvonu­lását a pécsi Tetyére. Az üzle­tek redőnyeit a menet közele­désének hírére gyorsan lehúz­ták, a házak kapuit becsukták, a polgárok eltűntek az utcákról és a függönnyel eltakart abla­kokból sötét tekintettel néztek az utcákon felvonuló tömegre. Pedig mennyire nem volt so­kuk semmi félelemre. A menet élén mi, gyerekek haladtunk. Kezünkben sok-sok virággal, amit a bányatélen­ kertekből, mezőkről, erdőből hoztunk ma­gunkkal, hogy a városi gyere­keknek ajándékozzuk. Utánunk jött a bányászok zenekara, tevelyrr különösen büszkéik vol­­ünk és amely fáradhatatlanul játszott vidám indulókat és köz­ben egyszer-kétszer • Marseil- Ioise-re A rázendítet! Azután jött a bányászasszonyok­­cso­portja. Az arcukon boldog mo­solygás, mely nem értette, hogy a város miért viszonozza ezt a mosolyt olyan rideg elutasítás­sal. És azután jöttek hosszú tárban a bányászok és más munkások. Az ő arcuk nem mo­solygot, mert a bánya mélyén az arcokról hamar tehervad a vidám mosoly. A szemük fénye azonban mutatta, hogy örülnek a másod napfénynek, a zöldülő vetéseknek, a hegytetőről inte­gető erdőnek, örülnek a hétköz­­nap ünnepélyességének, szabad­ságának, muzsikájának és előre örülnek annak a pohár sörnek, amit a Tetyén meg fognak inni Mindegyik kabátján egy há­rom nyolcas számmal ellátott jelvény volt, ami inkább a bá­nyának vágyait mint követelé­seit fejezte ki: 8 órai munka, 8 órai alvás, 8 órai szabad idő. Ez volt akkor a maximalista szociális program, hisz akkor még 16 órás volt a munkaidő a bányában. És ezektől a májusi fényhez szinte alig hozzászokott szemű, az év egyetlen szabad hétköz­napjának örvendő bányászoktól rettegett a város. Ebben a hár­mas nyolcasban megnyilatkozó szociális programban látták a forradalom, a lázadás szellemeit az akkori idők hatóságai, kor­mányai. Ez ellen a szép, tiszta, vidám ünnepnap ellen mozgósí­tották bátor­ságukat, rendőrsé­güket. Ezt'51 akarták szurony­­hegyekkel kiirtani, gyakran m­unkásvérrel átfesteni a kalen­dáriumban. Sem szuronynak, sem rendőr­­attakoknak, indokolatlan­­bizal­matlanságnak és ellenszenvnek nem sikerült megölnie a május­­ elsejét. És amikor az elmúlt rendszerben tilos volt megünne­pelni az utcákon, a tereken, ak­kor megünnepelték a munkás­szívek mélyén. És a szívek mé­lyén felcsendültek Ady Endre májusi rigmusai: örüljön ma minden bilincsés többi. Van még, aki magyar földön szabad, Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni S a Május mégis ír, izgat, beszél. És hitet, bizakodást merítet­tek abból, amit a Május elseje hirdetett: Május beszél s nekünk most amit mond, Rendőrileg, int, meg nem inható: Virágozz ja és nöjj hegynyire kis domb S do­gok, ti igazságot tegyetek. Szabad Május szabad és szánt tömegje, Világok alatt csókolózzatok, Reálok, vár az ország Hiszekeggre, Szabadítsatok s bölcsen higgyetek. Azóta a május elsejéről és a „bilincses" modern gályarabok­ról is lehullottak a láncok. Szabad munkásság szabad má­jusi napon ünnepli a munkának, a mi mindennapi kenyerünknek, hajlékunknak, de egész civilizá­­ciónknak és kultúránk egyik legfőbb alkotóelemének ünne­pét. A redőnyöket ma nem a féle­lem és bizalmatlanság húzza le, hanem az ünneplő együttérzés. A kapukat nem zárják be, ha­nem szélesre kitárják, hogy mindenki részt vehessen a mun­ka népünnepén. Az ablakokból pedig üdvözlő kezek integetnek a munka ünneplő tömegei felé. A Május elseje nem szakadék többé a magyar társadalom egyes osztályai között, de fel­­virágozott híd, amelyen­­találkoz­hatni mindenki, aki tiszteli és ünnepli a munkát és a hétköz­napok névtelen hőseit. Az angolok csapaterősítéseket küldtek Palesztinába Jeruzsálemből jelenti az MTI. A Reuter-iroda jelentése sze­rint a Jewish Agency részéről megállapították, hogy a j­eru­z­sú­lélai központi kormányzat ulti­mátumot intézett a Jaffánál harca­s zsidó erőkhöz is a had­műveletek azonnal beszünt­eté­sét követelte. Az ultmátumot az a fenyegetés kísérte, hogy a brit hadsereg és a brit légierő támadásokat fog intézni a Pa­lesztinai zsidóság ellen. A Je­­wi's Agency megállapítja hogy a zsidó támadás célja nem Jaffa lerottanása volt, hanem a Ja­ff­a és a környező falvak irá­nyából Tel Aviv ellen intézett támadások megakadályozása és a Tel Aviv Jeruzálem közötti út biztosítása. A brit ultimá­tum nyomán hétfő délelőttig fegyvernyugvás jött létre, köz­ben hosszabb időre szóló fegy­­ver-­zünetrő­l tárgyalnak. Az Ir­­gun rádiójának jelentése sze­rint a jaffai harcokban két brit nehézpéncélost harcképtelenné tettek. Az Exchange Telegraph je­lentése szerint az Irgun Cvái Leumi és a Hagarih egyesített erői másfél kilométeres mély­ségben állnak Jaffában és szi­lárdan kezükben tartják a Mansie-negyedet. A Hagana kö­­veteli, hogy azonnal vonják vissza Jaffából az összes kül­földi csapatokat és szüntessék meg Tel Aviv ágyúzását Jeruzsálemben, ugyancsak fi­a Exchange Telegraph jelentés® szerint, a harc változatlan he­vességgel folyik tovább. Külö­nösen véres harc folyt Katá­mon arab negyedért, amely tíz órán át a zsidó mozsárágyúk tüze al­á állt. A­ zsidó erők majdnem tejesen elfoglalták a városnegyedet. ■Hivatalos angol részről to­vábbra is azt hangoztatják, hogy az angol csapatok a man­dátum­ megszűnte, vagyis május 15-e után nem vesznek részt többé a Palesztinai harcokban. A Daily Mail jeruzsálemi tudó­sítója ezzel szemben azt jelenti, hogy az angol hadvezetőség erő­sítéseket küld a palesztinai brit haderő számára. Az első egysé­gek Málta szigetéről hajón, Cyp­­rus szigetéről pedig repülőgé­pen m­­ár útnak is indultak. A svájisi Franc Tireur külpo­litikai szerkesztője szerint ez arabok május 18-án kikiáltják Palesztina arab­ megszállta terü­letein a­­független arab álla­mot** még­pedig angol bizta­tásra. Ez volna az első lépés egy angol ellenőrzés alatt álló nagy arab birodalom megala­kulása felé, amely hamarosan bekebelezné Irakot is. A zsidó megszállás alatt álló palesztinai területeken ugyanakkor kikiál­tanák az önálló zsidó államot. Truman esélyei csö­s­kentése Londonból jelenti az MTI. A Times megállapítja, hogy az utóbbi két-három hónapban az amerikai elnökválasztás vár­ható alakulása lényegesen meg­változott A döntő változás Tru­­man esélyeinek csökkenése. A közvéteménykutató intézetek legutóbbi jelentései Truman elé helyeznek négy köztársasági je­löltet: Stassent, Deweyt, Mack Arthurt és Vandenberg szená­tor! A hangulatváltozás okait kutatva, a Times először is a Wallace-féle harmadik párt ha­tásával foglalkozik, majd meg­állapítja, hogy a CIO nem ta­gadta meg nyíltan Trumant de némit is fog kiállni érte. A Ti­mes igen jelentősnek mondja Stessen előretörését, de nem tartja egészen bizonyosnak, hogy a köztársasági párt hiva­talos jelöltje lesz. Truman a Starsfcall* tervet kiegészítő Indítványt terjentett a kongresszus elé Washingtonból jelenti az Ex­change Telegraph. A Marshall terv valódi lénye­gére és jövő fejleményeire ér­dekes fényt vett az a tény, hogy­­beavatott körök értesülése sze­rint Truman elnök a tervet ki­egészítő indítványt terjeszt a kongresszus e­n. Trumann arra akarja felszólítani a kongresz­­szust, hogy engedélyezze a nyugateurópai államok hadi­­anyagvásárlását a­z Egyesült Ál­lamokban. Ezt az elnök azzal egészíti ki, hogy engedjék meg a nyugati országoknak jutta­­tott összeg egy meghatározott részét fegyvervásárlásokra for­dítani. Engedélyt kért Truman a kongresszustól arra is, hogy a nyugateurópai országok újjá­építésére szánt nyersanyagok egy részét hadiipari termelésre használják fel. A külpolitika Isidor Ausztrália hon­védelmi mi­nisztere bejelentette, hogy Ausztrália néhány csendes­­óceáni szigetet támaszpontként az Egyesült Államok rendelke­ző MTI jelenti. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa az Or­szágos Zsinattól nyert felhatal­mazás alapján 1948 április 30-i ülésén az alábbi határozatokat hozta: • 1. Teljes készségét ajánlja fel az új magyar állam­i és tár­sadalmi rendben minden olyan szolgálatra, amelyet a* Ur Jé­zus Krisztus nevében a Szezst­­lélek erejével végezhet. 2. A* evangéliumi szabadság, igazság és szeretet szelleméből következőnek látja, tehát hii­­gyesli és üdvözli a snsgazi kor­mánynak és törvényk­ocsisnak a teljes vallásegyenlőség megvaló­sítása felé eleddig tett lépéseit a ezeknek a lépéseknek logikus folytatásaként fogadná a vallás­felekezetekhez csatlakozás tel­j­­es önkéntességének biztosítá­sát, azai sok régi és fájdalmas társadalmi sebet enyhít meg, mint amilyenek különösen a gyermekek vallási nevelése kö­rüli viszályok és a reverzál is. 3. Elismeri a­ Magyar Köztár­saságot, alkotmányával, törvé­nyeivel és intézményeivel és vallja, hogy a köztársasági ál­lamforma különösen alkalmas szabad emberek szabad társa­dalmának felépítésére. • 1­4. A Szentírással egyelőnek látja a nagybirtokrendszer meg­szüntetését és a földműves nép földhözjuttatását, a nagy vállala­tok közkezelésbe vételét a min­denkire kiterjedő szociális, jobb igazságosság érvényesülése ér­dekében. Egyházunk szívesen végzi istentől rábízott munkáját olyan társadalomban, amely a dolgozók, a munkásság, paraszt­ság és értelmiség köréből épül fel és ezt a társadalmat alkal­masnak tartja arra, hogy benne az evangéliumi igazságok job­ban érvényesülhessenek, bár ez nem szükségképpen mentes az emberi bűn­örök kísértteeitől­l. Az egyház és az állam vi­szonyának minden egyéb vonat­kozásában is bármikor kész ba­­nati tanácsunk a törvényes és alkotmányos úton történő eset­leges revízióról tárgyalásokba bocsátkozni­­. Zsinati tanácsunk tudatá­ban van annak, hogy az új vi­lágban és a megváltozott viszo­nyok között az egyháznak is áldozatokat kell hoznia. De bí­zik abban, hogy egyházunk az új történelmi helyzetben is aka­dálytalanul továbbfejlesztheti mindazokat * nagy feladatokat, am­elyeket az ő Urától az ige­hirdetésre, a tanításra, a misszió­ra, a szeretetmunkásságra és az egyház kormányzására kapott 7. Isten iránti hálával emlé­kezik meg zsinati tanácsunk azokról a magyar dolgozókról, földmivesekről, ipari és forgalmi munkásokról, szellemi munká­sokról, nem utolsó rendben azokról a magyar nőkről, akik rendkívül nehéz körülmények között szinte emberfeletti mun­kára és áldozatokra vállalkozva,­­ megindították, fejlesztették ér­zésére bocsát. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez a megálla­podás a brit népközösség vé­delmi programjának keretébe tartozik. Egy amerikai csatahajó, két cirkáló és két romboló (baráti látogatásra) a norvégiai Bergen kikötőjébe érkezett. A jövő hé­ten egy másik amerikai hajó­ra,­ Kopenhágáb­a tesz láto­gatás­­t Weygand tábornok, a fran­cia hadsereg volt főparancsnoka ellen árulás vádját emelték és mostanáig vizsgálati fogságban tartották. A legfelsőbb francia törvényszék most megtartott ülésén a katonai ügyész elej­tette a vádat Weygand ellen. Catroux tábornokot, Fran­ciaország volt moszkvai nagy­követét a francia kormány dip­lomáciai tanácsadójává nevez­­ték ki. A moszkvai nagykövet romjaiból újjáépítették a magyar nép életét­­. Egy olyan roppant arányú és elemi erejű forradalmi át­alakulás, mint ez­­a mostani nem történhetik meg sok és nagy szenvedés nélkül. Az egy­­ház hűtlen lenne Urához és ön­magához ha nem tenne bizony­ságot Isten irgalmas szereteté­­ről azok Irán, akik ak­ár a ragyok, akár a mások hibájá­ból ennek a nagy átalakulás­nak áldozatai. Szenvedésüket úgy kell velük megosztanunk, mint a mindnyájunknak kijáró megitéltetés súlyát. Amikor azonban az egyház a térült tel­kek között szamaritánus­ szol­gálatát végzi, nem engedi ma­gát abba a szerepbe szoríttatni, amelyben az irgalmasság szent szolgálata politikai kísérletekre váltódik át. 9. Isteni Mesterünktől véve a békességszerzés nagy parancso­­latét, a rendkívül feszült világ­­helyzet perceiben intő és kérő szóval fordulunk saját egy­házunk tagjaihoz, épúgy, mint hazánk és a világ minden egy­házához, felelős államférfiáh­oz és minden jóakaratú­­ emberé­­hez, hogy a békét. Istennek ezt az egyik legdrágább ajándékát, még a legnagyobb áldozatok Árán is őrizzék meg. Ne enged­jék magukat semmiféle tetszetős jelszóval vagy ígérettel háború és vérontás eszközeivé válni. Sőt mindent kövessenek el a béke ügyének előmozdítására azzal, hogy a békesség Fejedel­mét szívükbe fogadják és róla bátran vallást tesznek. 10. Végül hívjuk egyházunk minden tagját, hogy elhagyva minden meddő bizonytalanko­dást és henye várakozást, te­gyék kezüket az eke szarvára, ne tekintsenek hátrafelé, hanem vegyék ki részüket az ország újjáépítésének mindnyájunkat kötelező nagy munkájából. Is­ten színe előtti felelősséggel és­­ Tres­ide Chatelgneau lett . A Szovjetunió és Ausztrália kormánya között ausztráliai ja­vaslatra, megállapodás jött létre a diplomáciai kapcsolatok újra­­felvételéről. A Szovjetunió leg­felső tanácsa Nikoláj Lifanovot nevezte ki a Szovjetúnió auszt­ráliai követévé. Nenni és Basso, az olasz szo­cialista párt vezetői táviratot in­téztek Platts-Mills brit munkás­párti képviselőhöz, akit kizár­tak pártjából. A táviratban kö­szönetet mondanak azért a nyi­latkozatért, amelyet a brit mun­­káspár balszárnyának tagjai jut­tattak el hozzájuk a választások küszöbén. Albánia görög határán az athéni kormány egyik alakulata támadást intézett az albán ha­tárőrség­ ellen. Két albán őrmes­ter meghalt, több határőr pedig súlyosan megsebesült élő reménységgé! * A református egyházi zsinat határozatait a magyar közvéle­mény nemcsak m­eg­n­y­ugv­ó sajn­ot örömmel fogadja. Amikor készségét fejezi ki arra vonat­kozólag, hogy hajlandó a de­mokrácia és egyház közt jelen­leg fennálló viszony revíziójáról tárgyalni,­ a közeledésnek olyan tanú jelét adja, amely a békés kifejlődés alapja. Megnyugvás­sal fogják venni nemcsak a po­litikai közélet vezetői, a kor­mánykörök, de a reforméris egyházhoz tartozó hívek is, hogy a Z’t­ v.s.t határozata,­ozoló­­ahhoz, ami hitelv, vagy erkölcsi kérdés, szigorúan ragaszkodni kívánnak. Jogaikat és kötelessé­geik teljesítésének feltételeit, ha azok a telkek üdveinek szolgá­latára irányulnak, fenntartják maguknak, de ak­kor, amikor ti földi hazáról van szó, akkor, amikor az újjáépülő ország jövő fejlődéséről van szó, készséggel felajánlják mindazt, amit egy­házuk erkölcsi értékben nyúj­tani képes. Az evangélikus és reformá­tus egyházak hivatalos állás­pontjának kifejtése után a ma­gyar közvélemény bizalommal és reménykedéssel várja a ka­tolikus püspöki kar állásfogla­lását. Hisszük, hogy amint a demokratikus köztársaság kész en menni és biztosítani a kato­likus egyháznak is minden jo­gát, amely a lelkek üdvösségé­nek szolgálatára vonatkozik és kész jó feltételeket is biztosítani, melyeken belül erre vonatkozó kötelességeit teljesíteni tudja, úgy a püspöki kar bölcsesége is meg fogja találni sürgősen azt a módot és utat, amely le­­­hetővé teszi, hogy a katolikus egyház minden egyházi és vi­lági tényezője, szellemi és fizi­kai erejét a haza, a magyar nemzet felemelésének szolgála­tába állíthassa. A református egyház fontos határozatai A centenáris ügyosztály felhívása a külföldiekhez A miniszterelnökség centená­­ris ügyosztálya a következő fel­hívást intézte a centenáriumi ünnepségekre Budapestre láto­gató külföldiekhez: „Amerikai, kanadai és brazí­liai centenáris látogatók” 1. Május 1-én reggel 8 óra­kor gyülekezzenek a Szabadság­­harcos Szövetség Andrássy­ út 105. szám alatti székházában, ahonnan a felvonulási menetet erkélyekről és ablakokból vé­gignézhetik. 2. Május 2-án délelőtt fél 1® órakor a Nemzeti Segély Mun­kácsy Mihály­ utca 19. szám alatti székházában a Magyarok Világszövetsége ankétra hív ösz­­sze minden külföldi magyart, aki a centenária év alkalmával hazalátogatott. 3. Május 4-én a mini­szt­er­el­nök­ség centenáris ügyosztálya filmmatinét és üzemlátogatást rendez az amerikai magyarok részére." JUTI" Élimunkásokat avattak­ a Sportcsarnokban Május 1-e ünnepségét a Szak­­szervezeti Tanács által rendezett munkaverseny ünnepe vezeti* be szombaton délután. A Sport­csarnokban történt az ünnepé­lyes avatás, az ünnepségen részt vett sok­ vezető politikus, Dinnyés Lajos miniszterelnök­ mondott ünnepi beszédet és rá­mutatott arra, hogy május 1-e az egész dolgozó nép legszen­tebb ünnepévé vált. Méltatta az élmunkások érdemeit és az új kitüntetés jelentőségét. 1500 dol­gozó mellére tűzi ki a­­Magyar Élmunkás* jelvényt, ex as 1509 munkás százezrek munkaverse­nyének első eredményeként ugr­­rott az élre. Hangoztatta a mun­­kaverseny nagy jelentőségé­­és, rámutatott arra, hogy a terme­lés nagyszerű tempóban emelke­­dik. A kormány köszönetét tollo­mácsolta a Szakszervezeti Ta­nára eddigi munkájáért és kö­szöntötte a magyar élmunkásort első kitűnő gárdáját.

Next